1.

A da Vinci-kód
Dan Brown
(GABO kiadó, 2004.)

Titkos tudás
Szimbolizmus
Vallási hatalmak
Hiteles hit

1.
A mű eredeti címe: CONNECT BIBLE STUDIES: The Da Vinci Code
Szerző: Di Archer

© Di Archer 2005. Scripture Union, 207-209 Qeensway

Bletchley, Milton Keynes, Bucks. MK2 2EB UK

© Jogos magyar nyelvű kiadás. Minden jog fenntartva

Szentírás Szövetség
1091 Budapest Kálvin tér 8.
Tel./fax: 06-1-216-5115
e-mail: szszov@mail.datanet.hu
www.szentirasszovetseg.net

Fordította: Markovits-Somogyi Rita

Lektorálta: Komlósi Erzsébet
Szerkesztette: Metzing Árpád

2.
 A KAPCSOLAT BIBLIATANULMÁNYOK
HASZNÁLATÁRÓL
MIRE VALÓK EZEK A TANULMÁNYOK?
E kiscsoportos, újszerű bibliatanulmányozó sorozatnak két célja van. Először is, hogy
lehetőséget teremtsenek a csoport tagjainak jobban elmélyülni a Szentírásban, és jobban megismerni
azt. Másodszor, azáltal, hogy mai filmeken, könyveken, tévéműsorokon, zenéken stb. alapulnak,
abban is segíteni próbálnak, hogy az aktuális témákat bibliai szemszögből gondolják végig.
Nem gondoljuk, hogy a csoport összes tagja mindig meg fogja tudni nézni, vagy egyáltalán
meg akarja nézni a filmeket, meg akarja hallgatni a zenéket, vagy el akarja olvasni a könyveket. Ezért
mindig közreadunk egy összefoglalást. Ugyanakkor úgy véljük, ha ismerik a keresztyének ezeket a
filmeket és könyveket, akkor fognak tudni beszélgetni róluk a barátaikkal, iskolatársaikkal vagy
kollegáikkal. Az, hogy a Szentírás szemszögéből átbeszélgetik ezeket a témákat, megalapozza a
véleményüket, és így későbbi beszélgetéseikben határozottabban tudnak állást foglalni a keresztyén
értékek képviseletében.
Minden sorozat négy részre van osztva – tehát akár négy hétre való beszélgetni valót adnak
egy bibliatanulmányozó csoport számára.

HOGYAN HASZNÁLJUK A TANULMÁNYOKAT?

A sorozatot úgy alakítottuk ki, hogy bibliai keretek között ösztönözzék a kreatív gondolkodást,
és beszélgetés alakuljon ki. Így minden rész több kérdést illetve választási lehetőséget tartalmaz,
amiből a csoport vezetője válogathat, hogy a csoport igényeihez igazítsa a tanulmányt. Különböző
esetekben különböző megközelítés lehet célravezető, ezért tartalmaznak a feldolgozások többféle
választási lehetőséget. Mindig a Szentírás tanulmányozása a fő cél, azonban előfordulhat, hogy ezt a
célt egyes kérdések hatékonyabban valósítják meg, a csoportunk esetében, mint mások. – tehát
nyugodtan válogassunk.
A csoport tagjait lássuk el a megfelelő munkalapokkal (ez minden fejezetnél külön letölthető)
amelyeken rajta van az adott összefoglaló, jegyzetelési lehetőséggel.

3.
A CSOPORTVEZETŐNEK SZÓLÓ VÁZLATOK A KÖVETKEZŐKET TARTALMAZZÁK:
1. Bevezető kérdések
Segítséget nyújtanak a csoportnak, hogy beinduljon a beszélgetés, miközben a résztvevők
megismerkednek a témával. A kérdések lehetnek egyszerűek, személyesek vagy kreativitást igénylők - a cél
mindig az, hogy válaszadásra ösztönözzenek.

2. Összefoglalás
Azt javasoljuk, itt következzen a könyv vagy a film tartalmának rövid összefoglalása - ha szükséges,
fel is lehet olvasni. Lehet, hogy a csoport tagjainak már a heti téma megkezdése előtt lesznek észrevételeik.

