A betegek és az egészségesek földje

< I. rész >

Amerika egy beteg ország! Ez nem a személyes véleményem, hanem egy megdönthetetlen tény. Átvizsgálva a
legfrissebb egészségügyi adatokat és előrejelzéseket, képtelen vagyok nem elborzadni a jövőnket látva magam előtt.
Bár most mindenki az anthraxszal és más új keletű fenyegetésekkel van – jogosan – elfoglalva, mégis a jelenség,
amiről beszélni fogunk, ezeknél is veszedelmesebb, mert hosszú idő alatt jött létre, és hosszú időre és odafigyelésre
lesz szükség a korrigálásához. Az anthraxot túl fogjuk élni, de az élelmünk, vizünk és életterünk teljes lerombolását
nem.
Az alábbiakban igyekszem bemutatni az egészségügy szánalmas és félelmetes állapotát Amerikában, ahogy az a
szakirodalomból, kutatásokból és a mindennapos hírekből elém tárul. Azonban nemcsak a problémákról és rossz
hírekről fogok beszámolni, de a Natural Healing Today magazin következő számaiban bemutatom a pozitív
fejleményeket és azokat a konkrét lépéseket, melyeket mindannyian tehetünk a saját helyzetünk és a gyermekeink
jövőjének javítása érdekében.
A betegek földje
Amerika – és kisebb mértékben Európa – rossz útra tért az életünket legsarkalatosabban befolyásoló kérdésben: az
élelmünk minőségét illetően. Az elmúlt száz évben az élelmiszergyártó cégek és az általuk alkalmazott reklám és
marketing vállalatok megváltoztatták az élelemről és étkezésről alkotott véleményünket. Mindezt olyan sikeresen,
hogy amikor ma betér valaki a McDonald’s-ba vagy Burger Kingbe egy hamburgerre és nagy adag kólára, azt hiszi,
hogy finom, tápláló ételt eszik, és nem ártalmas, tápanyagmentes szemetet, amiről valójában szó van. Mára odáig
fajult a helyzet, hogy az emberek többsége az előző mondat olvasása során vagy a tiszta élelemért, vízért vagy
levegőért küzdő emberekben elvakult fanatikusokat lát. Odáig romlott a helyzet, hogy paradox módon a
hagyományos szupermarketekben elneveztek egy kis sarkot „Health Food” azaz „egészséges élelem” részlegnek,
ahol egészséges élelmet lehet kapni. De akkor mit lehet kapni a szupermarket másik 99 százalékában? „Halálos
élelmet”? Az én válaszom az, hogy igen, és ezt a továbbiakban be is fogom bizonyítani, vállalva a kockázatát annak,
hogy az olvasók egy része „fanatikusnak” vagy „idealistának” titulál.
De vajon fanatizmus-e az, amikor a legutóbbi adatokat tanulmányozva, melyek szerint Amerikában minden második
személy krónikusan beteg, az embernek leesik az álla, és így kiált fel elképedve: Hogy a csudába süllyedhettünk
ilyen mélyre?!
Az egészségügyi állapotunkról rendszeresen adatokat gyűjtő és kimutatásokat, előrejelzéseket készítő szervezet, a
Partnership for Solutions így határozza meg a krónikus betegséget:
„Egy krónikus állapot legalább egy évig vagy tovább tart, korlátozza az ember cselekvési szabadságát, és
folyamatos kezelést igényelhet. Több mint 125 millió amerikainak van legalább egy idült betegsége, és 60
milliónak van egynél több! A krónikus betegségek közé tartozik például a cukorbetegség, rák, zöldhályog és
szívbetegség… Az idült betegséggel élő emberek száma ijesztő mértékben nő. 2000-ben 20 millió fővel több volt az
idült betegségben szenvedők száma, mint ahogy azt 1996-ban előre jelezték. 2020-ra az amerikai lakosság 25
százaléka többszörös krónikus betegséggel fog élni, és e betegségek kezelésének a költségei elérik az 1 070 000
000 000 (1,07 billió) dollárt... Az idült betegségben szenvedők száma a 2000-es 125 millióról várhatóan 171
millióra fog emelkedni 2030-ra.” (1)
Ez már nemcsak ijesztő, de teljesen kétségbe ejtő is! És az emberek többségének fogalma sincs erről, holott az
adatok szabadon hozzáférhetők az egészségügyi szakirodalomban. (A fenti tendenciákat jól mutatják a címlapon
látható ábrák.)
