Árubeszállítás, áruátvétel

⚫ Raktártechnológia: mindazon tényezőket magába foglalja

amelyek a raktár működését jellemzik.

⚫ Egy raktárban alkalmazott technológia meghatározza a

raktár működését, az anyagok és az információk
áramlását, valamint az ember, mint közreműködő
részvételét a folyamatban.
⚫ A technikai rendszer elemei:
⚫ Tárolás eszközei
⚫ Anyagmozgatás, komissiózás eszközei
⚫ Raktárirányítás eszközrendszere
⚫ Humán erőforrás
⚫ Külső információs kapcsolatok
⚫
⚫ Folyamatmodulok:
⚫ Árubeszállítás, áruátvétel
⚫ Készletezés, tárolás
⚫ Komissiózás (megrendelésenkénti árukigyűjtés)
⚫ Expediálás (előkészítés kiszállításra)
⚫ Raktárirányítás
I. Árubeszállítás
⚫ Az árubeszállítás a folyamatmodul a raktári input oldalán a
beérkező áruk kezelésével kapcsolatos műveletsorokat foglalja
magába.

⚫ Ennek folyamatai:
⚫ jármű fogadás
⚫ jármű kirakás
⚫ áruátvétel, átvételi minőség-ellenőrzés
⚫ áru bevételezés
⚫ tárolási egység képzése előkészítés betárolásra
⚫ 1. Járműfogadás

⚫ A beszerzési logisztika munkatársai által megkötött

adásvételi szerződés értelmében, vagy a megrendelésnek
megfelelően az árut az eladótól a vállalkozás raktárába
kell eljuttatni.

⚫ A raktárba történő beszállítás valamilyen járművel

történik.

⚫ Leggyakrabban az áru vasúti vagy

közúti fuvarozás igénybevételével jut el a
címzetthez.
A raktárak kialakításának szempontjai a jármű fogadásának
figyelembevételével a következők:

⚫ - a raktárakat úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodjon a

különböző fuvarozási módok sajátosságaihoz;
⚫ - úgy kell kialakítani, hogy biztosítható legyen a jármű gyors,
biztonságos és kényelmes kirakodása;
⚫ - úgy kell ütemezni a járművek fogadását, hogy egymást a
kirakodásnál ne akadályozzák;
⚫ - mindig csak annyi jármű érkezzen egy időben, melynek
kirakodása technikailag és személyzetileg is biztosítható;
⚫ - a jármű kirakodása ne akadályozza egy
másik járműbe történő bepakolást.
Vasúti járműveknél

⚫ Vasúti rámpát kell kialakítani, aminek a magassága

pontosan meghatározott. Ha nem lehetséges rámpa szintű
raktár építése, akkor vagy különálló, vagy mobilrámpa
segítségével kell megoldani a pakolást. Tehát kiépítik
vagy mobilrámpát alkalmaznak, targonca feljáró is kell
hozzá biztosítani.
Közúti beszállításnál talajszintű
(általában oldalirányból történik) vagy rámpáról (általában
hátulról)

⚫ A rámpák rakodási szintjének meghatározásnál problémát

jelent, hogy a járművek rakfelülete különböző magasságú.
⚫ 2. Jármű kirakása
⚫ Történhet: rakodással pl. egyedi áruknál,
érdemes szállítópályát kialakítani,
hogy gyorsabban menjen a kirakodás.
⚫ Követelmény: a gyorsaság, minél hamarabb kipakoljanak

⚫ A külsőszállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás egyik kritikus

területe a rakodás.

⚫ A rakodás függ a külső szállítóktól beérkező áruk

mennyiségétől, valamint azok érkezési idejétől. Itt a feladat a
járműből történő kipakolás, amelyhez az emberi erőforrások
tervezése kapcsolódik, vagyis itt fontos feladat az emberi
erőforrások tervezése, vagyis az, hogy milyen mértékű
rakodási kapacitás kialakítása szükséges.
A járműrakodás feltételei:

⚫ - optimális rakodási kapacitás személyi feltételeinek

biztosítása;
⚫ - rakodóeszközök, gépek biztosítása;
⚫ - a rakodóeszközök igazodjanak a beszállításra kerülő áru
egységrakományához.
⚫ A szállítójármű kirakodását segítheti egy kiépített rakodó vagy
rámpa, illetve a tehergépjárműre szerelt hidraulikus rámpa is.
⚫ Az egységrakományokat anyagmozgató eszközökkel (pl.
hidraulikus emelő), míg a darabárukat, gyűjtőcsomagokat
kézzel rakodják ki.
⚫ Előfordul, hogy mobil szállítópályát alkalmaznak, mely
bevezethető a jármű rakterébe, és így összeköti azt az
áruátvételi helyiséggel.
⚫ Bármilyen módon is történik, alapvető követelmény, hogy a
lehető legrövidebb idő alatt történjen, és az áruk e folyamat
alatt se sérüljenek.
⚫ 3. Áruátvétel
⚫ Az áruátvétel a megrendelt áruk
birtokbavétele, valamint a szerződés
(megrendelés) teljesítésének ellenőrzése és igazolása.