3. Központi téma
Ezt is fel lehet olvasni a vázlatból, vagy szóban össze lehet foglalni.

4. Elolvasandó fejezetek
Négy részre osztottuk a könyvet azon csoportok számára, akik minden találkozó előtt el szeretnének
olvasni egy szakaszt a könyvből.

5. Bibliatanulmányozás
Itt sok választási lehetőség van. Válogassunk úgy, ahogy az a csoportunknak megfelelő – a lényeg,
hogy kezdjenek el elmélyedni a Szentírásban. A Bevezetés végén megtalálható néhány, a témával foglalkozó
könyv/segédanyag címe, azonban fontos, hogy ezeket az anyagokat is azzal a céllal használjuk, hogy általuk
a Szentírás mind mélyebb felfedezésére ösztönözzük a csoportot. Jó, ha van a kezünk ügyében konkordancia
a bibliai fogalmak kikereséséhez, és hasznosak lehetnek a felkészülésnél a bibliai kommentárok is, például a
Biblia Ma sorozat, (Harmat Kiadó) A lényeg, hogy segítsünk az embereknek Isten Igéjével foglalkozni: ha
kell, küzdjenek meg vele, de tegyék sajátjukká.
Ebben a részben nem kell minden kérdést végigvenni. Mindegyik szakaszban mindkét kérdés
körülbelül ugyanazt a témát járja körül, csak különböző nézőpontból vagy módon. A legjobb, ha mindegyik
szakaszból egy kérdést választunk ki. Kiegészítendő kérdéseket adtunk meg, tehát várhatóan érdekes
beszélgetések bontakoznak ki; persze a Szentírás tanulmányozása során bármely beszélgetésben szükség
lehet egy kis segítségre a továbblépéshez.

6. Gyakorlati alkalmazás
Ennek a résznek az a célja, hogy összekapcsolja a Szentírás tanulmányozása során megismert
összefüggéseket és a könyv vagy a film által felvetett gondolatokat. Ezek lehetnek személyes Gyakorlati
alkalmazás, változhat tőle a világképünk, vagy lehetnek olyan új gondolatok, amelyek megoszthatunk nem
hívő ismerőseinkkel. Olyan kérdéseket válasszunk, amelyek illeszkednek a beszélgetés menetéhez.

7. Imádság
Hagyjunk időt rá! Imádkozhatunk közösen, vagy kettesével, ha a csoport inkább azt szeretné.
Bíztassuk a résztvevőket, hogy azokra a területekre koncentráljanak, ami a Szentírás tanulmányozása során
leginkább megérintette őket. Próbáljunk ki különböző imaformákat: gyújtsunk meg egy gyertyát; mondjon
mindenki egy imát; írjuk le az imádságainkat; tegyünk be halk dicsőítő zenét – a cél, hogy segítsünk Istenhez
közeledni mindenkinek.

Kiegészítő olvasmányok
A Da Vinci-kód felháborodást keltett a keresztény világban, a Jézusról és Mária Magdolnáról szóló
állításai miatt. Annak, aki szeretne utánanézni a könyvben foglalt elméleteknek, a következő könyveket
ajánljuk:
• Josh McDowell: Választ keres a Da Vinci-kód (Paraklétosz Kiadó, Kiskunfélegyháza 2006)
• Nicky Gumbel: A DaVinci-kód – Válasz (Alpha Alapítvány, Budapest 2006)
• A Da Vinci.kód – a regény és a valóság (Jó Hír Iratmisszió, Budapest 2006)

4.
 Dan Brown:

A Da Vinci-kód
(GABO Kiadó, 2004)

1. RÉSZ: TITKOS TUDÁS

„Mindenki imádja az összeesküvés-elméleteket.” (547. oldal)

Olvassuk el A Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt (1. oldal), mielőtt elkezdjük a

beszélgetést.

BEVEZETŐ KÉRDÉSEK
Válasszunk ki egy kérdést!
Gondoljuk, hogy egyes keresztények
túlzásokba esnek, amikor elítélik A Da Mi tetszett/nem tetszett A Da Vinci-kódban?
Vinci-kódot? Miért/miért nem?
Véleményünk szerint miért tudtak olyan sok
Miért érdekesek a titkok?
példányt eladni A Da Vinci-kódból?

