OPKUT FOGALMAK

Determinisztikus programozási modell

Olyan programozási modell, amelyben minden paraméter kellő pontossággal ismert.

Lehetséges megoldás
A döntési változó értékeinek egy olyan kombinációja, amelyek kielégítik a modell
valamennyi korlátozó feltételét, benne az előjelmegkötéseket is.

Optimális megoldás
Olyan lehetséges megoldás, amelyiknél nem lehet max feladatban nagyobb,
minimum feladatban kisebb célfüggvény értéket kapni.

Optimum
Egy célfüggvény értéke egy optimális megoldásban.

Gradiens
LP modellek lineáris függvényének együtthatóvektora.

Belső pont (LP)

A lehetséges megoldások egyik típusa, ha ilyen a megoldás, akkor egyetlen
egyenlőtlenségi feltétel sem aktív.

Határpont (LP)
A lehetséges megoldások egyik típusa, ha ilyen a megoldás, akkor legalább egy
egyenlőtlenégi feltétel aktív.

Csúcspont (LP)
A lehetséges megoldások egyik típusa, ha ilyen a megoldás, akkor ez az aktív
feltételekből jött ki egyértelműen.

Lehetségességi tartomány (LP)

A jobb oldali konstans olyan értékeinek az intervalluma, amikre az optimálisak aktív
korlátok rendszere a jelenlegi marad.

Árnyékár (LP)
Ennyivel változik az optimum értéke, ha a jobb oldali konstanst egy egységgel
növeljük, de közben a lehetségességi tartományon belül maradunk.

Célfüggvény redukált költsége (LP)

Ennyivel kell növelni/csökkenteni a célfüggvény együtthatóját, hogy bekerülhessen
egy optimális megoldásba.

Gyenge dualitás (LP)

Ebből következik, hogy ha egy primál-duál feladatpárban az egyik feladatnak van
lehetséges megoldása, de célfüggvénye nem korlátos, akkor a másik feladatnak
nincs lehetséges megoldása. Ha korlátos a célfüggvény, akkor mindkét feladatnak
van optimális megoldása is.
Erős dualitás (LP)
Ha egy primál-duál feladatpárban az egyik feladatnak van optimális megoldása,
akkor a másik feladatnak is van. A két optimumérték megegyezik.

Komplementaritás feltétele (LP)

Kimondja, hogy az adott darab egymáshoz tartozó feltétel-előjelkorlát pár
mindegyikében legalább az egyiknek egyenlőségként kell teljesülni.

Érzékenységvizsgálat
A modell lényegi leíró paraméterei változásának követése.

Lineáris programozási feladat

Olyan feladat, melyben a célfüggvény lineáris, a feltételrendszer függvényei
lineárisak, és a változók nemnegatívak.

Degenerált bázismegoldás
Olyan bázismegoldás, amelyben a nembázisváltozókon kívül még legalább egy
bázisváltozó értéke is zérus.

Kiegyensúlyozott (szállítási) probléma

Olyan feladat, melyben a teljes kereslet megegyezik a teljes kínálattal.

Klasszikus szállítási feladat

Olyan feladat, melyben mindig van lehetséges bázismegoldás; a lehetséges
megoldások halmaza korlátos; és érvényesül az egészértékűség.

Összetett szállítási feladat

Olyan feladat, amelyben szállítások mellett átrakodás is történhet; lehetnek tiltott
viszonylatok; létezhetnek kínálati pontok, ahol csak küldenek, és keresleti pontok, ahol
csak fogadnak.

Hálózat (gráfelmélet)
Olyan gráf, amelyben minden élnek van kapacitása.

Forrás (gráfelmélet)
Egy irányított gráf olyan csúcspontja, amely egyetlen élnek sem végpontja.

Nyelő (gráfelmélet)
Egy irányított gráf olyan csúcspontja, amely egyetlen élnek sem kezdőpontja.

Fa (gráfelmélet)
Olyan összefüggő gráf, amely körűtmentes. Ha n pontja van, akkor n-1 éle van.

Feszítőfa (gráfelmélet)
Egy gráf olyan részgráfja, amelyik fa, és tartalmazza a gráf összes csúcspontját.
Hozzárendelési feladat
Olyan feladat, amely alapból egy kombinatorikus optimalizálási feladat. Egy m*m-es
mátrixból válasszunk ki m db elemet úgy, hogy minden vonal pontosan egy db elemet
tartalmazzon és kiválasztott elemek összege minimális legyen.

