Ellenszélben
Nőtörténet, társadalmi nemek
története és az illiberális
nőtörténeti fordulat
A társadalmi nemek történetének kutatói nem panaszkodhatnak arra,
hogy munkájukkal nem foglalkozik a nyilvánosság, de ebben nincs sok köszönet.
Pető Andrea vizsgálja meg, hogy miképp lett mumus a gender studiesból,
és mivel is foglalkozik valójában ez a tudomány?
z angolszász jogi nyelvben
A a „gender” kifejezést a netflix-soro-
zatból is ismert amerikai alkot-
mánybíró, Ruth Bader ginsburg
találta ki a hatvanas években.
a „sex” (nem) kifejezést azért helyettesí-
tette vele a jogi diszkriminációhoz kap-
csolódó dokumentumokban, mert attól
tartott, hogy a „sex” szót a pornómozikban
történő eseményekkel hozzák összefüg-
gésbe az idős férfi döntéshozók, akiknek
jóakaratától sok függött. a „gender” szó
idegenül hangzik a nem angolszász fülnek,
és így idegennek minősült nicolas sarkozy
Wikimedia
francia elnöknek is, aki a konzervatív
elnöksége alatt, 2007 és 2012 között nép-
BBC History magazin – 2024. március
szerűsített francia nemzeti identitást fél-
tette a „gender”-től – ihletet és mintát adva
ezzel más jobboldali politikusoknak.
Mivel a „gender” szó angolszász ere-
detű, az angolul nem beszélő országok-
ban a társadalmi nemi egyenlőségre
összpontosító oktatási intézményeket
túlnyomórészt „nőtanulmányi” köz-
pontoknak nevezik el. olaszországban,
Franciaországban és argentínában a
társadalmi nemek tanulmányok (gender
studies) – ezen a néven – alig léteznek.
Ez a tény, hogy nőt mondanak,
de genderre gondolnak, azért is fontos,
mert a nemek (gender) fogalmát legalább
négy különböző értelemben használják:
(1) az angol nyelvterületen a nemek kife-
jezés a biológiai nem (sex) helyettesítő-
jeként szolgált; azaz ebben az értelemben
a nemek semmi mást nem jelentenek,
mint a férfiakat és nőket. (2) azonban
néhány területen, különösen a politikai
elemzés területén, a gender (társadalmi
nem) egyszerűen a nők helyettesítője.
(3) De a nemek azonosító kategóriaként
is működnek, amelyek a nemi alapú meg-
különböztetés társadalmi jellegét írják
le, azaz a hatalmi struktúrákat egy adott
társadalomban a férfiak és nők között,
valamint (4) azokat a szerepeket, lehető-
ségeket és korlátokat, amelyeket a született
férfiaknak vagy nőknek tulajdonítanak.
1

1989, mint a kezdetek
üres lapja
Hogyan tudnánk röviden jellemezni
a nőkről szóló történelemírás helyzetét
az 1989-es Magyarországon? nagy hiba
lenne alkalmazni a rendszerváltásokkal
foglalkozó tranzitológia modelljét, amely
1989-et a „kezdet órájaként”, azon zéró
pontként határozza meg, ahol minden
elkezdődött. a következő témák már
1989 előtt is jelen voltak a magyar törté-
nettudományban a nők történelmével
kapcsolatban: választójog, oktatás, család,
fizetett foglalkoztatás, a kommunista
nőmozgalom története. leginkább a
francia annales Iskola hatására, a társa-
dalomtörténeti kutatások keretében,
a híres nők, tudósok, kivételes személyi-
ségek vagy boszorkányok története is
elfogadott kutatási témák lehettek az
államszocialista történetírásban.
az egyetemeken és történettudományi
kutatóintézetekben végzett – amúgy
politikailag erősen centralizált és ellenőr-
zött – Kádár-kori történelemírás elég
rugalmasnak bizonyult, bár nem ugyan-
olyan mértékben, mint a különböző
közép-európai országokban. a hozzáfér-
hető külföldi társadalmi és kultúrtör-
téneti szövegek magyar fordításai erős
kihívást jelentettek a politikatörténeti
cenzúrának. a szakkönyvek megjelente-
tése a társadalomtörténetben hozzájárult
a nőket, mint különálló társadalmi cso-
portot azonosító és elemző kutatásokhoz.
