3.

tétel
Babits Mihály - a háború utáni költészet (benne: Jónás könyve)

Babits Mihály élete

 1882-Szekszárd katolikus polgári család
 Budapest bölcsész kar (Pázmány) , magyar-francia szak( Kosztolányi és Tóth Árpád),
 1906-1908- Fogaras, Szeged, Újpest, Pest—gimnáziumi tanár.
 A 1908-tól,Nyugat-publikációk (1929 Nyugat főszerkesztője Móricczal; a Nyugat a
halálával ér véget)
 1909-első kötetei Levelek Írisz koszorújából című kötete, majd 1911-ben a Herceg,
hátha megjön a tél is.
 1915-ben a Recitatív című kötetben megjelent háborúellenes versei miatt perbe
fogják (Fortissimo, Játszottam a kezével).
 A Tanácsköztársaság bukása után megfosztják egyetemi katedrájától, meghurcolják,
kizárják az irodalmi társaságokból, csak lassanként kerül vissza az irodalmi életbe.
 Felesége Török Sophie (felvett név, Kazinczy feleségét is így hívták).
 1938-ban egy gégeműtét során hangját elvesztette.
 1941-ben halt meg gégerákban

Első korszak
 francia szimbolisták megismerése
 az aprólékos, mesteri, virtuóz formák használata: tökéletes
 rímeket és versformákat használt, például a különlegesen
 nehéz formájú szonettet
 az antikvitás iránti rajongása. „In Horatium”
 „elefántcsont-torony” szemlélet= a költő különb a tömegnél, magasabbra hivatott és
erkölcsileg magasan fölötte áll a hétköznapi embernek, a nyárspolgárnak

Második korszak
 Babits második költői korszaka nagyjából az első világháború idejére datálható
 háborúellenes versei, amelyek miatt egyetemi állását is elveszítette
 a tiszta, precíz formákat „szabad versek” váltották fel. Húsvét előtt, Fortissimo
(istenkáromlásért perbe fogták)
 expresszionizmus

Harmadik korszak
Babits harmadik költői korszakára jellemző, hogy egyre nagyobb szerepet töltött be életében
a keresztény vallás, bibliai metaforák, hangja nyugodt, kiábrándult, leegyszerűsödött forma,
nyelvezete: köznyelvi.
Babits a Nyugat hasábjain, 1925-ben a következőket írta:
„Az írónak választania kell idő és örökkévalóság, korszerű mondanivalók és örök emberi közt:
a kompromisszum mindinkább lehetetlen. (...) büszke daccal fordítva hátat a kornak,
alkotásokba menekülünk, melyeknek igazsága mélyebb, mint a Kor változó igazságai.”
Jellegzetesen katasztrófa utáni költészet. A háború, a Tanácsköztársaság, Trianon rettenete
után jogosan vetődik fel részint a líra értelmetlenségének, a művészet céltalanságának
gondolata, a Babits által vállalt és kijelölt szerep az elzárkózásé.

Kötetei
 Levelek Iris koszorújából (1909)
 Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
 Béke és háború közt (1911–13)
 Recitatív (1916)
 Nyugtalanság völgye (1920)
 Sziget és tenger (1925)
 Az Istenek halnak, az ember él (1929)
 Versenyt az esztendőkkel! (1933)
 Összes versei (1938)

