NAPKOR TELEPÜLÉS

TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁNAK RÉGÉSZETI

MUNKARÉSZE

MEGRENDELŐ: CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. (DEBRECEN)

KÉSZÍTETTE: A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM

2021.

1
 Tartalomjegyzék

Címlap..................................................................................................................1
Tartalomjegyzék...................................................................................................2
Az Örökségvédelmi hatástanulmány tárgy, készítője.......................................... 3
Napkor története a régészeti lelőhelyek tükrében...............................................4
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Napkor területén.........................................7
Örökségvédelmi hatáselemzés, örökségvédelmi hatáscsökkentő javaslatok....11
Megjegyzés a mellékletekkel kapcsolatban.....................................................12

2
 AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TÁRGYA, KÉSZÍTŐJE

Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya: Régészeti szakterületi munkarész elkészítése Napkor

település településfejlesztési koncepcióhoz.
Helyszíne: Napkor
Az örökségvédelmi hatástanulmány megrendelője: Cívisterv várostervező és építésziroda Bt.
Készítette: Jakab Attila régész szakértő, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

Az Örökségvédelmi Hatástanulmány elkészítése során a kulturális örökség védelméről szóló 2001.

évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) és a Kormány, a kulturális örökség védelmével
kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Kormányrendeletének (továbbiakban: Korm. R.)
előírásait alkalmaztuk.

3
 Napkor története a régészeti lelőhelyek tükrében

Napkor az Alföld északkeleti sarkának homokfennsíkján fekszik. A Nyírség egykor buckák

közt meghúzódó lápország volt. Az egykori szélbarázdák fenekén megtelepült mocsári növényzet
alkotta lápok a települést majdnem teljesen körülvették. Ez védelmi és állattenyésztési szempontból
távoli környéken egyedülálló helyzeti előnyöket jelentett, és korán magához vonzotta az őskor
emberét.

Napkor területe az I. katonai felmérésen (1782-85)

4
 Az első emberi megtelepedésre vonatkozóan a leletek az újkőkorra utalnak. A neolitikum
idején az elsősorban földművelésen alapuló gazdaságának megfelelően kiterjedt, hosszú életű
települések alakultak ki. A felszíni nyomok rendszerint intenzívek. Ilyen korú lelőhelye került elő a
Sényői út 118., Tött II., valamint a Zsombékos főfolyástól nyugatra nevű lelőhelyen.
A neolitikumot követő rézkor emlékei jelen pillanatban nem ismertek Napkor területéről, de
ennek esetleg a terület részbeni kutatatlansága lehet az oka.
A kora és késő bronzkori lelőhelyek ritkák megyénk területén., így nem meglepő, hogy
nyomai egyelőre nem ismertek a település határból.
A késő bronzkorban hatalmas kiterjedésű, intenzív régészeti lelőhelyekről beszélhetünk
sűrűn elhelyezkedő régészeti jelenségekkel, hatalmas tömegű lelettel. Gyakoriak rajtuk a ‒ bronz-
és arany- ‒ kincsleletek. A fémkeresősök kedvelt célpontjai. Ezt erősíti meg az is, hogy a Ludas-tó-
dűlőben, valamint a Piripuc-pusztán is találtak már ilyen raktárleleteket. A fentiek fényében
feltárásuk költséges, időigényes, őrzésük az ásatások ideje alatt feltétlenül megoldandó.
Ugyanakkor elmondható, hogy a késő bronzkori temetőkről alig rendelkezünk ismeretekkel. Ezek
előfordulására kicsi az esély, amennyiben mégis előkerülnek, kiemelt tudományos jelentőséggel
bírnak. Késő bronzkori telepek ismertek a Kovács-Tóth-dűlőtől nyugatra, valamint a Falu II. nevű
lelőhelyek terültén is.
A késő bronzkori települések rendre folytatódnak a vaskor korai és középső vaskor
időszakában, ám erre utaló nyom területünkön még nem ismert. A késő vaskori bevándorlás
(kelták) a Kr.e. 300 körül nyugat felől érték el vidékünket. Településeik zömmel tanyaszerűek, a
településhálózat ritka. Falvaik feltárása viszonylag gyorsan megoldható, közepes költségigényű,
ugyanakkor terepbejáráson történő azonosítása nem mindig egyszerű: a felszíni nyomok szerények.
Mindössze egyetlen lelőhelyről, Kovács-Tóth-dűlőtől nyugatra ismerjük megtelepülésük nyomait.
A Kr. u. I. század végétől, azaz a császárkorban ismét sztyeppei nép költözött a a mai
Nyírágyháza területére. Őket a források alapján szarmatáknak nevezzük. Ellentétben a kelták
rendkívül sűrű településhálózatot hoztak létre, falvaik hosszú életűek, így rendkívül nagy
kiterjedésűek. A régészeti jelenségek sűrűn sorjáznak, ráadásul gyakran hatalmas méretűek: méhkas
alakú tárolóvermek, kutak, árokrendszerek, épületmaradványok. A feltárás időigényes, költséges,
az utómunkálatok hosszan elhúzódóak. A temetők feltárásáról ugyanezt mondhatjuk el, aminek oka
csak részben az, hogy nagy kiterjedésűek, nagy sírszámúak, de e mellett rendszerint raboltak, ami
tovább nehezíti feltárásukat. Ismerjük megtelepülésüket a Falu-rét I., Kígyós-kert-dűlőtől északra,
míg temetkezésük a Tankos területéről került elő.