Magyarország, illetve általában a poszt-
kommunista országok sajátossága, hogy
nem alulról, nem mozgalmi nyomásra
intézményesült a társadalmi nemek tudo-
mánya, hanem 1989 után a neoliberális
politikai ideológia helyezte a „nőket”
a tudományos vizsgálat középpontjába,
függetlenül a társadalomban gyökerező
civil szervezetektől, melyek a nők jogaiért
harcoltak. Ebben az összefüggésben a
nemek közötti társadalmi és szimbolikus
különbség építése során a „nőket” a „fér-
fiakhoz” viszonyítva határozták meg.
a történelemírás megváltozott, új intéz-
mények és tanszékek jöttek létre, szemé-
lyes és intézményi kapcsolatok alakultak
ki határokon át, áttörő jelentőségű köny-
vek fordításai jelentek meg és új tanköny-
vek születtek. az emlékezet kutatását
a vizsgálatok középpontjába helyezték,
és ezen emlékezeti „boom” folyamatá-
ban alternatív személyes történetek és
2 BBC History magazin – 2024. március
10 fontos, Magyarországon megjelent nőtörténeti munka
új módszerek, például a szóbeli történe-
lem (oral history) kerültek elő.
a „igazság” személyes üggyé és a hite-
lesség kérdéséve vált az évtizedekig intéz-
ményesített államszocialista történelem-
írás után, amellyel szemben most az
egyént helyezték a történetírás alanyává.
Ebben a paradigmaváltásban a nők tör-
ténetének írása győztesnek tűnt, mert
a nőtörténet részben revizionista szere-
pet játszott, hiszen megkérdőjelezte és
felülvizsgálta a korábbi kánont, új csopor-
tot, a nőket hozva be a történeti elemzés
középpontjába. a nőtörténetírás műfaja
tehát megtalálta helyét a magyar nemzeti
történetírásban 1989 után.
Nemek történelme, mint
a „negatív tudatosság”
a társadalmi nemek története – mint
elemzési kategória – a neoliberális piac-
gazdaság és az angolszász tudomány
konstruktivista elemzési keretével
együtt érkezett Közép-Európába. Jiřina
Šmejkalová azt állítja, hogy a feminizmus
„rossz útlevéllel” jutott el Kelet-Európába,
és ez magyarázta a sikertelenségét. És
– teszem hozzá – tette lehetővé az antigen-
der mozgalmak sikereit a 2000-es évektől.
az, hogy a történetírás feladata annak
objektív elmondása, ami a múltban tör-
tént – mint a történelemírás kerete –,
ugyanakkor Közép-Európában 1989 után
szükségszerűen megerősödött. a politi-
kai szabadság és az információs kompen-
Christine de Pisan középkori krónikás
– A nők városa (1405) című szimbolikus
traktátusával született meg a nőtörténetírás
az előző oldalon: Nancy Pelosi,
az Egyesült Államok Kongresszusának
első női elnöke Ruth Bader Ginsburg
bíró ravatalánál (2020)
Ellenszélben
Rosalind Miles: Pető Andrea:
Az idő leányai Láthatatlan elkövetők.
Nők a magyarországi
Balassi, 2000 nyilasmozgalomban záció lehetővé tette a hozzáférést az „igazi” ezen intézményi és ismeretelméleti fejlő-
Jaffa, 2019
Történelemhez: korábban hozzáférhetet- dés – sokak elvárásával ellentétben (bele-
len levéltárak nyíltak meg a kutatók előtt. értve engem is) – nem következett be.
Ebben a paradigmában a nőtörténelem 1989-ben a nőtörténelem politikai és
megtalálta helyét, csatlakozott a korábbi intellektuális ígéretnek számított, melyen
történetírás felülvizsgálatát követelő keresztül megváltoztathatták volna a tör-
áramlathoz, konferenciákon és konferen- ténelemírás módszereit. a nőtörténelem
ciakötetekben kezdte kialakítani saját írása azonban nem teljesítette ezeket
kánonját. azonban ez nem történt problé- az elvárásokat, kudarcot vallott a tudomá-
mák nélkül. a társadalmi nem mint elem- nyos elméletek kifejlesztése és az intéz-
Joan Wallach Scott: Gyáni Gábor: zési kategória használata ahhoz vezetett, ményesülés terén is.
