Szent István király

Intelmei és Törvényei
S Z E N T IS T V Á N K Ö N Y V EK
 Szent István király
Intelmei és Törvényei
6. kiadás

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT

az Apostoli Szentszék Könyvkiadója
Budapest 2014
 Fordította:

B ollók János
(Intelmek)
és
K ristó G yula
(Törvények)

A Szent István Társulat

köszönetét mond a fordítóknak,
szövegük közlésre való átengedéséért.

ISBN 978 963 361 488 4

ISSN 1585-6186

Szent István Társulat

1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.
www.szit.katolikus.hu
Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök
Felelős kiadóvezető: Farkas Olivér igazgató
Készült a Szekszárdi Nyomdában
Felelős vezető: Vadász Katalin ügyvezető igazgató
 Előszó

Zlinszky János

A magyar jogalkotás kezdetei.

Szent István, államalapító és törvényhozó.

A magyar állam Szent István korában, az ő szervező, ala­

pító tevékenysége eredményeként jött létre. Létezett-e
már korábban is? Szent István minden ízében újat alko­
tott, a régit, ha volt is, megsemmisítette, vagy új tar­
talommal megtöltve folytatta a már létezett magyar ál­
lamiság rendjét.
Abban a történészek általában egyetértenek, hogy a
magyarság Levediában törzsek szövetségeként élt a kazár
birodalom peremén, elismerve egy tekintélyes törzsfő,
primus imer pares, tekintélyelvi vezetését1. Külső be­
hatásra, bizánci tanácsra léptettek e rend helyébe közös
fő (vagy két fő - kende és gyula) alatti egységes szerve­
zetet. Állandó vezér(ek) lép(nek) az eddig esetről esetre
közös akciók élére felkért vezető helyébe2. A közös -
törzsek felett álló, noha azoktól nem független - vezér
vezette a magyarok seregét a bolgárok ellen, majd az űj
hazába, a Kárpát-medencébe.
A vezér szerepe az óvottabb környezetben csökkent,
de nem szűnt meg tiszte, noha önálló törzsi akciók a 10,
században sokasodnak1. Az elsőség formálisan meg­
maradt, és e fejedelmi tisztségnek adott több tartalmat
1 Részletesen utoljám Kristó Gyula: A magyar állam megszületése,
Szeged 1995,
2 Hogy ebben a kazár minta a bizánci tanács mellett mennyire h a ­
tott, e kérdésben lényegtelen.
3 Kristó i. m. 2 99. o. A törzsi állam.
6 ELŐSZŐ

Géza, István apja, majd merőben új tartalmat és nevet

Szent István* Hatalma a már másfélszáz éve közös akarat­
tal létezett választott fejedelmi méltóságon alapult, ki­
rálysága annak természetes folytatása volt, nem új vív­
mány.
Nem csökkentjük Szent István művének jelentőségét,
inkább kiemeljük politikai éleslátását, ha számba vesz-
szük, mit hordozott törzsi örökségként az általa keresz­
tény királyságba szervezett magyarság4*

a) A fejedelmi méltóság egy meghatározott törzs csa­

ládjához kötődött és azon belül a szeniorátus rend­
jén, az alkalmasság figyelembevételével öröklődött.
b ) Az alkalmasságot a jelölt kiválasztásával és előter­
jesztésével a törzsek vezetői állapították meg (frae-
sentatio).
c) A jelöltet a szabad fegyveresek fogadták el, válasz­
tották meg (emelték pajzsra - acclamatio).
d) Úgy tűnik, hogy (legalábbis az egyik) vezér szakrális
legitimációval is rendelkezett.

A szabad és egyenlő fegyveresek nemzetének hata­

lomátadása ( cranslatio imftem) mutatkozott meg ebben
a rendben. Nem a törzsek függetlensége, hanem a har­
cosok személyes szabadsága, a kora feudális függés hiánya
tűnik ki.
A társadalom a közös fő ellenére megtartotta félno­
mád, törzsi-nemzetségi jellegét. A közös nyájak, a közös
zsákmány, a katonáskodás kötelezettsége mind csoport-
meghatározó normák. Törzsi nomád jellegű a család is:
asszonyrablás, bizonyos tulajdon az asszonyon, talán íe-
virátus is.
4 Vö. ezzel kapcsolatban dolgozatomat, A magyar jogrendszer kez^
detei, Jogtudomány i Közlöny (1 9 9 6 /7 -8 ), 2 6 9 -2 7 4 .
 ELŐSZŐ 7
A hagyományok szerint nyitott és türelmes volt a ma­
gyar társadalom. Könnyen fogadott be és bocsátott el
törzseket, részeket. A viták megoldásában a személyes
egyeztetés, a szóbeliség és nyilvánosság, közügyekben a
tanács szerepe, megtorlás esetén a mlio korlátja vagy a
baromértékkel meghatározott kompozíció játszottak sze­
repet. Vezéri terrort vagy despotizmust nem érzékelünk,
jellemzőn azon társadalmakra, ahol a fegyveres erő gya­
korlatilag egy a néppel.
Toleránsak világnézetileg is. Megtűrték maguk közt a
keresztényeket, meg egyes csoportok több nej űségét. Tu­
lajdonviszonyaik még képlékenyek voltak - a törzsek
közötti viták elkerülése miatt széles gyepükkel választot­
ták el egymástól a törzsi vagy nemzetségi birtokokat.
A normák és szokások megtartását egyrészt a katonai
fegyelemnek a megmaradáshoz való szükségessége, más­
részt a szükséges egységen túl megtűrt nagyfokú egyéni,
családi szabadság biztosította. Ennek köszönhető, hogy
szakrális tényezőket a rend nem igényelt jelentős mér­
tékben, mert nem hordozott antagonisztikus ellentéte­
ket. Szent István munkáját ez megkönnyítette.
Két nemzedéken keresztül az új hazát elfoglaló ma­
gyarság nem volt kitéve külső fenyegetésnek. Az egymás­
sal szemben álló nyugati és délkeleti kultűrvilágok közt
szövetségesnek igényelt és ellenségként félt puszta létével
fenn tudta magát tartani. Ám a két szomszéd elkezdte a
maga katonai hatalmának erősítését és kétségtelenül
egymáshoz is közeledtek a 10. század második felében- ♦A
kalandozásokat lezáró katonai kudarcok jelezték, hogy
csak idő kérdése, mikor fognak a szomszédok, külön vagy
összefogva, végezni a kellemetlen betolakodókkal.5
5 Ha ennek jelentőségét különbözőképpen is mérlegelik a történé­
szek, vö. Bóna István, A képzelt bizánci „fényegetcs” korszaka, História
(2 0 0 0 /1 ), 7.
8 ELŐSZÓ

Közben a viszonylag óvott környezetben a magyar­

ságra hatott a szomszédság, életmód és gondolkodás vo­
nalán egyaránt. A 10. század közepén a keresztény térítés
is működött, mindkét - akkor még nem elszakadt -
keresztény rítus oldaláról A befolyás növekedését mind
az erdélyi Gyulák, mind Géza fejedelem támogatták,
okos politikai számításból
Ez - a kezdetben két belső hatalmi pólus döntésén ala­
puló kezdeményezés a beilleszkedésre és békés egymás
mellett élésre - volt Géza fia István politikai öröksége,
amikor apja után a törzsfők jelölése révén fejedelemmé
választották. Saját családjában a régi szokás alapján e
méltóságra igényt tartó idősebbel, Koppánnyal kellett
ezért megütköznie. Úgy tűnik, a győzelmet a magyar
törzs melléállott része és a házassága révén betelepült
idegen vendég lovagjai egyesült erejével vívta ki: a törzs-
szövetség nem lépett fel egységesen a fejedelem mellett
abban a harcban, amit a családi-nemzetségi belső rendre
hivatkozó vetélytársával legitim hatalmának érvényre
juttatásáért vívott.
Nem hiszem, hogy e tartózkodásban a magyarság többi
törzsének gyanakvása nyilvánult volna meg: akkor nem
választották volna meg Istvánt fejedelemmé. Inkább a
jelképesnek tartott és a magyar törzsnek, Árpád családjá­
nak járó méltóság két jelöltje között nem akartak dön­
teni6. A törzsek megszokták a fejedelem címét, de idegen
volt már számukra a fejedelmi hatalom. István viszont a
maga céljai, tervei megvalósításához a méltóság mellé
igényelte a hatalmat is. Győzelme után tudatosan for­
málta át a fejedelemséget királysággá, a törzsszövetséget
regnummá, Úgy látta, nincs idő kivárni a lassú termé­
szetes átalakulást, A történelem őt igazolta. III. Ottó
6 Krisró Gyula, A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. Sze­
ged, 1993. 1.06.
 ELŐSZÓ 9
és II. Henrik német császársága, Bizánc keleti és déli le-
kötöttsége egyedülálló alkalom volt a magyar átalakulás-
ra, a belső ellentétek leküzdésére. Az üj rend egyes törzsi
központok ellenállása ellenére is megvalósulhatott, bé­
kés külpolitikai háttérrel7. Megkapta az Egyház szakrális
legitimációját, míg a maga részéről elfogadta az Egyházat
az új rend tanítójaként. A tanítók, klerikusok és vilá­
giak, nagy számban jöttek külföldről* Hozták a mester­
ségbeli tudást és a hitet, de hozták a jogszokásokat és a
törvénykönyveket is: consuetudines et documenta. Ezek­
kel erősítették a király udvarának méltóságát8*
A király maga vezette a szervező, újjáalakító munkát.
Saját törvényt akart népének adni, mert unaquaeque gens
propriis regitur legibus9. Nem változtatott feleslegesen.
Nem módosította, amit nem kellett és munkája szeren­
csésen megértésre talált népe nyitott és türelmes szem­
léletében. Meghagyta a fegyveres katonák szabadságát10,
így azok nem láttak az új rendben veszélyt. (Csak a fe­
jedelemmel szemben az egyéni függetlenségre törekvő
törzsfőkkel került ellentétbe.) Idegen, elkülönülő, rendi
előjogot élvező hűbérúri réteg, elkülönült fegyveres ha­
talom nem települt rá a királyságban a magyar szaba­
dokra11. Megmaradt a joguk az uralkodó kiválasztására,
elfogadására is, amint ezt a következő századok egyér­
telműn mutatják. (Bár ennek volt belviszályt okozó
kockázata, mégis a szabad katonai rend istváni előjoga

7 A békés háttér II. Henrik halálával szűnt meg, de akkorra Szent

István már túl volt az utolsó belső ellenálló gócok, Ajtony, Gyula és a
besenyők leverésén.
8 Intelmek 6.2.
9 II. pr., sokszor ismétlődő hagyományos római jogi fordulat.
10 Intelmek 4 .3 ,, 1. törvénykönyv 22.
11 Minthogy Péternek, az utódjának éppen ezt vetették szemére,
valószínű, hogy ő eltért István gyakorlatától.
10 ELŐSZÓ

átível a magyar rendiség una eademque nobilitas gondo­

latába.)
Megmaradt az uralkodó együttműködése a törzsi
elöljárókkal a királyi tanácsban, amint azt az Intelmek
4- és 7. fejezete, s egy sor törvény világosan igazolja. Kö­
zébük, nem föléjük ültek ország dolgában az egyházi
vezetők, és a király ispánjai12.
A király felelősséget érzett és hatalmat gyakorolt az
ország minden intézménye felett. M int rex, imperator in
regno .suo, rendkívüli esetben egyedi törvényhozói telj"
hatalommal (plenipotentia) rendelkezett. Általában azon-
bán a törvényt a tanáccsal együtt hozta, s elfogadta a
keresztény országok normáit példaként. Amint maga fe­
lelősnek érezte magát, úgy az együttműködés során foko­
zott felelősséget várt az ország nagyjattól is, amint ezt
ugyancsak több törvény tanúsítja: az Ő vétkeiket szigo­
rúbban büntette.
Noha sokan vélik, hogy a szent király a régi rendből
semmit sem akart meghagyni, úgy tűnik, hogy épp a
személyes szabadság és az osztott hatalom régi rendjének
megtartása tette Szent István államát és törvényeit nem­
zete számára elfogadhatóvá. Még utódai alatt is ragasz­
kodtak az ő rendjéhez. Nem csak Péter és Aba Sámuel
ellenében vetették fel, hogy változtattak István király
rendjén, de Vazul utódai is hatalmuk alapjaként a szent
király törvényeire hivatkoztak13.
Nem volt szükség arra, hogy az új rend szabályait szak­
rális védelemben részesítsék. Inkább az Egyház kapta le­
gitimációját a királyi hatalomtól. Az Intelmek szerint „a
mi királyságunkban (az Egyház tanait) még ma is mint

12 I, törvénykönyv 2., 14., 15., 25., 31., 35.

13 Quicunque un^arus ... sacram legem a dívó rege Stephano traditam
non recipéiét* capite et borús mulctaretur - így az I. Andrásnak tulajdoní­
tott decretum.
 ELÖS7.Ó 11
valami új keletű és zsendülofélben lévő tant hirdetik, s
éppen ezért gondos és előrelátó oltalmazókra van szük­
sége”- A király választottságából és fejedelmi hatalmából
folyó tekintélyének teljes súlyával oda ls állt az új és
zsenge tan mellé. Biztosította az istentisztelet helyeit, az
ünnepek megtartását, az Egyház vagyoni alapjait, rendi
különállását.
Ami azonban legtöbbet jelentett, önmaga át volt hat­
va a keresztény hit, erkölcs tanaival. Úgy mondják, Szent
László szerettette meg a magyarokkal a kereszténységet.
Lehet, De Szent István megmutatta, a maga teljességé­
ben, milyen a keresztény király, a keresztény ember, s ha
nem is tudott egyszerre mindenkit megnyerni érzelmileg
a maga meggyőződésének, rokonszenves, tekintélyt pa­
rancsoló és biztonságot sugárzó példát adott a keresztény
emberségből. Kivált méltatlan utódok alatt mutatkozott
meg, milyen mélyen hatott példája: többé Magyarorszá­
gon a keresztény eszményt komolyan nem vonták két­
ségbe, legfeljebb méltatlan hordozóit érhette támadás. Az
Intelmek soraiból közvetlen sugárzik felénk a szent király
meggyőződése, elhivatottsága, felelősségtudata és alázata,
de a Gondviselésbe vetett rendíthetetlen reménye is.
Meríthetünk abból mi is, ha törvényművének szabályai
el is vesztették időszerűségüket közvetlen alkalmazásra.
Újításai elsősorban ott lényegesek, ahol a keresztény
életrend a régi törzsi szokásokkal kifejezetten szembe
került. így a házasság terén: az új rend tiltotta és büntette
(ha nem is súlyosan) a nőrablást közbűntényként. Védte
az özvegy szabad döntését ezen állapota megtartása vagy
új házasságra lépése tárgyában. T iltotta a házastársat el­
hagyó újabb házasságát, de megengedte ezt a vétlen fél­
nek (a keleti egyház gyakorlata!),
Védte viszont az elhunyt férj vagyonát is gyermekei
vagy rokonai számára, ha özvegye újra házasodnék. Elis­
12 KLŐSZÜ

merte a honfoglalók szállásföldjeinek és a családi vagyon­

nak tulajdoni jelleget14, a felette való szabad rendelkezést.
A - későbbiekben a nyugati allodiummal azonosított -
szállásbirtokon a királynak nem volt sem főtulajdona sem
örökjoga. Ezzel szemben a nemzetségi földek közötti sza­
bad területeken a királyi központok határának, megyének
nyilvánítva királyi (későbbi szóval korona-) birtokká tet­
te, abból köztisztségek vállalása és érdemek fejében adott
adománybirtokot, illetve tartotta meg az állami gazdálko­
dás fedezetére azokat. Később ebből bontakozott k.i az
adoniánybirtokok és kamarai javak kettőssége.
A király elfogadta általában példaként az Egyház ta­
nította közös jogot, s így igazította szükség szerint saját
rendelkezéseit. Törvényei szelídebbek, mint más orszá­
gokéi. Többször is enyhébben bünteti a szegényeket,
kezdetben enyhébb büntetést alkalmaz, nevelő célzattal
hozta normáit. Törvényein, noha ügy mondják, hogy
igazodása tudatosan nyugati volt, sok helyütt érzékelhe­
tő a bizánci jog hatása. Országában is jelen volt a ke­
reszténység mindkét formája, a keleti rítusú kolostorok
a Duna vonalán, a Balaton mellett, sőt Veszprém mel­
lett is megtalálhatók. Az akkor még egységes, sőt, a köze­
ledést is éppen kereső kereszténység mindkét nagy
kultúrforrásából merített népe számára. Törvényeinek új
kiadása indítás lehet arra, hogy azokat mind forrásaik,
mind későbbi hatásuk szempontjából újabb alapos vizs­
gálatnak, elemzésnek vessük alá, mint államiságunk,
kultúránk, nemzeti azonosságunk kiváló értékes emlé­
keit.