A beérkezett árut több szempontból kell értékelni:

⚫ össze kell vetni a megrendelésekkel
⚫ meg kell vizsgálni, hogy mennyiségileg és minőségileg megfelelnek-e
⚫ össze kell hasonlítani az áruval érkező bizonylattal pl. szállítólevéllel
⚫ ellenőrizni kell, hogy a kapcsolódó kísérő okmányok (kezelési útmutató,
jótállási jegy) érkezett-e
⚫ áruátvételhez szükség van: mérőeszközökre
⚫ csomagolás felbontásához göngyölegfelbontó eszközök: olló, kés,
pántolószalag vágó
⚫ minőségbiztosításhoz szükséges eszközök: hőmérő
⚫ anyagmozgató eszközök: kézi és gépi működtetésű hidraulikus emelő
berendezések, vonalkód leolvasó berendezés
Az áruátvétel feltételeinek biztosítása

⚫ Az áruátvétel helyszíne
⚫ Az áruátvétel egy erre a célra elkülönített raktárrészben történik,
mely a manipulációs tér része. Az áruátvétel vezetője és az ott
dolgozók végzik az átvétellel kapcsolatos teendőket.

⚫ Nem minden vállalkozásnál folyik ez

elkülönített területen, hisz egy kisebb
alapterületű boltnak nincs lehetősége ezt a
tevékenységet elkülönülten végezni,
így előfordulhat akár az is,
hogy az eladótérben történik.

⚫ Kis alapterületű üzletekben jellemzően

a raktárban, a tárolótérben kerül rá sor,
míg hipermarketeknél, nagy alapterületű
üzleteknél lehetőség van külön áruátvételi
helyiség kialakítására is.
Áruátvevő helyiségek kialakításának szempontjai, követelményei:
⚫ - Az árufogadásra szolgáló területek a
fuvareszközökkel jól megközelíthetők legyenek;

⚫ - közvetlenül kapcsolódjanak az áruátvételt követő, értékesítést,

illetve felhasználást előkészítő tevékenységek (pl. adminisztráció,
árazás);
⚫ - tegyék lehetővé a raktáron vagy egységen belüli legracionálisabb
árumozgatást a kijelölt közlekedő utakon;

⚫ - tegye lehetővé az áruátvételre váró

áruk átmeneti tárolását a tárolásra
kijelölt területeken, tárolótérben.

⚫ A zavartalan munkavégzés feltételeit is biztosítani kell, így az

eszközöket, megfelelő számú és képzettségű dolgozót,
nyomtatványokat, visszaszállításra kerülő árukat, göngyölegeket.
Az áruátvétel eszközei
⚫ - A mérőeszközök, pl. padlómérleg;
⚫ - a szállítói vagy gyűjtőcsomagolás felbontásához
szükséges göngyölegbontó eszközök, pl. olló, kés,
pántszalagvágó kés;
⚫ - a minőségvizsgálathoz szükséges eszközök, pl. hőmérő;
⚫ - az anyagmozgató eszközök, pl. kézi hidraulikus emelő;
⚫ - a vonalkód-leolvasó pisztoly,
fényceruza, esetleg PDA.
⚫ Az informatika fejlődése lehetővé teszi olyan rendszerek
alkalmazását, melyek kiépítése költséges, ugyanakkor az
áruátvételi, készletre vételezési munkát nagyban
gyorsítják, megkönnyítik. Ilyen például az RFID-rendszer,
mely az áru csomagolásába elhelyezett mikrocsipből az
adatokat rádióhullámokkal továbbítja a számítógépes
rendszerbe.
Áruátvétel lebonyolítása
⚫ Ebben a szakaszban történik az átvételi
munka gyakorlati lebonyolítása, miután az
áru beérkezik az áruátvételi helyiségbe.
⚫ Az áruátvétel kiindulópontja, hogy a fuvarozó vagy a beszállító
képviselőjének megérkezésekor az árut kísérő szállítólevelet
vagy esetleg számlát átadja az áruátvétellel megbízott
dolgozónak.
⚫ Az áruátvétel végző dolgozó anélkül, hogy az árut
szemrevételezné, összehasonlítja a megrendelést az árut kísérő
szállítólevéllel vagy számlával, és ellenőrzi, hogy a
szállítólevélen (számlán) szereplő áru és annak mennyisége
egyezést mutat-e a megrendelésen szereplő információkkal.
⚫ Amennyiben eltérést talál a megrendelőlap és az árut kísérő
okmány tartalma között, akkor megtagadhatja az áru átvételét.
Az átvétel lehet: mennyiségi ellenőrzéssel, és minőségi
ellenőrzéssel.