5
 A hun és gepida időszak, azaz a Kr. u. V‒VI. század nyírségi megtelepedés ritkásnak
nevezhető, ez lehet az oka annak, hogy nyomaik eddig még nem kerültek elő.
Az Alföldön a gepidák királyságának az avar honfoglalás vetett véget 568-ban. Ennek korai
az időszakból egy, gépi munkákkal sajnos részben megsemmisített sírról van csak tudomásunk a
Tankos nevű lelőhelyről. A késő avar időszak öntött szíjvégekkel jellemezhető sírjai a Tötti -
dűlőben láttak napvilágot.
Honfoglaló leletekben Szabolcs megye kiemelten gazdag. Minden olyan erre a korszakra
keltezhető sír megfigyelése és dokumentálása kiemelt fontosságú. Előkerülésük szinte kizárólag
véletlenszerű, terepbejáráson esélytelen. Így került elő az egyetlen, erre a korra keltezhető
temetőrészlet is a Lökös-dűlőben is, az egykori Ilona tanya közelében a 41. számú főút építése
során, 1950-ben.
A késő avar telepek egy része szinte töretlenül „átmegy” az Árpád-korba az élet ezekben
a falvakban. Ezekben az esetekben jellemző a nagy kiterjedés, sűrű településhálózat (két falu közt
akkora a távolság, hogy egy ökörfogattal meg lehessen járni és a munkát elvégezni egy nap alatt).
Az Árpád-kori lelőhelyek feltárása hosszadalmas, költséges feladat.
Számos ebbe a korszakba tartozó lelőhely került elő a terepbejárások során, így a Falu-rét I.,
Lökös-dűlő, a Vízműtől északra, Tölgyfa-tábla nevű lelőhelyeken. Ezeknek a korán elpusztult
településeknek a nevét nem ismerjük, ellentétben Töttel, melynek neve a forrásokból is ismert.
Napkor történeték további ismertetést a továbbiakban nem folytatjuk, hiszen egyéb helyeken
taglalva van, bár régészeti nyomai nem kerültek még elő a a falu középkori történetének, kivétel ez
alól a település középkori templomát.

6
 Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Napkor területén

1. LHA 73761 Sényői út 9. kmsz, Kovács-Tóth-dűlőtól nyugatra

‒ EOV X koordináta: 294647, Y koordináta: 860948
Térképlap száma: 1., 3., 4.
Jelenség: Telepnyom: késő bronzkor, kelta
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2010.93.
Tevékenység: Helyszíni szemle

2. LHA 81949 Falu-rét I.

‒ EOV X koordináta: 294858, Y koordináta: 862359
Térképlap száma: 2., 4.
Jelenség: Telepnyom: császárkor, Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2013.18.
Tevékenység: Helyszíni szemle, 2012.