14 I. törvény könyv 6. (sual). 35.

 S z e rit István Intelmei fiához,
Im re herceghez

A két viszonylag késői - XV., illetve XVI. századból szár­

mazó - kódexben fennmaradt kis írás eredeti címét pontosan
nem ismerjük: mindkét kézirat decretum Sanctt regis Ste-
phani („Szent István király törvényé”-nek) titulálja, ami
azonban ellentétben áll a mii tartalmával Ezt az ellent­
mondást esetleg magyarázhatja az a körülmény , bog}1az irat
Szent István király törvényeivel együtt hagyományozódozt.,
amit többek között az is alátámasztani látszik, hogy a X V I.
századi (llosvay-) kódex főszövege valóban törvénygyűj­
temény. A modem szövegkiadások Libellus de instiiudone
morum (Erkölcstanító könyvecske) címen tartják számon,
ezzel is jelezve, hogy azonosnak veszik azzal az írással, ame­
lyet .Szent István nagyobbik legendája ( 1077-ben) és ennek
nyomán a I lartvik-legenda (1115) is említ mint olyatt amit
maga Szent István szerzett fia, Imre herceg számára.
A legenda szerzője tehát magának Szent Istvánnak tulaj­
donítja a művet, és mivel István Kisebbik legendája arról is
említést tesz. hogy István járatos volt a grammatikai tudo­
mányokban, a múlt században a modem kutatók némelyike
hajlott arra, hogy hitelt adjon a legendaíró állításának . Ezt a
nézetei azonban ma már senki sem osztja. A részletekbe
menő kutatások igazolták, hogy az író olyan mélységű elmé­
leti - teológiai, államelméleti - képzettséggel és olyan stilárls
készséggel rendelkezett, amilyet a középkorban egyetlen aktív
uralkodó sem tudhatott magáénak . Noha a szerző kilétének
14 SZENT ISTVÁN INTELMEI

meghatározására azóta több kísérlet is történt (Gellért püs­

pök, Asztak apát stb.)t ezek egyike sem vezetett megnyugta­
tó eredményre. A szerző személye tehát ismeretlen; írásából
kikövetkeztethetően valószínűleg a mai Eszak-Franciaor-
szágból betelepült f a király közvetlen környezetéhez tartozó
pap (főpap?) lehetett, aki Magyarországon - esetleg magával
István királlyal is konzultálva - írta meg erkölcstanító köny­
vecskéjét.
A mű keletkezésének korára az előszóból következtethe­
tünk. Ebben a király - aki a továbbiakban is mindvégig első
személyben beszél - mint serdülő korban levő ifjút szólítja
meg Imre herceget. Imre valamikor 1000. körül született -
1030-ben bekövetkezett halálakor már a testőrség parancs­
noka volt —így a könyv megírásának ideje 1013 -1 0 J 5 közé
datálható.
Az Intelmek tartalmilag államelméleti munka t műfaját te­
kintve királytükör (speculum regium). Teljesen önálló alkotás
két szempontból is: egyrészt közvetlen, más szerzőtől szár­
mazó szövegkölcsönzést, ami egyébként gyakori a középkori
irodalomban, eddig se hol sem sikerült kimutatni benne (nem
számítva természetesen a bibliai idézeteket) , másrészt a belőle
tükröződő társadalmi és politikai viszonyok több vonatkozás­
ban pontosan megfelelnek a XI. század eleji magyarországi
állapotoknak * Az a feltételezés, hogy a 8. fejezete későbbi be­
toldás, vagy szövegcsere eredménye, megalapozatlannak bi­
zonyult. A szerző emellett kiváló stiliszta volt, aki ügyesen al­
kalmazta a XL században divatos rímes próza fogásait.
A mű logikailag három nagy egységre tagolódik. Az 1-3.
fejezet a királyi hatalomnak a katolikus hithez, az Egy­
házhoz , és sajátosan a főpapsághoz való viszonyát igyekszik
tisztázni• Főként ezekben tapintható ki a Karohng kori ki­
rály tükrök (Smaragdus verduni apát , fonás orléansi püspök ,
Hincmarus reimsi érsek , Walafridus Strabo reichenaui apát
és Seduliws Scottws) „politikai teológiájáJy-nak eszmei hatása,
 SZENT ISTVÁN INTELMEI 15
melynek főbb elemei a frank capitularékba és a X, századi
koronázási ordókba is beépültek. Ennek főbb elemei: a ke-
resztény királyság intézményének előképe az ószövetségi reg-
num Davidiacum, vagyis Dávid és Salamon uralma; a földi
hatalmi szféra két részre tagolódik, egyházira és világira, ám
a királyság fölött a szellemi felügyeletet az egyházi rend gya­
korolja; a király esetében „erényeinek mértéke” határozza
meg alkalmasságát az uralkodásra.
A 4 -7 . fejezet a királyi hatalom és a világi hatalmi szfé­
rák - a főemberek, a lovagok, a bírák, a királyi tanács -
egymáshoz való viszonyának tárgyalása kerül sorra. A szerző
itt eltávolodik korábbi forrásaitól, és egyrészt a királyi tanács
fontosságának hangsúlyozásávalt a katonák szerepének ki­
emelésével olyan kérdéseket érint, amelyek a X. század leg­
végének európai közgondolkodásában vetődtek fel és nyertek
hasonló megoldást (Abbofleury-i apát, Atto verceüi püspök,
Gerbert - a későbbi ll. Szilveszter pápa), másrészt a ven­
dégek szerepének sajátos értelmezésével - nem zarándokokat
vagy elesetteket, hanem betelepülő világ és egyházi előkelő­
ségeket én rajtuk -félreérthetetlenül a korabeli magyar kirá­
lyi udvar egyik dilemmájára keresi a választ.
A 8 -iO . fejezet részint megismétel és kieme! néhány ko­
rábban is szóba került gondolatot, részint az erények mérté­
kének előtérbe helyezésével a király idoneitasának, azaz ural­
kodásra allialmasságának fontosságát hangsúlyozza.
A királyi méltóság a könyvben transzperszonális ténye­
zőként jelenik meg, amelynek „dísze", azaz alkotórésze mind­
az, ami a tíz fejezetben szóba kerül. Ebből adódik az Intel­
meknek a mai olvasó számára kissé különösnek ható fogal-
mazásmódja.
A koraközépkori király tükrök között egyedül áll azonban a
mű meghitt hangvételével: míg a többi jobbára száraz erény-
katalógus, itt mindvégiga királyi atya oktatja féltő szeretettel
utódjának szánt fiát, s ez az érzelmi töltés - mely az első fe-
16 SZENT ISTVÁN INTELMEI

fezeitől az utolsóig jellemzi - különleges személyes varázst

kőfcscmöz az erkölcstamtó könyvecskének, Nincs oícwníc két'
ségbe vonni, bog)1az Intelmek e vonatkozásban hiteles képet
őrzött meg Szent István és fia kapcsolatáról, már csak azért
sem, mert ezt más középkori forrásaink is alátámasztják.
Ennek érzékeltetésére két példát idézünk:

Részlet Szent István Nagyobbi/c legendájának 15 . fejeze­

téből (= Hartvik legenda 19 . fejezet):
Halálukon [ti. korán meghalt gyermekei halálán] érzett
fájdalm át... élve maradt fia, a S2ent természetű Imre irárv
ti vonzalmának vigaszával fékezte. Immár egyetlen fiái
szenvedélyesen szerette, mindennapos imáiban örökkön
Krisztusnak és szűz Szülőanyjának szentelte. Minden óhaj­
tásával azt kívánta, hogy fia túlélje, s hogy utána országá-
nak ő kerüljön élére. S hogy ilyen nagy uralom kormányát
majd erősebben kézben tarthassa, rávette, hogy az igazhitű
férfiak tanítását mindkét füllel hallgassa mindennapos
olvasás által. Az atyai szeretet lángjától ösztökélve ő maga
is erkölcstanító könyvecskét szerkesztett, melyben őszin­
tén és barátian, a lelki intelem igéivel szólt hozzá, oktatva,
hogy mindenütt őrizze meg katolikus hitét, erősítse az
egyházi rendet, a főpapi méltóságnak rója le tiszteletét,
kedvelje a főembereket s vitézeket, hozzon igaz ítéletet,
minden cselekedetében mutasson türelmet, a vendégeket
jóságosán fogadja, s még jóságosabban gyámolítsa, a ta­
nács nélkül semmit se tegyen, az elődök példája mindig
szeme előtt legyen, sűrűn teljesítse az imádkozás kötelmét,
s a kegyesség, irgalmasság meg a többi erények ékesítsék.
(Kurcz Ágnes fordítása)

Részlet Szent Imre herceg legendájának első fejezetéből:

A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint
cédrus a Libanonról, Szent Istvántól, Magyarország első
 SZENT ISTVÁN INTELMEI 17
királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve, ra­
gyogóan tündökölt. Gyermekkorában gondos felügyelet'
tel nevelték, és először a grammatika egész tudománya
itatta át. Szent István király aztán, akit az atyai szeretet
lángja serkentett, fiának, Szent Imrének erkölcstanító
könyvet szerkesztett. Ebben őszintén, barátian figyel­
meztette és bensőséges szavakkal szólt hozzá. Arra oktat-
ta őt, hogy mindenekelőtt őrizze meg a katolikus hitet,
erősítse az egyházi rendet, a főpapi méltóságnak rója le a
tiszteletét, kedvelje a főembereket s a vitézeket, hozzon
igaz ítéletet, minden cselekedetében mutasson türelmet,
a vendégeket jóságosán fogadja, s még jóságosabban gyá-
molítsa, a tanács nélkül semmit se tegyen, az elődök pél­
dája mindig szeme előtt legyen, sűrűn teljesítse az imád­
kozás kötelmét, s a kegyességet, irgalmasságot meg a
többi erényeket előrehaladása érdekében éber gonddal
megtartsa.
így Szent Imre megelégedett kevés alvással. Minden
éjjel, amikor a többiek már lefeküdtek, ő - mint királyi
sarjhoz illik - maga előtt két gyertyával világított, Isten'
nek zsoltárokat énekelve virrasztott, s mindegyik zsoltár
végén szíve töredelmével kért bocsánatot. Ezt atyja
óvatosan, sőt titokban a fal repedésén keresztül gyakran
megfigyelte, de családjából senkinek se akarta tudomá­
sára hozni.
(C sóka]. Gáspár fordítása)
18 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

Erkölcsökre oktató könyvecske

(Libcllus de institutione morum)

A mi Urunk Jézu s Krisztus nevében. Kezdődik Szent Ist­

ván király törvénykönyve.
M ivel felfogom és tökéletesen énekelem, hogy min­
dent, amit Isten akarata megalkotott és nyilvánvaló
eleve elrendelése elrendezett - mind a tágas menny'
bolton, mind a földnek az emberi élet számára alkalmas
tájain1 - törvény éltet és tart fenn; s mivel azt is bizo­
nyosan tudom, hogy mindazok összességét, amiket Isten
kegyelme az emberi élet haszna és méltósága érdekében
adományozott, tudniillik a királyságokat, a consulsá-
gokat, a hercegségeket, az ispánságokat, a főpapi tiszt­
ségeket és egyéb méltóságokat részint isteni tanítások és
rendelkezések, részint világi - mégpedig nemes, korban
előrehaladott férfiaktól származó - tanácsok és javaslat
tok irányítják, védelmezik, osztják szét és egyesítik; és
mert kétséget kizáróan tudom, hogy a földön mindenütt
minden rendbéliek, bármely méltóságban vannak is,
nemcsak kísérőiket, barátaikat, szolgáikat tanítják, lát-

I A középkorban az a ( végső fokon Arisztotelész Meteórologikájára

visszavezethető - világföldrajzi elképzelés uralkodott, hogy a három
éghajlati övezet közül csak a mérsékelt égöv alatt élnek emberek, a for­
ró és a hideg égöv az emberi életre egyaránt alkalmatlan, az együk az
elviselhetetlen hőség, a másik az elviselhetetlen hideg miatt.
 INTELMEK 19
jak el tanácsokkal és j avaslatok kai* hanem a gyermekei'
két is, így hát én sem restellem, hőn szeretett fiam, hogy
az evilági életemben tanítsalak, tanácsokkal és javas la'
tokkal lássalak cl téged, hogy általuk szebbé tehesd mind
a magad, mind az alattvalóid erkölcseit, amikor majd -
ha a legfőbb hatalom is engedi - utánam uralkodni fogsz.
Neked pedig, miután figyelmesen meghallgattad őket,
úgy illik tartanod magadat atyád tanításához, ahogyan
azt az isteni bölcsesség javasolja Salamon által, mond'
ván: Hallgasd, fiam, atyád tanítását, és d ne haggyad anyád
törvényét,23hogy megsokasodjanak életednek esztendeit Eb'
bői a megnyilatkozásból rájöhetsz, hogy ha semmibe
veszed azokat, amikre atyai jóságomban tanítalak - ami
távol legyen többé nem leszel kedves sem Isten, sem az
emberek előtt.
Halld azonban azok vesztét és bukását, akik engedet'
lenségükben megszegték a tanításokat, Adám, akit az is­
teni Alkotó, az egész teremtett világ létrehozója saját h a'
sonlatosságára formáit4, s akit egész méltóságának az
örökösévé tett, mihelyt széttörte az isteni tanítások bb
lincselt, rögtön elveszítette fenséges előjogait és azt,
hogy az édenkertben maradhasson.5 Az Istentől kiválasz­
tott és szeretett régi népet is, mivel ismételten szétszakí­
totta a tanítások Isten ujjától font kötelékét6, változatos

2 Péld 1,8. - A szövegben előforduló szentírási idézeteket Káldi

György Szent Bibliájából vettük (Nagyszombat, 1732.).
3 Vö. Péld 4,10.
4 T ér l,2óskk,
5 T ér 3, lskk, a bűnbeesés és az Édenbfíi való kiűzetés története.
6 Kiv 31,18: „Miután befejezte szavait |t-i. az Úr|, amelyeket a Sinai
hegyen Mózeshez intézett, átadta neki a bizonyság két tábláját, a kő'
táblákat, amelyekre Isten ujjai írtak .”
20 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

formában érték a megsemmisítő csapások : egy részüket a

föld nyelte magába7, más részüket tűz adta halálra,89har-
madik részük egymást pusztította e l* Salamon fia is,
mivel felhagyott apja békessége* szavaival és gőgjében
fölfuvalkodott, s apja ostorcsapásai helyett halált hozó
dárdákkal fenyegette népét, sok viszontagságot szenve­
dett uralkodása idején, s végül letaszították a trónról.10
Hogy ez veled ne történjék meg, fogadj szót nekem, fi­
ami Gyermek vagy, gazdag szülők sarja, puha párnák la­
kója, akit mindenféle kényelemben dédelgettek és
neveltek; nem volt részed sem a hadjáratok fáradal­
maiban, sem a népek különféle támadásaiban, melyek
közepette nekem szinte az egész életem őrlődött. Immár
itt az idő, amikor nem csak pépes ételt kell adnunk ne­
ked, mert ez puhánnyá és kényeskedővé tehet, ami az
erények pusztulásával, a brínök melegágyával, és a pa­
rancsolat semmibe vevésével egyenlő, hanem néha kor­
cos borral is meg kell itatnunk, hogy az ráirányítsa fi­
gyelmedet azokra a dolgokra, amikre tanítalak.11 Ezek
előrebocsátása után térjünk a tárgyra.