Maximalizáló hozzárendelési feladat

Olyan hozzárendelési feladat, amelyben a megoldás menete során minden költséget
-1-gyel szorzunk, és így csináljuk végig a feladatot.

Tiltótarifás hozzárendelési feladat

Olyan hozzárendelési feladat, ahol az adott, tiltott költség helyére M betűt írunk, és M
= végtelen vagy kellően nagy.

Út (gráfelmélet)
Olyan csúcs-él... sorozat, amelyben mindegyik élt a két végpontja fogja közre; és
egyetlen csúcs sem szerepel egynél többször.

Kör (gráfelmélet)
Olyan csúcs-él... sorozat, amelyben van legalább két különböző él; mindegyik élt a két
végpontja fogja közre; az első és utolsó csúcs azonos, de semmilyen másik csúcs nem
ismétlődik.

Minimális feszítőfa probléma (gráfelmélet)

Olyan gráfelméleti feladat, melyben a hálózat olyan feszítőfáját kell megadnunk,
aminél az élekhez rendelt számok összege minimális. Erre megoldás Prim "mohó"
algoritmusa.

Legrövidebb út feladat (gráfelmélet)

Olyan gráfelméleti feladat, amikor a hálózatban egy adott csúcsból egy másikba kell
eljutni úgy, hogy az útban benne lévő élek hosszának összege a legkisebb legyen.
Dijkstra algoritmusával lehet megoldani. (Ideiglenes címkék stb.)

Fiktív élek (gráfelmélet)

Azért lehet rájuk szükség, hogy egyes gráfelméleti feladatok logikai feltételei
teljesüljenek. Kapacitásuk 0. (0 idő, 0 km...)

Tevékenység tűréshatára (gráfelmélet)

Az a szám, amennyivel az adott tevékenység elkezdése eltolódhat anélkül, hogy a
projekt egésze csúszna. (A csúcsok a tevékenységek, az élek jelentik az időtartamot.)

Tevékenység mozgáshatára (gráfelmélet)

Az a szám, amennyivel a tevékenység elkezdését várakoztathatjuk, ha a befutó
eseményből azonnal tovább akarunk indulni, amint lehet. (A csúcsok a
tevékenységek, az élek jelentik az időtartamot.)
Folyam (gráfelmélet)
A hálózat éleihez rendelt nemnegatív számoknak egy olyan rendszere, amelyben
mindegyik élen max annyit küldhetünk, amennyi a kapacitása; a forrás és a nyelő
kivételével mindenhol bejövő = kimenő.

Ford-Fulkerson algoritmus (gráfelmélet)

A maximális folyam feladat megoldásái módja. (Megcímkézzük a forrást, a csúcsokat
és az éleket is, adott szabályok szerint.)

Projekt-ütemezési feladat (gráfelmélet)

Bővített gráfelméleti feladat. Az egyes tevékenységeknek időtartamuk van, illetve
oda-vissza egymás előfeltételei is lehetnek. célunk az egész projektet minél kevesebb
idő alatt befejezni. Megoldási mód: Critical Path Method - CPM.

CPM - Critical Path method (gráfelmélet)

A projekt-ütemezési feladat megoldási módja. Az egyes feladatoknál megkeressük a
legkorábbi időpontot, amikor bekövetkezhetne, illetve a legkésőbbit, amikor még
csúszás nélkül bekövetkezhet. Ez utóbbit a végponttól visszafelé, fordított logikával
csináljuk.

Hátizsák feladat
Olyan egészértékű programozási feladat, amelyben csak egy feltétel van.

LP-lazítás
Akkor beszélünk róla, amikor egy egészértékű programozási feladat változóira tett
egészértékűségi (vagy bináris) feltételeket eltöröljük.

Szétválasztás és korlátozás módszere

Akkor használjuk, amikor egy egészértékű programozási feladatot fellazítunk, és az így
kapott (nem egész) optimális megoldást tovább boncolgatjuk, többfelé szétválasztva
a megkötő feltételt, pl: z[26/7;0] = 78, és 1) x1 <=3; 2) x1 >= 4. Itt kaphatunk megoldás-
jelölteket, aztán a nagyobb célfüggvény-értékűt választjuk.

Bináris változó
Olyan változó, amelynek az értéke csak 0 és 1 lehet. Pl. hátizsák feladat: valamit vagy
beteszünk, vagy nem.

"Vagy-vagy" logikai feltétel modellezése (kizáró vagy!)

