Irodalom 18.

tétel

Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra

(Babaszoba) című drámájában

1. Henrik Ibsen
2. Az ibseni dramaturgia, analitikus dráma
3. A dráma cselekménye
4. A dráma szerkezete
5. Jellemek
6. Motívumok, szimbólumok
7. Kérdésfelvetések

1.Henrik Ibsen:

Henrik Ibsen század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket,
Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába,
már úgy, mint világhírű író. Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és
társadalmi problémákat (Nóra, A vadkacsa, Solness építőmester).

2.Az ibseni dramaturgia, analitikus dráma

Ibsen Csehovval együtt a dráma műfajának megújítója.

Művének főbb jellemzői:

Analitikus szerkesztésmód:

 Az analitikus dráma (görög analüszisz 'elemzés' szóból) elemző dráma, a drámai szerkesztés
egyik fő módszerét alkalmazó drámai mű, melyben az alapkonfliktust okozó esemény a
darab kezdetekor már megtörtént, de ennek múltbeli okai nem, vagy nem mind derülnek ki
az első felvonásban, hanem fokozatosan derül fény rájuk, így lendítik előre a jelenben
játszódó cselekményt, amelynek lényege a múlt feltárulásának folyamata, erről szól a mű.
 Az analitikus dráma alapvetően a múlt és a jelen összefüggéseit tárgyaló
történetet foglal össze.
 A múltban történt eseményeknek mindig van jelenbeli következményük.
 A dráma cselekménye a jelenben játszódik, a jelen idősíkja által sejlik fel a
múlt egy-egy eseményszála, ami változást hoz a szereplők személyiségére
nézve: maszkok eldobását, változást, szembesülést saját magukkal. Ezt az
egyszerűnek tűnő gondolatmenetet tárgyalja

További jellemzők:

 Kétszintes párbeszéd: a látszólag közömbös dolgok sorszszerű történésekre utalnak

 Szimbolikus kifejezésmód: egy-egy szimbólum köré épül a dráma, a szimbólumba sűrítve
jelenik meg a dráma alapproblémája
 két fontosabb téma van: önmegvalósítás és élethazugság. Szükség van az önmegcsalásra,
hogy élvezze az ember az életet.
  A dráma műfaján belül leginkább a színmű keretein belül értelmezhető az alkotás. Valódi
konfliktus van, de a klasszikus “tragikum” vagy “komikum” fogalmai itt nem játszanak
szerepet – hogy van-e valódi katarzis, azon érdemes vitatkozni.

3.A dráma cselekménye:

 Ibsen NÓRA (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors
széthullását írja le.
 A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő
hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit.
 Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság (emancipáció)
kérdéseit veti fel – bár nem ez a legmarkánsabb értelmezési lehetőség.

Múltbeli esemény hatása a jelenre:

 Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását, ezért tudja
megzsarolni Nórát a munkahelye megőrzése érdekében.
 Krisztina és Krogstadt között szerelmi viszony volt korábban, éppen Krisztina kapná meg
Krogstad munkáját / így találkoznak, és újra kezdik közös életüket.
 Krogstad aláírást hamisított, ezért akarja Helmer elbocsátani.
 Rank doktor apja felelőtlen életet élt, Rank doktor ezért halálos beteg.
 Az analitikus dráma “ősmintája” Szophoklész Oidipusz királya.

4.A dráma szerkezete:

 A dráma annyiban hasonlítható az Oidipuszhoz, hogy a történetet mozgató események már