Van-e a nőknek A nő élete – történelmi
történelmük? perspektívában
hogy a kutatók a társadalmi nemet hasz-
nálták analitikus kategóriaként akkor is, Az EU-bővítéstől a gender­
Balassi, 2001 mTa Bölcsészet­ amikor nem feltétlenül ez volt a legalkal- ellenes mozgalmakig
tudományi kutató­
központ, 2020 masabb, figyelmen kívül hagyva más a nőtörténelem írásának kerete Közép-
megközelítést. Egy további probléma Európában megváltozott az ezredfor-
abból adódott, hogy amikor a kutatók a duló elején történt EU-bővítés miatt.
társadalmi nemeket említették, valójában az EU-bővítésben a társadalmi nemek
a „nőkről” vagy a „férfiakról” beszéltek. egyenlősége fontos szerepet kapott, és
a társadalmi nemek történetének normaként működve sikeresen beindí-
írása egyrészt a történetírás egy új elmé- totta és később segítette a nemek közötti
leti megközelítése, másrészt egy adott egyenlőség állami mechanizmusainak
A nők és a férfiak törté- Pető Andrea: episztemológiai (ismeretelméleti) rend kiépítését. a normaváltozást felülről
nete Magyarországon Árnyékban.
a hosszú 20. században.
melletti aktív kiállás, hiszen a főleg férfiak próbálta elérni. az új évezred első évtize-
Rajk Júlia élete
Kiegészítő tananyag a által uralt szakma kevés teret ad akár dének végére már majdnem minden
középiskolák számára Jaffa, 2020 a női történészeknek, akár a szakma által közép-európai egyetemen tanítani kezd-
Írta és összeállította: „nem fontosnak” minősített témák kuta- ték a társadalmi nem tanulmányokat,
Pető Andrea. Szerk.:
Tarajossy Zsuzsa
tásának. Joan Wallach scott magyar for- akár fő tantárgyként, akár csak választ-
dításban is hozzáférhető, úttörő tanulmá- ható kurzusként, elkötelezett tanárok
Szociális és munkaügyi nya, a Társadalmi nem (gender): a tör- – gyakran fizetetlenül maradt – lelkese-
minisztérium, 2008
(csak online hozzáfér­ téneti elemzés hasznos kategóriája, nagyon dése nyomán. Ezek az új generációhoz
hető szamizdat) fogékony pillanatban jelent meg az Egye- tartozó, a történetírás elméletét és gya-
sült államokban 1986-ban, amikor a korlatát megújítani szándékozó oktatók
tudomány az objektív megközelítéstől elkezdték bevezetni a társadalmi nemi
Határtalan nők. Czeferner Dóra: a szépirodalmi, narratív elbeszélésre tanulmányokat és a társadalmi nemi
Kizártak és befogadottak Kultúrmisszió
a női társadalomban
fordult át. ám pontosan az ellenkezője érzékenységet a különböző felsőoktatási
vagy propaganda?
Szerk.: Tóth Eszter Feminista lapok és történt Magyarországon, ahol a régió intézményekbe. az irodalom, a nyelvé-
Zsófia, Bakó Boglárka olvasóik Bécsben többi országához hasonlóan az ideológiai szet és az angol-amerikai tanulmányok
nyitott műhely
és Budapesten befolyásoktól próbálták megszabadítani, szakértői kulcsszerepet játszottak ebben
könyvkiadó, 2008 mTa Bölcsészet­ megtisztítgatni az elveszett vagy hamis a folyamatban. Kurzusokat indítottak,
tudományi kutató­ „igazságot”. a társadalmi nemek kérdése támogatták a társadalmi nemi tanulmá-
központ, 2021 nem volt üdvözlendő a nemzeti történet- nyokkal kapcsolatos folyóiratok kiadását,
írásban, hiszen a társadalmi nemek vagy különböző mértékben bevezették
kutatói kritikusan vizsgálják a különféle a nemi tanulmányokat a tananyagukba.