3. LHA 81951 Falu-rét II.

‒ EOV X koordináta: 295085, Y koordináta: 862696
Térképlap száma: 2., 4.
Jelenség: Telepnyom: késő bronzkor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2013.18.
Tevékenység: Helyszíni szemle, 2012.

4. LHA 34995 Belterület

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 8.
Jelenség: Középkori templom és temető
Szakanyag: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében [Nyíregyháza 2000.]
Tevékenység: Falkutatás

5. LHA 34997 Ludas-tó-dűlő

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 3.
Jelenség: késő bronzkori raktárlelet
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2002.393.
Tevékenység: Leletbeszolgáltatás: 1898.

6. LHA 34994 Lökös-dűlő

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 3
Jelenség: Temető és telep: honfoglalás és kora Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2003.119., 2003.120., 2009.111., 2002.373.
Tevékenység: Leletmentés: 1950., Terepbejárás: 1971. Ásatás: 1977, 1982:

7
7. LHA 59038 Lökös-dűlő II.
‒ EOV X koordináta: 860740, Y koordináta: 294160
Térképlap száma: 3.
Jelenség: Telepnyom: bronzkor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2007.92.
Tevékenység: Terepbejárás: 2007.

8. LHA 59039 Lökös-dűlő III.

‒ EOV X koordináta: 860330, Y koordináta: 294300
Térképlap száma: 3.
Jelenség: Telepnyom: bronzkor
Szakanyag:2007.92.
Tevékenység: Terepbejárás: 2007.

9. LHA 81945 Vízműtől északra

‒ EOV X koordináta: 293463, Y koordináta: 860494
Térképlap száma: 1.,
Jelenség: Telepnyom: Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2013.7.
Tevékenység: Helyszíni szemle, 2012

10. LHA 81947 Nyírtrans Kft.-től nyugatra

‒ EOV X koordináta: 292639, Y koordináta: 860073
Térképlap száma: 1.,
Jelenség: Telepnyom: ismeretlen korú
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2013.7.
Tevékenység: Helyszíni szemle, 2012

11. LHA 56655 Sényői út 118.

‒ EOV X koordináta:293100, Y koordináta: 861205
Térképlap száma: 4.
Jelenség: Telepnyom: Telepnyom: neolit
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2006.15.
Tevékenység: Helyszíni szemle: 2006.

12. LHA 34996 Tankos

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 4.
Jelenség: Temető: császárkor, avarkor
SzakanyaLőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei I. JAMÉ XLIII.
(2001.) 189.
Tevékenység: Ásatás, 1983

13. LHA 34998 Piripuc-puszta

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 4.
Jelenség: késő bronzkori raktárlelet
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 92.24., 97.15., 97.59.
Tevékenység: Leletmentés: 1964

8
14. LHA 72403 Kállói út
‒ EOV X koordináta: 291794, Y koordináta: 860147
Térképlap száma: 5.
Jelenség: Telepnyom: őskor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2010.47.
Tevékenység: Helyszíni szemle

15. LHA 78999 Kígyós-kert-dűlőtől északra

‒ EOV X koordináta: 29063, Y koordináta: 860976
Térképlap száma: 5.,6
Jelenség: Telepnyom: őskor, császárkor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2012.28.
Tevékenység: Helyszíni szemle, 2011

16. LHA 91357 Tövises-kátyú-dűlő, Nyugat (Magyar-Román gázvezeték 6. lelőhely)

‒ EOV X koordináta: 290501, Y koordináta: 861147
Térképlap száma: 6.
Jelenség: Telep: ismeretlen korú objektumok
Szakanyag: JAM Rég. Adattár 2012.57., 2014.34.
Tevékenység: Terepbejárás, megelőző feltárás: 2012.

