BÜNTETŐJOG I.

Általános rész
Jegyzet

ÁLTALÁNOS
Büntetőjog fogalma
 büntető anyagi jog (ki és mivel büntethető)
 büntetőeljárás-jog (mely szervek rendelkeznek felhatalmazással, hogy megállapítsanak
egy bűncselekményt, ki emelhet vádat és ki dönthet róla)
 büntetés-végrehajtási jog normarendszere (jogerősen kiszabott büntetések vagy
alkalmazott intézkedések végrehajtására milyen körülmények között kerüljön sor)

Jellemzői
 közjog
 hierarchikus (nem mellérendelt viszonyok vannak)
 nullum crimen sine lege, nullum poena sine lege

Története
 Római jog
o crimina publica: közösséget sértő bűntettek
o delicta privata: magánérdek ellen irányult
 Két római jogforrás
o XII táblás törvények
o corpos iuris civilis
 Magyarország
o Tripartitum
o Csemegi Kódex (1878. évi V. tvc.) (50-60-as évekig hatályban marad)
o decentralizált forma
o 2012. évi C. tv.
 Radburch formula
o Gusztav Radbruch (1878-1949)
o 1946? Süddeutsche Juristenzeitung c. könyv (törvényes jogtalanság és törvény
feletti jog)

JOGÁLLAM ÉS A BÜNTETŐJOG
Törvényesség elve
o Róma, 1950: Emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme
o nem lehet elítélni, aki a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem követett el
bűncselekményt
o 1-es PAR. (1) az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet
megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján
büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
o (2) bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy
intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés vagy a 2. PAR (2) BE
alkalmazása esetén az elbírálás – idején rendelkezett
Nullum crimen sine lege
Nullum poena sine lege
Nullum crimen sine culpa (felelősségre vonás intézménye)
 bűncselekmény elkövetőjének bűnössége (felelősségre vonás kérdése)
 bűnösségfogalom: a vádlott tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás valamennyi
feltétele adott
 bűncselekmény megvalósításának formái:
o szándékosság vagy
 előre látja a következményei (érzelmi/akarati)
 nem látta a következményeit, mert nem volt körültekintő (értelmi)
o gondatlanság
 kívánja magatartása következményeit (érzelmi/akarati)
 belenyugszik magatartása következményeibe (érzelmi)
 NINCS objektív felelősség = akit nem terhel bűnösség az elkövetési magatartás
megvalósításakor, büntetőjogi felelősséggel nem sújtható
Ultima ratio
 élethelyzet rendezése érdekében elsősorban más jogágnak a szabályrendszerét
kell igénybe venni
 büntetőjogi védelem megteremtésére akkor kerül sor, ha a büntetőjogon kívüli
eszközök nem alkalmasak a konfliktus rendezésére
 büntetőjognak nem feladata az alkotmány védelme
Ne bis idem elve
 kétszeres értékelés tilalma
 At. XXVIII. cikk (6) bekezdés: jogorvoslat kivételével senki nem ítélhető el még
egyszer egy olyan ügyben, amiben már jogerősen felmentették vagy elítélték
 2017. évi XC. tv (Bt.) megerősíti a fentit
 kivétel: Btk.: emberölés (Btk. 160 (1) bekezdés): külön kategóriát teremt a különös
kegyetlenségnek (=átlagot meghaladó brutalitás, rendkívüli embertelenség – nem bírói
joggyakorlat ítéli meg, hanem a joglakotó)

BÜNTETŐPOLITIKA
Büntetőpolitika fogalma: a büntető tényállások elemeinek megfogalmazása, úgy, hogy azok
tényleg lefedjék a ténylegesen megtörtént cselekményeket, igyekszik rögzíteni a
büntetőjogban alkalmazott szankciók érvényesülésének módját
 bűnözés
 büntetőjogi felelősség kérdése
 felelősségre vonás rendje
 büntetés végrehajtásával kapcsolatos eszmék rendszerének összessége

