Török elleni háború lehetőségei

I. A határvédelmi rendszer kiépítése (1526-1591):

A magyar végvárrendszer kialakítása több lépcsőben, a háborús veszteségekre reagálva

1. A zűrzavar kora 1526-41
2. A hevenyészett várépítészet kora 1541-56
3. Az Udvari Haditanács megalapítása és első korszaka 1556-66

I. Magyar végvárrendszer
1. A zűrzavar kora 1526-41
 Ø egységes irányítás
 Déli végvárvonal elesett, elavult, részben magánkézen lévő várak.
 Ø anyagi erőforrás  építeni, korszerűsíteni nem lehet.
 Habsburg koncepció: örökös tartományok védelme a határokon kívül, főleg
Horvátország: 1538. kapitányság felállítása + Bécs védelme (Komárom, Tata,
Esztergom, Győr)
 Feldmarshall, tanácsosokkal, idegen zsoldosok  magyar katonai vezetés (kiszorul)

2. A hevenyészett várépítészet kora 1541-56

 1541, 1543-44: Buda, Siklós, Pécs, Székesfehérvár, Tata, Nógrád, Hatvan, Esztergom,
Valpó, stb.
 magánvárak átadása királyi kezelésbe (pl. Szigetvár, Eger, Gyula)
 várerődítések, ágyúharcra felkészítés, segélyek rendszere, Niclaus Graf zu Salm
 újabb várkapitányságok (Dunántúli, Dunáninneni, Tiszántúli az 1552-es nagy török
hódításig, Bányavárosi
 szélességében (fővár + körzete, mellékvárak) és mélységében tagolt, (2. vonal
párhuzamos kiépítése)
 itáliai hadmérnökök és építészek megjelenése (Bécs felőli részeken)

3. Az udvari haditanács korszaka 1556-66

 1556 Hadi Tanács, Bécs – kp. Egységes irányítás, szakértő gárda, rendszeres, nem
gyorsan cserélődő tagságú testület,
 hadianyag-ellátás (főhadszertárnok), zsoldfizetés (főmustramester, főfizetőmester) kp.
irányítása, erődítés (építési felügyelők), élelem-utánpótlás (főélelmezésmester)
 mezei csapatok mellett állandó végvári katonaság tartása
 Törökkel kapcsolatos diplomácia is idetartozik
 Ó-olasz várépítészet
 víz védelmi szerepe! (mocsaras síkvidéki várak)

4. Az új védelmi rendszer 1566-1591

 1566 sérül: Gyula, Szigetvár, de 1568. drinápolyi béke  békés építés kora

1
 Új-olasz várépítészet
 HT és magyar jelenlét: kompromisszumos megoldás, végvidéki ill. kerületi
főkapitányok, végül egybemosódik
 100-120 vár, 1577-es reformok, Ernő főherceg
1. 1577. évi „nagy haditanácskozás“ egységes védelmi koncepció kialakítása,
2.  Végvidéki főkapitányságok kialakítása, 1.) Horvát-tengermelléki (Bihács 
Károlyváros), 2.) Szlavóniai vagy vend (Varasd), 3.) Kanizsai  1600 után
Kanizsával szembeni, 4.) Győri, 5.) Bányavidéki (Léva  Érsekújvár, 1589-1663),
6.) Felső-Magyarországi (Kassa)

II. A török végvári rendszer

 Az oszmán védelmi koncepció: 1. A határ lezárása 2. Buda kiemelt biztosítása 3. A
folyók és az utak védelme.
 Első vonal: Óriásvárak: Buda, Esztergom, Temesvár (17. sz.: Kanizsa, Eger, Várad,
Érsekújvár) 1000-2000 fős őrséggel, sokszor tartományszékhely, nagy várak:
Szigetvár, Palota, Fülek, Hatvan, 4-500 fő
 Második vonal: 100-300 fős várak
 Harmadik vonal: gyengén erődített párkányok, 50-100 fős őrség
 Kb. 100-130 erősség, 18-19000 katona, lovasok, (gönüllü, fárisz, martalóc) gyalogos
(janicsár, azab, topcsi), naszádok, délszláv etnikum túlsúlya
 Hegyi Klára: Török várak Magyarországon (http://www.tte.hu/?
page=konf&id=32&archiv=&ev=)

