5.

tétel
Életmód és mindennapok a Kádár- korszakban
Bevezetés
Az 1956-os forradalom leverésével, szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott
Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot,
különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások.
Az első szakasz 1963-ig tart, ekkor az amnesztiával lezárultak a megtorlások, befejeződött a
téeszesítés. A második szakasz az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetéséig tart, ez a
bel- és külpolitikai konszolidáció időszaka. A harmadik szakasz 1968 és 1979 között részben
az új gazdasági mechanizmus bevezetése, majd lefékezése és az olajválság jegyében telt. A
negyedik szakasz az 1979 után egyre egyértelműbb gazdasági válság korszaka, ami 1988-ban
Kádár lemondatásával zárul.
I. A politikai rendszer alapvető jellemzői a Kádár- korszakban
 A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak, megkérdőjelezhetetlen
maradt az egypártrendszer (Magyar Szocialista Munkáspárt- MSZMP), a
Szovjetunióval való szoros kapcsolat, a parlamentnek csak jelképes szerepe volt.
o A magánélet biztonságáért és a szerény gyarapodásért cserébe a diktatúra
elfogadását várta. (legvidámabb barokk)
 Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés, a hétköznapok
átpolitizáltsága csökkent (puha diktatúra), nem kellett lelkesedni, de az ellenszenvet
nem volt veszélytelen kimutatni
o Új jelszó: „aki nincs velünk, az ellenünk van” helyett, „aki nincs ellenünk, az
velünk van”
o A szimbolikus változások közé tartozott, hogy új címert vezettek be, a Szabad
Nép helyett pedig a Népszabadság lett a párt lapja.
II. Az úgynevezett kádári alku
 Kádár tanult Rákosiék hibájából, alkut ajánlott a magyar társadalomnak.
o Kádár gondoskodó (paternalista), a társadalom jólétét, biztonságát lehetőség
szerint növelő politikát folytatott, amely a mindennapokban is jól érzékelhető
pozitív változásokat hozott.
o Az életszínvonal emeléséhez hozzátartozott, hogy a teljes foglalkoztatottság
fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek
III. Életkörülmények javulása
 Az 1960-as évek közepétől bevezetett háztáji egyrészt biztosította a városok magasabb
színvonalú ellátását, másrészt a gazdagodás lehetőségét jelentette a paraszt számára,
amivel megnyerte magának a parasztásgot.
o Az élelmezés javulásával a szegénység radikálisan visszaszorult, ezért a
külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek
Magyarország kapcsán.
 A Kádár- rendszerben emelkedett szinte valamennyi civilizáció mutató.
o Javultak a lakásviszonyok, a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság.
 o A fejlett és közepesen fejlett országhoz hasonlóan a harmadik szektorban
(szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás)
folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma
o Teljes körű lett a társadalombiztosítás
o Javult az iskolázottsági szint
o Általánosan elterjedt a nyaralás szokása, és bővült a külföldi utazások
lehetősége.
 Piros útlevéllel a szocialista, kékkel pedig a tömbön kívüli országokba
lehetett utazni.
 A hatvanas évektől egyre nagyobb hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra, amit
kezdetben igyekeztek tiltani (farmer, rockzene, miniszoknya, hosszú haj a fiúknál), de
a hetvenes évektől ebből a szempontból változás kezdődött.
o A Nyugatról származó fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar
előállítani (pl.: Trapper farmer), a többi termék azonban továbbra is a bevásárló
turizmus került be az országba (pl.: rágógumi, mosószerek, kazetták)
 A gyerekszám folyamatosan csökkent, az egy- két gyerekes családok váltak
jellemzővé, ezért az állam a gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedéseket
vezetett be.
o Ilyen volt például az óvodai férőhelyek növelése vagy a gyermekgondozási
segély (GYES) 1967-es bevezetése, de ezek csak kis mértékben lassították a
születések csökkenését.
IV. Az életkörülmények javulásának árnyoldalai
 A viszonylagos jólét biztosítása érdekében azonban elhanyagoltak néhány kevésbé
fontosnak ítélt területet, mint például a távközlés vagy az úthálózat fejlesztését.
o Az ország gazdasági teherbíró képességét meghaladó szociális intézkedések
bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel.
 Az iparosodás miatt a városokba költöző népesség lakhatása is hatalmas probléma
volt, ezért épültek a 60-as, de még inkább a 70-es évektől a házgyári elemekből
gyorsan felhúzható nagy lakótelepek.
 Az életszínvonala emelkedésének árát azonban nemcsak az állam fizette meg
o Az emberek jelentős része önkizsákmányoló munkát végzett, az ún. második
gazdaságban, ami az esetek többségében mellékállásokat jelentett (háztáji,
kisipari munkák).
 Emiatt a várható élettartam ismét csökken, különösen a középkorú
férfiak halálozási arányai romlottak.
o Öngyilkossági, alkoholfogyasztási statisztikában nagyon „előkelő” helyezést
ért el Magyarország.
 A rendszer politikai jellemzői miatt a közösségi szabadidős tevékenységek szerepe
visszaszorult, az emberek mind nagyobb mértékben egyedül vagy szűk családi körben
kapcsolódtak ki.
o A magánszféra további erősödését jelentette a hétvégi telkek megszerzésének
lehetősége.
o A városi ember hétvégéit kis házának csinosítására, telkének művelésérre
fordította, ezzel nemcsak a nagyvárosi panelekből, hanem a társadalomból is
kivonulhatott.
 V. Oktatás, kultúra
 A 60-70-es években a kultúrpolitika legfőbb irányítója Aczél György volt
o Az ő nevéhez kapcsolják a kádári kultúrpolitika legfontosabb elvének, az ún.
„három T” -nek (tűr, tilt, támogat) az érvényesítését.
o Tulajdonképpen valamennyi kommunista országban hasonló rendszert
alakítottak ki, a magyarországi szisztéma sajátossága abban állt, hogy máshol
nem volt ilyen széles a „tűr” kategória.
 A Kádár- korszakban is kiemelt szerepű a propaganda, hiszen az egypártrendszer
fenntartásának eszköze, bár más eszközöket használ, mint a nyíltan megfélemlítő
Rákosi- korszak.
o Alapvetően bürokratikus módszerekkel szabályoztak, mert sajtó működését
szabályozó törvény nem létezett, nem volt hivatalos cenzúra.
o Informális „szabályok” érvényesültek tehát, hol többet, hol kevesebbet
engedtek, ez a bizonytalanság korlátozó erőként működött.
o Kiemelt cél volt még, hogy az alternatív hírforrásoktól elzárják a lakosságot,
zavarták a külföldi adásokat.
 A Kádár- korszakban az oktatás nagyobb szerepet kapott.
o A felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános iskola nyolc
osztályát, a felsőoktatásban viszont arányosan kevesen részesülhettek.
o Az alsófokú iskoláztatás általánossá vált ugyan, de az oktatási rendszer
nemhogy csökkentette, inkább újratermelte a társadalmi rétegek közötti
kulturális különbségeket, ami nagyban gátolta a hátrányos helyzetűek
felzárkózását.
Befejezés
Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlóan a magyar gazdaság,
társadalom és politika is válságba jutott, s ez vezetett a rendszerváltoztatáshoz. A békés
rendszerváltoztatás lehetősége azért volt reális Magyarországon, mert a kádári rendszer puha
diktatúrája az 1980-as években még tovább enyhült.