Büntetőpolitika két irányzata

 neoklasszikus: nincs büntetés bűncselekmény nélkül, bűncselekmény nem maradhat
büntetlenül
 áldozatorinetált büntetőpolitika: áldozatoknak okozott hátrányok mielőbbi reparálása
Jogszabályok:
 1878. évi V. tv. Csemegi Kódex
 1949. évi XX tv. (szovjet magyarországi) Alkotmány)
 1950. évi II. tv. Btá.
 1978. évi IV. tv. Btk. (büntetőpolitika továbbra is a politikai célok megvalósítását
szolgálja)
 23/1990 X. 3. AB határozat: halálbüntetés eltörlése
 11/1992 (III. 5.) AB határozat: jogállamban nem lehet korlátlanul büntetőhatalma az
államnak
 1998. évi LXXXVII (87.) tv.: 1978-as Btk. módosítása: büntetőjog nem korlátlan
(lazítás, nagyobb tér a bírónak)
 2003. évi II. törvény: 1978-as Btk. módosítása, az 1998-as tv.-el nem egyetértésben
 2012. évi C. tv.: Btk.

Kifejezések:
 ultima ratio: végső, döntő érv
 ex tunc: visszamenő hatály tilalma
 nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege: nincs bűncselekmény törvény nélkül
 ipso iure: nem kötelezőek
 ipso facto: jogforrásnak tekinthető

JOGSZABÁLYTAN

Büntetőjog forrásai
 magyar jog, nemzetközi jog, EU aktusai
o At. elismeri a magyar és a nemzetközi jog összangját
o büntetőjogi felelősség megállapítása = törvény úgy rendel és a nemzetközi jog
általánosan elismeri (kivéve: büntetendő cselekmények kivétele)
o Hágában megkötött Egyezmény (1907)
o Genocídium Egyezmény (ENSZ, 1948)
o genfi Egyezmények (1949)
o Antidiszkriminációs Egyezmény (1965)
o Apartheid-elleni Egyezmény (1973, ENSZ)
 négy magyar büntető törvénykönyv
o 1878: V. Csemegi Kódex
o 1961: V. 1961. évi Btk.
o 1978: IV. korábbi Btk. módosítása
o 2012: C. tv. Btk. (2013. július 1-jén lépett hatályba)

Értelmezés eredménye
 megszorító (szűkebben értelmezi a jogszabályokat)
 kiterjesztő (tágabban értelmezi)
 megállapító (jogalkotó valódi akaratát tárja fel)
BŰNCSELEKMÉNY TANA

Bűncselekmény fogalma

4. PAR. 1. BEK.: Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan

elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a
társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
 bűnösen
 szándékosan
 kivételes jelleggel pedig gondtalanul
 veszélyes a társadalomra
 Btk. büntetés kiszabását rendeli (=tényállásszerű)

Bűncselekmény fogalmi ismérvei sorrendben (Mi kell ahhoz, hogy valaki tette
bűncselekménynek számítson?)
(1) tényállásszerű
(2) társadalomra veszélyes
(3) bűnösnek kell lennie

Bűncselekmény tényállásai
(a) előkészület
(b) közvetett tettesség
(c) részesség (felbujtás, bűnsegély)

Bűncselekmény tényállásánál figyelembe kell venni:

(d) bűnösséget kizáró okot (pl.: tévedés = cselekmény meg lesz fosztva bűncselekmény
jellegétől)

Bűncselekmény, mint cselekmény

4. PAR. 2. BEK. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás,

amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerintit
társadalmi, gazdasági, állami rendjét sért vagy veszélyezteti.