III. A magyar végvári katonaság

 Etnikum: horvát végek: délszláv, máshol magyar túlsúly
 Származási tagozódás: vitézlő nép: földjüket vesztett kisnemesek, jobbágyok
 Tisztikar: köz- és kisnemesek, vezetőposzt: idegen ill. magyar főnemesek
 20-22 ezer fő, nemesek, nem nemesek keveredése  különleges státusz
 számos kiváltság megszerzése: adómentesség, kocsma- és mészárszéktartás joga (2
hó), önálló igazságszolgáltatás (seregszék, hadiszék), vallásszabadság (1606. bécsi
béke)  identitástudat (prédikátorok, énekmondók, a végvári költészet)
 fegyvernemek: gyalogság (paraszti származásúak), könnyűlovasság (köznemesek),
naszádosok: a dunai flotta (szerb), tüzérség (németek)
 kiegészítő foglalkozás: szőlők, földek művelése, marhahajtás, csempészet,
kézművesség,  félig katonai, félig polgári életmód  harcérték csökken

Sajátosságok
 Párbajok, vitézi viadalok, Thury György, Gyulaffy László, Magyar Bálint stb.
 Rabkereskedelem: határmenti és távolsági, váltságdíjért emberrablás, a rabok jogai
(rabgazda, rabpecsét stb.)

2
 II.A tizenötéves avagy hosszú török háború (1591, 1593-1606)

1. Közvetett előzmények a tizenötéves háború előtt:

 I. Ferdinánd alatt végvárrendszer kiépítése, Hadi Tanács felállítása (1556) a Német-
római Birodalom pénzsegélyei és segélyhadai (Türkenhilfe, Türkenreichstag 1582,
1594, 1597-98, 1603) békekötések (Drinápoly 1547. Szulejmán és V. Károly 5 évre,)
 Miksa lányai házassága Erzsébet Károly francia király, Anna II. Fülöp felesége Miksa
testvérei házassága (1561. Eleonora Vilmos Gonzaga mantovai herceg, 1565 Barbara
II. Alfonz Ferrarai herceg, 1565. Johanna Francesco Medici herceg felesége), Jagellók
1572-ben kihalnak – nagyobb szövetségrendszer kiépítésének reménye
 1566-os hadjárat Szulejmán célja Gyula, Szigetvár (1556-ban Nádasdy Tamás nádor
sikerrel mentik fel) Rodosz, Szigetvár szimbólum, 1568 drinápolyi béke 8 évre
 Lepanto 1571. 10.07. nagy győzelem, de nincs valós koordinációs központ, hadjárat
jellegű, nem átfogó, nincs tartós eredménye – csak tengeri hadszíntér
 II. Rudolf trónra lépése után 1577-es nagy tanácskozás Lazarus von Schwendi:
védelmi rendszer továbbépítése, Hans Rueber koncepciója: 100 000 fős sereg,
felperzselt föld, téli hadjárat - nem aktuális külpolitikailag
 kis jégkorszak 1350-1730 különösen a tizenötéves háború alatt: alacsony termésátlag,
áradások, mocsaras terület nagy, befagy a Duna – hadsereg mozgatására, ellátására hat

A „háborús béke évek“ (1568-1591) feszültségei újabb nyílt konfliktussá érnek

 Külpolitikai helyzet kedvezőtlen:  Habsburgok dinasztikus válsága (II. Rudolf

császár személyisége 1572-1613),  a spanyol Habsburgok krízise a németalföldi
szabadságharcban, akik a nagy armada elvesztését még nem heverték ki (1588) 
VIII. Kelemen pápa (Gian Francesco Aldobrandini) szent háborút hirdet, de törekvése
idejét múlt, csonka keresztény koalíció: Szentszék, Toscana (Mediciek), Mantova
(Gonzagak), Nincs tengeri hadszíntér!  Német-római Birod. török birodalmi gyűlései
pénzsegély és haderő (katonai tapasztalat, de diplomáciai tapasztalat nincs)

 hatalmi és gazdasági viszonyok átrendeződése és ennek befolyása (árforradalom, új

hitelforrások iránti igény, kontinentális átrendeződés) Velence, Anglia, Lengyelország
jórészt gazdasági érdekei miatt nem vesz részt a 16. század végi hosszú török
háborúban

