likus-protestáns vallási megosztottság miatt a XVII.

szàzadot a kor emberei gyakran

nevezték „a
magyar romlás századának" -> a XVI. századi reformációra a katolikus válasz az
ellenreformáció (más
néven: a katolikus megújulás); az ellenreformáció egyházi kôzpontja Nagyszombat
volt
- a század meghatározó korstilusa a barokk
pázmány Péter (1570-1637)
- az ellenreformáció vezetó egyénisége, a magyar barokk irodalom korai korszakânak
kôzponti alakja,
a magyar nyelvû barokk próza elsó jelentôs alkotôja
- református csalâdban született, àttért a katolikus hitre (katolizált) -> belépett
a jezsuita rendbe ->
egyetemi tanulmányait Bécsben és Rómában végezte -> filozófiát és teológiát
tanitott a grazi egye-
temen -> egyházi karrierje: téritôpap, esztergomi érsek (1616-) és bíboros (1629-)
-> iskolaalapításai
kôzül a legfontosabb a nagyszombati egyetem (1635) létrehozàsa
- jelentôsebb mûvei:
• hitvitázó írások; céljuk: válaszadás a protestáns prédikátor írók katolikusokkal
szembeni támadá-
saira, a katolikus egyház megerósítése; logikusan felépített érveló szóvegek,
teológiai felkészült-
ség, a sértó gúny, az irónia, a fólényes humor (pl. az Út szép levél címú szóvegben
Pázmány a kor
jelentôs prédikátorát, Alvinczi Pétert támadja; a fiktív levelek írója egy fiatal
protestáns lelkész, aki
kérdéseivel a protestáns eszmék ingatagságára mutât rá)
• a katolikus hitelvekról szóló teológiai múvek (pl. Isteni igazságra vezérló
Kalauz)
* prédikációgyújtemény (Vasárnapokra és egynéhány ünnepekre rendelt evangéliumokról
prédikációk):
a prédikációk katolikus papok számára készített mintadarabok; a barokk retorikus
próza hármas
hatást kíván elérni a befogadóban (tanítás, gyonyorkódtetés, megindítás)
- Pázmány prózájának jellegzetes poétikai eszkózei az eros érzelmi hatás és a
meggyózés érdekében:
retorikai fogások tudatos használata, pl. változatos mondatmodalitás, képszerú
kifejezésmód, szóké-
pek halmozása, (barokk) kórmondat, gyakori hangnem- és stílusváltások a szôvegen
belül, a prózát
ritmikussá tevó szóvegalakzatok (ismétlés, ellentét, gondolatritmus), kulturális
utalások, hétkóznapi
szólások beépítése a gondolatmenetbe
PORTRÉ: ZRÍNYI MIKLÓS ÉS A BAROKK EPOSZ
Irodalomtorténeti helye
- Zrínyi Miklós költo, politikus, hadtudományi munkák szerzóje; koltó-
ként a magyar barokk Pázmány utáni korszakának, a nemzeti témák felé
forduló úgynevezett hósi barokknak kiemelkedó alakja; az eposz mu-
fajának meghonosítója
- Zrínyi irodalmi nagyságának felfedezése a magyar felvilágosodás korára
tehetó (Kazinczy Ferenc csodálta a Szigeti veszedelmef); a reformkorban
sokan saját hazafias és újító programjuk elóképét fedezték fel Zrínyinél
(pl.: Vörösmarty és Kölcsey Zrínyi-versei)
Zrínyi Miklós élete (1620-1664)
az 1566-os szigetvári hós, Zrínyi Miklós azonos nevú dédunokája horvát származású
katolikus arisztokrata családban született Csáktornyán -> apja halála után Pázmány
Péter volt a gyámja -> tanulmányait
a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuitáknál végezte -> kinevezték horvát bánná ->
elsó felesége (Draskovich Mária Eusebia,
akit verseiben Violának nevezett) halála után Löbl Mária Zsófiát vette nóül -4
politikájának kozéppontjában a török
kiüzése állt (felépített egy új végvárat, Zrínyiújvárat, hadjáratot szervezett a
török eilen, állandó nemzeti hadsereg felállí-
tását, a magyarországi és erdélyi rendek osszefogását szorgalmazta) -> mivel a
Habsburgok