Bűncselekménynek minősül (NEM minősül annak a gondolat)

(a) cselekmény
(b) mulasztás

Bűncselekmény elemei:
(a) akaratlagosság
(b) hatóképesség

Akaratlagosság
  emberi cselekvést akarat irányítja, mozdulatok akarati kontrollja
 reflex nem minősül annak (reflex: nem akaratlagos, hanem szomatikus)
o indulati reakció nem tartozik ide: fiziológiás indulat, nincs felmérés vagy
végiggondolás, pl.: erős felindulásból elkövetett emberölés (Btk 161. Btk.)
 eszméletlen állapot vagy az
 alvás sem

Hatóképesség
 cselekmény az általános élettapasztalat alapján alkalmas a káros következmény
létrehozására
 hatóképesség = a cselekmény a társadalomra és annak tagjaira nézve képes különféle
olyan állapotváltozásokat előidézni, amelyek kedvezőtlen jellegűek, illetve sértik vagy
veszélyeztetik a társadalmat vagy az egyéni érdekeket

Bűncselekmény fogalmi elemei

Tényállásszerűség
 bűncselekmény egyik fogalmi ismérve a tényállásszerűség (társadalomra veszélyesség
és bűnösség mellett)
 olyan emberi cselekmény, amit tartalmaz
o a Btk. Különös része egy meghatározott bűncselekményben vagy
o Btk. Általános részében előkészületi, közvetett tettesei, részesi fogalmi
kritérium
 Btk. a tényállásszerűséggel rögzít egy olyan cselekményt, mely elkövetését büntetni
rendeli
 tényállások típusai:
o alapesetek: pl.: lopás, segítségnyújtás elmulasztása, emberölés (van ezen belül
enyhítő alapeset, pl.: erős felindulásból elkövetett emberölés (tudatot
elhomályosító indulat miatt)
o minősített esetek: alapeset mellé társul még körülmény, amely növeli a
társadalomra veszélyességet (pl.: előre kitervelt elkövetés, nyereségvágy,
különös kegyetlenség, tizennegyedik életévét be nem töltött sértett sérelmére
való elkvöetése)
 legtöbb tényállási elem mérlegelést igényel (=normatív jellegű)
 részesség két típusa:
(a) felbujtás (aki, mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír)
(b) bűnsegély (bűnsegéd, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan
segítséget nyújt)
JOGSZABÁLYTAN

Büntető jogszabály szerkezete

 általános jogszabály szerkezet
o hipotézis (tényállás, szabályozni kívánt szituáció)
o diszpozíció (egyszerű, leíró, hivatkozó, keretdiszpozíció)
 egyszerű: csak a kényeges tényállási elemeket jeleníti meg
 leíró: részletesen tartalmazza az adott bűncselekmény releváns
körülményeit
 hivatkozó: Btk. valamely rendelkezésére utal
 keretdiszpozíció: legfontosabb törvényi tényállási elemeket tartalmazza
keretként, de tartalmát más ún. igazgatási normák töltik ki (nem elég
egy szankciót létrehozni, tiltani is kell a cselekményt)
o szankció (abszolút és relatív)
 abszolút határozott: a jogalkalmazó csak megállapítja a bűncselekmény
megállapítása, jogalkotó tv.-ben dönt a büntetésről (pl.: háromcsapás 90
par. 2. be.: erőszakos többszörösen visszaeső büntetési tételének felső
határa kétszeresére emelkedik)
 relatív határozatlan: legalsó határ és legfelső (pl.: emberölés 5-15 évig /
szabadságveszté: min. 3 hó. – max. 20 év)
 bj. általános rész
o csak egy része van valamennyi rendelkezésnek

Büntetőjog két része

 általános rész: alapelvek, definíciók, szabályozások, mely minden bűncselekmény
elkövetése esetében felmerülhet
 különös rész: egyes bűncselekmények felsorolása, általános részben megfogalmazott
körülményekkel való minősítést

Egyéb
 felbujtó-bűnsegéd
o felbujtó: aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír
o bűnsegéd: aki a bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segít

Egyes jogszabályok:

160 par. 1. bek.: emberölés: aki mást megöl, bűntetet követ el

160 par. 1. bek.: emberölés minősített esetei: például: előre kiterveltség. nyereségvágy,
aljas indok (öngyilkosságra rábírás nem minősített eset)
1997. évi CLIV. tv. 165 par.: embriónak minősül minden élő emberi embrió a
megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hétig, magzatnak minősül a 12. héttől