 Hadügyi forradalom jelenségei - a hadsereg növekvő létszáma, korszerűsödő, drága, de

nem elég hatékony ellátása, adminisztrációja, szállítása, információ áramoltatása,
higiénia élelmezési hiányok, járványok

 Oszmán részről is pénzügyi gondok 1580-as 1590-es évek, de III. Murád (1574-1595)
diplomáciailag hatékony (Lengyelország gabonája) 1593-1594 hódoltatási szándék

3
 (Szinán nagyvezír) háborús párt (Hasszán boszniai beglerbég Nándorfehérvár helyzete
miatt 1591-től) békepárt (budai vilajet, hódoltsági viszonyok miatt)

 végvári harcok három gócpontja

1. Dunántúl Pálffy Miklós, Zrínyi György, Nádasdy F.(„Fekete bég”), Mátyás főherceg
2. ÉK-Magyarországon Rákóczi Zsigmond (szikszói csaták) 1593/1594 Dobó Ferenc,
Christoph Teuffenbach (Fülek – 1554-től töröké, Kékkő, Ajnácskő Buják, Hollókő)
3. horvát területeken Sziszek környéke, amely alatt Hasszán pasa kétszer is vereséget
szenved (1591, 1593) (második veresége a nyílt háború kezdetét jelenti

 1594. Esztergom ostroma, de feladták Szinán ellentámadása miatt, Tata és Győr 1594
török kézre kerül, a protestáns Ferdinánd Hardegg kivégzése Győr feladása miatt
 Erdély belépése kulcskérdéssé válik: 1595. prágai szövetség. Maria Krisztierna
Báthory Zsigmond felesége 1595. okt. 29. gyurgyevói győzelem a török felett
 1595 Esztergom ostroma és bevétele (Mátyás főherceg, Gonzaga mantovai herceg)
 1596 Eger török ostroma és bevétele. A mezőkeresztesi csatában (1596. okt. 26-28.)
hiába próbálják felmenteni (bár kézi lőfegyverek elterjedésének előnye) a császári és
királyi (60 000 fő), s erdélyi hadak (15-20 000 fő) - nagy veszteség török részről is.
III. Mehmed szultán (1596-1603) személyesen a hadjáratban,
Edward Barton Anglia portai követe (1562-1597) békét közvetítene
 1598. március 29. Győr visszavétele petárdás ostrommal (1597. tatai főpróba)
Adolf Schwarzenberg és Pálffy Miklós lovassága, Pálffy komáromi főkapitány, –
katonai és politikai karrier (felesége Fugger Mária), hadsereg ellátása

Álló háború kialakulása:

 1600 Kanizsa török kézre kerül, 1601-es sikertelen ostrom pápai segélycsapatok
támogatása ellenére (Aldobrandini herceg vezetése alatt)
 Buda ostromai is eredménytelenek (1598, 1602, 1603), csupán Pestet sikerül
átmenetileg elfoglalni (1602–1604)
 háború üzlet, korrupció, megbomlik a keresztény egység, Erdély válsága, II. Rudolf
Prágában elzárkózva. Problémák összegzése a magyar rendek részéről vö. Magyari
István: Az országban való sok romlásnak okairól (1602) (állandó hadsereg hiánya,
nemesség adóztatása protestáns vallásszabadság, gazdasági, pénzügyi válság).
Következmény: Bocskai István vezette felkelés/szabadságharc (1604-1606)
 A Magyar Királyság érdeke egy tartható béke, ennek érdekében politikai váltás:
Oszmán Birodalom hosszú távú jelenlétének elfogadása. Megosztottságból származó
haszon az oszmánok részéről: Lala Mehmed nagyvezír Rákos mezején koronát ad át
Bocskainak (1605. nov. 11.). Új politika két nagyhatalom között.
 I. Ahmed személyében gyermek uralkodik (1603-1617). A Porta a perzsa háború
(1603-1612) és belső nehézségek miatt (Celali-felkelés, 1596-1610) miatt békét akar,
végül Bocskai István közvetít a két fél között.
 Zsitvatoroki béke (1606. okt. 11.) mérlege: húsz évre kötött, kölcsönösen használt
császári cím, nem évenkénti adó, egyszeri 200 000 forintnyi ajándék, (manipulált

