Középkori magyar

himnuszköltészet és
Mária-kultusz

Készítette: Rakóczi Gergő

Neptun kód: ZUWP5W

1
Bevezetés
Jelen dolgozatom célja, hogy áttekintést nyújtson a középkori magyar írásbeliség és
himnuszköltészet fontosabb jellemzőiről és témáiról, középpontba helyezve a Mária-kultusz
szerepét a himnuszokban, valamint a középkori magyar vallási és kulturális életnek ezen
különleges megnyilvánulásait. Az alábbiakban részletesebben vizsgálva igyekszem kitérni az
említett témákra, és ezek példákkal való bemutatására, amelyek segítenek megérteni ezt az
időszakot és annak kulturális örökségét.

Magyar írásbeliség kezdete

A magyarországi liturgikus költészethez szorosan kapcsolódik a magyar írásbeliség
megjelenése. A középkori Magyarországon az írásbeliség terjedése a kereszténység
felvételével kezdődött. Az ország ekkor egy nemzetközi, egységes európai kultúrával
rendelkező rendszerhez kapcsolódott, amely mögött a római egyház állt, az egységet pedig,
többek között a latin nyelv biztosította. Elsősorban latin írásbeliség volt jelen az országban,
azonban szükségessé vált, hogy a magyar nyelv ne csak szóban, de írásban is megjelenjen. 1

Ennek egyik kiváltó oka az államigazgatásban jelenlévő oklevelezés volt, ugyanis a

különféle alapítólevelekben, birtokadományokban szereplő helynevek latin nyelven való
feltüntetése nem mindig adhatott pontos leírást a kijelölt határokról, így a magyar helynevek
identifikáló szerepet kaptak, és elszórtan épültek be a latin szövegekbe.

Másrészről az országban felerősödő katolicizmus hatására következett be az

írásbeliség kialakulása. Az egyházi személyek, prédikátorok, lelki gondozással foglalkozók
alapvető feladatává vált a latin nyelvű szövegek magyar nyelven való közvetítése. 2 Elsősorban
különféle szertartásokhoz, rítusokhoz, beszédekhez készítettek fordításokat, így ezek
leginkább mintául szolgáltak a szónokoknak, ugyanis az írni és olvasni tudók száma rendkívül
alacsony volt, így a szövegek feltételezhetőleg nem készülhettek olvasóközönség számára. 3 A
lefordított és előadott szövegeknek az alapvető funkciója a vallás terjesztése volt, mindezt

1
BARTÓK Zsófia Ágnes, A magyarországi írásbeliség kezdetei = Magyar irodalomtörténet, i.m. https://f-
book.com/mi/index.php?book=B1MAGYIRAS

2
Uo.
3
Uo.

2
közérthetően, hogy az egyház minél nagyobb népcsoportot képes legyen megszólítani,
ugyanis a latinul beszélők száma se volt mérvadó az országban. 4 A legkorábbi magyar
szövegemlékeink, a Halotti beszéd, és könyörgés (1192-1195), a Gyulafehérvári sorok
(1320k.) és az Ómagyar Mária-siralom (1300k.) is ebből a korszakból maradtak fenn.

A középkori himnuszköltészetnek Magyarországon nem létezett hagyománya,

alapjai, így az ekkor keletkezett magyar nyelven írt szövegek sokkal inkább illeszkedtek az
egyetemes európai kultúrába. Elsősorban ezért liturgikus célra keletkeztek a himnuszok,
dicsőítőénekekként, melyek hidat jelentettek ember és Isten között, de ember és ember között
is, hiszen az isteni dicsőítés, magasztolás érzése közös volt a katolikus egyházban, egy
egységes, összetartó érzés volt a hívők között: „Óh szent szeretet, mennyei szeretet, boldog
nemzetköziség, túl a földi vetélyek alacsonyságain! A föld meg van osztva, de az ég egy és
közös. Ha szárnyunk nő, mint az angyaloknak, mi közünk többé a sorompókhoz? Az Atya előtt
mind testvérek vagyunk. Óh szent szeretet, mely mindnyájunkat összeköt Istennel, s Istenben
egymással!”5, írja Babits Mihály kifejezve a himnuszköltészetnek már említett,
összekovácsoló szerepét. Szerelmi költészetnek is tekinthető, habár nem a mai értelemben
használatos, erotikus, és testi érzelmek kifejeződéseként értett szerelem, sokkal inkább egy
bensőségesebb, hittel és áhitattal telt szerelemként értelmezhető költészetként, „A középkor
Istene az egész embert kívánta, az egész lelket, legforróbb lángolásaival, legintimebb
álmaival együtt.”6, tehát ember és Isten szerelmének kifejezése. „A Mária-kultusz költészetben
úgy mint festészetben a legtermékenyebb ihlető…” 7, írja Babits, tehát eme szent szerelemnek
legalkalmasabb női „múzsája”, közvetítője, Szűz Mária lett, aki leginkább megtestesíthette, a
leghatalmasabb szent női alakot, Jézus Krisztus, a megváltó édasanyjaként. Okkal keletkezett
tehát több himnusz is hozzá, mint például az Ómagyar Mária-siralom (továbbiakban ÓMS),
mely kitüntetett szerepnek örvend, ugyanis ez az első fennmaradt, teljes egészében magyar
nyelven íródott versünk, liturgikus énekünk. Az ÓMS műfaji meghatározás szerint himnusz,
dicsőítőének, és ezen belül planctus, azaz Szűz Mária érzéseit, szenvedését, amelyet Krisztus
halálakor érzett, hivatott megjeleníteni.8 A továbbiakban a Mária-kultusz és mariológia főbb
4
BARTÓK Zsófia Ágnes, i. m.
5
Amor Sanctus: A szent szeretet könyve – Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. BABITS Mihály,
Kolozsvár, Polis, 1996, 9.