identitások alakulását. azonban a nőtörténelem integrációja
a már meglévő történeti kánon felül- a történelem tananyagába strukturális
Pető Andrea: Elhallgatva. A háborús vizsgálatára irányuló álláspont azonban hátránnyal indult, mivel csak témakörök
Elmondani az elmond- erőszaktétel története komoly következményekkel járt. az volt kerültek be, már ha egyáltalán. a nőtörté-
hatatlant. A nemi és megjelenítése
erőszak története Szerk.: András Edit,
az előfeltevés, hogy a hagyományos tör- nelem mint külön szakterület létrehozása
Magyarországon Mélyi József, téneti, főleg társadalom- és kultúrtörténeti lehetetlennek bizonyult. Emellett a mun-
a II. világháború alatt Pető Andrea kutatási témák (pl. a nők foglalkoztatása, kaerőpiaci helyzet sem jelentett inspirá-
Jaffa, 2018 Budapest Főváros nőmozgalmak, kivételes nők élettörténe- ciót, mivel Közép-Európában – és főleg
levéltára, 2022 tei, prostitúció története stb.) és magának Magyarországon – nem álltak rendelke-
a kulturális és társadalomtörténetnek a zésre nőtörténelemmel kapcsolatos betöl-
Wikimedia
lassú integrálása a tudományba elfogadott tetlen állások. Más okokból, amelyek össze-
nőtörténeti kutatásokhoz vezet majd. függnek a nemek közötti egyenlőség intéz-
Ez lenne a „társadalmi nemi fordulat”, ám ményes mechanizmusainak nem túl haté-
BBC History magazin – 2024. március 3
Ellenszélben
kony intézményesítésével, a végzett hallga-
tók nem találtak munkát oktatókként.
az intézményesítés hiánya, azaz az
a tény, hogy nőtörténelem nem került be a
történelem írásáért felelős fő intézményekbe,
azt eredményezte, hogy a nőtörténelem
továbbra is kívül maradt a fő oktatási kere-
teken. azon kurzusok, ahol a nőtörténel-
met tanították, nagyrészt a társadalmi és
kulturális történelem címkéjét kapták, ami
azt jelenti, hogy a politikatörténet mint
terület és mint vizsgálati mód, érintetlen
maradt. a másik oldalon, amit kereslet-
oldalnak nevezhetünk, a történelem nem
tartozik a feminista hallgatók kedvenc tan-
tárgyai közé. Ennek a népszerűtlenségnek
több oka is van, például a pozitivista jellege,
mivel a történetírás Magyarországon vég-
telenül adatoló és kevéssé nyitott az izgal-
mas, új elméletek felé.
A „negatív tudatosságtól”
a nőtörténeti fordulatig
Európa (az EU) normatív ereje és a nemzet-
közi keret az elmúlt években gyengült.
a többszörös válság – a pénzügyi válság
2008-ban, a menekültválság a biztonsági
problémákkal, a világjárvány és a háború
Ukrajna ellen – együttesen hozzájárultak
ahhoz, hogy a korábban konszenzuális neo-
liberális Európa fogalma sokrétegűvé vált,
és új szereplők léptek elő. az alternatív
Európa fogalma lendületet nyert, és az
illiberális kormányzás különböző formái
mellett a történetírás biztonságpolitikai
kérdéssé vált. a nők története írásának
jellegzetessége, a revizionista történelem-
írás rendkívül sebezhetővé tette azt az ún.
második átmenet időszakában, amely során
az illiberális államok kiépítésére és popu-
lista fordulatra került sor a tudományban is.
Milyen következményei vannak a jelen-
legi illiberális tudománypolitikának
a nőtörténelem írásának jövőjére nézve?
az illiberális állam az „emlékezeti bizton-
sággal” működik, az emlékezetpolitikát
stratégiai politikai térnek tekinti, mert
egyrészt olcsó, másrészt nagy a társadalmi
hatása, és kiszolgálja, valamint konszoli-
dálja a választóit. a történelem írása, alkal-
mazása és így az identitásformáló hatása
geopolitikai tényezővé válik. a közpénze-
ket az emlékezetpolitikai harcokba fek-
tető, erősödő revizionista történelemírás
a „történelem politikáját” használja a
politikai állítások legitimálásának érdeké-
ben. az illiberális revizionista történelem-
4 BBC History magazin – 2024. március
írás sikeresen alkalmazza ugyanazokat a
módszereket és elméleteket, amelyeket
a nőtörténelem írása is használ, és ezzel
egy másik ellenkánon kialakulását hozza
létre. Ezt teszi azonban olyan módon,
hogy nem hagy helyet más gondolkodás-
módoknak, és ami a legfontosabb, nincs
párbeszéd a különböző (leendő) kánonok
között.
az illiberális emlékezetpolitika a nők
történetét a populista fordulattal össze-
függésben használja. az 1989-es átmenet-
kor Közép-Európa különböző nemzeteit
– így a magyart is – demokratikus, plura-
lista és túlnyomórészt nyugati irányú
jövőkép határozta meg. Mostanra kide-
rült, hogy a jövőkép nem demokratikus,
nem pluralista, és elsősorban nem nyugat
felé tekintő. az újonnan felbukkanó
győzedelmes antimodernizmus, amely
társadalmi és szellemi szempontból meg-
kérdőjelezi a neoliberalizmust, a törté-
nelmet is ideológiai fegyverré alakítja
annak érdekében, hogy elérje politikai
céljait, és életképes, valós és elfogadható
alternatív jövőképet kínáljon.
