Professional Documents
Culture Documents
22-24-25.tétel Mondattan
22-24-25.tétel Mondattan
Az állítmányi mellékmondat
Az igei állítmány a mondat abszolút fölérendelt tagja, olyan összetevő, amely nem fejeződik ki
mellékmondattal. Vannak azonban olyan tartalomkifejtő tagmondat együttesek, amelyek főmondati
állítmány tartalmi kereteit töltik ki. Ezeket a mondatokat igei állítmányi mellékmondatoknak nevezzük
a tartalomkifejtés szempontjából. Grammatikailag azonban mindenképen tárgyi, alanyi mondatok.
Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói (igei) állítmányának névszói részét fejti ki. Ez a
főmondatban tartalmilag üres utalószóként van jelen (a könyv azé, aki…). Az állítmányi
mellékmondatok hogy kötőszósak és vonatkozó névmási kötőszósak lehetnek.
Az állítmányi mellékmondatok lehetnek
1. azonosító
2. minősítő: A minősítők tulajdonságot, mennyiséget fejtenek ki. Ezek könnyen kaphatnak
kétfajta sajátos jelentéstartalmat: következményesek, vagy hasonlítók. Alfajaként tartjuk
számon a tulajdonítót.
o tulajdonító: Palkó az, akit
Alaptagról állítmányi mellékmondat esetében nem jogos beszélni. Érdemes azonban a főmondatbeli
alany fajtáit figyelembe venni, mégpedig az azonosító típusban.
Az állítmányi mellékmondat azonosíthat 1. vagy 2. személyű alanyt. Ilyenkor az egyeztetés segítséget
nyújt.
1. és 2. személyű alany sajátos egyeztetést idézhet elő a mellékmondatban. A főmondat alanyának
hatóköre ilyenkor túlterjed a tagmondathatáron, és irányítja a mellékmondat állítmányának
egyeztetését.
Ha az alany 3. személyű, az egyeztetés nem segít az alany és az állítmány elkülönítésben, más
fogódzót kell tehát keresni. Ilyenkor az állítmány állapothatározóvá való alakítása. Ő az, aki---Ő
minősül annak, aki.
A főmondat igei, vagy igenévi állítmányához kapcsolódó tárgyi összetevőt fejti ki mellékmondat
formájában. A tárgyi mellékmondat mindig kötött vonzat. A tárgyi mellékmondat lehet:
1. tartalomkifejtő hogy kötőszós és
2. részleges tartalomadó vonatkozó névmási kötőszós
A kötött határozói mellékmondat egy határozói összetevőt fejez ki mellékmondat formájában. Nem
minden vonzatos határozó fejezhető ki hogy kötőszós vagy vonatkozó névmási kötőszós
mellékmondattal. A mondatrésszel megvalósuló bővítménynek mindig van alaki kitevője:
reménykedik a szerencséjében. A főmondat-mellékmondat konstrukcióban az utalószóra hárul, hogy
megmutassa a vonzat alakját. Megelégszik azzal, hogy. Ha az utalószó rejtve marad akkor a vonzat is.
Ha megvalósulhat a mellékmondati bővítmény akkor két tagmondatfajta különíthető el.
1. hogy kötőszós tartalomkifejtő
Az alaptag jelentésére az jellemző, hogy mondatban kifejezhető tartalma van. Alaptagja szófaji
szempontból ige (igenév), főnév, melléknév. Az egyes jelentéscsoportok között átjárás lehetséges.
Több csoport tagjaiban is jelen van a közlés jegy. Ha az alaptag jelentésszerkezetében a közlés
mozzanatán kívül jelen van egy másik is pl értelmi, érzelmi tevékenység akkor az igét kettős
funkciójúnak tartjuk. A kettős funkciónak megfelelően a mellékmondat is kétféle lehet. Ha a
főmondatban a vonzatot képviselő utalószó jelen van, a mellékmondat kötött határozói. Jancsi
gúnyolódik azon, . Ha nincs utalószó akkor a mellékmondat függő idézet.
Melléknévi alaptagok
Néha 2 határozó is jelentkezhet egy struktúrában, amelyek közül az egyik hogy kötőszós
mellékmondattal, míg a másik vonatkozó mellékmondattal valósul meg. Szükséges vkinek, vmihez
Vonzatok egymást kizáró helyzetben is lehetnek. Méltó vkihez és vmire
Főnévi alaptagok
Rendszerint igei ekvivalensei vannak. Törekszik valamire--törekvés valamire. A főnévi alaptagok
többnyire funkcióigés szerkezetben jelennek meg.
Ritkán lehet határozószó is alaptag
Utalószó: mutató névmás ragos vagy névutós alakjai+személyes névmás határozóragos alakja
(benne, tőle, rá). Az alaptag előtt csak a mutató névmási alak szerepelhet. Ha a személyes névmás
határozói alakja szemantikai jeggyel rendelkezik, akkor lehet alaptag, és akkor a tagmondat
együttes vonatkozó kötőszós értelmező jelzői lesz. Rá emlékszünk (arra), aki…
Tagmondatsorrend: főmondat-mellékmondat. Lehet mondatátszövődés is.
2. vonatkozó névmással kapcsolt
Alaptagja a jelentés szempontjából nem jellemző.
Az utalószó általában nem marad rejtve és csak mutató névmás lehet.
A tagmondatok sorrendje némileg szabadabb.
Kötőszóként nem tipikusan vonatkozó határozószó is lehet.