Az emésztőszervrendszer

Az ember emésztőrendszere az emlősökéhez hasonlóan háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre

tagolódik.

Az előbél

Amikor leharapjuk a falatot, a táplálék a bélcsatorna legelső szakaszába, a szájüregbe kerül. A falatot
megrágjuk, összekeverjük nyállal, és lenyeljük. A mindenki által jól ismert folyamat a fogak, a rágóizmok, a
nyálmirigyek, a nyelv és a garat együttműködését igényli. A garat egy forgalmas kereszteződés: az orrüreg,
a szájüreg, a légcső és a nyelőcső is kapcsolatban áll vele.

Életünk során két sorozat fog fejlődik ki. A tejfogak száma húsz. A fogváltás 6-7 éves korban kezdődik, és
fiatal felnőttkorban fejeződik be. A teljes felnőtt fogsor 32 maradó fogból áll.

A szájüreg legnagyobb részét az izmos nyelv tölti ki. Nagyon pontos, finom mozgásokra képes, például
nélkülözhetetlen a beszédhangok képzésében. Rágni sem tudnánk nélküle, mert a falatot a nyelv tartja a
fogsorok között. A felszínén az ízlelőszemölcsökben a táplálék ízanyagait érzékelő idegvégződések vannak.
Az étel rágás közben elkeveredik a nyállal, és pépes, könnyen lenyelhető falattá alakul. A táplálék
darabolásán kívül a szájüregben a nyál megkezdi a keményítő emésztését is. A nyál szerepe az is, hogy
bevonja és nedvesen tartsa a szájüreg belső felszínét, emellett fertőtlenítő hatása is van. A nyálat termelő
nagy nyálmirigyek a szájüregen kívül vannak, váladékuk a kivezetőcsöveken keresztül ömlik be. A nyelés
sok izom összehangolt munkáját igényli. Az izmok a falatot a nyelőcsőbe juttatják, majd a nyelőcső
izomzata a gyomor felé továbbítja. A gyomor tágulékony szerv. Tárolja a táplálékot, és emésztés után
kisebb adagokban továbbhajtja a vékonybél felé. Mirigyei termelik a gyomornedvet, erős izomzata pedig
összekeveri vele a félig-meddig emésztett táplálékot. A gyomornedvben sósav található, amely fertőtleníti
a falatot a táplálékkal lenyelt baktériumoktól, és megfelelő kémhatást biztosít az emésztőenzimek
működéséhez. A gyomorban a fehérjék lebontása történik. A gyomor mirigyeinek harmadik váladéka
nyálkás anyag, ez védi meg a gyomor falát az emésztőenzimek hatásától.

A középbél

A középbélben zajlik az emésztés és a felszívás nagyobbik része. A vékonybél gyomorhoz közeli szakaszába
két nagy emésztőmirigy, a hasnyálmirigy és a máj juttatja váladékát. A hasnyálmirigy termeli a hasnyálat,
amelyben mindhárom emészthető tápanyag lebontásához vannak enzimek. A máj váladéka, az epe a zsírok
emésztésében vesz részt. Enzimet nem tartalmaz. A zsírok lebontásában nehézséget okoz, hogy nem
oldódnak vízben, ezért nagy cseppekké állnak össze. A nagy, összefüggő zsírcseppeket az epe oszlatja szét
apró cseppekké.

A bélfal redőzött belső felszínét kesztyűujjhoz hasonló kiemelkedések, a bélbolyhok borítják. Olyan tőlük a
vékonybél belső felszíne, mint a bársony. A tápanyagok a bélbolyhok hatalmas felületén szívódnak fel. A
felszívódás során a bélhámsejtek a vérerekbe juttatják a megemésztett óriásmolekulák építőköveit, a
vitaminokat, a vizet és az ásványi anyagokat.

A máj a szervezet laboratóriuma, mert minden tápanyag anyagcseréjében részt vesz. A máj egyik
legfontosabb szerepe a méregtelenítés. Ennek során a mérgező anyagok olyan formába kerülnek, hogy
gyorsan el lehessen távolítani őket.

Mirigyek:

Az utóbél

Az utóbél első szakasza a rövid vakbél, amit a vastagbél követ, utolsó szakasza a végbél. A vastagbélben
már nincsenek bélbolyhok. A tápanyagok nagy része a vékonybélben felszívódik. A víz és az ásványi
anyagok felszívódása még folytatódik, ezért a béltartalom besűrűsödik, és mozgása lelassul. A bélcsatorna
mozgását az emészthetetlen cellulózrostok serkentik.

A vastagbélben rengeteg, számunkra emészthetetlen anyaggal táplálkozó baktérium él. Haszon számunkra,
hogy nélkülözhetetlen vitaminokat termelnek. Az emészthetetlen anyagokból és a baktériumtömegből
alakul ki a széklet, amely a végbélnyíláson keresztül távozik.