7 Szám I6,31-32skk : a Mózes ellen lázadó Korachot, családját és

háza a ép ét.
8 Szám 16,35: azt a kétszázötven embert, akik a Mózes elleni láza­
dásban K orach társai voltak.
9 Szám 16,42. 4 9 . (V ulgatal): akik zúgolódtak Mózes és Áron
elleti K orachm k és társainak halála m iatt.
10 Utalás Rechabeám nak, Salamon fiának, a történetére, vö. 2Krón
12. fejezet.
11 Az a gondolat, hogy a bor élesíti az elmét, a középkori biblia-
kommentárokban bukkan fel, amelyek általában N oé lerészegedósenek
története (Tér 9 ,2 0 -2 1 ) kapcsán tem ek ki a mértékletes borfogyasztás
ilyenfajta hatására. Egyik későközépkori emléke ennek a magyar iroda-
lomban Temesvári Pelbáit: A bor tulajdonságai és minősége című
értekezése (Temesvári Pelbáit válogatott írásai. Budapest 1982. 273.
skk.). Az Intelmek írója éppen azért említ korcos bort (íttperttűs
mert abból keveset szokás inni.
 INTELMEK 21
Fejesetekre osztás:

1.A katolikus hit: megőrzésének fontosságáról

2. Az egyházi rend megszilárdításáról
.3.A főpapoknak kijáró tiszteletről
4* A főemberek és a katonák megbecsüléséről
5.A türelem és az elfogulatlan ítélkezés megőrzésé'
ről
6. A vendégek marasztalásáról és ellátásáról
7. A tanács fontosságáról
8. A gyermekek engedelmességéről
9* A rendszeres imáról
10> A jóságról, az irgalmasságról és a többi erényről

1* A katolikus Ilit megőrzésének fontosságáról

Mivel királyi méltóságra csakis hívok és a katolikus hittől

áthatott személyek emelkedhetnek, ezért parancsaink
között a szent hitet tesszük az első helyre. Elsősorban arra
tanítalak, azt tanácsolom és javasolom, sőt igyekeztek rá­
bírni, drága fiam: ha azt akarod, hogy királyi koronádat
megbecsülés övezze, olyan elővigyázatossággal és körük
tekintéssel óvd katolikus és apostoli hitedet, hogy pél­
daképül szolgálj mindazoknak, akiket: isten alattvalóiddá
tett, és minden egyházi envbei méltán nevezhessen téged
a keresztény hitvallás igaz követőjének, mert ennek h í­
ján, biztos lehetsz benne, sem kereszténynek, sem az Egy­
ház gyermekének nem fognak mondani. Akik ugyanis
hamis hiten vannak vagy a hitüket nem teszik teljessé és
nem ékesítik fel cselekedetekkel, minthogy a hit cseleke­
22 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

det nélkül halott,12sem itt nem uralkodnak dicsőséggel,

sem az örök országnak és koronának nem lesznek részesei.
Ha viszont a hit pajzsát megőrződ, birtokában leszel az
örök élet sisakjának is,1314A lélek eme fegyvereivel azután
törvénye.sen küzdhetsz majd a látható és láthatatlan eh
lenségeid ellen egyaránt. Az Apostol ugyanis ezt mondja:
aki bajvívóiban tusakodik is, meg nem koronáztatok, ha nem a
törvény szerént tusakodik.14A hit pedig, amelyről beszélek,
a következő: szilárdan hidd és mindennemű kételkedés
nélkül valld Atyánkat, a mindenható Istent, az egész
teremtés teremtőjét, és egyszülött Fiát, a mi Urunk Jézus
Krisztust, aki angyali üdvözletre a Boldogságos Szűz
Máriától született, s az egész világ üdvösségéért a kereszt'
fán szenvedett, és a Szentleiket, aki a próféták, az após'
tolok és az evangélisták által szólt; továbbá, hogy Isten
egy, tökéletes, szét nem választható és szeplőtelenül tisz­
ta. Ez az a keresztény hit, amiben - mint Athanasius
mondja - ha valaki nem hisz híven és szilárdan, nem üch
vötfílJiet.15 Ha pedig valaha is akadnának a hatalmad alatt
levők között olyanok - ami távol legyen akik a Szent­
háromságnak ezt az egységét megosztani, kisebbíteni vagy
növelni próbálnák, tudd meg, azok az eretnekség urának
a szolgái, nem pedig a Szentegyház gyermekei. Bizony, az

12 Jak 2,17: „Ugyanígy a hit is, ha tettek nem származnak belőle,

magában holt dolog.”
13 Ef 6 .1 6 -1 7 : „Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjá­
tok a gonosz minden tüzes nyilát. Tegyétek fel az üdvösség sisakját, és
ragadjátok meg a lélek kardját, vagyis az Isten szavát.”
14 2Tim 2,5: „A versenyző is csak akkor nyeri cl a babérkoszorút, ha
szabályszerűen küzd."
15 Ez az úgynevezett őymholuríi Mhanasianum (Athanasius i hit vak
lás) utolsó mondata. Szerepeltetése azonban nem jelenti azt, hogy a
szerző valamely korabeli eretnekség ellen hadakozik, csupán általá­
nosságban hangsúlyozza az eretnekségtől mentes katolikus bit fontos­
ságát.
 INTELMEK 23
ilyeneket se el ne tartsd, se ne védelmezd, nehogy az
legyen a látszat, hogy te is ellenség és bosszuló vagy*16 Az
ilyesfajta emberek ugyani.s nyomorult módon pusztulásba
viszik és szétszórják a Szentegyház népet. Különös gondod
legyen rá, hogy ez ne történjék!

2. Az egyházi rend megszilárdításáról

A királyi palotában a hit után az Egyházé a második hely,

mivel az Egyház magvait elsőként a mi Urunk, Krisztus
vetette el, ezt követően pedig az ő tagjai* úgymint az
apostolok és a szent atyák plántálták át, gyökereztelek
meg mélyen és terjesztették el az egész földkerekségen.
És bár mindig vannak új sarjai is, ennek ellenére más he­
lyeken szinte ősinek számít, itt viszont, a mi királysá­
gunkban, drága fiam, még ma is mint valami új keletű
és zsendüleiéiben levő tant hirdetik, s éppen ezért kö­
rültekintőbb és szemmelláthatóbb oltalmazókra is van
szüksége, nehogy az a jó, amit az isteni kegy az ő mér­
hetetlen irgalma által nekünk, érdemteleneknek jutta­
tott, a te tunyaságod, restséged és nemtörődömséged
következtében elherdálódjék és kárba vesszék. Mert aki
a Szentegyház méltóságát csorbítja vagy foltot ejt rajta,
az Krisztus testének megcsonkítására törekszik.17 Maga

ló Latinul: immirws et ultor, a közép korban a Sátán. Ez az ószövetsé­

gi (a Zsoltárokban is szereplő) szókapcsolat a Sátánra vonatkoztatva
első ízben Ilieronymus bibijakommentárjábán jelenik meg, többek
között az alábbi indokolással: íliatoíuíi ipse est inimictts et ultor, el ipse
pcccata suggerit. et postea m peccaris coarguir peccatores („maga a Sátán
ellenség és bosszuló, egyrészt ő sugallja a bűnt, és később a bűnösökre ő
bizonyítja rájuk bűneiket”) Com mentarii in prophetas minores. In
Sophoniam, 2, 572.
17 Azt a Szent Pál egyik fejtegetésére épülő felfogást, hogy az Egyház
Krisztus misztikus teste, a 8 29. évi párizsi zsinat határozatba is foglalt.
24 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

az Ú r mondta ugyanis Péternek, akit ugyanennek a

Szentegyháznak az őrzőjévé és tanítójává tett: Te Péter
vagy, és e kőszálon fogom építeni az én Anyaszentcgyhá-
^mnat.18 Kőszálnak önmagát nevezte, cs az önmagára
épített Egyházat sem nem fából, sem nem kőből valónak
mondta, hanem szerzett népnek, választott nemzetnek,19
az Isten hitben kiművelt, keresztségben tisztára mosott,
olajjal felkent nyájának és szentnek nevezte azt az
Egyházát, amely őrá magára épül. És ha valaki eszelős-
ségében eme Szentegyház tagjait, ha mégoly kicsinyek is,
megbotránkoztatja, az evangélium tanítása értelmében
méltó arra, hogy malomkövet akasszanak a nyakába és a
tenger mélységébe vessék,20 azaz hogy eltávolítsák a hat­
alom méltóságából, és az igazak egyházán kívül a világi
nyomorúságban vesztegeljen, mint egy pogány vagy
adóbérlő. Ezért, fiam, tettrekész buzgósággal, éberen kell
őrködnöd napról-napra a Szentegyház fölött, hogy in'
kább gyarapodjék, mintsem veszteséget: szenvedjen.
Bizony elsősorban azért mondták „gyarapítódnak a kirá'
lyokat, mert az Egyházat gyarapították.21 T e is így tegyél,
hogy a koronád dicsőbb, az életed pedig boldogabb
legyen és hosszabbra nyúljék.

18 Mt 16,18: „te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat11.

19 lP t2 ,9 .
20 M t 18,6: „De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a ki­
csik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet köt­
nének a nyakába és a tenger fenekéte vetnék.11 Mk 9 ,4 2 : „Ha viszont
valaki megbotránkoztat egyet is e kicsik közül, akik hisznek, jobb volna
neki, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék.1’
21 A latin űugustusszó egyik lehetséges jelentése: „gyarapító, növe­
lő1*. Augustus óta jelzője a csiszároknak (az Intelmek szerzője az Egy­
házat gyarapító regi uralkodók közül elsősorban Constaniinusra gon­
dolhatott).
 INTELMEK 25
3 . A főpapoknak kijáró tiszteletről

A főpapok rendje ékessége a királyi trónnak, ezért a kirá­

lyi méltóságban a harmadik hely a főpapoké, kedves
fiam. ők legyenek a tanácsadóid, és úgy vigyázz rájuk,
mint a szemed fényére. Ha az ő jóindulatukat megnye­
red, senki ellenségtől nem kell félned* Ha ugyanis ők
oltalmaznak téged, minden tekintetben biztonságban
leszel, és az ő könyörgésük figyelmébe ajánl majd a min­
denható Istennek. Isten ugyanis őket rendelte a szent
nép őreiül, Őket tette meg a lelkek gondozóivá, minden
egyházi méltóság adományozóivá és az isteni szentség
kiszolgáltatóivá, őnélkülük sem király nem lehet, sem
nem uralkodhat senki; az ő közbenjárásukra töröltetnek
el az emberek bűnek Ha őket maradéktalanul szereted,
egészen biztos, hogy megóvod magadat és tisztelettől
övezve kormányzód országodat, hiszen az ő kezükbe van
letéve a hatalom, hogy megkössenek bennünket bűne­
inkben vagy feloldozzanak bűneink alól. Mert örök szö­
vetséget kötött velük Isten,22 különválasztotta őket a
többi embertől,23 saját nevének és szentségének része­
seivé tette őket, s az Istentől királyságra emelt Dávid sza­
va által az emberi bíró által ítélkezésre kitűzött első nap­
tól kezdve2425megtiltotta bántalmazásukat: Ne illessétek a
feUcentjeimet!2* Az illeti ugyanis Isten felkentjeit, aki az
isteni és az egyházi jog ellenében a szent rendhez tartozó

22 Sír 4 5 ,8 . és 3 0.: „Megegyezett velük örök szövetségben, &kinyi'

latkoztatca nekik döntéséit.”
23 ApCsel 13,2: „Egy nap, amikor istentiszteletet tartottak és
böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: Rendeljétek nekem Sault és
Barnabást arra a munkáa, amelyet szántam nekik”.
24 1Kor 4,3.
25 Zsolt 104,15.
26 SZŰNT ISTVÁN KIRÁLY

férfiakat hamis vádaskodással bcmocskolja és a közös­

ség színe elé idézi26. Egyszerűen megtiltom, fiam, hogy
így cselekedjék ha boldogan akarsz élni és dicsövé aka­
rod tenni királyságodat - Isten az ilyen dolgokra külö­
nösen érzékeny. Ha valaki azok közül, akikről beszélek,
valami véletlen folytán feddésre méltó bűnt követne el -
ami távol legyen - , dorgáld meg háromszor, négyszer, de
négyszemközt, az evangélium tanítása szerint2728.Ha azon­
ban nem hajlandó meghallgatni intő szavaidat, akkor
nyilvános dorgálásban kell részesítened, az evangéliumi
előírásnak megfelelően: hogyha meg nem hallgatja azokaty
mondd megazAnyaszentegyháznak™ Ha ugyanis betartod
ezt a sorrendet, minden szempontból dicsővé teszed és
felmagasztalod koronádat.

4- A főemberek és a katonák megbecsüléséről

A királyi hatalom negyedik dísze a főemberek, az ispánok

és a katonák hűsége, vitézsége, tettereje, kedvessége, szol­
ga latkészsége. ők ugyanis a királyság védőbástyái, a gyen­
gék védelmezői, az ellenségek visszaverő!, a határtarto­
mányok erősségei. Ezért, fiam, az atyáid és a testvéreid ők;
közülük senkit se taszíts szolgasorba és ne nevezz szolgá­
nak. Harcoljanak az érdekedben, ne pedig szolgáljanak
neked; és örökre vésd az emlékezetedbe, hogy mind­
nyájuk fölött indulat, dülyf és gyűlölség nélkül, békesség­

2 6 Az egyházi imrmmitas elvének egyik korai megfogalmazása, mely

szerint egyházi személy fölött világi bíróság nem ítélkezhetett!:.
27 M t 18,17: „Ha testvéred megbántott, menj, és figyelmeztesd négy­
szemközt11.
28 Mr 18,17.
 INTELMEK 27
ben, lélekben alázatosan és szelíden kell uralkodnod,
mivel emberi méltóságát illetően mindenki egyenlő, és
semmi sem emel fel annyira, mint az alázatosság, és sem­
mi sem sújt annyira a porba, mind a dölyf és a viszálykor
dás. Ha békességes leszel, királynak és a király fiának fog"
nak mondani, és minden katona szeretni fog, ha viszont
indulatosan, dölyfösen, viszálykodva, békétlenkedvc is-
pánjaid és főembereid fölé emeled magadat, egészen bi­
zonyos, hogy katonáid vitézsége királyi hatalmad meg-
gyengítőjévé válik, és másokra száll majd át a királyságod.
Ettől tartva, az erények előírása szerint irányítsd ispánjaid
életét, hogy megbecsülésedtől övezve mindig fenntartás
nélkül ragaszkodjanak királyi méltóságodhoz, és uralmad
minden vonatkozásban békességes legyen.

