Háborútól forradalomig

Az átmenet évei Magyarországon

1. A kommunisták térnyerése:
- A szovjetek csapatokkal együtt az ország területére megérkeztek a moszkvai magyar kommunisták ,
a moszkoviták (Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre) is Rákosi Mátyás vezetésével. Népszerűségük
növelése érdekében demokratikus kormányzatot követeltek.
- Még javában zajlottak a harcok (II. világháború) az ország területén, de a korábbi baloldali pártok a
törvényes rend helyreállítása érdekében megalakították 1944. december 2-án a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Frontot: Magyar Kommunista Párt (MKP), Szociáldemokrata Párt (SZDP), Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), Nemzeti Parasztpárt (NPP), Polgári Demokrata Párt
(PDP), szakszervezetek. Az MKP kiáltványát fogadták el: fasizmus elleni harc, demokratikus
Magyarország.
- 1944. december 21., összehívták Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlést, megalakították
december 22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormányt → Dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett a
miniszterelnök. Magas a kommunista képviselők aránya. A kormány programja demokratikus jellegű:
Hadüzenet a németeknek (de nem kapott Magyarország szerepet a németek legyőzésében), 300 milliós
dollár jóvátétel vállalása és a demokratikus kibontakozás elindítása.
- A háborús bűnösök felelősségre vonására kommunista befolyás alatt lévő népbíróságokat hoztak
létre, amely 1950-ig egyre inkább kommunistákat szolgálta, pl. 1949-ben Rajk László kommunista
vezetőt is halálra ítélte.

2. A földosztás:
- 1945. március, a kormány kiadta a földtörvényt, végrehajtását Nagy Imre földművelésügyi miniszter
irányította. 600 ezer földigénylő között osztották fel a 100 hold feletti, úri és egyházi, illetve a 200
hold feletti paraszti birtokokat. A parasztság nagy része kapott földet (átlag 5,1 holdat). A
kommunisták így akarták a parasztság nagy részét megnyerni, érdekeiket védőként tetszelegtek. A ki
nem osztott birtokok állami tulajdonba kerültek.
- Átalakította a magyar birtokszerkezetet és magyar társadalmat: Felszámolta a nagy- és
középbirtokot, és megnőtt a kis- és törpebirtokosok hányada. A volt tulajdonosok nem kaptak
kártérítést.
- Túlkapások (pl. kisebb módos paraszti birtokokat is felosztottak) ellen az FKgP szót emelt → FKgP
↔ MKP (a parasztság érdekeit védő pártként jelent meg).

3. Az 1945-ös választások:
- Új választójogi törvény: Általános és titkos választójog, minden 20. évét betöltött magyar férfi és nő
választhat és választható, a háborús bűnösöket és a szélsőjobboldali vezetőket kizárta. Pártokra lehetett
szavazni (listás, lajstromos választás), jelöltekre nem.
- 1945. november 4., az első szabad választások: A gyűjtőpárttá vált Kisgazdapárt 57%-kal győzött. A
kommunisták nélkül nem alakíthattak kormányt, ezért a SZEB nyomására nagykoalíciós kormány
alakult. Miniszterelnök a kisgazda Tildy Zoltán lett. A kommunisták kapták a belügyet, majd
megszerezték a gazdaságpolitika feletti irányítást.

4. Az újjáépítés:
- Az ipari termelés visszaesett, a kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott → árut áruért vettek
(„batyuzások”). Fontos a közlekedés, pl. vasút, hidak helyreállítása. Az ország hamar talpra állt. De a
megszálló hadsereg ellátása és a jóvátételi szállítások jelentős terhet jelentettek.
- 1946 nyara: A világ egyik legnagyobb mérvű inflációja (milliós, majd billiós címletű bankjegyek).
Az USA visszaadta a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét. 1946. augusztus 1., bevezették az új,
értékálló forintot.
- MKP: Látta az újjáépítés fontosságát, létrehozta a Gazdasági Főtanácsot, kommunista vezetéssel,
államosítások erősítése.
5. Belpolitikai küzdelmek:
- Minden párt a köztársasági államformát támogatta. 1946. február 1., kikiáltották a második Magyar
Köztársaságot. Köztársasági elnök: Tildy Zoltán, az új miniszterelnök: A szintén kisgazda Nagy
Ferenc.
- Éles harc: FKgP ↔ MKP. Az FKgP a demokrácia híve, az MKP pont ezt akarta szétverni, és
demokratikus színezetű hatalomátvételre készült.
- Szalámitaktika: Az MKP újabb és újabb, számára veszélyes csoportokat választott le a rivális
pártokról, valósággal felszeletelve azokat. A kommunista szimpatizánsok nem léptek át az MKP-ba,
hanem belülről bomlasztották pártjaikat.
- 1946. március, az MKP, az SZDP, az NPP és a szakszervezetek megalakították a Baloldali Blokkot.
Támadást indítottak a kisgazdák ellen, akik kényszerűségből kizártak 20 képviselőt (Sulyok Dezső
vezetésével Magyar Szabadság Pártja néven működtek tovább a parlamentben.
- Az FKgP korrigálni akarta a földreform során elkövetett szabálytalanságokat. A kommunisták
tüntetéseket szerveztek („Földet vissza nem adunk”), felhasználták a tömeget + demagógia,
megfélemlítés. Kovács Béla földművelésügyi miniszter lemondott.
- Új törvény 1946-ban kommunista nyomásra: A demokratikus rend és a köztársaság védelméről → a
belügyi szervek felléphettek a kommunisták politikai ellenfeleivel szemben. A Politikai Rendészeti
Osztályból (PRO) Államvédelmi Osztály (ÁVO) lett Péter Gábor (MKP) vezetésével a kommunista
vezetésű Belügyminisztérium alatt.
- Bevezették a B-listázást: Politikai megbízhatóság szempontjából vizsgálták felül az alkalmazottakat,
a hivatalok éléről eltávolították a kisgazdapárt embereit.
- A szalámitaktika hatására az FKgP parlamenti többsége és befolyása folyamatosan apadt.
6. A párizsi béke és a németek (svábok) kitelepítése és a lakosságcsere:
- 1947. február 10., a békeszerződés aláírása Párizsban:
1. Az 1938. január 1-jei határok maradtak meg.
2. Csehszlovákia területi nyeresége: 3 magyar falut elcsatoltak (Dunacsún,
Horvátjárfalu, Oroszvár) → „pozsonyi hídfő”.
3. Jóváhagyta a 300 milliós jóvátételt.
4. 60 ezer fős hadsereg, 5 ezer fős légierő.
- Nem biztosította a kisebbségi jogokat → a szomszédos országok magyarsága védtelen a homogén
nemzetállamot akaró szomszéd államokban.
- Nem állt helyre Magyarország szuverenitása → szovjet megszállás.
- Mintegy 200 ezer németet telepítettek ki a potsdami értekezlet döntése alapján + németellenesség + a
földosztással meglehetett szerezni a földjeiket, házaikba menekült magyarok élhettek.