6
Uo., 23.
7
Uo., 25.
8
VIZKELETY András, A magyar líra első fennmaradt terméke. 1250-1300: Ómagyar Mária-siralom, in Magyar
irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=B107VIZKAMAG

3
elemeit, hittételeit és ezáltal a himnuszköltészetben való megjelenését kívánom részletesebben
bemutatni.

Szűz Mária és a mariológia

Szűz Mária életéről szóló forrásként szolgál egyfelől a Szentírás. Hiteles adatokként
tekinthetőek az ebből származó információk, ugyanis ember által íródtak, de isteni sugallatra
keletkeztek, így posztulátumként kezelhetőek a benne leírtak. 9 Másfelől forrásként szolgálnak
az olyasfajta zsidó és ókeresztény szövegek, apokrif iratok, amelyek a Szentírást hivatottak
kiegészíteni.10 Mária születését, gyermekkorát és az ifjúságára vonatkozó történeteket Jakab
ősevangéliuma foglalja össze, eszerint szülei Joakhim és Anna. Húsz évig éltek gyermektelen
házasságban, majd Isten angyalaival megüzente Annának, hogy gyermekáldásban részesül, és
leánya lesz a világ megvilágosítója és tengernek csillaga. Eszerint Anna szeplőtlenül, szüzen
fogantatott meg Máriával, mint később ő Jézus Krisztussal. A szeplőtlen fogantatás, latinul
Immaculata conceptio,11 hittételének lényege, hogy mentessé válik az eredendő bűntől, melyet
az emberiség Ádám és Éva bűnbeesése óta örököl, de Isten kiutat kínál és elküldi a halandók
köze a Megváltót, Jézust, aki megszabadítja az emberiséget bűneitől. A szeplőtlen fogantatás
szimbólumává a Napbaöltözött Asszony vált, amely Mária gyakori ábrázolásaként is jelen van
a képzőművészetben, fő ismertetője a tizenkét csillagból álló korona a fején, Hold a lábánál,
és áldott állapotban van, vagy a kis Jézust tartja karjában. 12 Egyes értelmezések szerint,
párhuzam, és egyben ellentét írható fel Ádám és Éva, Mária és Jézus között, ugyanis az míg
az első páros az eredendő bűn forrása, addig az utóbbi ennek feloldozója. Amint Éva hatására
Ádám bűnbe vitte az emberiséget, úgy Máriának köszönhetően, Jézus kivezetheti őket
onnan.13Eme párhuzamról az Ave maris stella Mária-himnusznak második verszakában is
olvashatunk, miszerint „Vödd az idvezletet / Gábriel szájából, / Állass minket békében, /
Váltván Éva nevét.” (Apor-kódex 131–132 – Nytár 8, 232–233)14, de az O gloriosa domina
himnusznak szintén a második verszakában megjelenik: „Melyet szomorú Éva elveszte, / Te

9
BARTÓK István, Mennyek királynője, Budapest, Helikon, 2005. 22–23.
10
Uo., 22–23.
11
Uo., 23.
12
Uo., 26
13
Uo., 15.
14
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, i. m.
http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

4
megleléd te szent szüléseddel, / Hogy mennyben menjenek siralmasok, / Mennyországnak
kapuja lől.” (Cornides-kódex 100 – RMKT I2 76).15

A mariológia a dogmatikának egy külön ága, amelynek feladata és célja Mária

személyét érintő hittételek kidolgozása és rendszerezése. Fő hittételei közé tartozik az
Istenanyaság, amely abból ered, hogy Jézus, a Szentháromság második tagjaként, maga isteni
személy, tehát Mária Isten anyja. Közbenjáró szerepe, Szent János evangéliuma szerint, Jézus
kereszthalálakor Máriát nevezte ki tanítványainak szellemi anyjának, vezetőjének, felruházta
őt, hogy legyen a kapocs ember és Isten között, szószóló, segítő és közbenjáró. 16 Emellett
idetartozik Mária mindenkori szüzessége, szeplőtlen fogantatása és mennybemenetele. A
képzőművészetben megjelenő és ábrázolt hittételek, tudattartalmak megjelenítése között a
legmérvadóbbakat kívánom ismertetni.