Ez kéz a kézben jár a revizionista törté-
nelem írásával, amely a nemzetet szen-
vedő közösségként határozza meg (min-
dig arra hivatkozva, hogy ki okozta a
szenvedést), és megváltást kínál a közel-
jövőben. Ennek eredményeként a revi-
zionista történelem írásában a korábban
lebontottak helyett új, nagy elbeszélések
jönnek létre, melyek az állam létét bizto-
sító stratégiai elbeszélések. azok, akik
ezt megkérdőjelezik, ellenségnek minő-
sülnek és ezen elbeszélés szerint ez csak
addig áll fenn, míg ők is meg nem ismerik
az egy, igaz elbeszélést az igaz források
alapján.
Jelenleg a nemzetközi színtéren a társa-
dalmi nem tanulmányok programjait
gyakorta bezárják, a táblát leveszik az
ajtóról, vagy lecserélik nőtörténetre vagy
családtörténetre, a tanárok általában
ugyanott megmaradnak alkalmazásban.
Kivéve oroszországot vagy Törökországot,
ahol a tanárokat bebörtönzik vagy akár
ki is végzik. Egy menekülési út az, hogy a
nők történetét írjuk, amely ellentétben a tár-
sadalmi nemek történetírásával, mindenki
számára nyitott.
az újonnan felmerülő, nemekkel kap-
csolatos diskurzusok jelentős hatással
vannak a nők történetírásának jövőjére.
az antigender mozgalmak, miközben
tudományos diszciplínaként támadják
a társadalmi nem tanulmányokat, Európa-
szerte nagy támogatást nyernek. Ezek
a mozgalmak nemcsak azt használják ki,
hogy továbbra is kényelmesen népszerű
az antifeminista érzelmek hirdetése.
a társadalmi nem – mint egy elemző
fogalom – és a társadalmi nem tanulmá-
nyok – mint tudomány – nyilvános meg-
hurcolása még politikusabbá tette a
szakmát, mivel egy nyílt politikai harc
közepén találta magát, amely Éric Fassin
szavai szerint „paradox elismeréshez”
vezetett. a társadalmi nem tanulmányok
mindig is erős párbeszédben állt a tár-
sadalmi aktivizmussal. Ez az új helyzet
azonban meggyőzte azokat, akik az
utóbbi években abban reménykedtek,
hogy a társadalmi nem tanulmányok
jövője a kényelmesen elszigetelt akadé-
miai torony lesz, hogy ez az álom töré-
keny illúzió.
az antigender kampány miatt a társa-
dalmi nemek tanulmányok tudásterme-
lése örökre megváltozott. nemcsak azért,
mert olyan politikusok és közéleti sze-
mélyiségek, akiknek nincs tapasztalata
vagy képzése a társadalmi nem tanulmá-
nyok területén, megkérdőjelezhetetlen
nyilatkozatokat tesznek olyan szakmai
kérdésekben, mint a szexuális nevelés
vagy a tudományos tanterv összeállításá-
nak szempontjai. a szakértőket megint
kinevezik, és nem képzik. Judith Butler
és más társadalmi nem tanulmányokkal
foglalkozó tudósok könyvei az antigender
kiadványokkal együtt kerülnek polcra
a könyvesboltokban – fóliázva –, mintha
ugyanolyan tudományos súlyuk lenne.
a társadalmi nemek ügyében felszólaló
közszereplőknek megfelelően felkészült
szakértőknek kell lenniük, hogy képesek
legyenek helytállni nyilvános vitákban
az antigender mozgalmak nemzetközileg
kiképzett képviselőivel szemben, akik
a nemzetközi érveket, mint kizárólagos
nemzetit prezentálják a vitákban. Már csak
azért is, mert a társadalmi nem tanulmá-
nyokkal foglalkozó szakemberek a most
megkapott nem kívánt és nem kért figyel-
met a jövőben saját társadalmi hatásuknak,
és nem pedig egy-egy feltörekvő populista
politikusnak akarják köszönni. ■
Pető Andrea történész, az MTA doktora, a bécsi
Central European University egyetemi tanára,
a budapesti CEU Demokrácia Intézet kutatója