17. LHA 91353 Tövises-kátyú-dűlő (Magyar-Román gázvezeték 7. lelőhely)

‒ EOV X koordináta: 290432 , Y koordináta: 861700
Térképlap száma: 6.
Jelenség: Telep: ismeretlen korú objektumok
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2012.57., 2014.35.
Tevékenység: Terepbejárás, megelőző feltárás

18. LHA 91361 Tövises-kátyú-dűlő (Magyar-Román gázvezeték 8. lelőhely)

‒ EOV X koordináta: 290492, Y koordináta: 862043
Térképlap száma: 6.,
Jelenség: Telepnyom: bronzkor, középkor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2012.57., 2014.36.
Tevékenység: Terepbejárás, megelőző feltárás

19. LHA 91363 Zsombékos-főfolyástól nyugatra (Magyar-Román gázvezeték 9. lelőhely)

‒ EOV X koordináta: 290580, Y koordináta: 863115
Térképlap száma: 6.
Jelenség: neolit, bronzkor, népvándorláskor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2012.57., 2014.37.
Tevékenység: Terepbejárás, megelőző feltárás

20. LHA 59987 Bodzás-dűlő keleti rész

‒ EOV X koordináta: 289400, Y koordináta: 861330
Térképlap száma: 6.
Jelenség: Telepnyom: őskor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2008.60., 2009.38.

9
 Tevékenység: Terepbejárás: 2008.

21. LHA 34843 Tölgyfa-tábla

‒ EOV X koordináta:, Y koordináta:
Térképlap száma: 6., 8.
Jelenség: Telepnyom: őskor, VIII-IX. század, Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2002.30.
Tevékenység: Terepbejárás: 1993.

22. LHA 34844 Tötti réti szivárgó

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 6., 8.
Jelenség: Telepnyom: Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2002.30.
Tevékenység: Terepbejárás

23. LHA 34851 Kislaposi erdő

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 6., 8.
Jelenség: Telepnyom: Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár 2002.30.
Tevékenység: Terepbejárás: 2002.30.

24. LHA 34925 Töt

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 8.,
Jelenség:
Szakanyag:
Tevékenység:

25. LHA 77883 Töt II.

‒ EOV X koordináta: , Y koordináta:
Térképlap száma: 8.
Jelenség: Telepnyom: neolit, bronzkor, népvándorláskor, Árpád-kor
Szakanyag: KÖH 600/2018/2011
Tevékenység: Helyszíni szemle, ásatás: 2011.

26. LHA 72413 Töt

‒ EOV X koordináta:2887000, Y koordináta: 861464
Térképlap száma: 8.,
Jelenség: Telepnyom: őskor, népvándorláskor
Szakanyag: JAM Rég.Ad. 2010.40., 2011.155.
Tevékenység: Terepbejárás, Helyszíni szemle 2010.

27. LHA 34850 Tötti-réti szivárgó II.

‒ EOV X koordináta:, Y koordináta:
Térképlap száma: 8.
Jelenség: Árpád-kor
Szakanyag: JAM Rég. Adattár: 2002.30.
Tevékenység: Terepbejárás: 1993.

10
 Örökségvédelmi hatáselemzés, örökségvédelmi hatáscsökkentő javaslatok

A Hatástanulmányban részletesen ismertetett, regisztrált lelőhelyek esetében a

területrendezési munkák megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás szükséges. Azokon a
településrendezés által érintett területeken, ahol nem ismerünk régészeti lelőhelyet, ott a
munkálatok megkezdésekor folyamatos régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.
A régészeti lelőhelyek a Kötv. alapján általános védelem alatt állnak. A régészeti örökség
elemei eredeti helyükről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv. 19. § (2) bekezdés).
A beruházás tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni a szükséges régészeti feltárások idő-
és költségigényét.
A régészeti érintettség megállapításához, a szükséges feltárások idő- és költségigényének
meghatározásához régészeti próbafeltárás eredményeire épülő Feltárási projekttervet kell készíteni
(Kötv. 23/D.).

Nyíregyháza, 2021. 06. 28. Jakab Attila

régész szakértő

11
 Megjegyzés a mellékletekkel kapcsolatban

A térképi adatokat, állományokat külön csatoljuk és küldjük el, de ezek szerves részét
képezik a hatástanulmány szöveges részének.

12