Szüzességének ábrázolása rendkívül gyakori a képzőművészetben, ezt gyakran

szokták olyan üvegablakkal vagy vízzel teli üvegedénnyel ábrázolni, melyen az áthatoló fény,
anélkül hatol át, hogy megtörne17, ezzel szimbolizálva a tisztaságát, bűntől való mentességét.
Különböző virágokkal is megjelenítik Mária tisztaságát, ilyen például a liliom, vagy a rózsa,
festményábrázolásokon tövismentes rózsákkal ábrázolják, ugyanis bűnbeesés előtti
Paradicsomban, még nem rendelkezett tövisekkel eme virág, másik értelmezése, Mária mint a
mennyek királynője, ugyanis a középkori misztika a rózsát a virágok királynőjére, azt pedig a
mennyek királynőjére vonatkoztatta.18 Rózsával való azonosítását láthatjuk az Ó, kegyes Szíz
Mária (Peer-kódex 236–240 – RMKT I2 213–214)19 versszakainak második soraiban: „Te
vagy szép tiszta rózsa”.

Másik jelentős, visszatérő motívuma, az anya-gyermek kapcsolatnak az ábrázolása,

ezzel sokkal emberibbé téve, közelebb hozva Máriát a hívőkhöz. Ugyanis ehhez kötődik a
születés csodája, egy új élet létrehozása, a gondoskodás, nevelés, tanítás, tehát egy olyan

15
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, i. m.
http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

16
BARTÓK István, i. m., 15-16
17
Uo., 17.
18
Uo., 17.
1919
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, i. m.
http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

5
szoros és bensőséges kapcsolat megjelenítése, amellyel szinte bárki képes valamilyen szinten
azonosulni, kapcsolódni hozzá.20

Végezetül a Mária-himnuszok között gyakran megjelenik Mária és/vagy Jézus

szenvedésének, kereszthalálának az ábrázolása, és ennek a szenvedésnek a megtapasztalása,
átélése iránti vágyakozás, azaz a passio-compassio, amely Jacopo da Todi Himnusz a
Fájdalmas Anyáról című versében tökéletesen megjelenik. Az ilyesfajta himnuszokban
jellemzően az érzelemközvetítő szerepet a sírás megjelenítése tölti be: „Állt az anya
keservében / sírva a kereszt tövében,”21, „engedd érzenem sebednek / mérgét: hadd sírjak veled!”22,
„Oszd meg vélem könnyedet! / Add hogy sírván Krisztus sírján / sebeit szívembe írnám / s bánatodban
részt vegyek!”.23

Összegzés

A Mária-kultusz meghatározó szerepet töltött be középkori himnuszköltészetben, de

napjainkig is bőséges ihletője a művészeteknek. Legyen akár az élet forrása, a védelmező
anya, közbenjáró emberek és Isten között, a Megváltó anyja, ezer és egy féleképpen
inspirálhatta és inspirálhatja is a képzőművészeteket. Tehát Mária szerepe a
himnuszköltészetben sokrétű és mély érzelmi tartalommal bír.

Dolgozatomban, bár nem tértem ki, de további érdekes kutatási alapként szolgálhat
Mária személyének alakulása a vallástörténeti párhuzamok kontextusában, mint női alak
megjelenése a művészetben és ennek hagyományai, emellett a magyarországi Mária-kultusz
kialakulásának és a pogány hitvilág női alakjainak összefüggése.

20
BARTÓK István, i. m., 18.
21
Amor Sanctus: A szent szeretet könyve – Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. BABITS Mihály,
Kolozsvár, Polis, 1996, 177–181.

22
Uo., 177–181.
23
Uo., 177–181.

6
Bibliográfia

1. Amor Sanctus: A szent szeretet könyve – Középkori himnuszok latinul és

magyarul, ford., bev. BABITS Mihály, Kolozsvár, Polis, 1996.
2. BARTÓK István, Mennyek királynője, Budapest, Helikon, 2005.
3. BARTÓK Zsófia Ágnes, A magyarországi írásbeliség kezdetei = Magyar
irodalomtörténet, i.m. https://f-book.com/mi/index.php?book=B1MAGYIRAS
4. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, i. m.
http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/
5. VIZKELETY András, A magyar líra első fennmaradt terméke. 1250-1300: Ómagyar
Mária-siralom, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?
chapter=B107VIZKAMAG