9.

tétel A magánhangzók és mássalhangzók rendszere

Magánhangzók rendszere
Mgh-ról akkor beszélünk, ha a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba. Ajakműködés
szempontjából kerek a, o, u, ö, ü és ajakréses hangok í, e, é, á. Mgh-k a képzés helye szerint
lehet hátul képzett a, á, o, ó, u, ú ezek mély mgh-k (autó), elől képzett magas mgh-k e, é, i, í, ö,
ő, ü, ű (teniszütő). Ejtés ideje szerint rövid és hosszú.

Magánhangzó törvények
1.)Hangrend, illeszkedés törvénye
 Hangrendet a szavakban lévő mgh-k határozzák meg.
 Magas hangrend: érintő, török; a szóban szereplő összes mgh magas
 Mély hangrendű: ablak, Ádám, torok; a szóban szereplő összes mgh mély
 Vegyes hangrendű: szivacs, ajtókilincs; magas mghk főleg az i-í, e-é hangok
 Toldalékok illeszkedése: magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű toldalék.
o Egyalakú toldalék:
-kor ötkor
-ként tanárként
-i budapesti
o Kétalakú toldalék.: egy magas és egy mély hangrendű
-ból -ből, -ban -ben
-ról -ről, -ra -re
-tól -től
o Háromalakú toldalék: az egyik magas hangrendű toldalék ajakréses, a másik
ajakkerekítéses
-on, -en, -ön
-hoz, -hez, -höz
-kod, -ked, -köd
-tok, -tek, -tök
Összetett szavak toldalékolása, mindig az utótaghoz igazodik a toldalék.

2.) Hiátustörvény
Ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő j hangot
toldunk be
pl.: fiú -> [fijú]; dió -> [dijó]

Mássalhangzók rendszere
A msh-k a hangszalagok működése alapján két fajtája van:
 zöngétlen (zlen) c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty (tyúk feszes cipót csíp +h)
 zöngés (zgés) b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs
Msh-k akadály szerint:
 ajakhangok b, p, v
 foghang c, d, t
 szájpadlás v. ínyhang g, ty, ny, k
 gégehang h
Egyvariációs msh-k (nincs párja):
 zlen h
 zgés m, n, ny, l, r, j
Kétvariációs msh-k (van párja)
 zlen p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty
 zgés b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy
Mássalhangzótörvények:
Alapjuk az az élettani és tudati jelenség, hogy a hangokat nem elszigetelten, hanem
összefüggő folyamat részeként mondjuk és halljuk; az egyes hangok képzésekor a hangképző
szervek felkészülnek a következő hang képzésére is.
1.) Részleges hasonulás: Regresszív folyamat; két mássalhangzó találkozásakor a hangkapcsolat
második tagja a megelőző mássalhangzót a képzés egy mozzanatában hasonlóvá teszi.
a.) Zöngésség szerinti részleges hasonulás
– Nem vesznek részt az egyvariációs zöngések.
– Csak hasonít, de maga nem hasonul: egyvariációs zöngétlen ‘h’ (pl.: adhat, méhvel)
– Csak hasonul, de nem hasonít: ‘v’ (pl.: tévhit, kötve)
– Hasonít és hasonul: kétvariációsak (pl.: hadparancs, világcsaló, képzavar, megfagytok)
b.) Képzés helye szerinti részleges hasonulás
– ‘b–p’ ajakhang, ritkábban az ‘m’ a megelőző ‘n’ nazális foghangot a megfelelő
ajakhangra, nazális ‘m’-re változtatja.
(n+b _ m+b; pl.: különben, azonban)
(n+p _ m+p; pl.: színpad, kínpad)
(n+m _ m+m; pl.: azonmód)
– ‘ty–gy’, ritkábban az ‘ny’ a megelőző ‘n’ hangot ‘ny’-re változtatja.
(n+ty _ ny+ty; pl.: kallantyú)
(n+gy _ ny+gy; pl.: hangya)
(n+ny _ ny+ny; pl.: azonnyomban)
2.) Teljes hasonulás: Két különböző mássalhangzó teljesen egyneművé válik legalább két
képzésmozzanatban. (X+Y _ X+X vagy Y+Y)
– progresszív (X+Y _ X+X; pl.: azzal) vagy regresszív (X+Y _ Y+Y; pl.: avval)
– írásban jelölt (pl.: azzal) vagy jelöletlen (pl.: egészség)
3.) Összeolvadás: Két különböző mássalhangzó egy harmadik, általában hosszú mássalhangzóvá
alakul. (X+Y _ Z; pl.: tetszik, adja)
4.) Mássalhangzó-rövidülés: Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a
kiejtésben a hosszú megrövidül. (pl.: mondd, szálldos, otthon)
5.) Mássalhangzó-kiesés: Ha kettőnél több mássalhangzó kerül egymás mellé a szóban, akkor
általában a középső kiesik. (pl.: mindnyájan, nézd meg)