ÖSSZEFOGLALÁS
A Da Vinci-kód úgy kezdődik, hogy Jacques Sauniére-t, a párizsi Louvre kurátorát meglövik a
múzeum Nagy Galériájában, majd kis idő múlva meg is hal. Kódolt írás veszi körül kiterített testét,
ezért a francia Ügyészségi Nyomozóhivatal kapitánya, Bezu Fache behívatja Robert Langdont, a
vallásos szimbolika éppen ott tartózkodó professzorát, látszólag azért, hogy segítsen a kódot
megfejteni. Valójában azonban Fache a gyilkossággal gyanúsítja Robertet, hiszen a kódolt írás
megnevezte őt. Majd megérkezik Sophie Neveu, francia titkosírás-szakértő, hogy segítsen. Meggyőzi
Robertet, hogy az ő élete is veszélyben van, így együtt szöknek meg a letartóztatás elől. Időre van
szükségük, hogy megfejtsék a kódolt írást, amit Sauniére hátrahagyott, és hogy legyen idejük,
menekülniük kell.
Közben Silas, az albínó szerzetes keservesen vezekel a gyilkosság elkövetéséért. Tagja az
Opus Dei nevű római katolikus szervezetnek, amelyet éppen most akar a Pápa kiközösíteni soraiból.

5.
Manuel Aringarosát, a szervezet vezető püspökét meggyőzte a rejtélyes nevű Mester, hogy léteznek
olyan dokumentumok, amelyek hatalmat adhatnak az Opus Deinek, hogy biztosíthassa helyzetét a
római katolikus egyházon belül. A dokumentumokat évszázadokon keresztül őrizte egy titkos
társaság, a Sion-rend, amelynek Sauniére a vezetője volt. A dokumentumok kulcsfontosságú
információkat tartalmaznak, amiket a római katolikus egyház eddig eltitkolt.
Megkezdődik a hajsza, Robert és Sophie kétségbeesetten próbálja megfejteni a haldokló
Sauniére üzenetét, mielőtt a rendőrség elfogná őket; Silas pedig a Mester parancsait teljesíti.
Mindegyikük a titokzatos zárókövet keresi, ami elvezeti őket ahhoz a titokhoz, amiért Sauniére-nek
meg kellett halnia. Sophie bevallja, hogy ő Sauniére távol élő unokája, és tudja, hogy a kód
megfejtése rá vár.

KÖZPONTI TÉMA: TITKOS TUDÁS

A Da Vinci-kódot 2003 áprilisában adták ki, világszerte több mint tíz millió példányban kelt el,
és számos nyelvre lefordították. A belőle készült, hatalmas kasszasikert arató hollywoodi filmben Tom
Hanks játszik, és a könyv a szerzőjét, Dan Brownt multimilliomossá tette. Miért olyan népszerű ez a
könyv? Mi az Opus Dei célja valójában? Mitől tart a római katolikus egyház? Mi az a csupán kevesek
számára ismert igazság? A titkok arra sarkallnak, hogy egyre tovább és tovább olvassunk.
Vizsgálódásunkat ezért néhány újabb kérdéssel kezdjük. Vajon Isten a titkok Istene, aki csak kevesek
számára nyilatkoztatja ki az igazságot? Létezik-e eltitkolt „igazság”, amire fényt kell deríteni – és ha
igen, valóban igaz-e? Miért vonzanak minket annyira a titkok?

ELOLVASANDÓ FEJEZETEK
Olvassuk el az 1. – 26. fejezeteket.

BIBLIATANULMÁNYOZÁS
Válasszunk ki egy kérdést mindegyik részből.

1. Tétovázás
„Sophie toppantott a lábával.
— Mondtam már, hogy nem szeretem a titkokat!
— Hercegnő — mosolygott a nagyapja. — Az élet tele van titkokkal. Nem fedezheted fel
mindet egyszerre.” (A gyermek Sophie és a nagyapja, 152. oldal)

6.
Olvassuk el a Jeremiás 23,13-32-t. Miért „támad rá” Isten a prófétákra (30. vers)? Mit kellett volna
felismerniük a prófétáknak? Hogyan érthetnék meg Isten titkos gondolatait?
Olvassuk el az Efezusiakhoz írt levél 3,1-13-at. Mi az a titok, ami Pált olyan izgatottá teszi? Mi a
célja és hatása?

