Szempontok a szakdolgozat elkészítéséhez – gyerekszak

Elméleti bevezető, problémák felvetésével és a lehetséges értelmezési keretek

megfogalmazásával. Azaz, az elméleti bevezetőnek illeszkednie kell ahhoz az
esethez, ami a dolgozatban bemutatásra kerül. (pl.: ha a diagnózis depresszió, akkor
a gyermekkori depresszió megjelenési és fejlődési sajátosságai, különböző elméleti
megközelítésben, korai kapcsolatok, transzgenerációs hatás, közvetítő
mechanizmusok, stb.)

Ehhez a bevezetőhöz a dolgozat végén vissza kell térni, amikor a konkrét eset kerül
értelmezésre.

A dolgozatban a diagnosztikai munka, azaz a klinikai kép kialakítása és

megfogalmazása áll a középpontban.

Az általános alapelvek a következők:

Klinikai adatok gyűjtése

– Interjú, teszt, megfigyelés
Adatok értelmezése, következtetések levonása
Klinikai kép
A működés zavarait okozó és fenntartó tényezők együttese
Diagnózis felállítása
A rendellenességek mely csoportjába tartoznak

Az interjúk
Mi a vizsgálat célja – mi a klinikai kérdés
Általános sajátosságok
Első találkozás
Milyen események vezettek a kialakult állapothoz
A paciens tapasztalatai, élményei, háttere
Élettörténet
Személyes találkozás, négyszemközti helyzet
Konzisztencia, koherencia

Elméleti háttér és az interjú

Alapvető adatok
Elméleti háttér függő adatok
Pszichodinamikus irányultság
Szükségletek, motivációk, fantáziák, múltbeli események és kapcsolatok,
érzések, viselkedés az interjú során
Viselkedéslélektani irányultság
Viselkedés formák; inger, organizmus, válasz, következmény
Kognitív irányultság
Előfeltevések, értelmezések, kognitív megküzdési stratégiák – viselkedések,
érzések

1
A diagnosztikai profil elkészítéséhez részletes szempontsor.

Diagnosztikai profil (gyerek)

Gyermek diagnosztika folyamata:

I. Első interjú a szülővel, szülőkkel.

1. Bejelentkezés körülményei
Spontán jött vagy küldték (gyerekorvos, pedagógus, stb.)
A szülők közös döntése-e a jelentkezés

2. Szülő megjelenése, viselkedése, kapcsolatfelvétele

Külső megjelenés, öltözködés, stb.
Viselkedése, kapcsolatfelvétel (köszönés, megszólítás, stb.)
Terápiás térben való elhelyezkedés (hová ül, stb.)
Terapeutában milyen benyomásokat kelt, mit vált ki

3. Objektív, szubjektív, szcenikus adatok

Ki beszél, ki mondja az adatokat
Milyen témák kerülnek elő
Milyen adatokat téveszt, mire nem emlékszik
Mit hallgat el (ez később derül ki)
Hogyan látja önmagát, mint szülőt
Hogyan látja partnerét, gyermekét, gyermekeit
A terapeuta számára hogyan jelenik meg a szülő és a gyerek
A párkapcsolat, a család, mint rendszer

4. Panasz, probléma
Milyen problémákat jelez a szülő (vagy szülők) – ahogy ő(k) megfogalmazza
Mióta vannak problémák, tünetek
Hogyan alakultak ki, a szülő mire vezeti vissza
Eddig hogyan próbálták a problémát megoldani (nevelés, szoktatás,
máshonnan már segítség, stb.)
Előző kezelések története (a kezelés megszakadásának oka)
Miért éppen most jelentkeztek (utolsó döntő mozzanat, „utolsó csepp”)
Mi lehet a probléma következménye, mitől tartanak (előre vetített félelmek,
hasonló nehézségek más családtagoknál, előző generációknál)
A gyerek problémájához hogyan viszonyul a szűkebb és tágabb család
A gyerek problémájához hogyan viszonyul az intézményrendszer (óvoda,
iskola, stb.)
Milyen panaszokat hallgat el a szülő (szülők) (elhárítások)
Ha mindkét szülő jelen van, különbözik-e a probléma megfogalmazásuk,
hangsúlyok, stb.

