8.

tétel Jelek, jelrendszerek

A jel fogalma
A jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhetődarabja a valóságnak, amely egy másik
valóságdarabra, jelenségre utal. Egy jelenség önmagában sohasem jel, csak ha jelként
fogjuk fel, azaz az észlelő számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor
közvetlenül felfogható. A jelek sohasem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel
együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja.
jelölő (amit érzékelünk, a jel külső formája),
jelölt (az a tartalom, amelyet a jel felidéz)

A jelek típusai
1. A jelek eredete alapján
 természetes jelek: természeti jelenségek, mint jelek; hiányzik a közlési
szándék;
pl.: tűz füstje, állat lábnyoma a hóban
 mesterséges jelek: ember által létrehozott jelek; általában egy jelrendszerbe
illeszkednek; egyszerűbbek, mint a valóság; egy közösség használja őket;
pl.: karjelzések, írásjelek

2. A jelölő és a jelölt tárgy viszonya alapján

 index: ok-okozati, logikai összefüggésen alapul; ha a jelölő és jelölt között ok-
okozati, térbeli vagy időbeli kapcsolat van: füst - tűz, láb – lábnyom, a
közlekedési lámpában a haladási irányt jelző nyíl, csengő -> vége az órának
 ikon: hasonlóságon alapul; ha a jel a jelölt tárgyra saját jellemzőivel utal,
vagyis hasonlít arra a valamire: közlekedési lámpában álló vagy lépő
emberalak, pl.: térkép, kép, grafikon
 szimbólum: társadalmi megegyezésen alapul, ha a jeltest kiválasztása
megegyezés eredménye: a piros-fehér-zöld zászló nemzeti lobogónkat jelenti.
pl.: címer, zászló

A jelek közös tulajdonságai, jellemzői:

 érzékszerveinkkel felfoghatók,
 önmaguknál többet jelentenek,
 általánosító szerepűek, tehát nemcsak egyetlen tárgyat, jelenséget idéznek fel,
hanem a hozzájuk hasonló többit is,
 egy adott közösség minden tagja elfogadja,
 egy jelrendszer tagjai,
 a jel az emberi érintkezésben tölti be szerepét: a jelzést.

Nem nyelvi jelek:

pl. KRESZ-táblák, füstjelek, testnyelv, tekintetnyelv, emberi gesztusok, állatok jelei stb.

Nyelvi jelek:
A nyelv a legáltalánosabb jelrendszer, ami minden ember tulajdona.
A nyelv felépülése: Jel + Szabály + Hagyomány
A nyelvi jelek rögzítésére szolgál az írás: fő csoportok: fogalom-, szótag-, betűírás.
Külön jelrendszerei vannak a tudományágaknak, pl.: fizika, kémia, matematika.
A nyelvi jel-A jelölő (hangcsoport vagy betűsor) és a jelölt kapcsolatából áll.
Jellemzői:
 konvencionális, megegyezésen alapul (kivéve a hangutánzó szavakat)
 egy közösség minden tagja elfogadja
 mindig egy rendszer része
 önmagán túlmutató jelentéssel bír
 elvonatkoztató jellegű

A nyelvi jel jelentése

 denotáció: a szavak elsődleges jelentése, alapjelentése (pl.: ősz – a négy évszak
egyike)
 konnotáció: a denotáció kiegészítése, másodlagos, származékos jelentés, a jelhez
kapcsolódó, a jel által kiváltott asszociáció (pl.: ősz – elmúlás, szomorúság)

2. jelek fajtái
 Eredetük szerint
o Természetes jelek: Nem emberi kéz alkotta (pl: láz, villámlás)
o Mesterséges jelek: Ember alkotta (pl: zászlók, kitűzők, nyelvi jelrendszerek)
 Felépítésük szerint:
o Verbális jelek: Nyelvi eszközökből állnak (pl: szavak, mondatok, szövegek)
o Nem verbális jelek: Bármely más eszközkészletet vesznek igénybe. (pl:
gusztus, mimika, zebra)
 Jelölt és jelölő viszonya szerint:
o Ikonikus jelek: a jelölt kicsinyített mása a jelölőnek, közöttük hasonlóságok
vannak. (pl: térkép, építési tervek, szgép ikonok.)
o Indexikus jelek: A jelölt és jelölő között érintkezésen alapuló viszony van. (pl:
füst->tűz o láz->betegség)
o Szimbolikus jelek: A jelölt és jelölő között hagyományi, társadalmi szokáson
alapuló kapcsolat van. (pl: béke szimbóluma a galamb, nyelvi jelek, zászlók)

3. Nyelvi jelrendszer
Nyelv: legegyetemesebb jelrendszer, mert a legtökéletesebben képes a valóságot
visszatükrözni.
Évezredek alatt alakult ki, az emberi érintkezésben fejlődött egyszerű jelzésekből
bonyolult komplex egésszé.
Több alrendszerek összefüggése és szabályok sokasága kapcsolja össze.

Fonéma: legkisebb nyelvi elem, jelentés megkülönböztető szerepe van, de önálló jelentése
nincs. Nem minősül nyelvi jelnek. Rendszerek sokasága alkotja
Morféma: legkisebb nyelvi jel, melynek önálló jelentése van.
Szótövek vagy toldalékok lehetnek. Alrendszerek alkotják
Szintagma (szószerkezet): A mondaton belül szorosan összefüggő szavak kapcsolata.
Szabályok alapján használjuk helyesen.
Mondat: Egy kerek, egész, lezárt gondolat kifejezésére szolgál.
Szöveg: Legnagyobb nyelvi egység
Adott beszédhelyzetben a mondanivaló egészét tartalmazza.