a régmúltban megtörténtek, és ezek folyamatos felszínre kerülése viszi előre a
cselekményt.
 Míg azonban Oidipusz kezdettől fogva az igazság kiderítésére törekszik, Nóra egy jó ideig el
akarja kerülni a lelepleződést:
(1) igyekszik Krogstad állását megmenteni
(2) hajtűvel próbálja kinyitni a levelesládát
(3) kéri a férjét, hogy ne foglalkozzon másnapig hivatali ügyekkel
(4) Rank doktor segítségében bízik.
 Az Oidipusz királyban a múlt napvilágra kerülése további tragédiákat okoz, Nóra esetében
egy új, hazugságtól mentes élet kezdete lehet.
 Ibsen más módon is rájátszik Szophoklész drámájára: az atyai bűn végzetesen öröklődik.
Nóra olyan embert kap férjül, aki apjához hasonlóan szórakoztató játékszernek tekinti,
Helmer is többször szemére hányja Nórának az apjától örökölt könnyelműségét.
 Rank doktor apja léha életmódja miatt örökölt betegsége szintén erre a motívumra erősít rá.
 S végül, mind Oidipusz, mind Nóra elhagyja a gyermekeit, hiszen képtelenek azok nevelésére
(Oidipusz részint a vaksága, részint az őt ért szégyen miatt, Nóra pedig azért, hogy megtalálja
önmagát(?), de leginkább, hogy az élethazugságra felépített családi élet a gyermekeiben ne
folytatódhasson.
5.Jellemek

Nóra:

 Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és
igyekszik férjét boldoggá tenni.
 Korábban férje tudta nélkül kölcsönt vett fel, hogy annak itáliai gyógykezelését finanszírozni
tudja – a kölcsönt titokban törleszti Krogstad felé.
 Amikor férje Krogstadot el akarja bocsátani állásából egy tisztességtelen ügylet miatt,
Krogstad megzsarolja az asszonyt, aki annak idején apja aláírását hamisította a
kölcsönszerződésre.
 Nóra szemlélete hirtelen megváltozik, amikor kiderül, hogy a helyzet megoldásában nem
számíthat a férjére.
 Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki emberként nem értékeli
őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek.
 A mű során mindvégig naivnak és felületesnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az
öntudatos nő: Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja
hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék.

 Bár a jogi probléma szinte azonnal megoldódik, a család hírneve és tisztessége a külvilág előtt
megmaradna, a hazugságra és a szerepjátékra épülő házasság nem folytatódhat tovább.

 Nóra elhagyja férjét és gyermekeit.

Helmer:

 Első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, (látszólag) szereti a

feleségét és a gyermekeit.
 Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen.
 Nóra mozgásterét azonban erősen meghatározza, hogy anyagilag milyen kereteket biztosít
számára, tiltja az édességtől, és azt várja el feleségétől, hogy művészi produkciókkal
szórakoztassa.

Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a
szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott.

 Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor jó híre kerül veszélybe: „El kell tussolni az ügyet,
minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem
történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt
maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”
 Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen
megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos,
hanem a látszat.
6.Motívumok, szimbólumok

Néhány szimbólum igen fontos szerepet játszik a műben.

 ÁLARCOSBÁL: régi irodalmi szimbólum. A jelmez Nóra szempontjából fontos, hiszen tudja,
hogy a jelmezbál után férjének meg kell ismernie az ő igazi arcát (múltját). Helmer
“színvallása”, a nagy beszélgetés után Nóra leveszi és elrakja a jelmezt: ez nyilvánvalóan utal
arra, hogy nem játssza tovább a baba-szerepet, hanem a saját (felnőtt) életét éli tovább.
 TARANTELLA: egy olasz tánc, amit évekkel ezelőtt tanult Nóra Itáliában. Amikor eltáncolja
Helmer és a doktor előtt, olyan féktelen szenvedéllyel teszi, hogy a két férfi meghökken. A
tánc a lelki felzaklatottság jelképe.
 KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a
boldog készülődés családi tragédiába csap át.
 LÁMPA: Amikor Rank doktor szerelmet vall, Nóra behozatja a lámpát. Itt válik világossá
számára, hogy Rank doktortól sem kérhet segítséget.

7. Kérdésfelvetések:

 Erkölcs és bűn fogalma (Nóra szerint az embernek a törvények ellenében is jogában áll, hogy
megmentse valaki életét).
 A főhős nem csak férjét hagyja el, hanem gyermekeit is: mivel kötelességeit önmagával
szemben ugyanolyan szentnek tekinti.
 Nem csupán a kor, hanem napjaink társadalmi problémája is: lehet-e tovább élni egy sérült
kapcsolatban úgy, hogy a külső körülmények ideálisak, nyílt agresszió nem tapasztalható?