5. Terapeuta és szülő kapcsolata

Hogyan lép kapcsolatba velünk a szülő – viselkedéses szint (bizalom,
gyanakvás, elutasítás, stb.)

2
 Hogyan viszonyul a szülő (szülők) a terapeutához (kötődési mintázatok,
áttételi viszonyok, érzések)
A kapcsolat változása az interjú folyamatában (oldottabb, bizalmasabb vagy
épp ellenkezőleg)
A terapeuta érzései, benyomásai – azok változásai – a szülővel kapcsolatban
a beszélgetés során (harag, sajnálat, stb.)
Kivel azonosul a terapeuta (gyerek, szülő, pedagógus)

6. A gyerekről alkotott kép

Milyen képet fest a szülő a gyerekről (projekciók, szorongások, agresszió)
Hogyan jelenik meg a terapeuta számára a gyerek (megjelenik-e)
A valós kép és a szülő révén keltett - a terapeuta fantáziájában megjelenő –
kép összehasonlítása a gyerekkel való első találkozás után

7. A családról, mint rendszerről alkotott kép (később családfa készítése)

A szülők saját családjából hozott minták (transzgenerációs hatások)
A szülők tudatos és tudattalan „elvárásai”, a gyereknek szánt funkciók (pl.: a
nagyszülőkkel való kapcsolat rendeződése, a párkapcsolat rendeződése,
szülők állapotának szabályozása, stb.)
A nukleáris család működés módja (a gyerek, mint tünethordozó)
Ki jelenik meg a családból, és hogyan
Ki nem jelenik meg a családból (apa, testvér)
Testvérhelyzet megjelenése (bűnbak, rivalizáció, izoláció, hasítás, stb.)
A család nevelési, kulturális, vallási szokásai

II. Anamnézis felvétele (szülővel)

 félig strukturált interjú (tematizálva)

 életkori szakaszok szerint (kronológiai sorrendben), vagy fejlődési vonalak
mentén (Anna Freud)
 a szülő mire emlékszik és hogyan (érzelmek)
 a szülő milyen jelentést tulajdonít az eseményeknek, képes-e a gyerek
szempontjait is figyelembe venni, stb. (hárítások, bűntudat)
 a gyerek fejlődését megzavaró események, történések
 az anya-gyerek kapcsolat különböző szakaszai – az anya értelmezésében
 az anya képes-e gyerek belső állapotaira ráhangolódni, adott eseményeket
a gyerek szempontjából is érteni, értelmezni
 spontán vagy rákérdezésre kiderülő témák
 a panasz, tünet figyelembe vételével egyéb kiegészítő, tisztázó kérdések

III. Családi anamnézis (genogram, kapcsolati térkép)

 nukleáris család működése (alrendszerek, szerepek, szabályok,

határok, stb.)
 családi kapcsolatok (érzelmi közelség/távolság, koalíciók a családban,
izoláció, stb.)

3
  a szülők saját (eredeti) családja (értékek, minták, szokások, traumák,
stb.)
 transzgenerációs hatások (titkok, családi mítoszok, átadott traumák)
 természetben, külső megjelenésben kire hasonlít a gyerek
 kinek voltak a családban az övéhez hasonló problémái
 a tágabb család hogyan viszonyul a gyerek problémájához
 problémás személyek, bűnbak az előző generációkban

Az anamnézis végén
A diagnosztikai keretek megbeszélése a szülővel: hány alkalom, mit fogunk csinálni
a gyerekkel, a szülő mikor kap visszajelzést az eredményekről, a terápiás
lehetőségekről. A szülővel meg kell beszélni, hogy készítse fel a gyerekét a
találkozásra.

