Babits Mihály élete

1883. november 26-án született Szekszárdon

Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben a pesti egyetem bölcsész szak
Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival.
1900-tól kezdett verseket írni
Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg 1908
1909-ben jelenik meg első kötete (Levelek Iris koszorújából).
1913-ban jelenik meg fantasztikus regénye, A gólyakalifa
1916-ban megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ.
A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár
1921 folyamán összeházasodik Tanner Ilonával
1929-től főszerkesztője a Nyugatnak.
Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozta,
hogy gégerákot kapott.
1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén
keresztül érintkezik a külvilággal
1934-ben jelent meg Az európai irodalom története. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd
1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg. Babits Mihályt nem csak költőként,
hanem írókén, fordítóként és tanulmány íróként is számon tartjuk. Legjelentősebb regényei:
A gólyakalifa (1913), Tímár Virgil fia (1922), Halálfiai (1927), Elza pilóta, vagy a tökéletes
társadalom (1933). Műfordításai: Dante: Isteni színjáték, Szophoklész: Oidipusz király,
Shakespeare: A vihar és Tóth Árpáddal valamint Szabó Lőrinccel együtt Baudelaire-t
fordítottak.

Jónás könyve
Az 1930-as évek során Babits Mihály (1883-1941) olyan befolyásos irodalmi személlyé vált,
mint korábban Kazinczy Ferenc vagy Vörösmarty Mihály. 1933-tól kezdve egyedül
szerkesztette a Nyugatot, tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, ő döntött a Baumgarten-díj
odaítélésében. A Baumgarten díj egy éves pénzügyi támogatás volt, amit egy rászoruló
szerzőnek adtak. Eközben a világ megállíthatatlanul sodródott egy újabb nagy háború felé,
szaporodtak a vészjósló jelek belföldön és külföldön egyaránt. A költő pedig egyre több
egészségügyi panasszal, betegséggel küzdött; 1938 telén megműtötték a torkában növekvő
daganatot, minek köszönhetően elvesztette a hangját. Utolsó nagy versének, a Jónás
imájának kezdő sora egyszerre értelmezhető szinte szó szerint és átvitt értelemben: „Hozzám
már hűtlen lettek a szavak”. Még néhány évet élt, de ezekben az utolsó években hatalmas
mesterművek keletkeztek; közülük is kiemelkedik a Jónás könyve (1937-1938).
Előzménye
A Jónás könyve alapötlete még gégeműtétje előtt megfogalmazódott Babits Mihályban, de a
mű végleges formáját csak utána, 1938 februárját követően nyerte el. A költő a súlyos
operációt követően, betegágyán fekve vetette papírra és augusztus 18-án adta át
feleségének
az elkészült kéziratot. Ekkoriban teljes némaságra volt ítélve, csak beszélgetőfüzetek
segítségével tudott kommunikálni a környezetével. A vers először a Nyugat 1938.
szeptemberi számában jelent meg. Gondolkodó emberként Babits Mihályt nemcsak saját
fájdalmai, betegsége, hanem az emberiség problémái is gyötörték. Már az első világháború is
fordulópontot jelentett az életében: esztétizáló költészeteszménye ekkor változott etikai
jellegűvé, bár maga a költő még sokáig megőrizte apolitikus magatartását. Az 1930-as évek
elején felrémlett előtte és kortársai előtt egy új, pusztító háború látomása, így Babits ismét
aggódni kezdett az emberiség sorsáért. Amikor pedig 1938-ban a németek megszállták
Ausztriát, már nemcsak Magyarország, hanem egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a
történelmi helyzetben vetődött fel benne a kérdés, hogy mit tehet a költő, a művész ilyen
barbár időkben, amikor a világ erkölcsileg romlott és végveszélybe sodródik