4
 szövegek!) két főkapitánysági központ töröké lesz (Eger, Kanizsa), de hadszíntéren
fordulat, mert 83 összecsapásból csak 20 török siker, 9 nagyobb csatából csak 2 török
győzelem. A zsitvatoroki béke megújításai a gyarmati béke (1625) és a két szőnyi
béke (1627, 1642).

III. Az 1663-1664-es háború

1. 1650-es évek változó viszonyai

 Török elleni háború újbóli aktualitása: vesztfáliai béke (1648) utáni európai helyzet
kedvezőbb, Német-római Birodalom választófejedelmeinek lehetőségei pl. I. Lipót
megválasztásakor (tapasztalt hadsereg, de nagy lélekszám veszteség), hatalmi
erőegyensúly elvárása (béke őre Franciaország, Svédo. Anglia) – Oszmán Birodalom
kiszorítása Közép-Európa, Földközi-tenger térségéből. Az „ősellenség” kép helyét
lassan gazdasági, politikai érvek veszik át.
 „se nem háború, se nem béke állapot”, nincs kijelölt határ, portyázások száma nő,
ellátási problémák a török végvárrendszerben is. Főnemesség érdekegyeztetés, de
köznemesség is, várakozás: a zsitvatoroki béke megújítása helyett háború. A
feszültségek mindkét részről nőnek. Komoly összecsapások a végen: 1651
Kiskomárom ostroma, 1652 vezekényi ütközet, ahol négy Esterházy marad csatatéren
– Mohácsra utaló temetés Nagyszombatban, ősök és hősök kultusza: Zrínyi Miklós:
Szigeti veszedelem, Nádasdy Ferenc sárvári vár lovagterme: 15 éves háború sikerei
 kandiai háború 1645-1669 Velence és az Oszmán Birodalom Kréta szigetéért
kezdetben Velence számára kedvezőbb, de szükséges a szárazföldi hadszíntér, végül
1664 után török győzelmek
 Az Oszmán Birodalom átmeneti megerősödése, a belső helyzet rendezése, az ún.
„Köprülü-reneszánsz” 1656-tól nagyvezírek Köprüli Mehmed (1656-1661) majd
Ahmed (1661-1676) reformja nyomán oszmán hadsereg megerősödik. Cél az európai
törökellenes összefogás megelőzése újabb hódításokkal, hódoltatással.
 Magyar főurak és az erdélyi fejedelemség kapcsolata (Pálffy Pál, Nádasdy Ferenc,
Zrínyiek – török hírek) várakozás, Sárospatak (1652 Rákóczi Zsigmond és Pfalzi
Henrietta, Rákóczi György és Báthory Zsófia 1643-1644). A lengyel királyi cím
reménye.
 II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata (Észak harmincéves háborúja, de
nem lengyel barát politika,) nyomán erdélyi válság: tatár betörés (új politika), török
támadás, 1660 Várad töröké.
 Raimondo Montecuccoli felső-magyarországi és erdélyi hadjárata eredménytelen, nem
segíti sem II. Rákóczi György, sem Kemény János török ellenes küzdelmét. Apafi
Mihály erdélyi fejedelem (1661-1690), I. Lipót udvara békét akar. Északkelet-
Magyarországon a „13 vármegye” helyzete: ha nincs segítség a török portyázásokkal
szemben hódolnak a töröknek.
2. Magyar főméltóságok és az 1663-64-es török háború
 Zrínyi-Újvár építése 1661-től, Zrínyi hadszíntéren is szerepet vállalni a török elleni
háborúban (Török Áfium ellen való orvosság 1661/1663?) önálló magyar haderő.

