Kötelem, szerződéskötés – Jegyzet

1. A kötelem polgári jogi jogviszony, ami alapján az egyik fél (a jogosult) meghatározott
szolgáltatás teljesítését követelheti a másik féltől (kötelezett), aki pedig annak teljesítésére
köteles.

2. A kötelem tárgya a szolgáltatás, az a magatartás, amit a kötelem alapján a kötelezettnek

tanúsítania kell. A szolgáltatás lehet dare (amikor is a szolgáltatás valaminek az átadásával
teljesíthető, pl. adásvétel), lehet facere (amikor a szolgáltatás teljesítése cselekvést, tevést
igényel, pl. vállalkozási szerződés), és lehet praestare is (amikor a szolgáltatás helytállással
teljesíthető, pl. a biztosító kötelezettsége).

3. A kötelem forrása (tehát az a jogi tény, ami alapján a kötelem fennáll) lehet pl. szerződés,
jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás.

4. A kötelmi jogot a Ptk. Hatodik Könyve szabályozza, diszpozitív (nem kógens) módszerrel:
a felek a Ptk.-nak a kötelmekre vonatkozó szabályaitól a szerződésükben (főszabályként)
eltérhetnek.

5. A kötelmi jogviszony relatív jogviszony: adott, konkrét jogosult és adott, konkrét

kötelezett között áll fenn, a jogosult a kötelezettől követelheti a szolgáltatás teljesítését és a
kötelezett a jogosultnak köteles teljesíteni.

6. A jognyilatkozat (jogügylet) a joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.

Jognyilatkozat tehető szóban, írásban és ráutaló magatartással.

7. Jognyilatkozat tehető személyesen és képviselő útján is. A képviselő által megtett

jognyilatkozat a képviselt személyt jogosítja és kötelezi. Képviseleti jog alapulhat
jogszabályon (pl. a cselekvőképtelen gyermek képviseletében a szülője nyilatkozik), létesítő
okiraton (pl. a kft.-t képviselő ügyvezető képviseleti jogosultsága), jogügyleten
(meghatalmazáson), látszaton (üzletben dolgozó eladó az üzlet képviselőjének tekintett).
Álképviselő az, aki képviseleti jog nélkül vagy a képviseleti jogát túllépve jár el más
képviseletében: ebben az esetben a képviselt csak akkor válik jogosulttá, kötelezetté az
álképviselő nyilatkozata alapján, ha azt jóváhagyja.

8. A szerződés a felek joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó akaratnyilatkozata. A

szerződés szükséges elemei: (i) felek (két különböző jogalany), (ii) akarat, (iii) célzott
joghatás, (iv) nyilatkozat (az akarat kifejezése). A szerződésben a feleknek a célzott joghatást
kellően pontosan meg kell határozniuk (a lényeges feltételekben meg kell állapodniuk).

9. A szerződés jogilag kötelező, azt teljesíteni kell: pacta sunt servanda.

10. A szerződéskötéshez két jognyilatkozat szükséges: ajánlat a szerződés megkötésére, és az

ajánlat elfogadása. Az ajánlattól eltérő elfogadó nyilatkozat új ajánlatnak minősül.

11. A szerződési szabadság elvéből következik, hogy minden jogalany maga döntheti el,
akar-e szerződést kötni, kivel és milyen szerződést. Szerződéskötési kötelezettség kifejezett
jogszabályi rendelkezésen alapulhat (pl. a közüzemi szolgáltatókat szerződéskötési
kötelezettség terheli) vagy szerződésen: a szerződés megkötésére kötelező szerződés az

1
előszerződés. Szerződéskötési kötelezettség esetén a szerződést a fél kérelmére a bíróság is
létrehozhatja.

12. Visszterhesség vélelme: ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik,

a szerződéses szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár (tehát a szerződő felek egyszerre jogosultak
és kötelezettek is egymással szemben).

13. A szerződéses (szerződésesnek látszó) tényállás jogi értékelésének szigorú algoritmusa:

1/ Van-e szerződés (létrejött-e a szerződés) a felek között?

Ha igen: (Ha nem: nincs mit követelni)

2/ Érvényes-e a szerződés? (Csak a létrejött, megkötött szerződés lehet érvénytelen)

Ha igen: (Ha nem: nem kell teljesíteni)

3/ Hatályos-e a szerződés (teljesíteni kell-e már/még)?

Ha igen: (Ha nem: nem kell teljesíteni)

4/ Történt-e szerződésszegés?