Fogalmak
 óda: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai
költemény(Babits Mihály: In Horatium)
 ars poetica: költői hitvallás- a költő saját költészetéről vallott felfogását összefoglaló
lírai mű (Babits Mihály: A gazda bekeríti házát, Cigány a siralomházban, Jónás imája)
 szonett: Középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet.
A legkötöttebb formák egyike, ezért az intenzívebb, ambivalens lírai tartalmak
kifejezésére a leghatásosabb. 14 sorból áll, általában két quartinára (10-11 szótagos,
négy soros szakasz) és két terzinára (ugyanolyan szótagszámú három soros szakasz)
tagolva. (Babits Mihály: A lírikus epilógja)
 parafrázis: egy irodalmi mű tematikus vagy formai átköltése (Babits Mihály: Jónás
könyve, Miatyánk)
 szabadvers: olyan költemény, amely kötetlenül vagy egyáltalán nem alkalmazza a vers
zene hagyományos eszközeit (Babits Mihály: Fortissimo)
 enjambement: soráthajlás- a sorok vége nem esik egybe a mondat- vagy tagmondat
határokkal
Sziget és tenger (1945)
 befelé fordulás, az elkülönülés költői magatartása
 értékőrzést, a hagyomány továbbadása a költő feladata lesz—prófétaszerep
 a rombolás után az építésnek kell jönnie elsősorban a múlt értékeinek megőrzésével
fennmaradt alapokon.
 visszatérő jelkép : szigetmotívum- a magánélet nyugalmába, egy idilli „szigetre”
szeretne elvonulni, elbújni, ahol
 szellemi függetlenségét megőrizheti.
 A tenger = negatívum, mely folyton háborog, sosem nyugszik meg. s egyetlen célja az,
hogy elöntse a partot. Vissza lehetne vonulni a védelmet nyújtó szigetre, de az nem
elég magas– nemzet– sorsa feletti kétségbeesés
 A hegy: nem csak fizikai, de szellemi magaslatokat egyaránt jelent, ígv válik a művész
maga is bejárhatatlan hegységrendszerré: mélységek és magaslatok sorává, melynek
talán mindkét véglete megismerhetetlen
 Tartalmi újdonságok: hitvesi szerelem, a fennálló politikai renddel szembeni
elégedetlensége.
 Formai újítás: a egyszerű forma. –szemben a pályakezdő évek formai bravúrjával, a
formaköltészettel
 Petőfi koszorúi - Petőfi születésének évfordulóján a nagy költő szellemét idézve a
közélet torzulása ellen emel hangot.

Az istenek halnak, az ember él (1929)

 Témák: A közélet problémái, önvizsgálat, hagyományőrzés, erkölcs oltalmazása,
szorongás -
 ismét az elzárkózás, a szellemi függetlenségre való törekvés fogalmazódik meg,
 felerősödik a közösségvállalás gondolata
 Legfontosabb a múltban kiküzdött értékek megtartása, átmentése– Csendben érik a
csíra
A gazda bekeríti házát

 legfontosabb feladatának a múltban létrehozott emberi értékek védelmét tartja a

háború után.
 -A „kert” allegória =visszavonuló, elzárkózó magatartást , „kerítés” =az uralkodó
világnézetektől próbálja megvédeni a gazdát és ápolt kertjét =emberi értékeket.
Metaforái–léckatonáim, dzsidások, sün-életem, hősi lécek
 Kerítéssel nem lehet védekezni a barbár, hazug, modern idők ellen– Az értékeket meg
kell menteni a pusztulástól
– ezzel függenek össze az évszakváltással kapcsolatos természet-motívumok:
október, ősz, barbár szelek, fehér csuhás vezeklő (tél) magvak, csíra, tavasz,
madarak, méhek
  -Idő-és értékszembesítő vers
 Cigány a sirlomházban - ars poetica jellegű vers, saját költői fejlődését járja végig. A
címbéli cigány a költő metaforája. A vers az alkotás sejtett hiábavalóságáról beszél.

Versenyt az esztendőkkel (1934)

 folytatja az elzárkózás magatartását, de már megjelenik a prófétaszerep (közéleti
költői szerep) vállalásának kérdése
 küldetéstudat
 A politikába való belemélyedés helyett bölcselkedés
 bibliai prófétákkal való azonosulás.
Mint különös hírmondó

 A különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta.

 a költő mély és örök dolgokat mond, az olvasó nem érti meg, a napi dolgokról követel
híreket.
 A vers szervező elve: hasonlat– a hasonlítottat az utolsó versszakban ismerjük meg
(úgy vagyok én is..)
A Holt próféta a hegyen