Mennyiségi áruátvétel
⚫ A fuvarozó jelenlétében zajlik. Az áruátvételt végző dolgozó
összehasonlítja a szállítólevélen szereplő árumennyiséget a
ténylegesen beérkezett árumennyiséggel.

⚫ Történhet:
⚫ - méréssel;
⚫ - számolással.
⚫ Kiterjedése szerinti mennyiségi átvétel fajtái:
⚫ - bruttó súly szerinti átvétel;
⚫ - nettó súly szerinti (azonnali) átvétel.
⚫ A mennyiségi átvétel egyik formája az, amikor csak a
bruttó (göngyöleggel mért) súly szerint vagy a
gyűjtőcsomagok megszámlálásával történik.
⚫ Azonban a gyűjtőcsomagok tartalmát is ellenőrzik később,
általában 8 napon belül, de erre már nem a fuvarozó
jelenlétében kerül sor.
⚫ Általában ez szúrópróbaszerű, azaz nem minden csomagot
bontanak meg, hanem csak néhány tétel ellenőrzésére
kerül sor.
⚫ Előfordul, hogy a beérkezett összes gyűjtőegységet
tételesen átvizsgálják, többnyire
akkor, ha a csomagolás sérült, vagy
valamilyen más rendellenességet
észlelnek.
⚫ Azonnali teljes körű átvételre kerül sor, amennyiben nem
csomagolásban szállítják a termékeket, illetve ha a
termékek nagy értékűek. Ez egy időigényesebb forma,
mint a bruttó súly szerinti, mivel itt kibontják az árut a
göngyölegből és a nettó súly alapján veszik át, illetve
tételesen számolják le.
⚫ A kísérőokmánnyal való összehasonlítás módja
szerint történhet az átvétel:
⚫ - szállítólevél vagy számla alapján;
⚫ - vakátvétellel.

⚫ A szállítólevélen, illetve számla alapján történő átvétel során

megszámolják, illetve lemérik a beérkezett áru mennyiségét, majd
összehasonlítják az árut kísérő bizonylaton szereplő paraméterekkel és
mennyiségekkel.

⚫ A vakátvétel más módon oldja meg az árut kísérő bizonylat és a

ténylegesen beérkezett áru összehasonlítását. Első lépésként a kirakodott
áruról (azonosítószám, megnevezés, mennyiség) jegyzéket készítenek,
tételesen átvizsgálják. Majd az elkészített jegyzéket vetik össze a
szállítólevél vagy a számla információival.
⚫ A módszer mellett egy nagyon fontos érv szól, mégpedig, hogy nem
befolyásolja az árut átvevő dolgozót az áruval érkezett bizonylat tartalma,
így megbízhatóbb eredményt kap.
⚫ - Amennyiben az átvett csomagok és kísérő okmányok
mennyisége megegyezik a fuvarokmányon feltüntetett
mennyiséggel, a fuvarokmány szállító példányát az az
áruátvétel vezetője átvételi igazolással (aláírás, bélyegző)
látja el.

⚫ - Eltérés esetén a beszállítóval közösen az áruátvétel

vezetője ismételt számlálást végez. Ha eltérést találnak, az
eltérést jegyzőkönyvezik. A jegyzőkönyvet annyi
példányban kell kiállítani, ahány szállítói bizonylat áll
rendelkezésre és azt valamennyi példányhoz mellékelik. A
szállítólevél példányaira feltűnő módon fel kell vezetni,
hogy „átvételi eltérés jegyzőkönyv mellékelve”.
⚫ A beszerzési részleget minden esetben értesíteni kell az
áru beérkezéséről:
⚫ - ha megegyezik a megrendelésben és a szállítólevélen
szereplő mennyiséggel, akkor az aláírt szállítólevél és a
bevételezési jegy egy példányának megküldésével;
⚫ - ha eltérés van a szállítólevélen megjelölt mennyiséghez
képest, akkor a felülírt szállítólevél és a jegyzőkönyv
megküldésével.
⚫ Különös esetet képes, ha a beérkező mennyiség ugyan
megegyezik a szállítólevélen lévő mennyiséggel, de nem
egyezik meg a megrendelttel. Ilyenkor az aláírt szállítólevél
mellé egy belső feljegyzést kell csatolni, amelyben a beszerzési
részleg figyelmét felhívják az eltérésre. A beszerzési részleg
feladata az eltérés rendezése a szállító felé.

