Hidi László G030: Egyházismeret I.

évfolyam

I. Tétel

Az egyház a Szentírásban

● Az egyháznak nincs fejlődése, de van története.

● Az egyház nem emberi szellem alkotása, hanem Istené.
● Az egyház történeti képe alatt nem a fejlődéstörténetet értjük.
● A vallástörténet 3 őstényezőt mutat fel:
1. Szent hely
2. Szent cselekmények
3. Szent nép
● SZENT HELY
- Minden szent helynek tekintett. Ebből kultuszhely akkor alakult ki, ha ahhoz még Teofánia
(Isteni megjelenés) fűződik, pl.: gyógyvizű források vagy álomképekben tapasztaltak.
- Az ősgondolat szerint, ahol Isten nyilatkozik -> ott is lakik.
- A kultuszhelyek első kelléke az oltár, ami a fétis (bálvány) és Isten asztala.
- Ilyen természeti kultuszhelyeken keletkeztek a templomok, ami a kultusz fejlettebb voltát
és a papság kialakulását mutatja.
- A templom az Isten lakóháza, mely a négy sarok – a négy világszél irányában épült.
- Az ősi szenthely kiábrázolása az Isteni országnak, ahol összeér a földi világgal.
● SZENT NÉP
- A kijelentés előtti emberiségben élt az Istennel való egység és közösség meggyőződése.
- Az embert Istenhez a vérközösség fűzi. Ez teszi az emberiséget Isten népévé.
- A vér a lélek székhelye, melyben benne van az egység tudata.
- Az ember nem csak Isteni vér és lélek, hanem test is. Ez szakadást és bűnt idéz elő, a bűn
pedig halált.
- Ha a test nem lenne, akkor nem lenne bűn, így halál sem. Csak boldog örök élet.
- A legfontosabb teendő az egység helyreállítása.
● AZ ÓTESTAMENTUMI ELŐKÉP
- Az Isteni kijelentésben ki van ábrázolva az egyház előképe.
- A szent hely, a kultusz és a szent nép az ótestamentumban sajátos értelmet kapott.
- Az Istennel való életközösség tudata az ótestamentum népében gyűlt fel.
- A rómaival és a göröggel szemben Izráel népe túlmutat az antik világon.
- A szent hely megjelenik:
1. Szent sátorban
2. Salamon által épített templomban
3. Ezékiel látomásában
- A kultusz és a szent nép a Tórában és a próféta iratokban jelenik meg.
- Az egységes népies vallás központjában Jahve, az Úr áll.
- Jahve és az ember között, vagyis a teremtő és a teremtett között távolság van.
- Isten ott jelenik meg, ahol akar, mindent megtehet.
- Isten kiválasztott népe szent.
- Kultuszközösség. Ennek lényege a szolga magatartása és cselekvése az Úrral szemben /
Illetve az Úr kedvére teljesített szolgálat. Ettől függ az ő áldása.
- A kultuszt a Tóra, vagyis a törvény szabályozza = Isten igéje.

1
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

- Fő célja – a megtisztátalanított szentség helyreállítása, melyet a tisztulási eszközök (víz,

vér) és az eljárások által visznek véghez.
- A kultuszközösség vezetője a papság. Feladata: szent helyek és tárgyak őrzése és a
közvetítés Isten és az ember között.
- A próféták számára Isten az egyedüli, a többi mind hamis. Ő a fenntartó, kormányzó.
Lényege az igazság és a jóság, imádása nem merülhet ki.
- A szent hely = Isten temploma -> a Lélek lett
a cselekmény -> erkölcsi élet
a nép -> lelki közösség.
● AZ EGYHÁZ AZ EVANGÉLIUMBAN
- A zsidókhoz írt levélben Krisztus főpapsága áll előttünk.
- Krisztus az ótestamentumi előkép eltörölte a szent közösséget.
- Az egyház evangéliumi jelentését Isten országa, a Mennyek országa határozza meg.
- Isten országa (az Ő jelenléte) ott van, ahol az Ő akarata érvényesül.
- Országa nincs szent helyhez kötve. Tértől és időtől függetlenül van jelen, a Neki hódolók
lelkeiben.
- Az evangéliumi egyház Istennel való lelki közösség. Meghatározza ezt János evangéliuma
is.
- Lelki közösség – ahol Isten uralkodik a neki meghódoltak és engedelmeskedők lelkeiben.
- Krisztus anyaszentegyházat alapított.
- Az egyház akaratközösség. Pl.: Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek…
- Formája – a gyülekezet.
- Itt érvényesül a gyülekezet életformája is. Az első keresztény gyülekezet páratlan, nem
ismétlődik meg többször 🡪 beletartozik a kijelentésbe.
- Pál apostol igehirdetésében sokoldalú képe bontakozik ki az egyháznak (Kolossé, Efézus).
- Az egyház élő organizmus – olyan, mint az emberi test.
- Az egységét szemléltette Krisztus teste és temploma is.
- Krisztus testének részeseivé csakis a Szentlélek tehet. Tőle lelki ajándékokat kapunk, mint
a hit, prófétálás, gyógyítás.
- A Jelenések könyvében az egyházat, mint Mennyei Jeruzsálemet szemléltetik.