5. A türelem és az elfogulatlan ítélkezés

megőrzéséről

A türelem és az elfogulatlan ítélkezés megőrzése a királyi

korona ötödik dísze. Dávid, a király és a próféta ezt
mondja: Isten , add a királynak a te elfogulatlan ítéletedet!,293
012
és ugyancsak ő másutt:: a király tisztessége elfogulatlan ité-
letet szeret™ A türelemről Pál apostol így nyilatkozik: bé­
kességes tűrök legyetek mindenkihez*1és az Úr az evangéli­
umban: A ti békességes tűrésiekben bírjátok a ti lelkeitekeL12
Erre törekedjél, fiam! Ha meg akarod tartani királyi mél­
tóságodat, ragaszkodj a az elfogulatlan ítélkezéshez; ha

29 Zsolt 71,1.
30 Zsolt 9 8,4.
31 lT essz5,14.
32 Lk 21,19.
28 SZŰNT ISTVÁN KIRÁLY

azt akarod, hogy lelked a tiéd legyen, légy türelmes!

Drága fiam! Valahányszor olyan ember ügye kerül eléd,
aki méltó az ítéletre, vagy olyan valaki, akit főbenjáró
bűnnel vádolnak, ne veszítsd el higgadtságodat, és eskü-
dözve se bizonygasd, hogy megbünteted őt, mert ez szük­
ségképpen bizonytalan és törékeny dolog, hiszen az osto­
bán tett fogadalmainkat meg kell szegnünk. Többnyire
ne is te magad bíráskodj, nehogy ez a tevékenységed, ha
rangodon aluli, foltot ejtsen királyi méltóságodon,
hanem az ilyen feladatot engedd át a bíráknak, hogy az
ilyesmiben saját törvényük szerint ítélkezzenek.33 Ó va­
kodj attól, hogy bíró légy, annak örülj, hogy király vagy,
és annak mondanak. Mert a királyok, ha türelmesek,
uralkodnak, ha viszont türelmetlenek, zsarnokoskodnak.
Amikor pedig valami olyan ügy kerül eléd, amelyben a
te méltóságodat illeti meg a bíráskodás, türelemesen, ír-
galmasan és esküdözés nélkül ítélkezz, hogy koronád di­
cséretre méltó és dicsőséges legyen.

6 , A vendégek marasztalásáról és ellátásáról

A vendégek és a külhonból érkezők oly nagy hasznot

hajthatnak, hogy méltán tarthatjuk számon Őket a királyi
méltóság hatodik helyén. Kezdetben azáltal növekedett a
római birodalom, attól váltak naggyá és dicsövé a római
királyok, hogy különböző égtájakról sok nemes cs bölcs

11 Hz nem mond ellent annak, hogy Szent István minden évben

törvénynapot tartott Boldogasszony napján Székesfehérvárom Inkább
arra történő utalás, hogy valószínűleg István udvarában is működött
kápülnaispán és udvarispán, akik elŐ2ecesen megvizsgálták és meg'
szűrték, hogy mely vitás ügyeket kell és lehet a király elé terjeszteni.
 INTELMEK 29
férfiú sereglett össze náluk. Roma bizony még ma is szolga
volna, ha Aeneasék fel nem szabadítják.34 Mert a ven-
elégek, minthogy különféle tájakról és országokból jö n ­
nek, ennek megfelelően különféle nyelveket, különféle
ismereteket és fegyveres erőt hoznak magukkal, s mind­
ezek díszére válnak az országoknak, emelik az udvar te­
kintélyét, és elriasztják a külföldiek pökhendiségét. Mert
az egy nyelvű és egy szokás szerint élő királyság gyenge
és törékeny. Éppen ezért felszólítalak, fiam, jóakaratúan
vedd gondjaidba és tartsd tiszteletben őket, hogy szíve­
sebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak.
Ha ugyanis arra fogsz törekedni, hogy lerombold, amit
felépítettem, vagy szétszórd, amit egybegyűjtöttem, egé­
szen biztosan óriási kárt szenved majd országod35. Hogy ez
ne következzék be, napról-napra gyarapítód országodat,
hogy koronádat fenségesnek tartsák az emberek.

7. A tanács fontosságáról

Királyok trónja mellett a hetedik helyet a tanács igényli

magának. A tanács teszi a királyokat királlyá, szabja meg
az ország határait, védi meg a hazát, rendezi el a hábo­
rúkat, szerzi meg a győzelmet, űzi el az ellenséget, nevezi
néven a barátokat, szilárdítja meg a közösségeket, rom­
bolja le az ellenséges táborokat. Mivel tehát a tanácsok­
ban nagy haszon lehetősége tejlik, nem szabad, hogy a20-

34 Aeneasnak és társainak ilyen összefüggésben való említése arra

enged következtetni, Hogy a szerző ismerte Sallustius: Catilina össze­
esküvése című műve hatodik fejezetében olvasható római őstörténetet.
35 Vagyis ha hamis próféta módjára fog viselkedni. Célzás (az ere^
detLével ellenkező értelemben) a Jeremiás prófétánál található híres
sorokra a prófétai küldetésről: „Ma nemzetek és országok fölé állítalak,
hogy gyomlálj és rombolj, pusztíts és szétszórj, építs és ültess.1’ (Jer 1,6).
30 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

kát ostoba, követelődző vagy középszerű emberek adják,

hanem úgy keli, hogy idősebb, az átlagnál derekabb, oko-
sabb és a legbecsületesebb tanácsnokok alakítsák ki és to-
kéletesítsék őket. Ezért, fiam, ne a fiatalokkal és a ke­
vésbé okosokkal tanácskozzál, és tanácsot se tőlük kérj,
hanem tanácsnokaidtól, akikre életkoruk és okosságuk
miatt hárult ez a feladat. Mert a királyoknak adott taná­
csoknak titokban kell maradniuk a bölcsek szívében, és
nem engedhető meg, hogy az ostobák csélcsapsága el­
híresztelje őket. Ha ugyanis okosakkal jársz együtt, okos
leszel, ha ostobák közt forgolódsz, az ő társukká szegődül -
mondja a Szentlélek Salamon által: Aki bölcsekkel jár ,
bölcs lészen, a bolondok barátja hasonlóvá lészen.363 7Dávid
pedig így énekel zsoltárában: A szenttel szent léssZt az ár­
tatlan férfiúval ártatlan lésszy és az elfordulttal elfordulszd7
Ezért mindenki azzal a tevékenységgel foglalkozzék, ame­
lyik az életkorához illő: tudniillik az ifjak a harccal, a ta­
nácsnokok a tanácsadással A fiatalokat azonban mégsem
kell teljesen kizárni a tanácskozásból; valahányszor azon­
ban tanácsot tartasz velük, még ha használható is a taná­
csuk, terjeszd az idősebbek elé, hogy a bölcsesség zsimór-
mértékével mérd le valamennyi cselekedetedet!

36 Péld 13,20.
37 Zsolt 17,26-27.
 INTELMEK 31
8* A gyermekek engedet messe géről

Az elődök követése a királyi méltóságban a nyolcadik

helyet foglalja el. Tudd meg, a legnagyobb királyi dísz
követni a királyi elődöket, és utánozni a tiszteletre méltó
szülőket. A ki az elődei és atyái rendelkezéseit semmibe
veszi, az az isteni törvényekkel sem törődik. Az atyák
ugyanis azért atyák, hogy eltartsák gyermekeiket, a gyer­
mekek pedig azért gyermekek, hogy engedelmesked­
jenek szüleiknek. Aki atyjával szembeszegül, Isten ellen­
sége, tudniillik mindaz, aki engedetlen, Istennel szegül
szembe, és az engedetlenség szelleme szétszórja koronájá­
nak virágdíszeit( az engedetlenség ugyanis az egész ki­
rályságra pusztulást hoz. Éppen ezért, szeretett fiam,
atyád rendelkezései, mármint az enyéim, legyenek min­
dig kéznél nálad, hogy virágzó birodalmadat mindig kirá­
lyi gyeplő irányítsa. A kétely mindenféle nyűge nélkül
utánozd erkölcseimet, amelyekről láthatod, hogy illőek a
királyi méltósághoz. Nehéz lesz megtartani királyi hatal­
madat ezen a vidéken, ha nem fogod utánozni az előtted
uralkodó elődeidet. Hiszen melyik görög kormányozhat­
ná a latinokat görög szokások szerint, vagy melyik latin
kormányozhatná a görögöket latin szokások szerint? Se­
melyik. Ezért az én gyakorlatomat kövesd, hogy a tieid
között kiválónak, az idegenek között pedig dicséretre
méltónak tartsanak.

9 . A rendszeres imáról

A rendszeres imádság a király üdvösségének legfőbb for­

rása, ezért az áhítatos lelkületet szabályzatunk a ki­
lencedik helyen említi. A szüntelen imádkozás eszközli
ki, hogy megtisztuljunk bűneinktől, és azok bocsánatot
32 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

nyerjenek. így hát, fiam, valahányszor Isten templomába

mégy Istent imádni, Salamonnak, a király fiának szavai'
val mindig ezt mondd királyként is: Küldd le a bölcsesség
gedet a te s*ent egeidből, és a te nagy voltodnak székétől,
hogy velem légyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi
légyen kedves nálad'26 A szemeimnek ne adj kevélységet, és
minden kívánságot távoztass el tőlem! Vedd el tőlem a has-
nak kívánságait , és a fajtalanság kívánságai meg ne fogjanak
engem , és a tisztátalan és szemtelen szellemnek ne adj érv
geml™. így imádkoztak a régi királyok, és te is így imád'
kozzál, hogy Isten méltónak találjon megszabadítani
minden hibádtól, hogy mindenki győzhetetlen király'
nak nevezzem Azért is imádkozz, hogy tartsa távol tőled
a restséget és a tunyaságot, és adja meg neked minden
erény segedelmét, hogy legyőzhesd velük a látható és
láthatatlan ellenségeidet; hogy biztonságban és bármi'
féle ellenséges támadástól menten valamennyi alatcva'
lóddal együtt békében fcjczhcsd be életpályádat.

10* A jóságról, az irgalmasságról

és a többi erényről

A királyi korona értékét az erények mértéke szabja meg,

ezért tanításaim között ez áll a tizedik helyen. Az égi
hatalmak ura3 83940 maga a királyok királya41, s miként az ő
mennyei seregének teljességét tíz kar alkotja, úgy a te

38 Bölcs 9 , 10.
39 S ít 23,4' 6,
4 0 Zsolt 4 5 ,1 2 .
41 1T Lm 6 ,1 5 :,,A kirá lyok k ira ly a, a z uralkodók ura. ”
 INTELMEK 33
életviteled is tíz alapelven nyugodjék. A király legyen
jóságos, irgalmas, de a többi erény is hassa át és ékesítse,
A király ugyanis, ha embertelenség és kegyetlenség csú­
fítja el, hiába tart igényt a „király” címre, zsarnoknak kell
neveznünk. Ezért, szeretett fiam, szívem édessége, jöven­
dő utódaim reménye, kérlek, sőt megparancsolom, hogy
a jóságot mindenkor és mindenben szem előtt tartva ne
csak családodhoz, rokonságodhoz, főembereidhez, a gaz­
dagokhoz, a szomszédaidhoz és országod lakosaihoz légy
jóságos, hanem az idegenekhez is és mindenkihez, aki
hozzád érkezik. A jóság erényének gyakorlása elvezet
majd téged a teljes boldogsághoz. Légy irgalmas min­
denkihez, aki erőszakot szenved, lélekben soha ne fe­
ledkezz meg ama isteni intelemről, hogy irgalmassá­
got akarok, nem áldozatot *2 Légy kíméletes mindenkivel
szemben, ne csak a hatalmasokkal, hanem azokkal szem­
ben is, akik híján vannak a hatalomnak. Azután meg légy
lélekben erős, hogy jó sorsod ne tegyen túlzottan elbiza-
kodottá, a balszerencse pedig ne sújtson a porba! Légy
alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben!
Légy szelíd, hogy soha ne szegülj szembe az igazsággal!
Légy becsületes, hogy senkinek se keltsd szándékosan
rossz hírét! Légy szemérmes, hogy a kéj vágy minden un-
dokságát úgy kerüld, mint a halál fullánkját!4243
Mindaz, amit föntebb vázoltunk, együttesen alkotja a
királyi koronát, s ezek nélkül sem itt nem uralkodhat
senki, és az örök királyságba sem juthat. Ámen. Vége az
első könyvnek.

42 Mt 9,13.
43 lKor 15,56.
 S^ent István törvényei

Szent Istvántól 56 lörvényfejezet maradt ránk. Bizonyos,

hogy eredetileg több volt, hiszen Kaiméin király í. törvény*
könyvének 3 4 . cikkelye az Istoán-törvény által szabályozott
vámfizetést említi, ez pedig az ismert 56 fejezet egyikében
sem található. Az 56 fejezetet tíz kézirat őrzi, de úgy1, hogy
nincs olyan, amely valamennyit magában foglalná. A kéz*
irati hagyomány egyik csoportját egymaga a 12. századi Ad-
monti kódex alkotja, amely két könyvre bontva 50 fejezetet
hagyományozott ránk. Ez nem tartalmazza István király
nevét; hogy mégis az ő törvényeiről van szó , azt a másik
szöveghagyományt tükröző kilenc, túlnyomórészt 16. száza­
di kódex bejegyzései mutatják. Ezek István első törvény­
könyveként az Intelmeket hozzák, majd ezt követően mint
második ( törvén})koncét egyvégtében köztik az 55 cikkelyt.
Az Admunti kódexben tükröződő két (törvény)könyv arra
utalhat, hogy az István korában számos különböző (és nem
csupán két) alkalommal megalkotott törvényszövegeket két
időpontban az első törvénykönyvet még bizonnyal István
alatt (/038 előtt), a másodikat: talán L András király ide­
jében (1046-1060) összeszerkesztették. István törvényeire
erős hatást gyakoroltak a 8« század második feléből való
Bajor törvény (Lex Baimvariorum), valamint 8-9. századi
frank zsinati határozatok és törvényszövegek. Ugyanakkor
az idegen minta követése ellenére is a kél törvénykönyv
(alapvető jellegét tekintve büntető törvényekről van szó)
 SZENT ISTVÁN KIRÁLY TÖRVÉNYIÉI 35
István korának sajátosan magyar problematikáját tükrözi,
ezért annak felbecsülhetetlen értékű forrása. A /ordítás az
Admonti kódex alapján készült, az ott nem található tör­
vényszövegeket dőlt betűkkel közöljük.

Az Admonti kódex hasonmás kiadásai:

- Bartoniek Emma: Szent István törvényeinek XIL századi
kézirata, az Admonti kódex. Budapest, 1935.
- Szent István törvényeinek XU. századi kézirata az. Ad­
monti kódexben. Helikon Kiadó , Budapest, 1988.