IV. Diagnosztikai támpontok az első interjú és az anamnézis

alapján
 kompetensek vagyunk-e a probléma megoldásában
 organikus irányba történő kivizsgálás szükséges-e
 a gyerek a patológiás családi működés tünethordozója
 a gyerek a házassági, párkapcsolati problémák elszenvedője
 a gyerek tünetét a szülő patológiás személyisége okozza
 a tünet nevelési, szoktatási (környezeti) okokra vezethető vissza
 a gyerek problémája óvodai, iskolai ártalmakra vezethető vissza
 a tünet az intrapszichés fejlődés zavarából adódik (fejlődési
elakadások, belső konfliktusok, traumák)

A probléma (tünet) kialakulásáért felelős külső és belső hatások

összegzése.
A diagnosztikai és terápiás lehetőségek feltérképezése.

V. Kapcsolatfelvétel és exploráció a gyerekkel

Mindig az életkortól és a fejlettségi szinttől függően történik

 előzetes félelmek, fantáziák, elvárások tisztázása

 szorongások, félelmek oldása, értelmezése
 annak tisztázása, hogy mi fog vele történni (megnyugtatás, biztonságos
légkör megteremtése, stb.)
 tudja-e, miért van itt (mit mondott a szülő erről)

4
 Megfigyelések

 hogyan lép kapcsolatba velünk (az anya jelenlétében és anélkül)

 milyen a külsőmegjelenése, mozgása, beszéde, viselkedése
 spontán tevékenységek, verbális megnyilvánulások
 életkorának megfelelően viselkedik-e
 szorongás mértéke, annak megfigyelhető, látható jelei
 spontán játék, rajz - kapcsolatépítési céllal (kapcsolódás, bevonódás,
stb.)

VI. Pszichodiagnosztikai tesztek felvétele

 tesztek kiválasztása (életkortól, problémától, együttműködéstől
függően)
 A tesztfelvétel sorrendjének meghatározása. intelligencia és projektív
teszt egy ülésen nem vehető fel. Lehetőleg a képesség vizsgáló
eljárások kerüljenek a vizsgálat utolsó szakászába, kivéve, ha a
probléma jellege miatt más sorrend válik szükségessé
 a gyerek tájékoztatása a vizsgálat idejéről, jellegéről
 a teszthelyzetre való felkészítés (szorongás oldása)
 külső, elterelő hatások kizárása (pl.: játék)
 ha szükséges, kiegészítő vizsgálatok elvégzése (részképesség,
pedagógiai)
 visszajelzés a tesztek eredményéről

VII. A tesztek értékelése, diagnózis

Az első interjúból és az anamnézisből nyert adatok összehasonlítása a
gyerekkel végzett diagnosztikai vizsgálatokkal.

A gyerek diagnosztikai profilja

(ehhez érdemes Anna Freud fejlődési vonalak elképzelését is
felhasználni)
 A fejlettségi szint megállapítása a különböző funkciók területén
(elakadások)
 Tárgykapcsolati fejlődés
 Pszichoszexuális fejlődés
 Kognitív képességek működése, színvonala (figyelem, emlékezet,
gondolkodás)
 Én funkciók, elhárító mechanizmusok
 A tünet feltételezett eredete: fejlődési konfliktus, fejlődési zavar,
neurotikus konfliktus, organikus károsodás, stb.
 Környezeti okok a szerepe a tünetképzésben (pl.: bántalmazás)
 Intrapszichés konfliktus szerepe a tünetképzésben (pl.: bűntudati
szorongás)

5
 Diagnózis, (DSM, BNO), differenciáldiagnózis
A diagnózis kiterjed:

 A gyerek kapcsolataira
 Érzelmi megnyilvánulásaira
 Traumákra
 Környezeti elemekre
 Ösztönkorlátozás (vágyak, késztetések) problémáira

A diagnózisból tisztázni kell:

 A tünetek, zavarok ellenére a gyerek fejlődése normális

 A zavarok a fejlődés velejárói, átmeneti jellegűek
 A problémák
o környezeti hatásokra
o nevelési hibákból
o organikus okokból
o intrapszichés konfliktusokból
o külső traumák hatásából
o többféle okból erednek (itt is konkrétan, esetleg a feltételezett
összhatással együtt)
o a gyerek tünetének és a család patológiás működésnek
összefüggései
o a szülő személyisége (patológia)