És ami mindennél szörnyűbb, hogy az idült betegek életkora egyre fiatalabb és fiatalabb. Csaknem fele az
embereknek 45 éven aluli, míg 15 százalékuk cukorbetegséggel, asztmával, fejlődési rendellenességekkel, rákkal és
más komoly problémákkal küzdő gyerek! És ez nem a vég, ez csak a kezdet!
A gyermekkort legjobban érintő betegség az asztma, ami jelenleg kb. 5 millió gyereknek teszi tönkre az életét. A
népességen belül a gyerekek között fordul elő legmagasabb arányban az asztma, és ez az arány csak az elmúlt
évtizedben 92 százalékkal nőtt! Korábban a gyerekek között csak a fiatalkori (1-es típusú) cukorbetegség fordult elő,
de most már egyre nagyobb számban fejlődik ki közöttük a 2-es típusú, azaz felnőttkori diabétesz. Gyermekek
millióit gyógyszerezik az úgynevezett Attention Deficit Disorder (ADD) miatt, ami nagyjából azt jelenti, hogy
képtelenek koncentrálni vagy odafigyelni bármire. A gyermekek között a halált okozó betegségek között az első
helyen hosszú ideje a rák áll.
Az asztmát, a cukorbetegséget, az ADD-t, a rákot és még egy sor másik betegséget a szennyezett környezet, levegő,
víz és tápanyagmentes, vegyszerekkel teli ételek okozzák! Ha ezeket kiszűrjük az életünkből, nem kapjuk el a fenti
betegségeket. Szóval, vajon ezek után is fanatikusnak tűnik-e az a szülő, aki harcol a tiszta vízért, levegőért és
tápanyagokban dús élelemért? Vagy hogy megfordítsam ezt a kérdést, és felindultságomban hadd legyek
szókimondó: Nem esztelenül felelőtlen, sőt halálosan nemtörődöm az az ember, aki a fenti adatokat és tendenciákat
tudomásul véve továbbra is tömi magába és gyerekébe azt a szemetet, ami okozza ezt a sok szenvedést?!
Tudom, a modern orvostudomány (vagy ahogy lapunk főszerkesztője sokkal találóbban elnevezte: betegségipar)
nem igazán hisz a táplálkozás egészségfenntartó erejében. Amire csak lehet ráfogják az „örökletes” jelzőt, ami
egyrészt felmenti ezt a mesésen jövedelmező iparágat a felelőssége alól, másrészt tehetetlenné változtatja az
embereket, hiszen a saját táplálkozásáról mindenki, de az örökletességről senki sem tehet. Kényelmes és rendkívül
profitáló álláspont!
Nekem azonban vannak konkrét bizonyítékaim arról, hogy mi történik egy néppel, ha nem szemetet eszik, iszik és
lélegzik. És mindezt most olvasóim elé tárom, hadd lássa mindenki az igazat!
Az egészségesek földje
Az egyik legmegdöbbentőbb kísérletet az étrend és egészség összefüggéséről Sir Robert McCarrison angol
kutatóorvos végezte el Indiában az 1920-as évek végén. Dr. McCarrison éveket töltött a kínai, indiai, pakisztáni és
szovjet határ találkozásában a Himalája hegységben elterülő Hunza völgy közelében. Ezt a mesébe illő völgyet a
mesésen egészséges és hosszú életű hunzakut nép lakja.
