Székely Boglárka 10.

A Szent Szövetség
Előzmények
A francia forradalom és napóleon váltotta ki azt az európai összefogást, ami először az ország
leverésében és a forradalom megszüntetésében majd a kialakult helyzet újabban
megismétlésének megakadályozásában foglalt álláspontot. A bécsi kongresszus 1814.
szeptember 14-én ül össze Metternich Kelemen (majdani szent szövetség vezetője is) elnöksége
alatt. A tárgyalásokon I. Ferenc, I. Sándor és III. Vilmos mellett minden jelentősebb európai
állam külügyminiszterei képviselték országukat. A kongresszus három fő célt tűzött ki maga
elé. A restaurációt, legitimitást és a dinasztikus szolidaritást. A kongresszus határozatai a
területi rendelkezéseket illetően:
• Ausztria lemond Belgiumról, megkapja Velencét, Dalmáciát.
• Poroszország megkapja Svéd-Pomerániát, Szászország egy részét.
• Oroszország megkapja Finnországot, Besszarábiát és a varsói hercegség keleti részét.
• Ausztria és Poroszország osztozott
Lengyelország maradékán.
• Anglia tengeri hatalmához kap stratégiai
pontokat: Málta, Helgoland, Ceylon,
Fokföld.
• Svájc függetlenségét szavatolják.
• Itália széttagoltsága megmarad.
• Megszűnik a német-római császárság,
helyette német államszövetség
• Osztrák császárság kialakulása
• Belgium és Hollandia egyesítése:
Németalföldi királyság.
A konferencia által meghatározott területi változásokat 1815-ben a párizsi békében
szentesítették. A béke tartalmazza még azt a kitételt is, hogy Franciaországban öt évig 150000
katona állomásozik, akik a béke betartását ellenőrzik.

Mindez azért volt fontos mert Napóleon nagyban manipulálta az uralkodó dinasztiákat saját
magához hű emberekkel, családtagokkal, valamint nagyban átrajzolta az európai térképet
terjeszkedésével és európai hegemóniára törekvésével. A napóleoni idők előtti dinasztiák újra
hatalomhoz engedése és a területi rendezés segítette a régi idők hatalmi egyensúlyának újbóli
beállását. Ehhez a megerősödött Oroszország visszaszorítása, Ausztria és Poroszország
megerősítése és Franciaország mérsékelt gyengítése volt szükséges. A bécsi kongresszus
rendelkezéseire létrehozott biztonsági garancia volt a Szent szövetség.

A Szent Szövetség elméletben

A bécsi kongresszus 1815. június 9-én írta alá. Tagjai voltak: az orosz cár (I. Sándor), az osztrák
császár (I. Ferenc), a porosz király (III. Frigyes Vilmos) valamint a kontinens több jelentős
uralkodója, leszámítva az angolokat, törököket és a pápai államot. Az angolok alkotmányos
monarchia révén nem voltak jogosultak belépni az uralkodók körébe, nemmellesleg távol álltak
Székely Boglárka 10.b

az abszolutizmustól, amit a szövetség előszeretettel támogatott. A törökök már nem voltak

jelentős tagok a kérdésben, emellett a tagok a szent keresztre tettek esküt tehát ugyancsak
érdektelenek. A pápai állam a három alapító országból kettővel nem szimpatizált vallási
beállítottsága miatt (poroszok eretnekek, az oroszok elhajlók, csak az osztrákok becsületes
keresztények) emiatt nem lett tagja a szövetségnek.
A Szent Szövetség nemcsak a bécsi kongresszus döntéseit volt hivatott betartattni hanem egyéb
önálló célokat is hajszolt. A vallás, a béke és az igazság nevében akarták megóvni Európát és
népeiket a bűn ragályától. Hogy ezt sikeresen elérjék, megalkották önálló elveiket, mint
szövetség. Néhány fontosabb alapelvük:

• a szövetség tagállamai és alattvalóik mind honfitársaknak tekintetik

• minden alkalommal segítséget nyújtanak egymásnak
• ha tagországban lévő forradalom veszedelmet jelent egy másik tagországra akkor nem
tekintetik többé tagországnak, valamint más tagország katonailag közbeavatkozhat
• a hatalmak törvénytelen kormánytól eszközölt semmiféle változást nem fognak
elismerni...stb.
A szent szövetség legfontosabb céljai a restauráció (forradalom előtti viszonyok helyreállítása),
a legitimitás (régi dinasztiák hatalmának helyreállítása), intervenció (a beavatkozás elve), a
cenzúra (hadüzenet az alkotmányosságnak). Tehát összefoglalva az összeurópai restauráció és
az abszolutizmus támogatása.
A legfőbb eszmerendszerek, ami ellen fellépet a szent szövetség és tagállamai a köztársasági
törekvés, függetlenségi törekvés (Lengyelország és Magyarországgal szemben be is
bizonyosul) és a nacionalista nemzetalkotó törekvések (a szövetség a dinasztiákat védi nem a
nemzetet).

A Szent Szövetség a gyakorlatban

Már a megalakulását követő években nemzeti mozgalmak kezdődtek a szövetség ellen.
Természetesen az elveiket betartva a tagországok segítik a másik ország forradalmának
leverését. Az 1820-23-as spanyol felkelést a Szent Szövetség együttesen, az 1820-as piemonti
és nápolyi megmozdulásoknak az osztrákok vetettek véget, Lengyelország orosz fennhatóság
alá tartozó területén is leverték a felkelést véget vetve a látszólagosfüggetlenségüknek (1830-
31) ugyanakkor így elősegítve a majdani belga és francia forradalom sikerét. (intervenció
megakadályozása)

Az 1820-as évek alkotmányosságra törekvő mozgalomhullám egyike volt a görög felkelés, ami
több szempontból is kiemelkedő hiszen itt a felkelők mellé ált a szövetség. Az oszmánok általi
genocídiumot (népirtás) követően a közvélemény és a nagypolitikai vélemény is a görögökkel
szimpatizált. Természetesen más okokból. A szövetség kénytelen volt belátni, hogy ebben a
helyzetben előbbvaló a nagyhatalmak politikai érdeke, mint a megfogalmazott elvek követése.
(a köztársaságot kikiáltó görögök nem éppen abszolutista hatalomra vágytak). A köztudatban
ez az ellentmondásos döntés keleti kérdésként vált ismertté.1830-ban kompromisszumot kötve
a görögök önálló királyság lett. Egy másik forradalomból szerencsésen kikerült állam Belgium.
Székely Boglárka 10.b

Igaz Hollandia leverte a felkelést, a nagyhatalmak visszahívták és megtették Belgiumot

függetlennek, mégpedig nagyhatalmi érdekükből.

Franciaországban is kitört egy forradalom (1830 július) aminek a második Bourbon király volt
a fő oka. A restauráció után újra trónra
ültetett Bourbon dinasztia akkor
uralkodó királya (XVIII. Lajos)
Napóleon rendszerét tartotta fent,
betartotta az előző forradalom által
kiharcolt jogokat, például
megmaradtak a földviszonyok, a
törvény előtti egyenlőség, a
választójog, a közteherviselés, a
nemesi jogok nem kerültek
visszahelyezésre, az országot
alkotmányosság jellemezte és a polgári
törvénykönyvet is betartotta, betartatta.
Utódja 180 fokos fordulatot vett, X.
Károly a fentieket nem tartotta tiszteletben, sőt új törvényeket vezetett be, úgy, mint hogy a
forradalom alatt elmenekült nemességnek kártérítést vezetett be, az egyházat rettentő szigorú
törvényekkel védte, a nemzetgyűlés háttérbe szorítása és abszolutista nézetek támogatása. A
forradalom a király és ezáltal a Bourbon dinasztia elűzésére jött létre. Utódja Lajos Fülöp már
az alkotmányos monarchia rendelkezéseit tartotta szem előtt. Uralkodásához fűződik a cenzúra
eltörlése, a választók számának növekedése. A polgárság érdekeinek megfelelő alkotmányos
királyság alakult (polgárkirályság) és ennek köszönhetően Franciaország kilépett a Szent
Szövetségből.

A rengeteg forradalomból és felkelésből látszik a Szent szövetség ultrakonzervatív hatalmának

instabilitása, ugyanakkor mégis fennmarad és sikeresen befolyásolja majd az európai, főleg a
magyar történelmet.