Magyarország története 1932 és 1944 között

Gömbös Gyula miniszterelnöki korszaka (1932.10.01-1936.10.12.)

 Fiatalon hivatásos katonatiszt, 1929-től hadügyminiszter, a MOVE alapító tagja

 vele egyértelmű jobbratolódás következett a kormánypolitikában.
 belpolitikájában az egypártrendszer megteremtésére, a parlamentáris rendszer helyett
rendeleti kormányzásra törekedett
 átalakította a kormánypártot (Egységes Párt helyett Nemzeti Egység Pártja) igyekezve
tömegpárttá szervezni;
 95 pontos Nemzeti Munkatervet adott ki
 Az ellenzéki pártok (Nemzeti Demokrata Párt, Polgári Szabadság Párt) 1935-ben
összefogva – Alkotmányvédő Front – küzdöttek Gömbös törekvései ellen.
 Külpolitikájában igyekezett a Horthy-korszakra jellemző revíziós külpolitikának
érvényt szerezni. A térség fasiszta jellegű országai megerősödtek, hozzájuk közeledett.
 1933 júniusában látogatást tett a német kancellárnál, aki a revízió kérdésében a
Csehszlovákiával szemben támasztott magyar igényeket támogatta és megnyitotta a
német piacot a magyarok előtt.
 Ausztriával 1933–ban kötött kereskedelmi szerződést, majd 1934-ben Rómában
Ausztriával és Olaszországgal közösen, gazdasági és politikai együttműködést írt alá -
Római jegyzőkönyvek
 A külkereskedelmi szerződések révén új piacokat nyert az ország, fellendült a
gazdaság. Pozitív jellegű belpolitikai intézkedéseket hozott, mint a birtokos parasztság
adóterheinek enyhítése, a 48 órás munkahét bevezetése.
 Gömböst diktatúra kialakítási kísérletében megakadályozta Münchenben, 1936
október 12 –én bekövetkezett halála.
 Darányi Kálmán miniszterelnöki korszaka (1936.10.12 – 1938.05.12.)

 Szálasi pártja (Nemzeti Akarat) átalakult Magyar Nemzeti Szocialista Párttá, nevében
is nyílt közösséget vállalva a német fasiszta párttal. Darányi belpolitikájában
igyekezett fellépni ellenük, 1937-ben betiltotta működésüket, azonban a
nemzetiszocialista pártok, melyeket már nyilasmozgalomként emlegettek, 1938 végére
300 ezres taglétszámmal büszkélkedtek.
 Darányi külpolitikájának irányára nagy befolyással bírt, hogy a fasiszta
nagyhatalmak egymáshoz való közeledése szövetséggé változott – 1936: Német-olasz
tengely és Antikomintern paktum (német-olasz-japán).
 1938-ban Győrben meghirdette a fegyverkezési programot. Az öt éves győri program
egy milliárd pengős beruházást jelentett, amit fegyverekre, infrastruktúrára és 7
hadtest felállításéra vonatkozott.
 A Darányi-kormánynak mind az Ausztriához, mind a Csehszlovákia fűződő magyar
viszony kérdésében egyeztetnie kellett Hitlerrel. A csehszlovák kérdésben 1937-ben
Hitler elismerte Magyarország területigényét Csehszlovákiával szemben.
 Ausztria kérdéséről 1938-ban Sztójay Döme berlini nagykövet tárgyalt Hitlerrel. A
német kancellár közölte: az Anschluss Magyarország számára előnyökkel fog járni.
 Az Anschluss megtörténte erősítette a nyilasmozgalom aktivitását - Darányi
hozzájárult az első zsidótörvényhez (1938– értelmiségi pályákon korlátozás a
zsidóknak
 A Szálasival való egyezkedése miatt Horthy 1938 május 12 –én lemondatta Darányit,
és helyettesét Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek.
 Imrédy Béla miniszterelnöki korszaka ( 1938.05.14. – 1939.02.16. )