Így történik:
a1x <= b1
a2x <= b2
helyett:
a1x <= b1 + M*y
a2x <= b2 + M*(1-y)
Itt y bináris, M pedig az új egyenletek bal oldalán álló függvények egy közös felső
korlátja.
"Ha-akkor" logikai feltétel modellezése
Így történik:
a1x <= b1
a2x <= b2
helyett:
a1x <= b1 + M*y
a2x >= b2 - M*(1-y)
Itt y bináris, M pedig az új egyenletek bal oldalán álló függvények egy közös felső
korlátja. Például: Ha egy asztalt gyártunk, akkor legalább 2 széket is kell hozzá.

"Vagy-vagy-vagy mindkettő" logikai feltétel modellezése (megengedő vagy!)

Így történik:
Legalább az egyik teljesüljön:
ax1 <= b1 vagy a2x <=b2 vagy mindkettő
a1x <= b1 + M*y
a2x <= b2 + M*(1-y)

ax1 <= b1 vagy a2x >=b2 vagy mindkettő

a1x <= b1 + M*y
a2x >= b2 + M*(1-y)

Itt y bináris, M elegendően nagy.

Fixköltség probléma
Olyan egészértékű feladat, amelyben minden pozitív termelés (x) mellett van egy
adott költség. Modellezése:
ha xj > 0, akkor yj = 1 (van termelés)
ha xj = 0, akkor yj = 0 (nincs termelés)
miyi <= xi és x <= Miyi

(i és j indexek, y bináris, M elég nagy)

Halmazlefedési probléma
Olyan egészértékű feladat, amelyben egy S alaphalmazt kell lefedni az S bizonyos
részhalmazaiból álló T halmazrendszer minimális számú eleme által. Példa: Egy
megyében úgy építünk tűzoltóállomásokat a városokba, hogy minden város 15
perces közelében legyen tűzoltóállomás.

Vágás kapacitása (XY)

Azon élek kapacitásainak összege, amelyek kezdőpontja X-ben, végpontja Y-ban
van.

Redukált költség (Célfüggvény optimum táblázat)

Megmutatja, hogy mennyivel kell változtatni a célfüggvény együtthatóját ahhoz,
hogy a változó értéke pozitív legyen az optimális megoldásban. Ha a változó értéke
már eleve pozitív a az optimumban, akkor a redukált költség nulla.

Megengedett növekedés/csökkenés (Célfüggvény optimum táblázat)

Megmutatja, hogy mennyivel lehet növelni illetve csökkenteni a célfüggvényben az
adott változó együtthatóját úgy, hogy ne változzon meg az optimum helye. Az
optimum értéke változhat.
Feltétel bal oldala-végérték (Korlátozó feltételek táblázat)
f.h. bal oldalának helyettesítési értékei az optimumban. Ha a végérték nem egyenlő
a feltétel jobb oldalával akkor az egyenes nem metszi az optimumot.

Shadow Árnyékár (Korlátozó feltételek táblázat)

Ha egységnyivel növeljük az adott korlátozó feltétel jobb oldalán a konstanst akkor az
árnyékárral változik az optimumban a célfüggvény értéke. (Amennyiben a lehetséges
megoldások halmazán belül maradunk)
Árnyékár=duál feladat optimális megoldása

Megengedett növekedés/csökkenés (Korlátozó feltételek táblázat)

Megmutatja, hogy mennyivel lehet növelni illetve csökkenteni a korlátozó feltétel jobb
oldalán a konstanst, hogy még ugyanazon egyenesek metszéspontjában legyen az
optimum. (Élek párhuzamos eltolása) Az optimum értéke változhat.

Aktív feltétel
Amikor az árnyékár nem egyenlő nullával

Inkatív feltétel
Amikor az árnyékár nullával egyenlő. Itt a megengedett növelés vagy csökkenés közül
az egyik biztosan végtelen.

Egy célfüggvény együttható csökkentett költsége

Megmutatja mennyivel kell csökkenteni, hogy a változója 0-tól különböző legyen az
optimális megoldásban

Egy korlát árnyékára

Megmutatja, hogy a korlát jobb oldalán a konstanst egységnyivel változtatva
mennyivel változik a célfüggvény értéke

Egy célfüggvény együttható optimális tartománya

Megmutatja, hogy egy célfüggvény együttható milyen intervallumba esik úgy hogy
az optimum nem változzon

Egy jobb oldali konstans lehetséges tartománya

A jobb oldali konstansnak ebbe a tartományba kell esnie ahhoz, hogy az aktív
feltételek aktívak maradjanak (ne változzanak)