5
 Politikai színtéren is reprezentálni a Magyar Királyság szerepét a török elleni
háborúban: Nádasdy Ferenc országbíró mecénásként: Magyar Királyok arcképcsarnoka
Nürnberg 1664, Árpási oltárkép 1663.
 Nyílt háború török támadás nyomán (mi a célja: Bécs?). 1663. szeptember 25. Köprülü
Ahmed elfoglalja Érsekújvárat és hét kisebb várat, Apafi személyével hódoltat, aki az
érsekújvári táborból pátensben szólítja fel a Magyar Királyságot behódolásra. I. Lipót
és Wesselényi nádor ellenpátense.
 1663. október. vati hadimustra 10 000 főnyi magyar haderő. Magyar sikerek:
1663.okt.10. Zrínyi Péter ottocáci, Zrínyi Miklós. 1662. okt.. 28. Mura menti
győzelem.
 1664. jan. 14.-febr.9. téli hadjárat, 1664. febr. 2. az öt km hosszú eszéki híd felégetése
Zrínyi Miklós irányításával (Batthyány Kristóf és Esterházy Pál lovasságával) 9000
főnyi és a Rajnai Szövetség1 Wolfgang Julius Hohenlohe vezette segélycsapataival
offenzíva, Kanizsa ostromának előkészítése, egy újabb hadjárat érdekében
 intenzív propaganda a támadó háború reményében német, itáliai, francia kiadványok,
Zrínyit dicsőítő röplapok mellett Angol életrajz Zrínyi Miklósról 1664 márciusában
Londonban „Zrínyi Miklós az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta”
 állandó birodalmi gyűlés Regensburgban, ahol a török elleni segély megszavaztatásáért
I.Lipót személyesen jelen van (1663.dec.-1664.május). Magyar követek: Zrínyi Péter
és Frangepán Ferenc, Wesselényi Ferenc nádor képviseletében Bory Mihály, Báthory
Zsófia ágense is. Legszélesebb körű segélynyújtás a Német-római Birodalomban a
török háborúk alatt: de nem pénzsegélyt, hanem segélyhadakat szavaznak meg
tárgyalás az egyesített hadak fővezéréről, végül nincs döntés, de engedély a téli
hadjáratra, majd ennek sikere nyomán március 18-tól Kanizsa ostromára, de érdemi
ágyúpark csak április 28-án érkezik, május közepére a nagyvezír elkészítteti újra az
eszéki hidat, 1664.május.22 feladják Kanizsa ostromát, a nagyvezír Zrínyi-Újvárat
felrobbantja. I. Lipót Montecuccolit nevezi ki fővezérré.
Hadszínterek:
 1.) Zrínyi kezdeményezésére Kanizsa elleni támadás,
 2.) Felső-Magyarországon Raduit Souches és Koháry István Léva menti és
garamszentbenedeki győzelem
 3. hagyományos dunai útvonalon Montecuccoli a császári sereggel,
 4. Várad elleni május akció Rákóczi László halála (1664 május)
 1664. aug.1. győzelem Szentgotthárdnál és Párkánynál
 1664. aug.10. titkos vasvári békekötés, szept.10. I.Lipót aláírja, szept.27. nyilvánossá
teszik, dec.09. magyar főméltóságokkal ismertetik Bécsben (Zrínyi Miklós halála
1664. nov.18)
 birodalmi tiltakozás a békekötés módja miatt, vö. 6000 főnyi francia katona
Szentgotthárdnál, birodalmi segélyhadak, Rajnai Szövetség segélyhadai,
szeptemberben Érsekújvár körül 200 települést hódoltat a török Érsekújvár körül

1
A Habsburgokkal elégedetlen német választófejedelmek francia orientáltságú szövetsége, amelynek
vezetője Johann Philip Schönborn manzi érsek, birodalmi főkancellár volt (1658).