A beavatkozás meghatározása, kiválasztása

 terápia – indikáció, kontraindikáció

 kinek van szüksége a terápiára (család, szülő, gyerek)
 A választott terápiás módszer összhangja a diagnózissal, indikációval

VIII. Konzultáció a szülőkkel (visszajelzés)

 Diagnosztikai vizsgálatok eredményéről

 Terápiás szerződéskötés a szülővel (keretek tisztázása)
 Terápiás szövetség kialakítása, együttműködés megbeszélése
 Szülőkonzultáció céljának és kereteinek tisztázása

IX. Terápia
 A terápiás tér (helyszíne, terápiás szoba, stb.)
 Terápiás szerződés a gyerekkel
 Terápiás kapcsolat megjelenítése – első 1-2 űlés

6
 A dolgozat készítője értelemszerűen a részletes és alapos diagnosztikai profilt
és terápiás ülés bemutatását csak abban az elméleti keretben tudja
elkészíteni, ami szerint dolgozik is.
A dolgozat végén szerepelnie kell azonban egy rövid megfogalmazásnak két
más felfogásban is. Ebből a gyerekszakosok esetében az egyik
értelemszerűen adódik – ez a rendszer szemléletű megközelítés. Aki a
részletes szempontsor szerint halad, ezt a munkát el is végzi.
Ha valaki dinamikus megközelítésben írja a dolgozatát, az választhat kognitív
vagy viselkedéses összefoglalót és értelemszerűen fordítva is igaz.

Támpontok a kognitív és viselkedésterápiás megközelítések diagnosztikai

összefoglalójához:

A viselkedésterápia diagnosztikai alapelvei

Ebben a modellben a diszfunkció oka a maladaptív tanult viselkedés.

A diagnosztikai elemzés célja:

A tüneti – problémát okozó – viselkedés meghatározása. Lehetőség szerint konkrét,

megfigyelhető és azonosítható jellemzők leírása.

A tüneti viselkedést kialakító és fenntartó tényezők leírása – előzmények (a tüneti

viselkedés megjelenését mi előzi meg), kísérőjelenségek, következmények (ezek is a
tüneti viselkedésre vonatkoznak).

A feltevések megfogalmazása a tüneti viselkedés szerveződésére vonatkozóan:

mely események és milyen típusú tanulási folyamatok járulnak hozzá – alakítják – az
adott viselkedés fennmaradását.

A lehetséges beavatkozási pontok meghatározása.

A tünet megjelenése, súlyosbodása, oldódása és az időben kapcsolódó élettörténeti

események felvázolása.

A használt terminológiának illeszkednie kell a tanuláslélektanhoz, azaz tanulási

formák és mechanizmusok: kondicionálás, operáns tanulás, jutalmazás, büntetés,
válaszgátlás, válasz perzisztálás, modellkövetés ezek szerepe a tüneti viselkedés
kialakulásában és fennmaradásában.

7
A kognitív terápia diagnosztikus alapelvei

Ebben az elméleti keretben a diszfunkció oka a maladaptív gondolkodás.

Fogalmi rendszere az információfeldolgozás, a kognitív struktúrák kiépülése, a

sémák hierarchikus szerveződés, stb.
Ez a modell összekapcsolja a viselkedést, a gondolkodást és az érzelmeket, abban
az értelemben, hogy mindezen megnyilvánulások mögött kognitív folyamatok állnak.

Alkalmazkodásunk, életszemléletünk, a helyzetek értelmezése, saját viselkedésünk,

érzelmeink értelmezése – minek tulajdonítjuk, hogyan indokoljuk ezeket (attribúció).

Irracionális alapfeltevések

Automatikus gondolatok – ezek érzelmi színezete

Illogikus gondolkodási folyamatok (szelektív percepció, túláltalánosítás)

Hiedelmek, attitűdök

Ezek a folyamatok milyen jellegűek, és milyen szerepük van a betegség

kialakulásában és fennmaradásában.

A dolgozat végén irodalomjegyzék és mellékletek szerepelnek.

Pécs, 2022-10-12 Péley Bernadette