⚫ Amennyiben a szállítmányban olyan csomag van, amelynek

csomagolása sérült, akkor annak tartalmát tételesen át kell
vizsgálni a beszállító jelenlétében. Ha ennek során minőségi
eltérést (pl. törést) észlelnek, szintén jegyzőkönyvet kell
felvenni.
⚫ Bruttó átvétel esetén nem végeznek tételes számítást.
Ilyenkor csak a csomagszám kerül ellenőrzésre. A
beérkezett árukat a tételes átvétel idejéig elkülönített
helyen tárolják és a tételes átvétel során tapasztalt
eltérésekről 3 napon belül értesítik a szállítót.
⚫
⚫ A minőségi átvételtől az áruátvétel folyamán eltekintenek.

⚫ A manuális módszerekkel történő mennyiségi átvétel igen

hosszadalmas lehet, így egyre szélesebb körben
alkalmaznak automatikus azonosításon alapuló eljárást,
mint pl. a vonalkód.
⚫ Átvételi minőség-ellenőrzés
⚫ Célja a termék minőségének vizsgálata.

Minőségi áruátvétel

⚫ A minőségi áruátvétel az áru szerződésben, illetve

megrendelésben meghatározott minőségének igazolására
szolgál, tehát pl. a műszaki leírásnak, összetétel-leírásnak
való megfelelés, illetve, hogy csomagolt áruk esetén a
fogyasztói csomagolás valóban a szállítólevélen vagy
számlán szereplő árut tartalmazza.
⚫ A nyílt hibák feltérképezése érzékszervekkel történik,
azaz szemrevételezéssel (pl. penész, törés), szaglással (pl.
kellemetlen illat, szúrós szag), tapintással (pl. ruházati
cikk alapanyaga), ritkán ízleléssel.

⚫ Az esetleges rejtett hibák megállapítására a műszeres

vizsgálatok alkalmasak, azonban ez már nem a fuvarozó
vagy a szállító képviselőjének jelenlétében történik.
⚫ A minőségi átvételt általában szúrópróbaszerűen végzik.
Akkor végeznek tételes minőségi átvétel, amennyiben az
áru csomagolása sérült vagy eleve bizalmatlanok a
fuvarozó vagy beszállító cég teljesítésével kapcsolatban.
Például, egy korábbi szállítmányban több rossz minőségű,
selejtes terméket találtak, melyek átsiklottak a
szúrópróbaszerű ellenőrzésen.
⚫ Vizsgálják még, hogy a termék:
⚫ - biztonságos-e, rendelkezik-e a biztonságos üzemeltetés
feltételeivel;
⚫ - csomagolása, címkéje szabályszerű-e, magyar nyelvű
felirattal ellátták-e;
⚫ - minőségjelölése, minőségtanúsítása és használati
kezelési útmutatóval történő ellátása megfelel-e a magyar
és az Európai Unió előírásainak;
⚫ - minőségmegőrzési,
fogyaszthatósági határideje
rendben van-e.
⚫ Fajtái:
⚫ Százalékos vagy más néven mindendarabos ellenőrzés
⚫ Minden darabot megvizsgálnak (de általában nem a
termék összes jellemzőjét, hanem csak bizonyos
tulajdonságait). A módszer néhány nem megfelelő termék
átvételét eredményezheti. Az ellenőrzés nagyon költséges
és a neve ellenére nem ad teljes biztonságot.
⚫ Véletlenszerű ellenőrzés
⚫ A beszállított darabok bizonyos részét vizsgálják meg. A
tételnagyságot általában tetszőlegesen határozzák meg. Ha
túl sok darabot ellenőriznek az költséges, ha túl keveset,
akkor hibás darab kerülhet a vevőhöz. (színpróba)
⚫ Statisztikai mintavételes ellenőrzés
⚫ Az előző módszerekkel szemben hatásosabb és megbízhatóbb. A matematikai
statisztikai módszertan segítségével viszonylag kisszámú mintából vonnak le
következtetéseket a nagyszámú sokaságra vonatkozóan.