6
 1665-ben ratifikálják a húsz évre kötött békét: Várad és Érsekújvár török kézen, de
Érsekújvárral szemben új vár építhető Lipótújvár (októbertől építik is)
törés az uralkodó és a magyar rendek között
Vasvár okai: nincs spanyol örökség pireneusi béke (1659) értelmében XIV. Lajos
előnye, házassága Margit Teréziával (1666); nincs elegendő katonai erő
Velence 1669-ben kedvezőtlen béköt köt (Kréta oszmán uralom alatt)
főpróba a visszafoglaló háborúhoz: nincs közös hadvezetés, nem lehet külön kilépni a
háborúból, választófejedelmek által nyújtott segély

Kronológia
1554-1562 Nádasdy Tamás nádori működése
1556 Haditanács megalapítása
1566 Gyula, Szigetvár elvesztése
1568 drinápolyi béke
1577. évi „nagy haditanácskozás“ Ernő főherceg elnöklete alatt Bécsben
1591 Hassszán pasa veresége Sziszek alatt
1593 Hassszán pasa második veresége és halála Sziszek alatt
1594 Esztergom eredménytelen ostroma
1594 Győr eleste
1595 Esztergom ostroma és bevétele (a költő Balassi Bálint halála)
1596 Eger török ostroma és bevétele.
1596. okt. 26-28. a mezőkeresztesi csata
1596-1610 Celali-felkelés Anatóliában
1598 Győr visszafoglalása (Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós)
1598 Buda első ostroma
1600 Kanizsa török kézre kerül
1602 Buda második ostroma, Pest elfoglalása
1603 Buda harmadik ostroma
1604-1606 Bocskai István vezette felkelés/szabadságharc
1605. okt. 11. Lala Mehmed nagyvezír Rákos mezején koronát ad át Bocskainak
1603-1612 oszmán-perzsa háború
1606. jún. 23. bécsi béke
1606. nov. 11. zsitvatoroki béke
1618-1648 harmincéves háború
1625 gyarmati béke (zsitvatoroki béke megújítása)
1627 első szőnyi béke
1642 második szőnyi béke
1648 vesztfáliai béke
1652 vezekényi ütközet, ahol négy Esterházy hal meg
1645-1669 ún. kandiai háború Velence és az Oszmán Birodalom között Kréta birtokáért
1656-1661 Köprüli Mehmed nagyvezírsége, az Oszmán Birodalom átmeneti megerősödése
1657 II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata
1663 Köprülü Ahmed elfoglalja Érsekújvárt
1664. jan. 14.-febr.9. téli hadjárat
1664. febr. 2. az öt km hosszú eszéki híd felégetése
1664. aug.1. szentgotthárdi csata

7
1664. aug. 10. vasvári béke

Fogalmak

hadügyi forradalom: hadviselésben bekövetkező stratégiai és taktikai változások, a

lőfegyverek előtérbe kerülése, erődépítészet új módszerei, elméleti hadtudomány
kibontakozása, tömeghadseregek alkalmazása

Életrajzok

Montecuccoli, Raimondo (1609-1680) hadvezér, hadiíró. Olasz grófi család sarja, aki
1625-ben mint egyszerű muskétás kezdte katonai szolgálatát. A harmincéves háborút
végigharcolja, 1639-1642 között svéd fogságban szerzi széleskörű hadtudományi
olvasottságát. 1644-ben már altábornagy, 1645-től haláláig a Haditanács tagja, 1657-1659-
ben a Lengyelországban harcoló császári csapatok parancsnoka. 1660-1680 között győri
főkapitány, 1661-1662-ben a felső-magyarországi csapatokat irányítja, 1663-1664-ben a
magyarországi császári csapatok parancsnoka, a szentgotthárdi csata győztese. 1668-től
halálig a Haditanács elnöke. Jelentős hadtudományi munkák szerzője.