II. Tétel

Az egyház a református hitvallásokban

● A II. Helvét Hitvallás 17. része tanít az Isten egyetemes és szent egyházáról és annak
egyedüli Fejéről. Ez a tanítás a következőket tanulmányozza:
1. Mindig volt és lesz egyház, ez a közönséges keresztény anyaszentegyház. Így a
hitvallásokban nincs benne a magyar fordításban. Az egyház a hívők anyja, ő szüli a
híveket. Csak általa lehet elnyerni az üdvösséget. Az egyház gondoskodik a hívőkről az
Ige és a sákramentumok által.
2. Az egyház nincs helyhez és időhöz kötve – egyetemes.
3. Van küzdő és győzedelmeskedő egyház.
4. Küzdőn belül csak református egyház van.

2
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

5. Az egyház Krisztus teste, jegyese.

6. Lelki test, Feje - Krisztus.
7. Tagadja a római pápa főségét.
8. Ismertető jegyei az igaz és tiszta igehirdetés.
● A Heidelbergi Káté 54. kérdése – felelete a ref. egyház fogalmának kifejezése 🡪 „Mit
hiszesz…?”
● 56. kérdés – felelet pedig a szentek közösségét taglalja.
„Mit értesz a szentek egyességén?”
● A keresztények Istenhez / Krisztushoz tartozók 🡪 Stabil közösség, biztonságos, mert
Krisztus véd minket.

III. Tétel

Az egyház egysége

● Az apostoli hitvallás úgy határozza meg az egyházat, mint a szentek közösségét.

● Jézus egyháza egy, és a Szentírás is ezt tanítja.
● Az egyháznak egy feje van, egy a lélek benne, egy az alapja, egy a hit és a keresztség.
● A világon sokféle keresztény van. Ez a sokféleség károssá teszi az egyházat.
● Az egyház egy test, Krisztus titokzatos teste.
● Ezt a lelki egységet semmi sem rombolhatja szét, még akkor sem, ha az egyházat sok
felekezetre osztja.
● Eleget tesz-e az egyház arra, hogy orvosolja ezt? Három megközelítés van erre a kérdésre:
1. Túlzó felekezeteskedés
2. Túlzó egységeskedés
3. Realista idealizmus
● TÚLZÓ FELEKEZETESKEDÉS
● Legjellegzetesebb példája a felekezet fölötti egyház, ők esküsznek rá, hogy mentesek a
felekezeti elvtől és azt akarják, hogy az egyház gyülekezete 1-1 felekezet legyen. De ez
messze esik az apostoli egyház mintájától.
● TÚLZÓ EGYSÉGESKEDÉS
● Ez leginkább a római katolikus egyházra jellemző. Róma szerint csak egy egyház van, ez
pedig a római egyház.
● REALISTA IDEALIZMUS
● Eszerint az egyházat külsőleg és belsőleg is egynek kell venni. Mintaként az apostoli
egyházat kell figyelembe venni. Miért is élünk különböző felekezetekben? 🡪 Legfőbb ok
erre a bűn, mely befolyásolja az egyház életét.

