Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék

Módszertani jellegű témakörök:

 Üzleti előrejelzések készítésének módszerei

 Megbízhatósági vizsgálatok, hibaszámítási módszerek

Gazdasági – társadalmi folyamatok elemzése:

 A gazdasági fejlettség mérése, mutatói, befolyásoló tényezők számszerűsítése, előrejelzés

 Az életkörülményeket befolyásoló tényezők alakulásának vizsgálata:
 A fogyasztói árindex alakulása
 Az infláció fogalma, az inflációt befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata
 A munkanélküliség vizsgálata, a munkanélküliek számának várható alakulása
 Gazdasági és társadalmi folyamatok kölcsönhatásának vizsgálata
 A népesség öregedésének gazdasági hatásai

A gazdasági élet vizsgálata:

 Egy mikrogazdasági egység gazdálkodásának statisztikai vizsgálata, előrejelzés készítése

 Egy megye vagy valamely ország általános makrogazdasági mutatóinak vizsgálata
 Bármely gazdasági ágazat (ipar, belker, külker, mezőgazdaság, stb) statisztikai vizsgálata
 Az energia felhasználás statisztikai vizsgálata, előrejelzése készítése
 Megújuló energiaforrások felhasználásának alakulása
 Bármely gazdasági egység energiagazdálkodási modelljének kialakítása
 Vezetői számviteli módszerek az egészségügyben
 Teljesítményértékelés az egészségügyben

Gazdaságpolitika Intézeti Tanszék

Bartha Zoltán

 Miért volt lassabb hazánkban a gazdasági növekedés, mint a környező országokban?

 Magyarország helyzete 2025-ben
 Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok: Mit tanulhatunk más országok gazdaságpolitikai
példájából?
 Kell-e magyar euró?

Kis-Orloczki Mónika

 Az EU turizmuspolitikája
 Fenntartható turizmus

Közgazdaságtan Intézeti Tanszék

Karajz Sándor:

1. Komplex gazdasági rendszerek vizsgálata

A legújabb közgazdaságtani irányzatok elemzéseikben kiemelik, hogy a gazdasági rendszerek

komplexek, ezért a gazdasági események előrejelzése a mai hagyományos módszerekkel korlátokba
ütközik. A közgazdaságtan természeténél fogva együtt alakul, fejlődik a társadalommal. Az elmúlt
évszázadokban alkotott, matematikai és fizikai elvein alapuló, hagyományos közgazdaságtan
konzisztenciája lenyűgöző, de modelljeinek premisszái túlságosan lehatárolják érvényességüket,
magyarázóerejüket, s így a egyre távolabbinak tűnnek a valós gazdasági helyzettől, problémáktól.
A komplex gazdasági rendszerek hatékony vizsgálatához új (pl. celluláris sejtautomaták, életjátékok,
logikai vagy matematikai játékok, stb) eszközökre van szükség, amelyek segítségével a modellek
magyarázó ereje, előrejelző képessége javul.

2. Modern szemléletű makroökonómiai modellek és elemzések

Az elmúlt évtizedekben a makrogazdasági elemzések legnépszerűbb modellje a DSGE modell volt,

amely dinamikus, sztochasztikus általános egyensúlyt feltételezve írja le a gazdasági folyamatokat. A
huszonegyedik század első évtizedében a gazdasági kutatóknak rá kellett döbbennie, hogy ezek a
modellek nem tudták a közelgő veszélyt prognosztizálni, másrészt nem tudták megmagyarázni, hogy
a válság miért is tört ki valójában, megmaradtak a felszíni jelenségek leírásánál. Az ágensalapú
eljárások ebben a modellezési űrben adhatnak új lendületet a makrogazdasági elemzések területén.
Olyan módszertani lehetőséget nyújtanak, amelyek korábban az analitikus modellek esetében nem
voltak megvalósíthatók. Az ágensalapú modellezés két legfontosabb jellemzője, hogy a gazdasági
szereplőket nem kell homogénnek tekintenünk, valamint az ilyen típusú modellek segítségével
elemezhetők a gazdasági szereplők között feltételezett kapcsolatok, kölcsönhatások is.

3. Hagyományos és modern optimalizációs módszerek, eljárások a közgazdaságtanban

Az optimalizálási eljárásokat több csoportba sorolhatjuk. A gradiens alapú módszerek a

legelterjedtebb eljárások, ezek a differenciálszámításra épülnek. Ezek a módszerek nem elég
robusztusak, jellemző rájuk, hogy lokálisan vizsgálódnak. A kimerítő keresésen alapuló eljárások
esetén az előre meghatározott problémateret egy adott algoritmus szabályai szerint teljes egészében
bejárjuk, minden egyes pontját a célfüggvény ismeretében megvizsgáljuk, kiértékeljük (hasonlóan az
emberi keresési technikához). Természetesen ez az eljárás azt jelenti, hogy biztosan megtaláljuk a
globális optimumot. A véletlent használó módszereket kialakulását és használatát az előbb említett
két eljáráscsoport hiányosságai generálták. A véletlent használó módszerek alapvető tulajdonsága,
hogy nem vizsgálják meg az egész problémateret. Ezért alkalmazásuk előtt előre meg kell határozni,
hogy „mikor érjük el a célunkat”, vagyis a célfüggvény azon értéket, amelyet „már” optimálisnak
tekintünk. Természetesen ez az érték általában csak lokális optimumot jelent, tehát a globális
optimum elérését nem könnyíti meg a véletlent használó módszerek alkalmazása.
Az optimalizációs módszerek alkalmazása a gazdasági folyamatok elemzésében lehetőséget nyújt
azok jobb megértésében.

Krajcsik Zsolt

 Magyarország felsőoktatása
 Dohánytermékek piacszabályozása
  Gazdasági teljesítmény és felsőoktatás kapcsolata

Sáfrányné Gubik Andrea

A vállalkozóvá válás ösztönzése a vállalkozási tevékenység társadalmi és gazdasági jelentősége miatt

kiemelten fontos gazdaságpolitikai kérdés. Éppen ezért érdemelnek figyelmet azok a vizsgálatok,
amelyek a vállalkozási folyamat megértését, a vállalkozóvá válás körülményeit próbálják megragadni.
A hallgatóknak ezen téma keretein belül lehetőségük van egy vagy néhány közgazdasági elmélet
kiragadásával a vállalkozás legfontosabb motívumainak elméleti vagy empirikus vizsgálatára
(kockázatvállalás, innováció, tanulás, egyéni motiváció, társadalmi kontextus), a vállalatok közötti
interakciók (hálózatok, földrajzi tömörülések, nemzetköziesedés), illetve a vállalatok egyes működési
sajátosságainak vizsgálatára (társadalmi beágyazottság, közösségi szabályozás stb.).

Statisztikában jártasabb hallgatók számára adatbázist is biztosítunk saját számítások, elemzések

megvalósításához.

Tóth Zoltán

Regionális piacszerkezetek: A hallgató feladata egy (vagy több) tetszőlegesen választott termék vagy
termékcsoport vizsgálata a helyi, régiós, országos vagy nemzetközi piacokon. Vizsgálva a különböző
piacokon megalkudott árakat, az azokra ható közvetett vagy közvetlen tényezőket. Belevéve a
kutatásba az információ torzulás valószínűségét, hatását a piaci ár kialakulására. A kutatás során
felhasználva a marketing, piackutatás (árazási technikák, piacok vizsgálata, stb.) és a statisztika
(illeszkedés, regresszió, stb.) lehetőségeit.