„A Himalája-hegységben találjuk meg Hunzaföldet, mely alig hosszabb száz mérföldnél, s talán ugyanennyire
széles, körülbelül 30 ezer lakossal” – írta Dr. Jay F. Hoffman az 1960-as években kiadott könyvében Hunza – a
világ legegészségesebb és legtovább élő népének titkai címmel. Dr. Hoffman az amerikai Országos Geriátria
Szövetség megbízásából utazott Hunzaföldre.
„Itt az emberek 100, 110, 120 és olykor 140 éves korukig is elélnek. Ez az örökifjúság hazája – minden valószínűség
szerint az egyetlen a világon… Hunzaföld az igazi Utópia, ha valaha is létezett ilyesmi. Gondoljunk csak bele a
következőkbe: ezen a földön az emberek nem szenvednek a mi gyakori betegségeinktől, mint szívbaj, rák, arthritis,
magas vérnyomás, cukorbetegség, tbc, szénanátha, asztma, máj és vese problémák, székrekedés és sok más
nyavalya, mely beteggé teszi világunkat. Sőt mi több, itt nincsenek kórházak, elmeintézetek, gyógyszertárak,
kocsmák, dohányboltok, rendőrség, börtönök, bűnözés, gyilkosságok és hontalanok!” (2)
Minden szerencsés nyugati látogató, aki eljutott a hunzák több mint 2000 méteres magasságban elterülő kicsiny
földjére, áradozott e nép fiainak testi erejéről, kitartásáról, jó kedélyéről és vendégszeretetéről. „Személyesen
ismerhettem meg egy olyan népet, mely felülmúlhatatlan a fizikai tökéletesség és az általános betegségek hiányának
terén – írta a hunzákról Dr. McCarrison. – Ezek az emberek rendkívül sokáig élnek… E néppel töltött időm során
sohasem találkoztam egyetlen egy esettel sem, amit emésztési probléma, gyomor- vagy nyombélfekély,
vakbélgyulladás, vastagbélgyulladás vagy rák okozott volna.” (3)
A hunzák nem csak a komoly, de a hétköznapi betegségeket, mint pl. a megfázás, sem ismerik. Dr. McCarrison,
kinek kutatási területe a hiánybetegségek voltak, igyekezett megfejteni a titkukat. Erre jó alkalmat kínált, amikor
1927-ben kinevezték táplálkozás kutatási igazgatónak Indiában. E ranggal együtt jól felszerelt laboratóriumot és
képzett munkatársakat kapott.
A doktor alapos kísérletek egész sorozatát tervezte meg, melyekkel azt igyekezett kideríteni, hogy mennyi köze van
a hunzák étkezési szokásainak kiváló egészségi állapotukhoz. Az első kísérlet során 1189 fehér patkány kapta
születésétől fogva a hunzák étrendjét. Ez állt teljes őrlésű gabonából készült lapos kenyérből, rajta egy kis friss
vajjal, fiatal hajtású hüvelyesekből, friss nyers répából és friss nyers káposztából, forralatlan friss tejből, hetente
egyszer kis adag húsból és csontból és bőséges mennyiségű vízből, mely mind ivásra, mind tisztálkodásra szolgált.
Az egyetlen dolog, amit a patkányok nem kaptak, gyümölcs volt, amiből a hunzák hatalmas mennyiséget
fogyasztanak frissen és szárítva egyaránt.
Sem betegség, sem halál
A patkányokat 27 hónapig etették és itatták a fentiek szerint, ami kb. 45 éves kornak felelne meg az embernél. A 27
hónap elteltével a kísérleti állatokat felboncolták és tüzetesen megvizsgálták. Semmiféle betegségnek nem találták a
nyomát náluk! 1931-ben Dr. McCarrison előadást tartott kísérleteiről az angliai Sebész Szövetség előtt, ahol ezt
mondta:
„Az elmúlt két és negyed évben nem fordult elő betegség az albínó patkányok között; a felnőtt állatoknál nem
következett be természetes halál, és – néhány balesetből származó halálesettől eltekintve – nem volt
gyermekhalandóság sem. Mind klinikai, mind post-mortem vizsgálatok után a teljes állomány feltűnően
betegségmentes volt.”