Tartalma
Az első részben: Jónás az Istentől azt a parancsot kapta, hogy menjen Ninivébe prófétálni,
mert túl sokat vétkeztek a városban. Jónás menekül az Úr parancsa elől, mert utálja a
prófétaságot. Hajóra száll, és egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi
körül. Isten ekkor egy nagy vihart támaszt a tengeren. Jónás a hajó fenekére menekül a vihar
elől. Fel sem merült benne, hogy ez Isten bosszúállása.
A második részben: a cethal gyomrában van Jónás. Isten meg akarja leckéztetni. 3 napig
szenvedett. Nem döbbent rá rögtön bűnére, csak később. Bízott abban, hogy Isten
megmenti.
A szabadulás csak a 4. napon következett be.
A harmadik részben: három napon keresztül prédikál Ninivé különböző részein. A harmadik
napon jut el a királyi palotába. Itt már várták, hallották hírét, de csúfot űztek belőle.
Megalázottnak érezte magát és iszonyú átkot kiáltott mindenkire. Istentől azt kérte, hogy
pusztítsa el a várost. Isten nem tette meg. A negyedik részben jön a magyarázat, hogy Isten
miért nem pusztította el a várost. Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladata az ítélkezés,
hanem
a bátor harc, minden embertelenség és barbárság ellen.

Hasonlóságok és eltérések:
A négy részből álló hosszú vers, a Jónás könyve tulajdonképpen parafrázis: a bibliai Jónás
próféta könyvétköveti témájában, szerkezetében. Azonban már a cím is jelzi az eltérést az
Ószövetség különös történetétől: kimarad belőle ugyanis a prófétaszó, amely mindkét
műnek kulcsfogalma. Mit is jelent ez a hiány? Ehhez először vizsgáljuk meg, miért is annyira
különös a Jónás próféta könyve: az Ószövetség prófétai könyvei közül ez az egyetlen olyan
könyv, amely nem a próféciákról, hanem a próféta személyéről, magatartásáról szól.
Emellett meseszerűsége miatt is kiemelkedik a Biblia többi szövegrésze közül.

Babits hatalmas költeménye nemcsak szövegében, stílusában (rendkívül sok benne az

élőbeszédszerű fordulat, amely archaikus kifejezésekkel keveredik), hanem szerkezetében is
eltér a bibliai könyvtől
Lírai önéletrajz:
A bibliai szöveget megidéző vers tehát a prófétaszerep kötelezettségeinek témáját építi
tovább. Azonban ha távolabb lépünk a szoros szövegértelmezéstől, új értelmezési
lehetőségekkel is számolhatunk. Babits Mihály kései költészete –egyébként a későmodern
trendeknek megfelelően –jellemzően az én problematikus mivolta köré épül. Ki vagyok én?
Mi a szerepem a világban, mi a szűkebb közösségemben?

A tétel összegző leírása:

Babits életművének egyik záró darabja a Jónás könyve. Bibliai parafrázis ez a hatalmas vers,
ám egyszersmind lírai önéletrajz is, amelyben a lírai én önmagát Jónás figurájába tükrözi, és
így rajzolja meg a prófétaszerep problematikusságát. A szerepfelvétel–ahogy az ironikus
hangvétel is –eltávolító, elidegenítő hatású, ám egyszersmind objektívabb megfigyelésre is
lehetőséget nyújt.

Műfaja. témája
A műfaj elbeszélő költemény, példázat.
Ez a prófétai szöveg egyedülálló a Biblia
Az elbeszélői hang távolságot tart Jónástól, külső nézőpontból ábrázolja E/3. személyben,
ugyanakkor a történethez való viszonya nem derül ki egyértelműen.

Tanulság
A mű üzenete Jónásnak a felismerése, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás elől.
Ugyanígy a költő sem kerülheti ki a feladatát. Az a feladata, hogy tiltakozzon a háború ellen,
akkor is, ha nem hallgatnak rá. Jónás nem akar próféta lenni, erővel igyekszik elejét venni
annak, hogy az Úr rákényszerítse a küldetés felvállalására, de mint kiderül, a kötelesség elől
nem lehet elmenekülni. A mű kulcsmondata éppen ezért: ,,mert vétkesek közt cinkos, aki
néma..
https://erettsegitetelek.com/2020/12/babits-mihaly-jonas-konyve-jonas-imaja/