IV. Tétel

3
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

Az egyház szentsége

● Az apostoli hitvallásban azt valljuk, hogy hisszük az anyaszentegyházat, melyet hitvallásunk

szentek közösségének ír le. Nagy hangsúlyt fektet az egyház szentségére.
● Mit jelent az, hogy az egyház szent? Kétféle értelmezés van:
1. objektívan vagy szertartásilag
2. szubjektívan vagy etikailag
● A Szentírás szerint bárki vagy bármi, amit elkülönített Isten a világtól – az szent. Pl.: szent
sátor, a templom berendezésekkel együtt, a papok, akik szolgálnak. Ezek nem etikai
értelemben szentek, hanem szertartásilag.
● Krisztus egyháza etikai értelemben is szent. Tagjai a Szentlélek által újjászülettek. Krisztus
egyháza az egyedüli szervezet a világon, amely szent.
● Az egyháznak folyamatosan harcolni kell az ellenséggel, akik le akarják rombolni szentségét.
Ezeket ördögnek, testnek, világnak, összefoglaló néven világiasságnak nevezzük.
● Pl.: a mennoniták (németalföldi protestánsok) külsőségekben találnak különbséget az egyház
és a világ közt. Szerintük egy keresztény embert már a kinézetéből is fel lehet ismerni. De ők is
olyanok, mint a többi más világi ember, csak bűnös dolgokban nem vesznek részt.
● Minden kornak megvan a maga uralkodó bűne. Most korunknak a szexuális erkölcstelenség.
Ez ellen is harcolnia kell az egyháznak.
● Minden élő egyháznak más a tanítása, de ők meg akarják győzni egymást.
● Nem minden egyházi tisztségviselő bír egyenlő talentummal. Emiatt versengés folyik.
● Vannak egyházak, akik büszkék arra, hogy ellenállnak a világiasságnak.
● Ahhoz, hogy az egyház növekedni tudjon szentségében jobban el mélyednie Isten igéjében.

V. Tétel

Az egyház katolicitása

● Katolicitás = egyetemesség. Ebből következik, hogy az egyház katolikus.

● KATHOLON – valami szerint teljes.
● Az egyetemességgel kapcsolatban vannak félreértések:
- A római egyház önmagát nevezi katolikus egyháznak. Itt sérült meg az egyház katolicitása,
mert ez nem köthető egy helyhez (Róma) és egy személyhez (pápa).
- Számos protestáns egyház szerint az az igazi, aki egyháznak nevezi magát az az egyetemes
egyházat képviseli. Az ilyen egyházak hamisak.
● Az egyházat sem kultúra, sem nemzetiség nem alakíthatja ki – nemzetek feletti.
● Az egyház katolikus partikuláris, önmagában való.
● A katolikus az isteni kijelentéssel van kapcsolatban.
● 3 alakban jelenik meg számunkra ez a kijelentés:
1. Testté lett Ige – Krisztus
2. Írott ige – Szentírás
3. Hirdetett ige – sákramentumok, prédikáció
● Az egyetemességnek van ószövetségi előképe, mely az újszövetségben teljesedett be.
● Az ószöv. egyh. Izráel népe volt. Isten Ábrahámmal és utódaival kötött szövetséget. Előjelnek
tekinthető, pl.: Isten Ábrahámnak megígérte, hogy sok nép atyja lesz.

4
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

● Az újszöv.-ben beteljesedés következik be. Ekkor már Krisztus egyháza az egész világra
vonatkozik.
● Mivel az egyház nemzetek fölötti 🡪 sosem engedheti meg, hogy az állam beavatkozzon az
egyház ügyeibe.
● Jogában áll hirdetni az evangéliumot és ez nem függ az állam hozzájárulásától.
● Szembe kell szállni az egyháznak azokkal, akik el akarják távolítani az egyetemességtől, pl.:
szektások.
● Sosem lesz egy felekezet sem azonos a keresztény egyházzal.

