22.

Az állítmányi mellékmondat

Az igei állítmány a mondat abszolút fölérendelt tagja, olyan összetevő, amely nem fejeződik ki
mellékmondattal. Vannak azonban olyan tartalomkifejtő tagmondat együttesek, amelyek főmondati
állítmány tartalmi kereteit töltik ki. Ezeket a mondatokat igei állítmányi mellékmondatoknak nevezzük
a tartalomkifejtés szempontjából. Grammatikailag azonban mindenképen tárgyi, alanyi mondatok.
Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói (igei) állítmányának névszói részét fejti ki. Ez a
főmondatban tartalmilag üres utalószóként van jelen (a könyv azé, aki…). Az állítmányi
mellékmondatok hogy kötőszósak és vonatkozó névmási kötőszósak lehetnek.
Az állítmányi mellékmondatok lehetnek
1. azonosító
2. minősítő: A minősítők tulajdonságot, mennyiséget fejtenek ki. Ezek könnyen kaphatnak
kétfajta sajátos jelentéstartalmat: következményesek, vagy hasonlítók. Alfajaként tartjuk
számon a tulajdonítót.
o tulajdonító: Palkó az, akit
Alaptagról állítmányi mellékmondat esetében nem jogos beszélni. Érdemes azonban a főmondatbeli
alany fajtáit figyelembe venni, mégpedig az azonosító típusban.
Az állítmányi mellékmondat azonosíthat 1. vagy 2. személyű alanyt. Ilyenkor az egyeztetés segítséget
nyújt.
1. és 2. személyű alany sajátos egyeztetést idézhet elő a mellékmondatban. A főmondat alanyának
hatóköre ilyenkor túlterjed a tagmondathatáron, és irányítja a mellékmondat állítmányának
egyeztetését.
Ha az alany 3. személyű, az egyeztetés nem segít az alany és az állítmány elkülönítésben, más
fogódzót kell tehát keresni. Ilyenkor az állítmány állapothatározóvá való alakítása. Ő az, aki---Ő
minősül annak, aki.

Azonosító Minősítő Tulajdonító minősítő

Kötőszó Aki, ami Hogy, amilyen, Aki
amennyi, aki, ami
Utalószó Az Olyan, akkora, annyi Azé, olyané
 23. Alanyi mellékmondat

Az alanyt az igei állítmány vonzatának tekintjük, tehát az alanyi mellékmondatot kötött

szerkesztésmódúnak. A névszói állítmány alanya azonban a vonzatosság szempontjából különleges
helyzetben van. Az alany az állítmányhoz, mint grammatikai igéhez tartozik. Ez a vonzatosság
szintakitikai egységhez kötődik.
Az alanyi mellékmondatoknak 2 típusa van.
1. tartalomkifejtő hogy kötőszós
2. részleges tartalomadó vonatkozó névmási kötőszós
Az alanyi mellékmondatok grammatikai és szerkesztésbeli sajátosságuk alapján a tárgyi
mellékmondatokkal mutatnak párhuzamosságot. (az ige elsődleges vonzatstruktúráját alkotják).
1. A hogy kötőszós alanyi mellékmondat
Alaptagjának, azaz a főmondati állítmány típusainak jellemzői
 Harmadik személyű gyakran modális jelentésű ige: létige, kell, lehet, tetszik stb.
 Főnév: dolog, ügy, tény, kár.
 Melléknév (értékelést kifejező): nehéz, könnyű, jó, rossz
Igen sokszor elliptikus a főmondat: a kommunikáció gazdaságossága törli az érthetőséget nem
befolyásoló főmondatbeli elemeket.
A hogy kötőszó gyakran törlődik, mint a tárgyiban. Különösen gyakori ez az alanyi függő kérdésekben
és felkiáltásokban. Nem látszik ki bujkál a bokorban?
Az utalószó jellemzően a főnévi mutató névmás: Akkor az történt, hogy János megtalálta Iluskáját.
Ellipszis esetében melléknévi névmások is állhatnak utalószóként.
Az igei alaptagú modális jellegű főmondatokban az utalószó az úgy. Úgy látszik, lassan a vége felé jár
a nyár. Itt azonban az úgy szerepe nem az, hogy módosítsa a mellékmondat igazságértékét, mint a
tárgyi mondatokban. Itt az alaptagoknak a jelentése miatt a mellékmondat csak függő igazságértékű
lehet.
Jellemző a tagmondatsorrend: főmondat-mellékmondat. Ritkán a fordítottja is előfordulhat.
Az alanyi mellékmondatok főmondatainak jellege megengedi a mondatátszövődést. Kell lehet, biztos,
valószínű mondatokban. Schumachernek egy dologtól biztos, hogy nem kell tartania. A
mondatátszövődéseknek egyik típusa már grammatikalizálódott és kettős állítmányok egyik típusa lett.
2. Vonatkozó alanyi mellékmondat
Mivel részleges tartalomadó, alaptagjának nincs kötöttsége.
Kötőszava: a főnévi névmás. Söpörjön az, akinek kedve van. Ellipszis következtében melléknévi
vonatkozási névmási is lehet. Nem volt olyan baba, ami tetszett volna a lányomnak. Nem tipikusan
vonatkozó határozószó is lehet
Utalószava: az, azé illetőleg olyan és annyi.
Tagmondatsorrend tetszőleges
 24. Tárgyi mellékmondat