Nádasdy Ferenc, a Fekete Bég (1555-1604). Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya fia, aki
bécsi udvarban nevelkedett. 1587-ben főlovászmester, 1598-ban dunántúli kerületi
főkapitány, 1600-ban a Kanizsa ellen kialakított sárvári végvidék főkapitánya. Több
sikeres török ellenes portya vezetője: 1587-ben elfoglalja és kirabolja Koppányt, Kacorlak
mellett legyőzi Sasvár pécsi béget. A tizenötéves háborúban harcol harcol 1593-ban a
pákozdi ütközetben, 1597-ben Tata és Pápa visszafoglalásánál, 1600-ban Kanizsa alatt. Az
evangélikus egyház támogatója. Felesége a később hírhedté vált Báthory Erzsébet volt.

Schwarzenberg, Adolf (1551-1600). Német arisztokrata család sarja, aki katonai pályáját
Németalföldön spanyol zsoldban kezdte (1572), majd harcolt bajor és francia szolgálatban
is. 1594-től áll Habsburg szolgálatban, 1595-től harcol Magyarországon, 1597-től a
Haditanács tagja. 1598. márciusában a Győr visszafoglalását eredményező támadás
vezetője, majd a győri főkapitány haláláig. 1600. júliusában pápai lázadó vallonok egyik
kitörése alkalmával halálos lövést kapott.

Thury György (1519 k.-1571), kanizsai főkapitány. Egész életét végvári harcokban élte
le. Pályáját Várday Pál szolgálatában kezdte az 1540-es években. 1556-1558 között már
lévai kapitány, 1559-1566 között palotai kapitány, majd 1566-1567-ben mezei seregben
szolgál, 1567-től haláláig kanizsai főkapitány. A kor leghíresebb párbajhőse, akit 1571-ben
a török Orosztonynál tőrbe csalt.

Zrínyi Miklós, a költő és a hadvezér (1620-1664). A szigetvári hős Zrínyi Miklós

dédunokája. Bécsi tanulmányok után 1636-ban itáliai utazáson vett részt. 1642 után több
éven át a harmincéves háborúban harcol. 1648-tól haláláig horvát bán, 1659-ben titkos
tanácsosi kinevezést kapott. Politikai célja az oszmánok kiűzése Magyarországról, ennek

8
rédekében műveiben a központosított nemzeti monarchia jelenik meg eszményként. Az
1663-1664-es török háború folyamán több sikert ért el, közülük a legismeretesebb az 1664.
jan. 14.-febr.9. téli hadjárat, amelynek csúcspontja a 1664. január 28-án Pécs felégetése,
majd febr. 2. az öt km hosszú eszéki híd felégetése volt. Kanizsa 1664. májusi ostroma már
eredménytelen maradt, júniusban Köprüli Ahmed nagyvezír elfoglalta a birtokai
védelmére épített Új-Zrínyivárt. A vasvári béke utáni elégedetlenségben új politikai tervek
készítése közepette 1664. november 18-án a kursaneci erdőban vadászbaleset áldozata lett.

Kötelező irodalom
Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18.
század elejéig. In: Történelmi Szemle 38 (1996) 173-205.
R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije Bp. 2010. egy fejezet
Bocskai kíséretében a Rákos mezőn Kiadta Csonka Ferenc és Szakály Ferenc Bp. 62-96.

Ajánlott
Pálffy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai … FONS IV. (1997)
1.sz. 5-78.
Hegyi Klára: Török várak Magyarországon
(http://www.tte.hu/toertenelemtanitas/toertenelemtanarok-orszagos-konferenciaja/6694-
torok-varak-magyarorszagon)
A mezőkeresztesi csata és a tizenötéves háború Szeged, 2000. 203-255.
Papp Sándor: A zsitvatoroki békéhez vezető út. In: „Frigy és békesség legyen..” Szerk:
Papp Klára és Jeney-Tóth A. Debrecen, 2006. 267-299.
Bagi Zoltán: A császári királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Bp. 2011. 19-44