2. Isten titkokat fed fel

„Bármi legyen is az, egyértelmű, hogy a nagyapám mindenáron titokban akarta tartani.”
(Sophie, 294. oldal)

Olvassuk el Dániel könyvének 2,1-49 részét. Isten mely tulajdonságaiért volt hálás Dániel?
Hogyan érintette ez Nebukadneccar királyt?
Olvassuk el a Korinthusiaknak írt első levél 2,1-16. részét. Mit tett Isten a legnagyobb titkaival?
Honnan ismerhetjük Isten titkait?

3. A legrosszabbul őrzött titok

„Sophie szkeptikusnak tűnt.
- A barátaim, akik hithű keresztények, határozottan hisznek abban, hogy Krisztus szó
szerint járt a vízen, szó szerint borrá változtatta a vizet, és szó szerint egy szűztől született.”
(494. oldal)

Olvassuk el a János 14,1-14-et. Mit nem ért Fülöp és Tamás? Mit jelent számunkra Jézus
kapcsolata az Atyával?
Olvassuk el a Kolosséiakhoz írt levél 1,15-27-et. Kicsoda Jézus? Hogyan érint minket ez?

4. Igaz vagy hamis titkok?

„Több Grál-történész — tette hozzá Teabing - úgy vélekedik, hogy ha a rend valóban az
igazság felfedését tervezi, szimbolikusan ez volna rá a megfelelő történelmi pillanat.”
(388. oldal)

Olvassuk el a Timóteushoz írt második levél 3,10 – 4,5-öt. Hogyan kerüljük el, hogy mítoszoknak
higgyünk? Hogyan ismerjük fel az igazságot?
Olvassuk el János első levele 2,18-27-et, 4,1-6-ot. Hogyan különböztethetjük meg a hazugságot az
igazságtól? Mi következik abból, ha ismerjük az igazságot?

7.
A vezető figyelmébe: az 1János 4,6-ban a „mi” az apostolokra vonatkozik (lásd 1,1-4). A tanúságuk kiegészíti annak a
jelentőségét, hogy a Szentlélek kenetét kapja a hívő ember (lásd 2,20-27).

GYAKORLATI ALKALMAZÁS
„Sokan űzik a megtévesztést és a hamis csodákat, amelyekkel megcsalják a tudatlan
sokaságot.” - LEONARDO DA VINCI (336. oldal)

Válasszunk ki egyet vagy többet a következő kérdések közül.

Valós veszélyt jelent-e A Da Vinci-kód a keresztyénségre/keresztyénekre nézve? Miért/miért nem?
Istent közelinek, vagy távolinak érezzük mostanában? Hogyan adhatunk hálát az előzőért, vagy
hogyan javíthatunk az utóbbi helyzeten?
Vannak-e a keresztyénségnek vagy a Szentírásnak olyan területei, amelyekről úgy érezzük, hogy a
titokzatosság homálya veszi körül őket? Mit tehetnénk e csoportban ezzel kapcsolatban? Van-e,
aminek külön utána lehetne nézni?
Hisszük-e, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjük őt? Milyen módon válaszolunk erre a hívásra?
Mennyire vagyunk biztosak abban, hogy az Újszövetség és Isten megbízhatók, és hogy az igazság
nincs elrejtve valahol másutt?
Milyen Jézusról szóló „mítoszokkal” találkoztunk már, amikor másokkal beszélgettünk? Hogyan
szoktunk válaszolni ilyenkor, és hogyan hatnak ezek ránk? Hogyan tudnánk a hitünket még
hatékonyabban elmagyarázni?
Van-e valami, aminek utána kell nézni, hogy ellenőrizzük Dan Brown elméleteit – saját
magunknak vagy mások kedvéért, ha esetleg kérdéseket tesznek fel nekünk?

IMÁDSÁG
Imádkozzunk ezen témák kapcsán!

8.
 Dan Brown:

A Da Vinci-kód
(GABO Kiadó, 2004)

2. RÉSZ: SZIMBOLIZMUS

„Lassan már érzékeljük, hogy a szent nőiséget vissza kell helyezni jogaiba.”
(Marie Chauvel, 640. oldal)

Olvassuk el A Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a

beszélgetést.

BEVEZETŐ KÉRDÉSEK
Válasszunk ki egy kérdést!