 Imrédy belpolitikájára a nyilasok elleni fellépés, a szabadságjogok csökkentése

(belügyminiszteri jóváhagyás pártalakításokhoz, sajtókorlátozások), az új választójogi
törvény megteremtése (titkos szavazás szigorúbb cenzussal) és az egyeduralomra
törekvés volt jellemző. Külpolitikájában követte a Darányi által megkezdett utat.
 A Kisantant vezetői 1938-ban elismerték Magyarország fegyverkezési
egyenjogúságát.
 1938-ban Hitler azt szerette volna elérni, hogy Magyarország kezdeményezze
Csehszlovákia megtámadását. Horthy ezt elhárította, azonban egy hónappal később
már egy közös akcióról tárgyaltak.
 Az Imrédy-kormány kapcsolatba lépett az angolokkal is, akik a magyar
területigényeket megértéssel fogadták.
 1938-ban Franciaország, Anglia, Olaszország és Németország (Chamberlain, Daladier,
Mussolini, Hitler) a müncheni egyezményben elismerte Németország területigényét a
Szudéta területekre. A szerződés záradéka szerint Magyarország és Csehszlovákia
tárgyalásokon rendezi vitás kérdéseit, azonban a két fél nem tudott megállapodni.
 A magyar kormány igyekezett elnyerni Németország bizalmát. Bejelentette
Magyarország csatlakozási szándékát az Antikomintern Paktumhoz és kilépési
szándékát a Népszövetségből, illetve tíz éves gazdasági szerződést írt alá Hitlerrel.
Ezután a Szovjetunió megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat.
 Imrédy engedélyezte a magyarországi németek náci szervezetének a Volksbundnak a
felállítását, és a második zsidótörvénynek az előkészítését is.
 1938 november 2 –án a bécsi Belveder kastély aranytermében megszületett az első
bécsi döntés, mely Magyarországnak juttatta Szlovákia és Kárpátalja déli területeit
(11 927 km2 –t, egy millió lakost, melynek 86%-a volt magyar). A magyar csapatok
1938 november 5 –én kezdték meg a bevonulást a Felvidékre.
 Imrédy Béla bukását a túlzott egyeduralomra törekvés, a diktatúra kialakításának
kísérlete okozta. Ígéretet tett a parasztoknak a nagybirtokok kishaszonbérletekre
osztására, a munkásoknak szociális reformokat és egy újabb zsidótörvényt helyezett
 kilátásba. Kijelentette a kormányülésen, hogy áttér a rendeleti úton való
kormányzásra.
 Az alkotmányvédő front pártjai memorandumban kérték Horthytól Imrédy
menesztését. A kormányzó Imrédyt saját fegyverével győzte le - utánanézve
családfájának, egy zsidó dédszülőt találtak felmenői között. Horthy 1939 február 16 –
án Imrédy helyett gróf Teleki Pált bízta meg kormányalakítással.

Gróf Teleki Pál második miniszterelnöki korszaka (1939.02.16. – 1941.04.03. )

 Teleki először 1920 júliusától 9 hónapig volt Magyarország miniszterelnöke. Akkori

bukását IV.Károly első visszatérési kísérlete okozta.
 Horthy Telekitől a nyilasok visszaszorítását, a fegyveres semlegesség nyugatbarát
külpolitikáját, és a békés területi revízió alternatíváját várta.
 Belpolitikája során Szálasi pártját betiltotta, vezetőiket internálta. Szociális törvényei
révén (mezőgazdasági munkások özvegyi nyugdíja, sokgyermekesek támogatása),
javította a szegények életkörülményeit, és kishaszonbérleteket adott a parasztoknak. A
gazdaság fellendült, megszűnt a munkanélküliség.
 Annak érdekében, hogy megszilárdítsa politikai befolyását, új kormánypártot
szervezett (Magyar Élet Pártja), mely az 1939 májusi választásokon fölényes
többséget szerzett (mandátumok 70%-a). A siker ellenére figyelmeztető jel volt, hogy
49 nyilas képviselő is bekerült a parlamentbe.
 Külpolitikájában mikor a müncheni egyezmény után Németország létrehozta a Cseh-
morva protektorátust, a nagyhatalmak felhatalmazást adtak Magyarországnak
Kárpátalja megszállására. A kormány törvénybe iktatta az új honvédelmi törvényt és
rendkívüli állapot bevezetésekor kibővült jogait írta elő. A bevonulás 1939 március
15–én kezdődött, így újabb 12 ezer km2–el, és 600 ezer lakossal bővült Magyarország.
 Hitler 1939 nyarától a lengyelországi hadjárat előkészítéséhez komoly segítséget várt
Telekitől - a katonai hadműveletekben, majd csapatainak átvonulásához kért
hozzájárulást, amit elutasított a kormányfő. Ezzel Teleki azon fáradozott, hogy
megőrizze a nyugat szemében Magyarország fegyveres semlegességének a látszatát.
 1939/4 tc. a második zsidótörvény faji és nem vallási alapon határozta meg, hogy ki
minősül zsidónak, amikor az egyik szülő, vagy két nagyszülő zsidó származását adta
meg irányadónak. Az értelmiségi pályákon a zsidók arányát 20-ról 6%-ra
csökkentette, míg az iparban, kereskedelemben, színházban, lapoknál dolgozó
izraeliták esetében ez 12% lehetett.