Mérvadó kiadásai:
- Závodszky Levente: A Szerit István, S^ent László és KáL
mán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai
(Függelék: A törvények szövege). Budapest, /904- 141-
156, (Újra kiadva: György Györffy: Wirtschaft und Ge-
sellschaft dér Ungam um die Jakrtausendwende. Studia
H istorica Academiae S cientiarum Hungaricae, 186. Bu­
dapest, 1983.2 6 3 -2 7 8 .)
- Bartoniek Emma: i.m .
- Szent István törvényeinek XIL századi kézirata az Ad­
monti kódexben, Bartoniek Emma: i. m. 49-71 -
- The Lavus ofthe M edieval Kingdom o f Hungary. I. 1000-
1301. Transl, and ed. by János M . Bak, György Bónis,
James Ross Sweeney. Bakers/ield, 1989. 1-11. (Angol
/ordítással,)

A jelen fordítás alapjául szolgáló kritikai kiadás:

- Jánosi Mónika: A Corpus Juris első törvényeinek kézirat!
hagyományához. 1. Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat.
Szeged, 1975. 152-238.
36 SZENT ISTVÁN KIRÁLY TÖRVÉNYEI

Magyar fordításai:
- Corpus Juris Hungarici, Magyar törvénytár. 1000-1526.
évi törvénycikkek. Budapest, 1899. 18-43. (Nagy Gyula
fordítása)
- Szilágyi Loránd: Arpádkori törvények. Egyetemi jegyzet.
Budapest, 1962. 8-17.
- Szöveg^ujtemén? Magyarország történetének tanulmá­
nyozásához. I . Szerte. Lederer Emma. Budapest, 1964
16-26. (Szilágyi Loránd fordítása)
- Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi tör-
vényeinkbe, 1001-1949. Közreadja Beér János, Csiz­
madia Andor. Nemzeti Könyvtár. Történelem. Budapest,
1 9 6 6 .4 6 -5 9 .
- István király emlékezete. Szerk. Király László. Budapest,
1987. 25-39. (Szilágyi Loránd fordítása Györffy György
korrekciójával)
- Szent István törvényeinek XU. századi kézirata az Ad -
mortti kódexben , i. m. 72-87. (Bartoniek Emma fordí­
tása)

Rövidítésjegyzék:
- KMTL I Korai magyar történeti lexikon, 9 - 1 4 . század.
Főszerk.: Kristo Gyula. Szerk. Engel Pál, Makk Ferenc.
Budapest, 1994.

- Scfiiiier / Sc/uííer, Felije; Das erste ungarische Gesetzbuch

und das deutsche Redit. ín; Festschriftfür Heinrich Brun-
ner. Weimar, 1910.

- Závodszky / Závodszky Levente: A Szent István , Széni

László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határoza­
tok forrásai (Függelék; A törvények szövege). Budapest,
1904. 141-156.
 I. TÖRVÉNYKÖNYV 37

A királyi törvény előszava

Az isteni kegyelem uralma idején szokás, hogy a királyi

méltóság keresztény hitet tápláló munkálkodása kitér-
jedtebb és erősebb, mint más méltóság munkái. És mert
minden nép saját törvényeit használja/ ezért mi is, Isten
akaratából kormányozván államunkat/ a régi és új csá-
szarokat’ utánozván, törvényben testet öltött gondol­
kodás eredményeképpen előírtuk népünknek, miként
éljenek tisztességes és háborítatlan életet, hogy amikép­
pen az isteni törvényekkel gazdagodtak, hasonlóan a
világiakkal is kedvükben járjunk, hogy amennyire a jók
ezen isteniekben gyarapodnak, annyira büntetve legye­
nek a vétkesek amazokban. A következő sorokban pedig
lejegyeztük azokat, amiket határoztunk.123

1 A saját törvények használatára történő hivatkozás a Bajor tör-

vényből való átvétel. Madzsar Imre: Szent István törvényei és a Lex
Bajuvariorum, T örténeti Szemle 10 (1 9 2 1 ) 59,
2 Latinul: monarchia. A szó jelentésére 1. Kristó Gyula: A magyar ál­
lam megszületése. Szegedi Középkortörténeti Könvvtár, 8. Szeged,
1 9 9 5 .4 8 -5 0 .
3 Latinul: awgustus. A régi császárok az ókori uralkodókat jelölik, az
újak pedig mindenekelőtt István kortársát, III, O ttót (király 9 8 3 -
1002, császár 996-tól). Gerics József A korai államelmélet érvényesülése
István korában. In: Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás M a­
gyarországon a középkorban. METEM könyvek, 9. Budapest, 1995. 66.
38 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

X. Az egyházi javak állapotáról

Ha bárki a kevélység gőgjétől eltelve Isten házát meg-

veti, valamint az Istennek szentelt és Isten tiszteletére a
mentesség királyi védelme alá helyezett birtokokat tisz­
tességtelenül kezeli, vagy megcsonkítani merészeli, mint
Isten házának megrámadóját és megsértőjét közösítsék
ki. Illő ugyanis, hogy magának a király úrnak a m éltat­
lankodását is érezze, akinek jóindulatával visszaélt, és
akinek rendelkezését megszegte. De nem kevésbé paran­
csolja meg a király, hogy az általa engedélyezett mentes­
séget uralma alatt mindenki sértetlenül őrizze meg, és
meggondolatlanul ne értsen egyet azokkal, akik azt erő-
sítgetik: nincs szükség az uralkodók Urának adott egy­
házi javakra. Ezek ugyanúgy a király védelme alatt van­
nak, mint tulajdon öröksége, sőt inkább figyelmet kell
fordítania ezekre, mert amennyivel jelesebb Isten az em ­
bernél, annyival előbbre áll az isteni ügy a halandók bir­
tokánál E^ért csalatkozik a z >aki jobban kérkedik sajátja'
vaivak mint az egyházéival. Annak, aki az egyházi javak
Istentől rendelt oltalmazója és őre, szorgos gondoskodás­
sal nem csupán megtartania kell ezeket, hanem gyarapí­
tania is, és inkább azokat kell, amiket mondottunk, előbb­
re valónak tekintve védelmezni és megnövelni, nem
pedig a sajátját. Ha tehát valaki esztelenül arra tenne
kísérletet, hogy rosszaságának erőszakosságával a királyt
helyes elhatározásától eltántorítsa, és úgy tűnnék, hogy
semmiféle módon nem lehet őt lecsillapítani, ha valami­
féle rövid szolgálatokra szükséges lenne is, le kell őt vá­
lasztani tőle, és eldobni azon evangéliumi ige szerint:4 ha

4 M t 18,8-9.
 [. TÖRVÉNYKÖNYV 39
a lábad, a kezed vagy a szemed rosszra csábít: téged, vágd
le, vájd ki és dobd el magadtól.5

2 . A püspökök hatalmáról az egyházi javak felett,

és egyetértésükről a világiakkal

Azt akarjuk, hogy a püspököknek hatalmuk legyen goiv

doskodni az egyházi javakról, igazgatni cs kormányozni
azokat, valamint rendelkezni azok felett a kánoni hatá­
rozat6 szerint. Azt akarjuk, hogy a világiak szolgálatuk
során engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházak
igazgatásában, az özvegyek és árvák megvédelmezésében,
cs hogy engedelmesek legyenek kereszténységük megőr­
zésében. Értsenek egyet az ispánok78 és a bírák főpap­
jaikkal az isteni törvény rendelkezései szerinti igazság­
szolgáltatásban. Az igaz törvényt semmiben se csorbítsa
meg hazugság vagy hamis tanúskodás, se hitszegés vagy
jutalomdíj.6

5 A fejezet a 8 47. évi máirizi zsinat 6. cikkelyének átvétele (az

Admonti kódexből hiányzó részek is onnan valók), Závudszky 1 5 -1 6 .
6 Kánonok: egyházi törvények, a keresztény hitélet szabályai,
7 Latinuk tömés. A nyugat-európai lacinságban a grófokat, a mag­
yarországiban a világi előkelőket jelenti, köztük a középszintű királyi
igazgatás (várispánság, vármegye) élén álló ispánokat, Engel Pál in;
KM TL 1 4 1 ..2 9 0 .
8 A fejezet a 847. évi mainzi zsinat 7. cikkelyének átvétele. Zá-
vodszky 17.
40 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

3 . Milyennek kell lenniük az egyháziak tanúinak

és vádlóinak?

Az egyháziak9 tanúi és vádlói pedig köztiszteletben álló

emberek legyenek, akiknek feleségük van és fiaik, s akik
teljességgel Krisztust magasztalják,10

4* Hasonlóan ugyanarról

Világi tanúságtételét egyházi ellen senki ne fogadja eb

Senki ne merészeljen ugyanis bármilyen egyházit nyil­
vánosan kivizsgálni, hanem csak az egyházban.11

5 . A papok munkájáról

Tudjátok meg, valamennyi testvérünk, hogy a pap min-

degyikőtöknél többet dolgozik. Közületek ugyanis ki-ki
a maga munkáját végzi, ő pedig a sajátját is meg min­
denkiét is. És azért, miként neki valamennyiőtökért,
akként nektek mindahányótoknak érette rendkívüli

9 Az „egyháziak’1szót csak az Adm onti kódex tartalmazza.

10 A fejezet a 9. századi Pseudo-Is idoms-gyűjteményből származik,
Schiller 389. A Pseudo-Is idoms-szövegben csak tanúkról és vádlókról,
de nem az egyháziak tanúiról és vádlóiról van szó,
11. A fejezet a Pseudo-Is időn is-gyűj reményből származik, Schiller
3 8 9 -3 9 0 . A 3 -4 . fejezet problematikáját szeles európai háttér felvá­
zolásával tárgyalja: Madzsar Imre: Szent István törvényei és az úgy­
nevezett symmachusi hamisítványok. In: Emlékkönyv Szent István
király halálának kilencszázadik évfordulóján, II. köt. Szerk. Serédi
Jusztin ián. Budapest, 1938. 2 0 3 -2 3 3 ,
 1. TÖRVÉNYKÖNYV 41
módon kell fáradoznotok, hogy ha a szükség ügy hozná,
telketeket adnátok érte/2

6. A magánjavak királyi engedélyezéséről

Királyi hatalmunknál fogva kinyilvánítjuk, hogy bárki'

nek legyen lehetősége javait felosztani, ráhagyni felesé'
gére, fiaira, leányaira és rokonaira13 vagy az egyházra;
halála után senki ne merészelje ezt megsemmisíteni/4

7. A királyi javak megtartásáról

Azt akarjuk, hogy amiként másoknak lehetőséget ad­

tunk a javaik feletti uralomra, a mi királyi méltósá­
gunkhoz tartozó javak, vitézek/5 szolgák16 és bármi is vál-

12 A fejezet a Pseudo-Isidorus-gyűjtcményből származik, Schiller

3 9 0 -3 9 1. Az 1 -5 . fejezet idegen mintáinak szövegét együtt ta rta lm a i
za, Schiller 3 8 6 -3 9 L ; Jacob von Sawicki: Zűr Textkritik und Entste-
hungsgesehichtc dér Gesetze Konig Stefans des Heiligen. Ungarische
Jahrbücher9 (1 9 2 9 ) 4 0 0 -4 0 4 -
13 Latinul: pítrenees. A klasszikus latinban szülőket jelent; a közép­
kori latinságban a rokonok szó egyik megfelelője.
14 A magántulajdon szentségétől és a róla történő szabad rendel­
kezésről szóló fejezet önálló megfogalmazású, de hasonló cikkelyek Ka­
ró ling kori törvénykezési emlékekben szintén szerepelnek. Závociszkv
20.
15 Latinul: miles. A szabadok tehetősebb, bizonyos vagyonnal ren­
delkező, fegyverforgató csoportja. A király vitézei az uralkodót és nem
a királyi földcsurat szolgálták, ezért szabadságukat az uralkodó szol­
gálatában is megőrizték, Draskóczy István in: KM TL 4 5 7 -4 5 8 .
16 Latinul: servus. Szabadságukat vesztett, személyes szabadságjo­
gaikat nem élvező egyének társadalmi csoportja. Alig különböztek a
beszélő szerszámként kezelt ókori rabszolgáktól, Draskóczy István in:
KM TL 6 0 0 -6 0 1 .
42 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

toztathatatlan maradjon, cs azokból senki semmit el ne

raboljon vagy el ne ragadjon, és ne merészeljen azonja'
vakból a maga számára előnyt szerezni.

8, Vasárnap megtartásáról

Ha tehát valamely pap vagy ispán vagy más hívő személy

vasárnap olyan valakit találna, aki ökrökkel dolgozik,
vegyék el tőle az ökröt, és a várnépnek17 adják eledelük
Ha pedig lovakkal [dolgozik.],18 vegyék el a lovat, amit
ura ha akarja ökörrel megválthat, és az ökröt egyék meg,
miként szó volt róla* Ha valaki más eszközökkel [dolgo-
zik], vegyek el az eszközöket és a ruhákat, amelyeket ha
akarja bőrrel19 megválthat.20

17 Latinul: cívis. A királyi várak katonai szolgálatra rendelt nép-

eleme. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Nem.'
zet és emlékezet. Budapest, 1988. 161,
18 Az ökrökkel végzett tevékenység földművelés (szántás) lehetett,
a lovakkal végzett munka pedig (tekintettel arra, hogy a lovakat év­
századokká t később vonták csak be a mezőgazdáiéigi termelésbe) va­
dászai
19 A korábbi fordítások vagy kopasztásra értelmezik, vagy „bőrén”,
“beirevei” szót adnak, ez utóbbi félreérthető. Valójában nem a saját
bőréről van szó, hanem állati bőrről, méghozzá ökör vagy ló bőréről.
Lexicnn Lacinitatis mcdii aevi Hungáriáé A magyarországi középkori
latinság szótára. II, Budapest, 1 9 9 1 .4 6 0 .
20 A frank kori törvények szintén szólnak a vasárnap megtartásáról;
„tárgyi rokonság van Szent István és a külföld törvényei között”.
Závodszky 2 2 —23. A Bajor törvénnyel ugyan szerény, de félreismer'
hetetlcn az egybecsengés, Schiller 3 9 1 -3 9 2 .
 I. TÖRVÉNYKÖNYV 43
9* Hasonlóan más

A papok pedig és az ispánok bízzák meg az összes falu-

nagyot21 akképpen* hogy parancsukra vasárnap vala­
mennyien, nagyok és kicsik,22 férfiak és asszonyok temp­
lomba menjenek,23 kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.2425Ha
pedig valaki nem őrzés okából, hanem azok hanyagsága
miatt marad el, verjék meg és nyírják kopaszra.

10. A kántorböjt26 megtartásáról

Ha valaki a mindenki által ismert kántorböjtöt hiist fo­

gyasztva megsértené, egy hétig elzárva böjtöljön.