Ezek csodálatos eredmények voltak, melyek azonban nem gyakoroltak szinte semmiféle hatást a kor orvosaira, akik
– a mai orvosokhoz hasonlóan – a betegségeket tudták csak értékelni és nem azok teljes hiányát. Nem kezdtek el
könyvek és újságcikkek dömpingszerűen megjelenni a hunzák étrendjét propagálva, akik nem fogyasztanak fehér
rizst vagy lisztet, sem cukrot, és csak nagyon ritkán esznek húst. Táplálékuk nem előre elkészített, többször
feldolgozott tápanyagmentes „ipari gyártmányokból” áll, mint egy modern amerikaié, hanem helyben, organikusan
termelt friss gyümölcs- és zöldségfélékből, feldolgozatlan, friss tejtermékekből, zölden fogyasztott vagy teljes őrlésű
gabonafélékből.
Dr. McCarrison ezek után duplikálta India más vidékeinek silány étrendjét a laboratóriumában egy még nagyobb
szabású, 2243 patkányt magában foglaló kísérletben. A vitaminokban, ásványokban és egyéb tápanyagokban
hiányos élelmek hatása a kísérleti állatokra megegyezett azzal, amit az adott területeken élő emberek mutattak:
egyetlen szervük sem maradt betegségtől érintetlen.
Az élelem és a viselkedés
De a legmegdöbbentőbb eredmény csak ezután következett. Egy későbbi kísérlet során Dr. McCarrison kíváncsi volt
arra, hogyan hat az a fajta étrend a patkányokra, melyet a szegényebbnek számító angolok fogyasztottak: fehér
kenyér, margarin, édesített tea, megfőzött zöldségek, konzervhúsok és olcsó lekvárok. Ezen az étrenden nemcsak
hogy nem fejlődtek megfelelően a patkányok fizikailag, de kifejlődött bennük egy ideggyengeség, majd rövid időn
belül még szörnyűbb dolgok történtek. „Idegesek voltak – írta a doktor – és hajlamosak a munkatársak
megharapására; boldogtalanul éltek együtt, és a kísérlet 16-ik napján elkezdték megölni és megenni gyengébb
társaikat!”
És az a szegényes étrend, amit az alacsonyabb osztálybeli angolok fogyasztottak a 30-as években még tápanyagban
gazdagnak számított ahhoz a szeméthez képest, amit a jómódú amerikaiak többsége töm magába manapság!
A hunzák ugyan nem vonultak be a köztudatba, de akaratlanul birtokába jutottak annak a tudásnak és gyakorlatnak,
ami lehetővé teszi a betegségmentes, hosszú életet. Én mindig is nagy híve voltam ennek az aprócska, távoli népnek,
s összegyűjtöttem szinte minden fellelhető információt róluk (könyveket, cikkeket, képeket és filmfelvételeket), amit
a Natural Healing Today következő számaiban meg fogok osztani az Olvasókkal. Meggyőződésem, hogy át tudjuk
venni tőlük az egészségfenntartás legfontosabb szabályait úgy, hogy az a mi civilizációnk számára is elfogadható
legyen.
Kérem, tartsanak velem a magazin januári számában egy képes túrára a Himalája hófödte csúcsai között elterülő
termékeny paradicsomba, az egészséges és végtelenül barátságos hunzák földjére!
Referenciák:
(1) Partnership for Solutions: Projection of Chronic Illness Prevalence and Cost Inflation. A Project of Johns
Hopkins University and The Robert Wood Johnson Foundation
(2) Dr. Jay M. Hoffman: Hunza, Secrets of the world’s healthiest and oldest living people. New Win Publishing
(3) J.I. Rodale: The Healthy Hunza. Rodale Press
Ha tetszenek Önnek a magazinunk által bemutatott információk, kérjük, ajánlja weboldalunkat barátai, ismerősei
figyelmébe! Csak egy pár másodpercbe telik az egész. Kérjük, kattintson a lenti linkre:
[ AJÁNLÁS ]