⚫ Történhet:
⚫ minősítéses módszerrel, az ellenőrzés során az állapítják meg, hogy a minta elemei
megfelelnek-e az előírt követelményeknek (jó/nem jó/, selejt/nem selejt).
⚫ méréses módszerrel, a mért értékeket feljegyzik, elemzik, eloszlását vizsgálják és
megállapítják, hogy a minta megfelel-e vagy sem.

⚫ A mintavételes ellenőrzés előnye:

⚫ a 1000%-os vizsgálat helyett sokkal kisebb számú mintadarab vizsgálata révén
következtetni lehet a tétel minőségére.

⚫ A mintavételi előírások tartalmazzák a kiveendő mintanagyságot, a minta

kivételének feltételeit, valamint a tétel átvételére vagy visszautasítására vonatkozó
kitételeket.
⚫ A mintának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a tétel minőségét tükrözze.
⚫ 4. Árubevételezés

⚫ Lehet: kézi – számítógépes

⚫ Bevételezési bizonylatot töltenek ki kézzel vagy
számítógéppel.
⚫ Vannak olyan programok, amik átvételkor már be is
vételezik azt.
⚫ 5. Tárolási egységképzés

⚫ Minden raktár egy meghatározott tárolási rend szerint

működik, amely követelményeket támaszt a betárolandó
rakomány méretével, tömegével, egységrakomány-képző
eszközével szemben. Ezeket a követelményeket kell
figyelembe venni az áruátvételt követő egységrakomány
képzésnél.
⚫ Természetesen az az optimális, ha a beszállítási egység
megegyezik a tárolási egységgel, mivel akkor nem
szükséges átrakodás.
Fontosabb fogalmak meghatározása.
A tárolási egységekre vonatkozóan a következők:
⚫ - Termékegyed = a mozgatandó anyag egysége, darabáru esetén egy
darab.
⚫ - Teheregység = az anyagmozgatás, kezelés szempontjából a
legkisebb egység.
⚫ - Rakományegység (mozgatási egység) = az anyagmozgatás
alapegysége. A mozgatás céljára összerakott, kötegelt egységek,
amelyeket az anyagmozgató rendszer egy egységként kezel.
⚫ - Továbbítási egység = azt fejezi ki, hogy hány rakományegység
képezi egy-egy szállítás anyagát.
⚫ - Egységrakomány = az a rakomány, amelyeket azonos méretre
alakítottak ki azonos kezelés céljából.
⚫ A rakományegység nem tévesztendő össze az egységrakománnyal.
Az egységrakományképző eszközök fő csoportjai a
következők:

⚫ 1. Szállítóládák, rekeszek, melyek lehetnek általános célú

(pl.: fából, műanyagból készültek), vagy speciális célú
(pl.: hússzállító stb.) eszközök.
⚫ 2. Rakodólapok, melyek lehetnek általános célúak (pl.:
sík, oldalfalas, keretes stb.) vagy speciális rakodólapok
(pl.: hordószállító stb.).
⚫ 3. Konténerek, melyek lehetnek kiskonténerek, közepes
konténerek és nagykonténerek. A kiskonténerek
űrtartalma: 1-3- m3. A közepes konténerek űrtartalma 3
m3-nél nagyobb, hosszúságuk kisebb, mint 6 m. A
nagykonténerek űrtartalma 3 m3-nél nagyobb,
hosszúságuk 6 m-nél hosszabb.
⚫ A konténerek a bennük továbbítható áruk szempontjából
lehetnek:
⚫ - Univerzálisak, vagyis sokfajta áru szállítására
alkalmasak, vagy
⚫ - Egyfajta áru vagy meghatározott árucsoport szállítására
alkalmasak.
⚫ A konténerforgalom nagyságát 20 láb hosszúságú
egységben szokták megadni, ennek rövid jele TEU
(Twenty - foot Equivalent Unit). A leggyakrabban
alkalmazott konténerek a 40, 30 és 20 láb hosszú általános
rendeltetésű konténerek.
⚫ 6. Előkészítés betárolásra

⚫ Az árubeszállítási folyamat utolsó technikai része a

küldemény előkészítése a betárolásra.
⚫ Ez a folyamat magába foglalja a küldemény:
⚫ - tárolóhelyének a meghatározását,
⚫ - a kijelölt tárolóhelyre a küldemény eljuttatását.
A tárolóhely meghatározásának szempontjai:

⚫ - a gyors elérhetőség,
⚫ - a tárolótér optimális kihasználása,
⚫ - rakodás miatti anyagmozgatás minimális legyen,
⚫ - a gyakrabban ki- és betárolt anyagokat célszerű úgy
elhelyezni a raktárban, hogy azok a legkevesebb
anyagmozgatással a legrövidebb úton legyenek elérhetőek,
⚫ - betárolásnál elvárás, hogy olyan raktárhelyre kerüljön az
áru, mely biztosítja a termék állagának megóvását.
A tárolóhely kijelölése lehet:
⚫ - kötött helyfoglalásos tárolás,
⚫ - szabad helyfoglalásos tárolás.

⚫ A kötött helyfoglalásos tárolásnál minden áru fix tárolóhellyel

rendelkezik, mindegyik cikknek a raktárban meghatározott
helye van, és mindig ugyanoda kerül.
⚫ Előnye, hogy a raktári alkalmazottak az árut gyorsan
megtalálják, mivel megtanulták annak helyét.
⚫ Hátránya, hogy a raktári anyagmozgatási igényt nem
minimalizálhatja, mert előfordulhat, hogy kevesebb
anyagmozgatással - a raktár elején is van szabad hely - az áru
betárolható lenne, de távolabb kell a fix helyen elhelyezni.
⚫ A szabadhelyes tárolásnál az újonnan beérkező anyagot
mindig a legközelebbi szabad helyen helyezik el, a helyét
pedig nyilvántartásba veszik.
⚫ Ennél a rendszernél jelentősen javul a tárolótér
kihasználtsága, és minimális anyagmozgatást igényel.

⚫ Itt fontos feladat a nyilvántartásban az áru

azonosítója mellett feltüntetni a tárolás
helyét. Amikor az árura (anyagra) szükség
van, akkor először a nyilvántartásban nézik
meg, hogy hol található, majd ez alapján
válik elérhetővé.
⚫ Az áru a tárolóhely megfelelő pontjára
való szállítás történhet:

⚫ - Szakaszos működésű anyagmozgató berendezésekkel.

Ilyen anyagmozgató gépek például a kézi szállítókocsik, a
gépi hajtású kézi vezérlésű eszközök, a szállítótargoncák.
⚫ - Folyamatos működésű anyagmozgató berendezés például
a görgős és a hevederes szállítópályák. Ezek a
berendezések alkalmasak a számítógéppel irányított
anyagmozgatásra, betárolásra.
⚫ A tárolóhely kijelölése a raktárirányítás feladata.
⚫ A döntés során két fő szempontot kell figyelembe venni:

⚫ a raktárban kialakított tárolási rendszert

⚫ a forgalmi adatok alapján történő ABC elemzést
A raktárban kialakított tárolási rendszer

⚫ Az adott cikk állandó vagy bármelyik üres tároló helyre elhelyezhető-e?

⚫ Kötött helyfoglalásos: minden cikkelemnek rögzített saját helye van.
⚫ Előnye: - könnyű a készlet számbavétele
- egyszerű nyilvántartás
- olcsóbb raktárirányítás
- követhető készletváltozás
⚫ Hátránya: - rossz tárolótér kihasználtság
⚫ - mennyiségek kötöttek (egyes helyek üresek, másik zsúfolt, átlóg)

⚫ Szabad helyfoglalásos: a cikkelemek bármelyik szabad tároló helyre

elhelyezhetők
⚫ Előnye: - jobb tárolótér kihasználtság
- nincs maximálva egy cikkelem mennyisége
⚫ Hátránya: - drága
- bonyolult raktárirányítás
⚫ A forgalmi adatok alapján történő ABC elemzés
⚫ Pareto-elven alapuló ABC elemzés
⚫ Lényege: fontossági sorrend alapján az anyagféleségeket
csoportokba rendezzük (A B C).
⚫ A felhasználási érték alapján a teljes tételszám 20%-át
kitevő legnagyobb felhasználási értéket képviselő tételeket
az A csoportba, a manipulációs zóna közelében helyezzük
el, a következő 40%-ot a B csoportba, és a maradék
40%-ot a C csoportba soroljuk be.
⚫ https://www.youtube.com/watch?v=82W7EkgWS0M

⚫ https://slideplayer.hu/slide/2039315/

⚫ https://slideplayer.hu/slide/5247978/

⚫ https://slideplayer.hu/slide/2099151/
Köszönöm a figyelmet!