21 Larinuf viüicuü, a falu Lakói közül kiemelt és feladatokkal fel­

ruházott elöljárója, falunagy, Tringli István ín :K M T L 2 lO .
22 Latinul: maiores ac minőres. Bár a két szó társadalmi és vagyoni
különbségeket is kifejezhet (1. alább, 4 8 . jegyzet), itt a szövegösszefüg­
gés alapján eltérő életkorúakat jelent, azaz: idősebbek és fiatalük (fiata­
labbak). Györfíy György: István király cs műve. Budapest, 1977. 1S6.
23 A kötelező templomba járás előírásakor “részint szóbeli, részint
gondolatbeli egyezés fűzi a magyar törvényeket” a frank koriakhoz.
Závodszky 2 3 -2 4 .
24 A tűz őrzése a 2 együtt élő népek valamiféle közösségi létformá­
jára utalhat.
25 A kopaszra nyírás (keresztények számára) megszégyenítő bünte­
tés volt.
26 A kántorböjt a latin quaturn tempóra kifejezésből népetimoló-
giásan alakult szó. A négy böjti napot a húsvét előtti 6. héten, a pün­
kösd utáni, a szeptember 14. utáni és a december 13. utáni szerdán ta r­
tották.
44 SZŰNT ISTVÁN KIRÁLY

1 L A péntek27 megtartásáról

Ha valaki az egész kereszténység által megtartott pénte-

ken húst fogyasztana, egy hétig fénytől elzárva böjtöljön.2*

12* Azokról, akik gyónás nélkül halnak meg

Ha valaki oly kemény szívíí, ami távol legyen minden ke-

reszténytől, hogy nem akarja bűneit meggyónni a papnak
rábeszélés ellenére sem, az mint hitetlen minden isten­
tisztelet és a lelke üdvéért tett adományok29 nélkül nyu­
godjék. Ha pedig szülei és rokonai mulasztottak el papo­
kat hívni, és így adta meg magát a halálnak gyónás
nélkül, imákkal ajándékozzák meg, és Iélekadományok
vigasztalják, de a szülők hanyagságukat böjtökkel mossák
le a papok ítélete szerint* Akik pedig hirtelen halállal
távoznak, azokat teljes egyházi vég tisztességgel temessék
el, ugyanis az isteni ítéletek titkosak és ismeretlenek szá­
munkra*

27 Krisztus pénteki keresztre feszítése emlékére a péntek zsinati

határozatokkal előírt böjti nap a kereszténységben.
28 A fejezet forrása egy 8. század közepi bajor zsinati határozat volt,
Schiller 3 9 8 ., Bónis György: Szent István törvényének önállósága
Századok 72 (1 9 3 8 ) 454.
29 A lé lek vakság-adományok (az élő vagy a halott lelke üdvéért az
egyházaknak te tt adományok) az egyházi vagyon gyarapodásának egyik
fó formáját jelentették. Súlymosi László: Hozott-e törvényt Szent Ist­
ván. király a torlókról? ín: D octor et apostolus, Szent István-tanul­
mányok. Szerk. Török József, Sr.udia Theologica Budapcstinensia, 10.
Budapest ,1 9 9 4 - 2 2 9 - 2 3 1 .
 I. TÖRVÉNYKÖNYV 45
13. A kereszténység megtartásáról

Ha valaki a kereszténység megtartásában hanyag és a ha-

nyagság ostobaságától felfuvalkodott, azt, amit a keresz­
ténység ellen elkövetett, a püspök a vétek minőségétől
függően a kánonok tanításai szerint ítélje meg. Ha pedig
ellenszegülőként a rá rótt büntetést méltányosan nem
fogadja el, ismét ugyanazzal az ítélettel sújtsák, egészen a
hetedik alkalomig. Végül ha mindezek után is ellen­
szegülő és ellenálló lenne, adják át a királyi bíróságnak,
vagyis a kereszténység védelmezőjének.

14. Az emberölésekről

Ha valaki haragra lobbanva vagy gőgtől felfuvalkodva

szándékos gyilkosságot követ cl, tudja meg, hogy szená­
tusunk30 törvénye szerint száztíz aranypénzt fog adni.31
Ebből ötvenet a király kincstárába vigyenek, másik ötve-
net a rokonoknak adjanak, tízet pedig a bíráknak és a
közreműködőknek adományozzanak. A gyilkos a káno­
nok előírása szerint böjtöljön,32

3 0 A törvényben különböző neveken (senatus, regcdis senűius, regale

cimciUum, ruwtrorwm primatum corwentus, commune concilium) előfor­
duló testület az egyházi és világi elitet tömörítő királyi tanácsot jelöli.
Szilágyi Loránd: A magyar királyi tanács első százada. Levéltári
Közlemények 1 8 -1 9 (1 9 4 C M 9 4 1 ) 1 5 7 -1 6 9 ,
31 Társadalmi helyzettől függetlenül minden szabad verdíja (am it
életéért kellett fizetni) egységesen. S2áztíz aranypénz vott. Ugyanakkor
mint kártérítés függött az elkövető társadalmi-vagyoni helyzetétől
(1. törvénykönyv 15. fejezet).
32 A szolgát mégsem tekintették teljesen beszélő szerszámnak, h i­
szen gyilkosának böjtölnie kellett, Bolla Ilona: A jogilag egységes job­
bágyságról Magyarországon. Budapest, 1 9 9 8 .1 7 -
46 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

Hasonlóan más

Ha pedig valaki véletlenül öl meg bárkit, tizenkét arany-

pénzt fizessen és miként a kánonok parancsolják böjtöljön,

Hasonlóan a szolgák meggyilkolásáról33

Ha valakinek a szolgája más szolgáját megöli, e szolga

helyett a [gyilkos] szolgát adják oda vagy váltsák meg, és
(a gyilkos] tartson bűnbocsánatot a mondottak szerint.

Hasonlóan más

Ha pedig szabad34 öli meg bárki szolgáját, másik, szolgáit ad'

jón, vagy' az árát fizesse ki, és a kánonok szerint böjtöljön.

15* Azokról, akik saját feleségüket ölik meg

Ha valaki az ispánok közül megkeményedett szívvel és

könnyelmű lélekkel ami távol legyen a hitet megtartók szí­
vótól felesége megölésével szennyezi be magát, a királyi
.szenátus törvénye szerint ötven35 tinóval béküljön ki az
asszony rokonaival, és böjtöljön a kánonok parancsai S2e-

.33 A 14. fejezet e címmel bevezetett intézkedését csak az Admonti

Kódex tartalmazza.
34 Latinul; über, Szent István kotában a magyarok társadalmának
akikről és akikhez a törvény szói túlnyomó többsége magánjogi érte­
lemben független, szabad ember volt, fennhatóságot, közjogi értelem ­
ben az uralkodó gyakorolt felettük, ez azonban szabadságjogaik élveze­
tét egyelőre nem korlátozta.
3.5 Állatnak értékm ctóként való szereplése a pénzviszonyok fejlet­
lenségének mutatója. Bónis György: a 28. jegyzetben i. m. 458.
 1. TÖRVÉNYKÖNYV 47
rint,36 Ha pedig vitéz vagy bizonyos vagyonnal rendelkező
férfi esik ugyanebbe a bűnbe, e szenátus szerint tíz tinót fi­
zessen a rokonoknak, és böjtoljon a mondottak szerint. Ha
pedig közrendut37 érnek ezen bűnben, öt tinóval egyezzék
ki a rokonokkal,38 és az említett böjtöknek vessék alá.

16* A kard kirántásáról39

Hogy a szilárd és makulátlan béke40 minden körülmények

között megmaradjon a születésre nézve nagyobbak41 és a

36 Az István^ tör vény azonos bűntett elkövetését az elkövető (és

nem a sértett) társ ad almi'vágyó ni helyzete alapján különböző mértékű
büntetésekkel (jóvátétellel) szankcionálta. A nna V. Gorízontova:
Ténzbünievési rendszerek Szent István törvényeiben és a koraközepko-
ri germán jogban. In: Régi és új pc regri náció. Magyarok külföldön,
külföldiek Magyarországon. 1. Budapest, Szeged 1993. 5 8 -5 9 . Ez lehe-
tőséget teremt az István kori társadalom rétegződésének vizsgálatára.
Kristó Gyula: Leveditörzsszövetségétől Szent István államáig. Elvekés
utak. Budapest, 1980. 3 8 5 -3 8 6 .; Bolla Ilona: a 3 2, jegyzetben i. m. 1 6 -
21,; Solymosi László: Szent István király társadalma. In: Gizella és ko-
ra. Felolvasóülések az Árpád-korból, L, Veszprém, 1993. 7 -1 7 .
37 Latinul: vulgáris. A szabadok társadalmi értelemben alsóbb, va­
gyonnal szinte vagy egyáltalán nem rendelkező csoportja, Draskóczy
István in: K M T L 37S .
38 Latinul: cognaii. A poréntes (). fentebb, 13. jegyzet) mellett ez is a
rokonokat jelenti
39 A fejezetet csak az Adm onti kódex tartalmazza.
40 A „szilárd béke” meg a „nagyobbak és a kisebbek” kifejezések
frank kori törvénykezési emlékekből (főleg Bencdictus Levitától) való
átvételek, Schiller 4 0 1 . Vö. Bónis György: a 28. jegyzetben i. m. 455.
41 Latinul: maiores natu. Jelentheti az idősebbeket (és akkut a mU
n üres = fiatalabbak), de utalhat a törzsi előjogokat élvező születési arisz­
tokráciára is, amelynek tagjai előkelő családban látták meg a napvilá­
got (és ez esetben a minores = alacsonyabb rangú család szülöttei). Az
eltérő helyzetre (condicio) történő utalás azt sej ceti, hogy a mator és mi-
nar minősítés nem jelent automatikusan ennek megfelelő társadalmi-
polítikai pozíciót.
48 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

kisebbek között, bármilyen helyzetűek is legyenek, telje'

sen megtiltjuk, hogy bárki kardot rántson valaki serek
mére, Am it ha valaki ezután vakmerősége ösztönzésére
megkísérelne, ugyanazzal a karddal veszejtsék el,42

17* A hamis esküről

Ha valakit a tehetősek közül hitét bemocskolva, szívét

beszennyezve, esküjét megszegve a hamis esküvésnek
hódolva találnak, kezének elvesztésével lakó Íjon a ha­
mis esküért, vagy ötven tinóval váltsa meg kezét. Ha vi­
szont közrendű lesz hitszegő, keze levágásával bűnhőd­
jék, vagy tizenkét tinóval váltsa meg azt és böjtöljön,
miként a kánonok parancsolják.

18. A felszabadítottakról43

Ha valaki irgalomtól vezettetve tulajdon szolgáit vagy

szolgálónőit tanűságtétel mellett szabadsággal ruházza
fel, úgy határoztunk, hogy ennek halála után irigységtől
hajtva senki ne merje őket szolgaságba visszataszítani.44
Ha pedig megígérte a szabadságot, és a halál megakadá­

42 A talio elve érvényesül irt, amely az ószövetségi „szemet szemért,

fogat fogért” elvre megy vissza (Lev 2 4 ,2 0 ), Tringli István in: KM TL
659,
43 Latinul: libertás. A Szent Isrván-törvényben megjelenő, még egy
és oszthatatlan szabadság fogalomnak megfelelően teljes jogú szabadot
jelent a langobard és bajor források szóhasználatával összhangban.
Bolla Ilona: a 3 2 . jegyzetben i. m. 1 8 -1 9 ., 100-
4 4 A fejezet idáig tartó része tartalmi egyezést mutat az Edictus
RotharLval Závodszky 3 2 -3 3 .
 I. TÖRVÉNYKÖNYV 49
lyozta a tanúságtételben, feleségének, az özvegynek és
fiainak legyen lehetőségük e szabadságot kinyilvánítani,
és férje lelki üdvéért szeretet lakom át45 ülni, amilyen mó­
don akarja.*

19. A templomba járásról és azokról,

akik morognak és beszélnek a mise idején

Ha azok, akik istentisztelet hallgatására templomba

jővén és ott a mise közben egymás között morognak, és a
többieket zavarják, mihaszna meséket adva elő, és nem
figyelve a2 egyházi táplálékul szolgáló isteni olvas­
mányokra,4748 ha nagyobbak, feddjék meg és gyalázattal
űzzék ki őket a templomból. Ha pedig kisebbek46 és

45 Görögül: agapé. Régi keresztény szokás, amely a pogány halott­

kultusz bizonyos elemeit is magába olvaszthatta, Solymosi László:
a 29. jegyzetben i. m. 247.
4 6 A fejezet nem a tor lókról, azaz a halotti torhoz enni- és innivalót
adó sajátos egyházi S2olgalórétegről szól, hiszen a szeretetlakoroáról az
özvegy' és nem a felszabadított szolgák gondoskodtak, Solymosi László:
a 29. jegyzetben i. m. 248,
47 A fejezet idáig tartó része egy 8. század közepi bajor (Schiller
3 9 2 .) és a 813, évi tours-i zsinati határozat (Madzsar Imre: az 1, jegyzet-
ben í. m, 6 9 .) átvétele. A z előbbiből való a „mesék’" (latinul: fabule) szó
is, amely olyan történeteket, mondákat, a beszélgetés tárgyául szolgáló
szövegeket jelenthet, amelyek profán tartalmukkal és misét zavaró el­
mondásukkal minősültek mihas 2 nának, gyűlöletesnek (ociose).
4 8 Latinul: mmores. Mivel itt a közrendűvel (vulgáris) együtt szere­
pel, mind ez, mind a nagyobbak (mitíores) szó vö. Köblös József in:
KM TL 440. társadalmi-vagyoni különbségeket fejez ki. Madzsar Imre:
a 22. jegyzetben i. m. 54. Vö. fentebb 1. jegyzet.
50 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

közrendűek, a templom előcsarnokában ekkora vakme­

rőségükért mindenki jelenlétében kötözzék meg, vala­
mint ostorütésekkel meg hajuk levágásával49 dorgálják
meg Őket.

20* A szolgák vagy szolgálónők vádaskodásának

vagy tanúságtételének el nem fogadásáról
uraik vagy úrnőik iránt

Hogy ennek az államnak a népe a szolgák és a szolgáló­

nők minden támadásától és vádaskodásától mentes és
szabad maradjon, a királyi gyűlés törvénye szerint telje­
sen meg lett tiltva, hogy bárki bűnügyében szolga sze­
mély vádaskodását vagy tanúságát uraikkal vagy úrnő­
ikkel szemben elfogadják.50

2 1 . Azokról, akik más szolgák számára megszerzik

a szabadságot51

Ha valaki elővigyázatlanul idegen szolgát ura tudta nél­

kül a király vagy a születésre és méltóságra nézve nagyob­
bak52 elé vezet, hogy a szolgaság igáját megoldva a sza­

49 A „meg hajuk levágásával” szavakat csak az A dm onti kódex tar­

talmazza.
50 A szolga tanúságtételét ura javára vagy ura ellenében a római jog
iustinianusi kodifikációja tiltotta, de a szolga cselekvésképtelensége
a törvény előtt a barbár jogban (pl. a vizigótok törvényében) is sze­
repel. Závodszky 34-
51 A fejezetet csak az Admonti kódex tartalmazza.
52 Latinul: maiores natu et dignitate. A születésre nézve nagyobbak
(vö. fentebb, 41. jegyzet) itt a szövegkörnyezet okán a törzsi előjogokat
élvező születési arisztokrácia tagjait, a méltóságra nézve nagyobbak
pedig a Szent István-i állam tisztségviselőit jelentik.
 I.TÖRVÉNYKÖKYV 51
badság könnyedségét szerezze meg számára, tudja meg:
ha gazdag, ötven tinót fog adni, amelyből negyven jár a
királynak, tíz a szolga urának. Ha viszont szegény és va­
gyontalan, tizenkét tinót, amelyből tíz a királyt illeti,
kettő a szolga urát.53

2 2 . Azokról, akik a szabadokat szolgaságba taszítják

Minthogy tehát Istenhez méltó és az embereknek leg­

jobb, hogy ki-ki életének folyását a szabadság élvezetével
vezesse, a királyi törvény szerint az a határozat született,
hogy az ispánok vagy a vitézek közül ezentúl szabad sze­
mélyt senki ne merészeljen szolgaságra vetni. Amit ha
kevélységének vakmerőségétől ösztökélve megkísérelne,
tudja meg, hogy ugyanannyit fog a sajátjából elégtételül
adni, amely kárpótlást pedig a király és az ispánok maguk
között osztanak fel, miként a többieket.