 Magát egy holt prófétához hasonlítja ugyan, de senki nem hallja, s kap hírt ugyan a
világról, de nem változtatják meg, mert ő „Változatlan”.
 A szigetélmény elmélyülésének a verse
 A világ és az ember közötti kapcsolatot a posta biztosítja– ez utal a kommunikáció
hiányára (ld.abszurd)
 A beszélő= meg nem értett Jeremiás prófétával azonosul
 A költészet szerepének pusztulsáa fejeződik ki a versben
Csak posta voltál

 önmegszólító vers– megszólított egy általános „ki”

 Létösszegző. Önértelmező vers
 A vers szervező elve: kérdés –felelet– vita– a lírai én nyomot hagy-e maga után, és ha
igen, akkor felismerhető lesz-e, ő maga– a művész, ill. az ember helye a világban

A 30-as évek Verseinek nagy része az „objektív líra” fogalomkörébe tartozik. Ez azt jelenti,
hogy nem direkt egyesszám első személyben írja a verseit, hanem egy másik személy
(gyakran egy ószövetségi próféta) nevében Holt próféta a hegyen
-a költő egyes szám harmadik személyben, tehát külső nézőpontból ír valakiről, de az olvasó
tudja, hogy ez a valaki magát a költőt testesíti meg szimbolikusan.
Ilyen költemény a Jónás könyve.

Jónás könyve (1938)

 Műtéte után veti papírra. A prófétikus versek folytatása.
 Négyrészes elbeszélő költemény: a bibliai Jónás-történetet beszéli el
 szellemi önéletrajza rejtőzik mögötte.

Ószövetségi történet Babits Jónás könyve

a niniveiek megtérnek
Üzenete: Isten irgalmassága
Cím. Jónás próféta könyve
Jónás maga kéri a hajósokat, hogy vessék
a tengerbe
A cethal gyomrában töltött napok nincsenek Naturalista elemek– pl. a cethal gyomra
részletesen leírva
tovább élik bűnös életüket
Jónás szemszögéből Isten irgalmassága
igazságtalannak tűnik
A főhős, Jónás esendőbb, hétköznapi
szereplő
Cím: Jónás könyvekimarad a
prófétaellenpróféta, prófétaiatlan próféta
Jónás meglapul a hajófenéken– azt kéri,
hogy az erdőszélen
tegyék ki

Jónás próféta Babits Mihály

Isten elküldi Jónást, hogy hirdesse Isten -Babits a háború után visszavonul, nem
igéjét a bűnös Ninive lakóinak  ha nem vállal közéleti szerepet (ld. Sziget és tenger
térnek meg, Isten elpusztítja Ninivét
Jónásnak nem tetszik a próféta szerep 
elmenekül
-miután Isten a tengerbe veti  cethal
gyomra  elindul Ninivébe  de az
emberek kinevetik  folytatják bűnös
életüket
-Jónás elvárja, hogy Isten elpusztítsa a
várost, de ez nem
történik meg
Az Úr Jónásnak: „Mert vétkesek közt cinkos,
aki néma”
Jónás jellemzői
-félszeg, komikus, esetlen figura
-mélységesen emberi, esendő alak– fél
vállalni a fel-
adatot, fél attól, hogy kinevetik
-ő is bűnös alak, mivel a niniveiek halálát
kívánja
-helyzetét a kettős prés szerepe jellemzi:
kétfelől nyomják: egyszerre harcol Ninivével
és az Úrral
c. kötet)
-testi kínok átélése,  szenvedéseiben
Babits is a hitét, illetve Istent kereste 
Istennel való vitázás  utalhat a háborús
költészetre is
-A költő sem hallgathat  kötelessége szót
emelni a világ barbársága ellen
A mű üzenete
A mű középpontjában az Úr és Jónás vitája
áll (ld. Csak posta voltál)
A vitát az Úr zárja le a tök példázattal 
megérteti Jónással, hogy küldetéstudata
elszakadt az Isten tervétől
Az igazság nevében nem szabad
embertelenségre vetemedni
Jónás feladata: felszólalni a gonosz ellen
Isten nem pusztítja el Ninivét = nem akarja
hiábavalóvá tenni az elődök munkáját