VI. Tétel
Az egyház apostolicitása
● Az egyház egyetemes apostoli, katolikus és szent. Ekkor beszélünk az apostolicitásról.
● Amikor Péter Jézust a Krisztusnak nevezi, akkor az Úr azt mondta neki, hogy ezen a kősziklán
építem fel az anyaszentegyházamat.
● Róma szerint a kőszikla maga Péter apostol. Sokak szerint Jézus a kőszikla.
● A kőszikla tehát maga Péter, a többi tanítvány szószólója.
● Az egyház az apostolok tanításán alapszik.
● Az apostolok tanításai az egyház fundamentuma.
● Tanításuk lényege maga Krisztus volt.
● Pál apostol is elhatározta, hogy csak Jézus Krisztusról akar tudni, és ebből következik, hogy az
egyház alapja Krisztus.
● A legismertebb hitvallás az apostoli hitvallás, de ezt nem az apostolok írták, haláluk után
íródott.
● Ap. Hv. lényege: az apostolok tanításainak és hitének szummája (persze nem minden van
benne). Pl. hiányzik belőle a keresztény életvitel, az egyház kormányzója.
● Az apostolok nem neveztek ki maguk után embereket, hogy tovább vigyék tisztségüket. Nem
akarták, hogy az egyház apostoli mintára nézzen.
● Az egyház tehát az apostolokon alapszik.
● A mai egyháznak nem olyan az egysége, mint az apostolok korának egyházáé. Minden egyház
– amely nem szekta – az apostoli egyház szervezetét örökölte.

VII. Tétel

A MRE szervezeti felépítése 1 : Az egyházközség

● Egyházközség: az egyház tagjainak meghatározott területen élő és az egyházi törvény szerint

szervezett gyülekezete. Területe egybeesik a helység területével. Neve: Református
egyházközség.
● Ágai:
1. Anya – Lelkipásztori állást tart fenn, van presbitériuma, anyakönyvezik, van
pénzgazdálkodása.
2. Társ – Kettő vagy több közel fekvő helységben levő egyháztörzsből áll. Van
presbitériuma és közösen tartják fenn a lelkészi állást.
3. Leány – önálló istentiszteleti helye van, de lelkészt az anyaegyház küld.

5
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

4. Missziói – a lelkész állását az egyházmegye tartja fenn.

● Szórványok ott vannak, ahol az egyháztagok elszórtan, egyházközösségi szervezet nélkül
élnek.
● Egyházközség feladatai: ige hirdetése, sákramentumok kiszolgáltatása, lelki gondozás,
szegények / betegek / árvák / stb. gondozása. Ezek elvégzésére testületeket hoz létre.
● Egyháztagok
- Tagja minden magyar és Magyarországon élő nem magyar állampolgár, akit a református
egyház szertartásai szerint kereszteltek meg.
- Teljes jogú tag, akit megkereszteltek és konfirmációi fogadalmat tett. Részt vesz
istentiszteleti alkalmakon és úrvacsorai közösségben.
● Testületei
- Közgyűlés
- Presbitérium
- Elnökség: lelkész + (fő) gondnok
- Tisztségviselők, alkalmazottak: lelkipásztor, diakónus, (fő) gondnok, presbiterek, tanár,
kántor, harangozó
- Bizottságok
● Lelkészek
- A lelkészi képesítéshez két fokozatú vizsgát kell szerezni – önálló (gyülekezeti), nem önálló
(helyettes, beosztott)
- Helyettes lelkész – ideiglenesen kirendelt lelkész
- Beosztott – püspök által kirendelt lelkész a gyülekezeti munka segítésére
- Segéd – gyülekezeti munka segítésére és hittanoktatásra püspök által kirendelt.
- A lelkész köteles:
o Szolgálatát a Szentírás és a hitvallás szellemében végezni
o Megtartani mind az állam, mind az egyház törvényeit
o Családi életével példát adni
o Házastársa csak református / evangélikus egyháztag lehet
o Egyházi szertartások során alkalmas öltözetet viselni
o Helyben lakni
● Gondnok
- Több gondnok esetében főgondnokot kell választani
- A lelkipásztorral együtt képviseli a gyülekezetet
● Presbiterek
- Az egyház életének irányítása
- Az választható, aki 3 éve teljes jogú egyháztag, a választó gyülekezetnek 1 éve tagja
- Pótpresbitereket kell választani
● Presbitérium
- Az egyház vezető területe, lelki és anyagi életének irányítója
- Istentiszteleti és lelki gondozói feladatokat végez, új állásokról határoz
- Elnöke: lelkipásztor és a (fő) gondnok
- Gyülekezet négyévente választ tagokat