Hasonlóan ugyanarról

De ha valaki, aki idáig szolgaságban volt, szabadsága

védelmében törvényes ítéletet téve biztonságba kerül,
örvendezzék csak a szabadságnak, és az, aki őt szolgaság­
ban tartotta, semmit ne adjon.

53 A száli frank törvények 8 1 9 . évi kiegészítése is tilalmazza idegen

szolga szabadon bocsátását. Závodszky 35.
52 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

2 3 . Azokról, akik más vitézeit magukhoz emelik

Azt akarjuk, hogy minden úrnak saját vitéze legyen,54 és

senki ne beszélje rá őt arra, hogy régi urát elhagyja és
hozzá menjen, ebből ugyanis veszekedés kezdődik*

24- Azokról, akik más vendégeit55 magukhoz emelik

Ha valaki vendéget jóakarattal fogad be, és táplálását

tisztességesen végzi, [a vendég] mindaddig, amíg szándé­
ka szerint táplálják, ne hagyja el eltartóját, sem szállását
ne tegye át más valakihez.

2 5 . Akik a sajátjaikat keresőket ostorozzák

Ha valakinek a vitéze vagy szolgája máshoz $2ökik és az,

akinek vitéze vagy szolgája megszökik, követét küldi el
ezek visszahozatalára, és e követet ott valaki megveri és
megostorozza, főembereink összejövetelén elhatároztuk,
hogy a verekedő tíz tinót fizessen.

2 6 . Az özvegyasszonyokról és az árvákról

Azt akarjuk, hogy mind az özvegyek, mind az árvák

részesei legyenek törvényünknek olyan tartalommal,
hogy ha valaki fiaival és leányaival megözvegyül és meg­

54 István egyébként eredménytelen kísérlete ez a hűbéri láncolat, a

magánfamília intézménye kiépítésére. Kristó Gyula: a 2. jegyzetben
i m. 332.
55 Latinul: hősies. Külföldről Magyarországra jött és itt letelepedett
vendég, jövevény, idegen, Kubinyi András in: KM TL 273.
 [.TÖRVÉNYKÖNYV 53
ígéri, hogy ellátja őket és velük marad, ameddig él, le-
gyen meg erre a tőlünk kapott lehetősége, és senki ne
kényszerítse őt ismét házasságra*56 Ha pedig fogadalmát
megváltoztatva házasodni akar és elhagyni az árvákat, az
árvák javaiból semmit se tulajdonítson magának, csak az
őt illető ruhákat*5758

Hasonlóan az özvegyasszonyokról

Ha pedig valaki gyermektelenül marad özvegyen, és

megígéri, hogy házasságot nem kötve özvegységben ma­
rad, azt akarjuk, hogy minden java felett hatalma legyen,
és megtehesse velük mindazt, amit akar. Halála után pe­
dig e javai férje rokonaira szálljanak, ha vannak rokonai,
ha viszont nincsenek, a király legyen az örökös.

2 7 . A leányok elrablásáról

Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségtől beszeny-

nyezve valamely leányt szüleinek50 engedélye nélkül fe­
leségül elrabol, elrendeltük, hogy a leányt szüleinek adja

56 Pogány magyar gyakorlat, a levirátus szokása szerint a megözve­

gyült feleség kezére az elhalt férj öccse (kisebbik ura), illetve a nagy-
család (rokonság) más, idősebb férfitagja tartott igényt. Hasonló sors
fenyegette István anyját, Saroltot is, A törvény ez ellen lép fel, Tringli
István in: KM TL 408.
57 A Bajor törvény ugyancsak védi a fiák birtokjogát, viszont az öz­
vegynek egy fűit megillető részre életfogytiglani haszonélvezetet biz­
tosít. Závodszky 37.
58 Latinul: pűrentes. A szövegösszefüggés alapján itt inkább szülőket
jelent, semmint rokonokat. Vö. fentebb, 13. jegyzet.
54 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

vissza, meg ha erőszakot követett is el rajta, és a rabló tíz

tinót fizessen a rablásért, jóllehet utóbb ki is békül a
leány szüle ivek Ha pedig valamely szegény vagy küzren-
díí kísérli ezt megtenni, a rablást öt tinóval váltsa meg,"9

2 8 . A más szolgálónővel paráználkodókról

Hogy a szabadok megőrizzék makulátlan szabadságukat,

óvatosságot akarunk előírni nekik, nehogy másokkal pa­
ráználkodjanak . Ha valaki pedig elővigyázatlanul, az óva­
tosságot áthágva más szolgálónőjével paráználkodik, tudja
meg, hogy bűntényben vétkes,5960 és e bűnért először kor­
bácsolják meg és nyírják kopaszra. Ha másodszor ugyan­
azzal paráználkodik, ismét korbácsolják meg és nyírják
kopaszra. Ha pedig harmadszor is, a szolgálónővel együtt
szolga legyen, vagy váltsa meg magát. Ha pedig a szol­
gálónő megfogan tőle, és szülni nem képes, hanem a szü­
lésben meghal, [a paráználkodó] kárpótolja őt másik szol­
gálónővel.

Szolgák paráználkodásáról

Ha más szolgája szintén paráználkodik másnak a szol­

gálónőjével, korbácsolják meg és nyírják kopaszra. És ha
a szolgálónő tőle megfogan, és a szülésben meghal, a szol­
gát bocsássák áruba, és az ár egyik felét a szolgálónő urá­
nak adják, másik fele pedig a szolga urának maradjon.

59 A fejezet szövegére Benedictus Levita 9. század közepi gyűjte­

ménye és talán a Bajor törvény volt hatással, Schiller 393.; Madzsar
Imre: az 1. jegyzetben i. nv 6 3 -6 5 .
60 A Bajor törvény a haj adun szolgálóleánnyal ágy áss ágra Lépő fér­
fit pénzbüntetésre ítélte. Závodszky 39.
 I. TÖRVÉNYKÖNYV 55
2 9 . Azokról, akik szolgálónőkct vesznek feleségül

Hogy azok közül senki akiket szabad néven vesznek

számba ne merészeljen bárkinek is akármiféle jogtalanság
got elkövetni, figyelmeztetjük a veszedelemre és óvatos-
ságra intjük [őket], mivel e királyi gyűlésben az a határozat
született, hogy ha valamely szabad más szolgálónőjét
választja házasságra a szolgálónő urának tudtával, [a sza­
badot] a szabadság élvezetének e[vesztével örökös szolgává
tegyék.61

3 0 . Azokról, akik feleségüktől az országon

kívül menekülnek

Hogy mindkét nemű nép biztos törvénnyel és jogtalan­

ságok nélkül maradjon és virágozzék, e királyi törvény­
ben rendelet született, hogy ha valaki vakmerőségtől
eltelve a felesége iránti utálat miatt az országból elmene­
kül, a feleség mindent, ami férje tulajdonában volt, ad­
dig birtokolja, amíg a férfit várni akarja, és senki ne me­
részelje őt másik házasságra kényszeríteni. És ha önként
akar megházasodni, legyen szabad házasságra lépni, ma­
gához véve az őt illető ruhákat, és kiadva kezéből a többi
javakat. És ha ezt hallva a férj visszatér, ne legyen szabad
neki mást [feleségül] venni az övén kívül, ha csak nem a
püspök, engedélyével.62

61 A sráli frank törvények 819. évi kiegészítése pontosan ugyanígy

rendelkezik arról, Hogy a más szolgáló nőjével házasságot létesítő férfi
szolgaságra vettessék. Závodszky 40.
62 A fejezet a német egyházjogbnl (zsinati határozatból, 8 -9 . száza­
di válási firttnuIákból), továbbá Pippin törvényéből és Region kánon-
jogi munkájából m erített, Schiller 393 394-
56 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

3 1 . Az asszonyok lopásáról

M ivel tehát mindenki számára iszonyú és valamennyi­

ünknek utálatos, ha férfi neműt kapnak rajta lopás elkö­
vetésén, és sokkal inkább az, ha női neműt, a királyi
szenátus azt határozta, hogy ha valamely férjes asszony
lopást követ el, férje váltsa meg, és ha másodszor esik.
ugyanebbe a bűnbe, hasonlóan váltsa meg, ha pedig har­
madszor, bocsássák áruba.

3 2 . A lakhelyek6’ felgyújtásáról

Ha valaki ellenségeskedés miatt másnak az épületeit

tűzzel elemészti, azt határoztuk, hogy mind az épületeket
állítsa helyre, mind azt, ami a berendezésből elégett, és
még tizenhat tinót [adjon], ami negyven solidust ér.643*

3 3 . A boszorkányokról65

Ha valamely boszorkányt találnak, a bírói törvény szerint

vezessék az egyházhoz, és adják át a papnak böjtölésre és
63 Latinul; mamin. A szó házat és háznépet egyaránt jelent, Soly-
inosi László in: KM TL 4 42. T ekintettel an a, hogy István törvénye
nem vette át a m intaként szolgáló Bajor törvény domus (ház) szavát,
hanem maruióval helyettesítette, a fordításban célszerűbb a semleges
lakhely szerepeltetése. Szilágyi Loránd a mansidt mállással adta vissza.
64 A fejezet a Bajor törvény 10. része 1. fejezetének átvétele (Zá-
vúdszky 4 2 .), de a megszövegezésre az 1. rész 6. fejezete is hatással volt
(Madzsar Imre: az h jegyzetben i. m. 6 5 —66.). A Bajor törvenybul való
a 4 0 solidus is, de 16 tinóval való egyenértékűsége az István-törvény
írójától származik, Hom an Bálint: Magyar pénztörténet 1 0 0 0 -1 3 2 5 .
Budapest, 1 9 1 6 .1 6 6 ,
65 Latinul: strigu, A néphit boszorkány szerű, t c rm és zer fölötti erők­
kel felruházott figurája, Szegfű László in; K M TL 611. Bónis György
(a 28, jegyzetben i. m. 4 6 5 .) bűbájosként értelmezi.
 T. TÖRVÉNYKÖNYV 57
hitoktatásra, a böjt után pedig térjen haza. Ha másodszor
is ugyanezen bűnben találják, hasonló böj tnek vessék alá,
a böjt után pedig az egyház kulcsát kereszt formájában a
mellére, a homlokára és a lapockái közé beégetve m enjen
haza. Ha harmadszor is, adják a bírák kezére.66

34* Az ártókról

Hogy Isten teremtménye a rosszindulatnak rmnden

károkozásától szabad maradjon, és Istenen kívül akinek
révén gyarapodik is senki mástól ne szenvedjen el kárt, a
szenátus törvénye szerint a nagy veszedelem óvatosságát
írtuk elő a varázslók és az ártok számára, hogy egyetlen
személy se merészeljen varázslással vagy ártással bármely
embert eszének állapotától elfordítani vagy megölni. De
ha valamely férfi vagy nő ezentúl ezt megkísérelné, adják
át az ártással megkárosított vagy annak rokonai kezére,
hogy azok akararuk szerint ítéljenek.6768Ha pedig jóslást
folytatókat találnak, amit hamuban vagy más hasonló
dolgokban végeznek, a püspökök ostorcsapásokkal sza­
badítsák meg hibáiktól.60

66 Nagy Károly (7 6 8 - 8 1 4 ) szász törvénye pogány szokás szerinti

ördögi megcsal a tásnak, tekinti, Ka valaki hisz a boszorkányokban. Tár
vodszky 42. Magyarországon Kálmán király 1. törvénykönyvének 57.
cikkelye mondta ki, hogy boszorkányok nincsenek. Závodszky 191.
67 Azon ritka esetek egyike, amikor az állami törvényhozás elismeri
az önbíráskodást. Bónis György: a 28. jegyzetben i. m. 457.
6 8 Ártókról a 8 - 9 . századi nyugat'európai törvénykezés emlékei is
szólnak. Zá vodszky 4 3 -4 4 .
58 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

3 5 . A házak megtámadásáról

Azt akarjuk, hogy szilárd béke és egyetértés legyen a na­

gyobbak és a kisebbek™ között az apostol szerint:70 V a­
lamennyien egyetértők legyetek stb. Senki ne merészel­
jen mást megtámadni, Ugyanis ha az ispánok közül valaki
e közös gyűlés határozata után olyan megátalkodott len­
ne, hogy elveszejtése és javai felprédálása céljából mást
keressen fel házában, ha az úr otthon van és vele harcol
vagy megöli, a kard kirántásáról alkotott törvény71 szerint
bűnhődjék. Ha pedig az ispán hal meg ott, elégtétel nél­
kül feküdjék. Ha viszont nem maga jelenik meg, hanem
vitézeit küldi, száz tinóval fizesse meg a támadást. Ha
pedig valamely vitéz más vitéz udvarházát vagy házát72 tá­
madja meg, tíz tinóval fizesse meg a támadást. Ha köz-
rendű egy hozzá hasonló másik veremházát73 támadja
meg, öt tinóval fizesse meg a támadást.
Vége az első könyvnek,74
6 9 Vö. fentebb, 4 0 . jegyzet.
70 1 P t 3 , a
71 A kardot kirántó büntetése halál, vö. fentebb, lő . cikkely.
72 H fejezet rendre domwst említ, ami a ház szó latin megfelelője, vö.
fentebb, 63 . jegyzet. A latin curtis a tartózkodási hely értelmű udvar­
házat jelenti, vö, alább, 73. jegyzet.
73 Latinuk mansúmciita. Ez a mttnsio (vö. fentebb, 53. jegyzet) kicsi­
nyítő képzővel ellátott alakja jelentése tehát házikó, kicsiny lakóhely,
Bartonick Emma házacskának, Szilágyi Loránd kunyhónak fordítja,
Szabó István (A falurendszer kialakulása Magyarországon, X -X V . szá­
zad. Budapest, 1966, 9 .) szintén házacskának, illetve kunyhónak értel­
mezi, Minden valószínűség szerint azonos a régészek ásója nyomán
feltárt, félig földbe m élyített veremházakkal, Bálint Csanád - Kovács
László - Takács Miklós in: K M TL 57 0 .
74 A m ondatot csak az Adm onti kódex tartalmazza, amelyik egye­
düliként hagyományozta ránk azt a tényt, hogy az István-törvényt két
könyvbe szerkesztették. Ezt nyomatékosig a, hogy míg az István-tör-
vény szövegét tartalmazó összes többi kézirat folytatólagos fejezetszá-
mozást ad, az A dm onti kódex újrakezdi a fejezetek számozását.
 ]. TÖRVÉNYKÖNYV 59
1. Az egyháznak szóló királyi adományról

Tíz falu75 építsen egy templomot, amelyet két szállás­

hellyel76 és ugyanannyi szolgával, lóval és marhával, hat
ökörrel és két tehénnel, harminc aprójószággal adomá­
nyozzanak meg. Ruhákról és [oltát]terítőről viszont a
király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.77