A főmondat igei, vagy igenévi állítmányához kapcsolódó tárgyi összetevőt fejti ki mellékmondat
formájában. A tárgyi mellékmondat mindig kötött vonzat. A tárgyi mellékmondat lehet:
1. tartalomkifejtő hogy kötőszós és
2. részleges tartalomadó vonatkozó névmási kötőszós

1. tartalomkifejtő hogy kötőszós

Alaptagja: szemantikailag jellemezhető jelentéscsoportokba sorolható.
- mondás igéi: mond, ír, kér
- értelmi működés igéi: tud, hisz
- érzelemmel, akarattal kapcsolatos igék: szeret, akar, kíván
- érzékelés, észlelés igéi: lát, hall
- általános cselekvésfogalom: tesz, végez, művel.
Az alaptag jelentéséből az alábbi szerkesztésbeli sajátosságok következnek:
A kommunikáció során a gyakran használt főmondatok tartalmilag kiürülnek és a tényleges
mondanivalót a mellékmondat hordozza.
A közlés jelentésmozzanatát tartalmazó alaptagok tárgyi mellékmondata függő idézet: A tárgyi
mellékmondatban fordulnak elő a leggyakrabban. A függő idézetekben az egyenes idézetekhez képest
a személyviszonyok eltolódhatnak. Hogy létrejön-e a személyeltolódás, attól függ, hogy megváltozik-
e a beszédben a részt vevő személyek viszonya a függő idézetté váláskor.
3 személy egymáshoz való viszonyát kell vizsgálni.
- Közlő
- Címzett
- Idézett alanya
Soha nincs személyeltolódás, ha az egyenes idézet 3. személyre vonatkozik.
Személyeltolódás van akkor a függő idézetben, ha az egyenes idézet alanya 1. vagy 2 személyű.
- Ha első személyű az egyenes idézés idézetrészének alanya, akkor a függő idézet a közlőre
irányul.
Én mondtam neked: Én ma nem készítettem el a feladatot. 1→1
Te mondatd nekem: Én ma nem készítettem el a feladatot.1→2
Ő mondat: én ma nem…1→3
- Ha az egyenes idézet alanya második személyű a függő idézet a címzetthez igazodik.
Én mondtam neked: Te ma nem …..2→2
Én mondtam neki: te ma nem készítetted…2→3
Te mondatd nekem: te ma nem készítetted el.. 2→1
A függő idézeteket hogy kötőszó kapcsolja. Az egyenes és függő idézetnek vannak átmeneti esetei.
A kapcsolt egyenes idézés, függő idézetként kötőszóval kezdődik, de egyenes idézetként folytatódik.
A függő beszédben nincs idéző mondat, és a függő idézetnek az egyenes idézetre jellemző sajátosságai
vannak.
A kötőszó:
Hogy kötőszó hiánya: Akkor fordul elő, ha a mellékmondat; kérdő, vagy felszólító.
A függő kérdésekbe csak utólag hatolt be, a hogy kötőszó.
Ha a tagmondatsorrend megváltozik akkor gyakoribbá válik a kötőszó. Hogy milyen kevéssé
gondoltam….
Utalószó: Főnévi mutató névmás tárgyragos alakja. Az utalószó gyakran rejtve marad, mert az alaptag
határozott ragozás pótolja az utalószót. Elliptikus szerkesztésmód esetén az annyit, olyat és affélét is
lehet utalószó.
Bizonyos alaptagok mellett az úgy utalószó is megjelenhet. Szerepe, hogy a mellékmondat
igazságértékét illetően fenntartást építsen be.
A tagmondatsorrend főmondat-mellékmondat, de lehet az ellenkezője is.
2. Vonatkozó tárgyi mellékmondat
Alaptagja bármilyen tárgyas ige lehet. A kötőszava: vonatkozó névmás. Kevésbé tipikusan vonatkozó
névmási határozószó is lehet.
Az utalószó főnévi mutató névmás, ritkábban melléknévi mutató névmás. Az utalószó rejtve is
maradhat, akkor nem mondathangsúlyos rész.
A tagmondatok sorrendje: a főmondat gyakrabban állhat hátul.
 25. Kötött határozói mellékmondat