VIII. Tétel

6
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

A MRE szervezeti felépítése 1 : Az egyházmegye

● Több egyházközségnek az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá való

egyesülése.
● Zsinat-presbiteri elv érvényesül 🡪 csak terület irányíthat, nincs egyszemélyiben való
irányítás.
● A feladatait teljesíti:
- Közgyűlés
- Tanács
- Elnökség
- Tisztségviselők, alkalmazottak
- Bizottságok (misszió, tanulmányi, diakóniai)
● Tisztségviselői és alkalmazottai
- Élén az esperes1 és az egyházi gondnok2 áll 🡪 kettős elnöklet van.
- Melléjük világi és lelkészi tanácsosokat választanak.
- Lelkészi és világi főjegyző.
- Jegyzők3.
- Jogtanácsos.
- Bírák, pénztáros, számvevő és levéltáros.
1. Esperes
- Olyan lelkész lehet, aki minimum 10 évi önálló gyülekezeti szolgálattal rendelkezik.
- Az egyházi gondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét.
- A gondnokkal együtt összehívja a közgyűlést és a tanácsot.
2. Gondnok
- Presbiter, aki minimum 5 évnyi presbiteri szolgálattal rendelkezik.
3. Főjegyzők, jegyzők
- 1 lelkészi és 1 világi főjegyző.
- Esperes és gondnok helyettesei ők.
- Közgyűlés tárgysorozatát előkészíti és jegyzőkönyvet vezet.
4. Tanácsosok
- 4-12 személy egyházi és világi közül
- 6 évre választanak
5. Jogtanácsos
- Ügyvéd, vagy általános jogi vizsgával rendelkező egyháztag.
6. Pénztáros
- Számításbeli és pénzügyi képesítéssel rendelkező egyháztag közül kerül ki.
- Vezeti az egyházmegye pénzügyeit.
7. Levéltáros
- Egyetemi lelkészi vagy szakirányú végzettségű egyháztag lehet.
- Kezeli a levéltárat, az okiratokat és nyilvántartást vezet.
● Közgyűlés
- Alkotói:
o Esperes, gondnok, lelkészi és világi főjegyző
o Lelkészi vagy világi tanácsosok
o Lelkészi vagy világi jegyzők

7
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

o Jogtanácsos
o Minden lelkész
o Egyházközségek világi képviselői
o Egyetemi tanár
o Iskolák 1-1 tanára
o Különleges intézmények 1-1 képviselője
- Évente egyszer kell tartani, vagy szükség szerint.
- Egyházmegyei szabályrendeletet alkot.
● Országunkban 27 egyházmegye van. A Tiszántúli Ref. Egyházkerületben 9 db van.
- Egyházmegyék:
1. Szatmári – Csenger a székhelye – Bartha Gyula
2. Szabolcs – Beregi – Ilk – Csegei István
3. Nyírvégi – Ramocsaháza – Gaál Sándor
4. Hajdú-vidéki – Balmazújváros – Szasoti Árpád
5. Bihari – Biharkeresztes – Nagy Zsolt
6. Debreceni – Debrecen – Vad Zsigmond
7. Nagykunsági – Törökszentmiklós – Szabó József
8. Békési – Gyomaendrőd – Sipos Tas Töhötöm
9. Csongrádi – Szentes – Gilicze András

IX. Tétel
A MRE szervezeti felépítése 1 : Az egyházkerület
● Több egyházmegyének egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá való
szerveződése.
● Ezekből áll:
- Közgyűlés
- Tanács
- Elnökség
- Tisztségviselők és alkalmazottak
- Bizottságok
● Tisztségviselők:
- Püspök
- Főgondnok
- Egyházi / világi főjegyző
- Tanácsosok
- Egyházi / világi jegyzők
- Gyűjteményi igazgató
- Püspöki titkár
1. Püspök
- Az lehet, aki már minimum 10 éve önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.
- Abban az egyházkerületben, ahol püspök – lelkészi tisztséget kell beöltenie.
- A főgondnokkal együtt képviseli az egyházkerületet.
- Vele együtt hívják össze a közgyűlést és vezetik a tanácsokat.
2. Főgondnok
- Az lehet, aki minimum 6 év presbiteri szolgálattal rendelkezik.

8
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

- Püspökkel együtt képviseli az egyházkerületet.