2. A királyi adománybirtokok örököseiről

Egye tér (.ettünk az egész szenátus kérésével, hogy ki-ki ura

legyen övéinek és a király adományainak, amíg él,78 ki­
véve azt., ami a püspökséghez és az ispánsághoz tartozik,79
és élete végeztével fiai hasonló birtokjoggal lépjenek

75 Latinul: t'iUa. A puszta megnevezés alapján nem dönthető eL

hogy István korában teljesen megszilárdult település voltáé. A l l , szá­
zad végi törvények (Szent László l I I . ,19., Kálmán kon II. zsinat 13,
Závodszky 160., 161., 208.) arról tanúskodnak, hogy falvak még ekkor is
mozogtak, és hogy éppen a templom felépítésével igyekeztek a királyok
állandó helyhez kötni a falvakat. Kristó Gyula: A honfoglaló magyarok
életmódjáról (írott források alapján). Századok 129 (1 9 9 5 ) 4 8 -5 1 ,
76 Latinul: martsus. Értelme lényegében megegyezik a Tnzmsitíéval,
vö. fentebb, 63. jegyzet. Jelen esetben szálláshelyet (szolgák lakására
szolgáló szerény építményt) vagy lakhely építésére való térséget jelent.
Szilágyi Loránd teleknek fordította.
77 Félix Schiller e fejezet forrását egy szász törvénykezési emlékben
kereste, Schiller 399,
78 A törvényszöveg e helyütt az I. törvénykönyv 6. fejezetében
foglaltakat ismétli meg
79 A püspökség és az ispánság javai a tisztség viselőit illették meg
méltóság viselésük idejére, ezért azok nem rendelkezhettek velük sza­
badon, Nyugati törvények is hangoztatják, hogy a2 Egyház javai nem a
püspökéi (Závodszky 4 6 .), viszont szemben áll István törvénye a nyugati
jogrenddel az ispánok (grófok) tekintetében. Nyugat-Eutopában ugyanis
ekkor már örökös grófságok voltak, amit István nem tudott és nyilván
nem is akart megvalósítani, Kristó Gyula: a 17. jegyzetben i, m. 6 4 -6 5 .
60 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

örökébe. Senki ne szenvedje el bármiféle vád alapján javai

megkárosodását, ha csak nem tervezte a király halálát
vagy az ország átadását, vagy más tartományba nem me­
nekült, ekkor pedig javai a király hatalma alá kerüljenek.
De ha törvényesen úgy találnák, hogy bárki is a király
halálára vagy az ország átadására tört,80 az főbenjáró ítélet
alá essék, javai viszont ártatlan és sértetlenségüket megőr­
ző fiainak maradjanak.81

3* A szolgák szolga gyilkosairól

Ha valakinek a szolgája más szolgáját megöli,82 a gyilkos

ura a szolga [értékének] felét adja kárpótlásul a megölt
urának, ha tudja, ha pedig nem, negyven nap elteltével
bocsássák áruba a szolgát, és árán osztozzanak meg.83

8 0 A „De ha törvényesen” szavakkal kezdődő mondat idáig tartó

része csak az Adm onti kódexben olvasható.
81 A fejezet „Senki ne szenvedje el” szavaktól annak végéig terjedő
része átvétel a Bajor törvényből, Schiller 3 9 5 -3 9 6 .; Madzsar Imre: az
1. jegyzetben i. m. 6 7 -6 9 . Nyugati törvények a király elleni Össze-
esküvőt fővesztés m ellett jószág vesztésre is ítélték. Závodszky 46.
82 A fejezet eddig terjedő szavai szó szerint egyeznek az I. tör­
vénykönyv 14. fejezete 3. tételével
83 Az újraszabályozást az indokolta, hogy a gyilkos szolga ura is ré­
szesedjék kárpótlásban, vagyis ezen úr n e bűnhődjék am iatt, hogy szol­
gája más szolgáját megölte.
 II. TÖRVÉNYKÖNYV 61
4- A gyilkos szolga megváltásáról

A szabadot848567megölő szolgát, ha urának tetszik, vagy száz

tíz tinóval váltsa meg, vagy adja át.63

5 . A szolgák szabadságáról

Ha valaki idegen szolgáknak törekszik szabadságot sze­

rezni ,w ahányan lesznek, ugyanannyi szolgával fizessen,
akiknek kétharmad része a királyé, egyharmad része a
szolgák uráé, a király pedig az 6 részéből harmadrészt ad­
jon az ispánnak,*7

6o A szolgák lopásáról

Ha valaki a szolgák közül először követ el lopást, adja

vissza a lopott dolgot, és orrát öt tinóval váltsa meg, ha
tudja, ha pedig nem, vágják le. Ha orra levágása után
újból lopást követ el, két fülét öt tinóval váltsa meg, ha

84 Az Admonti kódex írója forrásának a iiber génit ivusa ként szere^

plő iiÍJcri alakját tévesen liberón formában olvasta, s ebből alkotta meg
helytelenül a fejezet De iiberadone (A felszabadításról) cím ét.
85 A S2áli frank törvények 819, évi kiegészítése is úgy intézkedik,
hogy a szolgát, aki szabad embert ölt, az áldozat szüleinek kell átadni.
Závodszky 4 7 -4 8 .
8 6 A fejezet idáig tartó része csaknem szó szerint egyezik az I. tör^
vény könyv 21. fejezetével.
87 A módosítást két körülmény indokolta. A második szabályozás
már tekintettel volt a felszabadítani akart szolgák számára, továbbá
feltűnik két vonatkozásban is a „király két teje” elv, vagyis hogy az
uralkodót a mennyiség kétharmada (aza2 háromból két rész) illeti.
62 SZENT ISTVÁN KJRÁ1.Y

tudja, ha pedig nem, vágják le. Ha ugyanő harmadszor is

lopást követ el, nélkülözze az életet.

7. A szabadok lopásáról

Ha valaki a szabadok közül lopást követ eh e törvénnyel

elégtételt határoztunk adni: ha először, váltsa meg ma­
gát, amennyiben tudja, ha pedig nem, bocsássák áruba.
Ha pedig ugyanő eladva is lopást követ el, a szolgák tör­
vényeinek88 vessék alá.

Hasonlóan ugyanarról

Ha másodszor, hasonló törvény alá essék, ha pedig har­

madszor, élete elvesztésére ítéljék.

8 . A király elégtételéről

Ha valaki ispánok közül a király részét elcsalja, a csalást

adja vissza, és kétszeres elégtételt nyújtson.

9 . A jogtalan fellebbezésről

Ha valaki a vitézek közül az ispánja által jogosan megho­

zott ítéletet: elutasítva a királyhoz fellebbez azzal a céllal,
hogy ispánját igazságtalannak mutassa, tíz aranypénzt
adjon ispánjának.
88 A szolgák törvényei (leges servorum) kifejezés nem külön, kizá­
rólag a szolgákról szóló törvény( könyve)t jelent, hanem a szolgákra vo­
natkozó törvényhelyet, adott esetben a 11. törvénykönyv 6. fejezetét.
 II. TÖRVÉNY KONY V 63
10, Az ispán erőszakosságáról

Ha valaki az ispánok közül bizonyos ürüggyel, amit

jogtalanul elvesz69 a vitéztől, adja vissza, és még ráadásul
a sajátjából ugyanannyit adjon.

11, A hazugság megfizetéséről

Ha pedig valaki a vitézek közül az önkéntes ajándékról

azt mondva, hogy tőle erőszakkal vették el, hazuggá lesz,
nélkülözze ezt, és ezenfelül még ugyanannyit fizessen.

12, A kard ítéletéről

Ha valaki karddal embert öl, ugyanazzal a karddal ve-

szejtsékel.8990

13. A tagok megsebesítcséről

Ha pedig valaki kirántott karddal más valakit megsebe­

sít akár a szemén, akár a lábán, akár a kezén, tulajdon
testének hasonló veszteségét szenvedje el.91

8 9 Gondolati rokonságban áll a 858. évi L|uicrzy-i zsinat előter­

jesztésével. Závodszky 52.
9 0 Az „ugyanazzal a karddal ves2 cjrsék el” szavak szó szerint egyez-
nek az 1. törvénykönyv 16. fejezetében olvashatókkal. Míg azonban o tt
már a kard kirántásáért halál járt, itt csak a karddal történt ember­
ölésért.
91 Vö. fentebb, 42. jegyzet.
64 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

[1 4 .] A kard okozta sebesítésről

Ha pedig valaki karddal megsebesít valakit, és a sebesült e se­

béből sértetlenül egészségesre gyógyul, a gyilkosságra vonat­
kozó elégtételt fizesse meg.

[ 15 J A kard kirántásáról sebek nélkül

Ha valaki dühtől eltelve kardot ránt, és mégsem károsít

senkit, pusztán a kirántásért a gyilkosságra vonatkozó
elégtétel felét fizesse meg.92

[ ló d A királyi udvarház93 vagy vár94 élére állított

szolgák tanúbizonyságáról

Ha valakit a szolgák közül királyi udvarház vagy vár élé­

re állítanak, tanúbizonyságát az ispánoké között fogad-

92 A lí. törvénykönyv 12- 15. fejezete az I. törvénykönyv 16. fe­

jezete sommás megállapítását részletezi és árnyalja.
93 Latinul: cwria (más kézirati hagyományban: curtú, erre l, fentebb,
72. jegyzet) regolú. Azokat az országban szétszórtan elhelyezkedő ud­
varházakat jelenti, amelyek királyi tulajdonban voltak (Szovák Koméi
in: KM TL 6 9 5 ,); a nekik alávetett (udvam ok) népesség által megter­
melt javakat az utazó (az országot bejáró) király és kísérete felélte.
9 4 Latinul: civitas. István korának várai a várispánságok székhelyei
túlnyomórészt föld-fa szerkezetű várak voltak. Bon a István: Az Árpa-
dók korai várai. Debrecen, 1998. 2. kiad, 2 2 -6 0 ,
 ]!. TÖRVÉNYKÖNYV 65
ják el.95 Hasonlóan ha a szolga az urat, ha a vitéz ispán­
ját megöli*96

r17.] A király és az ország [elleni] összeesküvésről

Ha valaki a király vagy az ország ellen összeesküdik, ne lel­

jen menedékre az egyháznál. Es ha valaki a király élete
vagy méltósága ellen bármilyen módon bánniféle össze­
esküvést sző, vagy bánniféle összeesküvést megkísérel, vagy
a kísérletet tevővel tudva egyetért, közösítsék ki, és vala­
mennyi hívő közösségétől fosszák meg.9798És ha valaki bárki
effélét ismer, és bár képes bizonyítani, nem jelenti, a fent
mondott büntetés alá essék-96

95 István korának röviddel utóbb gyökeresen megváltozó v iszony a l

(kevés alkalmas ember jelenléte) alapján lehet megérteni, hogy a kirá­
lyi gazdasági, illetve köz igazgatási-védelmi központok élére szolgákat
állítottak, akik alacsony társadalmi presztízsük ellenére magas (ispáni)
tisztséget viseltek. Jánosi M ónika: Törvényalkotás a korai Árpád-kor­
ban. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 9. Szeged, 1996. 7 3 -7 7 .
9 6 E mondatot két kézirat is a következő fejezet címével együtt, il­
letve azzal összefüggően hozza. Eredeti szövegösszefüggéséből kiszakí­
tott, így értelmét vesztett töredékről van szó,
97 A fejezet gondolati, helyenként szövegszerű egyezést m utat a
847- évi mainzi zsinat 5. cikkelyével. Závodszky 5 5 -5 6 . Az összeesküvő
menedékjogának megtagadása a magyar törvény önálló intézkedése.
9 8 A fejezet „És ha valaki'1 szavaktól annak végéig terjedő része
megegyezik a Kálmán kori II. zsinat 2. és 3. fejezetével (Závodszky
207 ), ez Kálmán kori vagy későbbi interpoláció lehet. Jánosi Mónika:
a 95, jegyzetben i. m, 7 0 -7 2 .
66 SZENT ISTVÁN KIRÁLY

[ 18 *] A tizedről"

Ha valakinek Isten tizet adott egy évben, a tizediket

Istennek adja, és ha valaki tizedét elrejti, kilencet
fizessen, és ha valaki a püspök javára elkülönített tizedet
ellopja, tolvajként ítéljék el, és az efféle teljes elégtétel a
püspökre tartozzék, 199100

[1 9 .] Az ispánok ravaszságáról

Ha valaki ravaszul bármelyik ispánnak vagy más hű szemé-

íynek azt mondja; „Hallottam, hogy a király a te elv esztése­
dre s*óít” , és őt meglelik, veszítse életét. 1101102

r20-1 A rágalmazókról

11a valaki hamis tanúbizonyságot tesz vagy rágalmazó

beszédet mond 1 302 mások ellen, és hallgatásra kéri őket,
hogy az ördög ravaszságával kölcsönösen elválassza őket,
a hazugság bűnéért csalárd nyelvének két [szeres] elégte-

99 Az egyházi tized (dézsma) beszolgáltatása az ókeresztény időkre

nyúlik vissza- A tizedfizctcsről Magyarországon először Szent István
H. törvényknnyvének ez a fejezete rendelkezik.
100 A fej ezer tartalmi és szöveg szerinti egyezést mutat frank kori
törvényc.ikkelyekkel (Závodszky 5 6 .) kivált Benedictus Levita gyűj­
teményével (Schiller 3 9 7 .; Bónis György: a 28. jegyzetben i. in. 454-)-
101 Az Admonti kódexből hiányzó hat fejezet (11. 1 4 -1 9 .) nem
tekinthető interpolációnak, hanem a törvénykönyv más cikkelyeivel
egykorú. Jánosi Mónika: a 95. jegyzetben i. m. 8 1 -8 2 .
102 Az Admonti kódexen kívüli kézirati hagyományban mind a fe­
jezet címében, mind pedig a „hamis tanúbizonyság vagy rágalmazó
beszéd” helyén a „hazugságok” szó szerepel.
 II. TÖRVÉNYKÖNYV 67
telét fizesse meg. Ha csak egyetlen [embert] rágalmazott
meg, fosszák meg nyelvétől.

[2 1 .] Tolvaj tanúbizonyságát ne fogadják el

Ha valaki azok közül, akiket köznyelven udvarnoknak103

neveznek, lopást követ el, a szabadok törvénye104 szerint
ítéljék el, tanúbizonyságukat pedig a szabadok között ne
fogadják el.
Vége István király törvényének.

103 Az Admonti kódexben: udvomich. Az udvamok a királyi udvari

szervezet szolgai jogállású népessége, Draskóczy István in: KM TL 696.
104 A „szabadok törvénye” későbbi interpoláció, tehát nem része az
eredeti szövegállománynak. Gerics József a 3. jegyzetben i. m. 67. Ezzel
megszűnik az udvarnokok szabad vagy nem szabad jogállása között a fe-
jezet szövegében található ellentmondás. Nem volt tehát sem a szob
gáknak (vö. fentebb, 88. jegyzet), sem a szabadoknak külön tön
vény(könyv)ük.
 Tartalom

A magyar jogalkotás kezdetei.

Szent István, államalapító
és törvényhozó (Ziins^ky János) ..................................... 5

Szent István Intelmei fiához, Imre herceghez

(fordította, a bevezetést és a jegyzeteket irta
Bollók J á n o s ) .............................................................. .......... 13

Szent István Törvényei (fordította, a bevezetést

és a jegyzeteket írta Kristó Gyula) ................................... 34