A kötött határozói mellékmondat egy határozói összetevőt fejez ki mellékmondat formájában. Nem
minden vonzatos határozó fejezhető ki hogy kötőszós vagy vonatkozó névmási kötőszós
mellékmondattal. A mondatrésszel megvalósuló bővítménynek mindig van alaki kitevője:
reménykedik a szerencséjében. A főmondat-mellékmondat konstrukcióban az utalószóra hárul, hogy
megmutassa a vonzat alakját. Megelégszik azzal, hogy. Ha az utalószó rejtve marad akkor a vonzat is.
Ha megvalósulhat a mellékmondati bővítmény akkor két tagmondatfajta különíthető el.
1. hogy kötőszós tartalomkifejtő
Az alaptag jelentésére az jellemző, hogy mondatban kifejezhető tartalma van. Alaptagja szófaji
szempontból ige (igenév), főnév, melléknév. Az egyes jelentéscsoportok között átjárás lehetséges.
Több csoport tagjaiban is jelen van a közlés jegy. Ha az alaptag jelentésszerkezetében a közlés
mozzanatán kívül jelen van egy másik is pl értelmi, érzelmi tevékenység akkor az igét kettős
funkciójúnak tartjuk. A kettős funkciónak megfelelően a mellékmondat is kétféle lehet. Ha a
főmondatban a vonzatot képviselő utalószó jelen van, a mellékmondat kötött határozói. Jancsi
gúnyolódik azon, . Ha nincs utalószó akkor a mellékmondat függő idézet.
Melléknévi alaptagok
Néha 2 határozó is jelentkezhet egy struktúrában, amelyek közül az egyik hogy kötőszós
mellékmondattal, míg a másik vonatkozó mellékmondattal valósul meg. Szükséges vkinek, vmihez
Vonzatok egymást kizáró helyzetben is lehetnek. Méltó vkihez és vmire
Főnévi alaptagok
Rendszerint igei ekvivalensei vannak. Törekszik valamire--törekvés valamire. A főnévi alaptagok
többnyire funkcióigés szerkezetben jelennek meg.
Ritkán lehet határozószó is alaptag
Utalószó: mutató névmás ragos vagy névutós alakjai+személyes névmás határozóragos alakja
(benne, tőle, rá). Az alaptag előtt csak a mutató névmási alak szerepelhet. Ha a személyes névmás
határozói alakja szemantikai jeggyel rendelkezik, akkor lehet alaptag, és akkor a tagmondat
együttes vonatkozó kötőszós értelmező jelzői lesz. Rá emlékszünk (arra), aki…
Tagmondatsorrend: főmondat-mellékmondat. Lehet mondatátszövődés is.
2. vonatkozó névmással kapcsolt
Alaptagja a jelentés szempontjából nem jellemző.
Az utalószó általában nem marad rejtve és csak mutató névmás lehet.
A tagmondatok sorrendje némileg szabadabb.
Kötőszóként nem tipikusan vonatkozó határozószó is lehet.

Hasonlító határozói mellékmondat:

2 cselekvést, tulajdonságot, mennyiséget egyenlőtlenül hasonlítunk össze. A hasonlító határozó
mellékmondat kötött bővítményt fejt ki. A kötöttség a grammatikai alkatából adódik. A hasonlító
határozó a középfok vonzata.
Alaptagja: középfokú melléknév, középfokú határozószó, egyes határozatlan névmás.
A kötőszók: egy része tagadó elemet tartalmaz.
Az utalószó igen gyakran hiányzik a főmondatból, de tilos törölni akkor, ha a mellékmondatot
vonatkozó névmás vezeti be.
Utalószóhiány:
A hasonlított dolog a mellékmondatban alanyesetű főnévvel van kifejezve. Ez akkor lehet, ha a
hasonlítás típusa tulajdonsághasonlítás, vagy cselekvéshasonlítás.
A mellékmondat hiányos szerkezetű, nem tartalmaz állítmányt, sem olyan elemet, amely állítmányt
kíván maga mellé.
A tagmondatsorrend mindig főmondat-mellékmondat. Tilos felcserélni.
A hasonlítói mellékmondatokhoz mindig tartozik egy előfeltevés. Jancsikára jobban haragszom, mint
Juliskára. Előfeltevés mindkettőre haragszom.