3. Főjegyzők, jegyzők
- 1-1 világi és lelkészi főjegyzőt kell választani, akik a püspök és a főgondnok helyettesei.
- Egy vagy több világi és lelkészi jegyzőt egyenlő számmal kell választani.
● Közgyűlések. Alkotják:
o Püspök, főgondnok, l/v főjegyző
o Tanácsosok, jegyzők
o Egyházmegyék lelkészei és/vagy képviselőik
o Jogtanácsos
o Tanár képviselők (közép/általános/egyetemi)
- Legalább évente egyszer össze kell hívni.
- Kettős elnökség vezeti.
- Hatáskörébe tartozik:
o Hitélet ápolása
o Kapcsolatfenntartás a többi egyházkerülettel
o Szabályrendelet alkotása
o Lelkészek felszentelése
o Tisztségviselők választása
o Javaslat előterjesztése a Zsinathoz
● Tanács. Alkotja:
o Egyházkerület elnöksége (püspök és főgondnok)
o Egyházmegyék elnöksége (esperes és gondnok)
o Egyházmegyénként 2-4 l/v tag
● Esperes-gondnoki értekezletek
- Az egyházkerület életét érintő kérdések megtárgyalása céljából hívja össze az elnökség.
- Főjegyzők, esperesek, egyházmegyei gondnokokat hívja össze.
● Az 5 Trianon előtti egyházkerületből 11 lett
- 2009. május 22-én Alkotmányozó Zsinat volt itt Debrecenben, ahol a MRE kiterjesztette
határait
1. Dunántúli – Pápa – Steinbach József
2. Duna melléki – Budapest – Szabó István
3. Tiszán inneni – Sárospatak – Csomós József
4. Tiszántúli – Debrecen – Bölcskei Gusztáv, főgondnok Imre Sándor
5. Szlovákiai – Révkomárom – Fazekas László
6. Kárpátaljai – Beregszász – Zán Fábián Sándor
7. Királyhágói – Nagyvárad – Csűri István
+ Erdélyi – Kolozsvár – Pap Géza
+ Jugoszlávia területén létrejött:
a. Dél-Szerbiai
b. Horvátországi
c. Szlovéniai Ref. Egyházkerület
d. Bácsfeketehegy
- Ezek egyházkerületként működnek.

9
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

- A horvátországi két részre szakadt, mert a 2 püspök nem ismeri el

egymást. Egyedül itt van egyházszakadás.

X. Tétel

A MRE szervezeti felépítése 1: A zsinat

● A zsinat MRE-nek a törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete.

● Egyházi törvényeket alkot. Határoz:
o Református oktatóügyről
o Ünnepekről
o Istentiszteleti rendről
o Bibliafordítás, Istentiszteleti rendtartások, énekeskönyv
ügyében
● Megválasztja:
o Püspököt
o Tisztségviselőket
o Jelöltjeit a Zsinat Tanácsába
● Időtartama 6 év.
● 100 tagja van. 20-an tisztségüknél fogva tagok, 80-an az egyházkerületek küldöttei:
o Duna melléki: 24
o Dunántúli: 12
o Tiszán inneni: 12
o Tiszántúli: 26
o Tanintézetekből: 4
o EU-i szeretetintézményekből: 1-1
● Tagjai:
o Egyházkerületek püspökei és főgondnokai
o Egyházkerületek l/v főjegyzői
o Tábori püspök
o Zsinati tanácsos
o Jogtanácsos
o Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke
● Üléseit kettős elnökség vezeti.
● Határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van.
● Ülései áhítattal kezdődnek és imádsággal végződnek.
● Állandó szakbizottságokat választ:
1. Diakóniai
2. Gazdasági
3. Jogi
4. Kommunikációs
5. Ökumenikus
6. Missziói
7. Nyugdíjintézeti
8. Oktatásügyi

10
Hidi László G030: Egyházismeret I. évfolyam

9. Számvizsgáló
10. Tanulmányi és Teológiai
● Zsinati Tanács
- A zsinat határozatainak végrehajtásáról gondoskodik.
● Tagjai:
- Egyházkerületek püspökei és főgondnokai, zsinati tanácsosok, zsinati jogtanácsosok, 10
lelkészi és 10 világi tag.
● Évente egyszer, vagy szükség szerint ülésezik.
● A zsinat elnöksége képviseli Református Egyházunkat a világkereszténység szervezeteinél
, külföldi és hazai egyházaknál, kapcsolatot tart ökumenikus szervezetekkel.

11