Véleményünk szerint hasznosak a lelki
szimbólumok? Miért/miért nem?
Hogyan lehet erejük a szimbólumoknak?
Úgy gondolkodunk Istenre, mintha férfi lenne?
Miért/miért nem?
Voltak-e olyan szimbólumok A Da Vinci-
kódban, amelyek megleptek minket?

ÖSSZEFOGLALÁS
„13-3-2-21-1-1-8-5 Ó, drákói ördög! Oh, balga szent! P. S. Meg kell keresni Robert
Langdont”
(70., 106. oldal)

A meggyilkolt Sauniére kódja a Sziklás Madonnához vezeti Robertet és Sophie-t. A festmény

mögött talált kulcson lévő liliom és a kapcsolat Da Vinci-vel arra a következtetésre juttatja Robertet,
hogy Sauniére-nek köze volt a Sion-rendhez. A két szökevény, akiket a rendőrség gyilkossággal
gyanúsít, Sir Leigh Teabing, a különc brit lovag házában talál menedékre, aki egyébként Robert
barátja. Teabing veti fel Sophie-nak azt az elképzelést, hogy a Szent Grál nem is egy kehely, hanem

9.
egy nő – Mária Magdolna. Teabing azt sugallja, hogy valójában Mária Magdolna az, aki Jézus jobbján
ül Da Vinci Utolsó vacsora című festményén, és Jézus voltaképpen erre a nőre bízta az egyházát, nem
Péter apostolra, ahogy azt a gnosztikus evangéliumok mondják. Ő a szent nőiség szimbóluma, a
rózsavonal, amit az egyház évszázadokon keresztül elnyomott, és vissza kell állítani. A Dávid
csillagban a két egymásra helyezett háromszög, a nő és a férfi jele – a penge és a kehely – mind olyan
szimbólumok, amelyek az isten és az istennő pogány egyenlőségére mutatnak. A művészetekben és a
történelemben találhatók erre utaló nyomok, különösen Leonardo Da Vinci műveiben. Valójában
Sophie nagyapja azért hidegült el az unokájától, mert a lány tanúja volt, hogy a nagyapja részt vesz
egy szexuális rítusban, amelynek során az istenit egy nővel való egyesülésben tapasztalja meg. Akkor
lesz harmónia a világban, ha a férfi és a nő isteni egysége mindegyikünkben megvalósul.
Az egyház félrevezette a világot. Csak néhány kiváltságos tudja az igazat Jézus Krisztusról –
hogy valójában összeházasodott Mária Magdolnával, és volt egy lányuk. A két nő Franciaországba
menekült, a leszármazottaik még mindig élnek. A Szent Grál Jézus vérvonalát is jelenti. Teabing is
beszáll a versenyfutásba a létfontosságú zárókőért. A cryptex – egy kóddal védett üreges henger –,
amit a kulccsal kinyitott banki széfben találnak, Londonba vezeti őket, ahol még több kód és titok
várja őket.

KÖZPONTI TÉMA: SZIMBOLIZMUS

Dan Brown fordulatokban bővelkedő cselekménye – bőségesen megspékelve kódokkal és
magyarázatokkal –, lélegzetelállító gyorsasággal visz minket az egyik titokzatos szimbólumtól a
másikig. Semmi nem szent, ha a cselekményről van szó: Brown matematikai, keresztyén és pogány
szimbólumok között kavarog, belekeverve a művészeteket és a történelmet... Bár némi tisztességes
kutatómunka árán is kiderülhet, hogy Brown magyarázatai elnagyoltak, a mi célunk most itt az, hogy
az állításait a Szentírással összevetve vizsgáljuk meg. Mit mond a Biblia Mária Magdolna
jelentőségéről? Hogyan definiálja Istent? A szex tényleg annak a módja, hogy megtapasztaljuk Istent?
A Bibliában a szimbólumok valóban nehezen megfejthető kódok, amelyek nyomán az igazságra
juthatunk?

ELOLVASANDÓ FEJEZETEK
Olvassuk el az 27. – 53. fejezeteket.

BIBLIATANULMÁNYOZÁS
Válasszunk ki egy kérdést mindegyik részből.

10.
1. Minek a szimbóluma Mária Magdolna?
„...a rózsa olyan szimbólum, amely számos jelentésszinten — titoktartás, nőiség és
iránymutatás — utal a Grálra, azaz a női kehelyre és a vezérlő csillagra, amely elvezet a
titkos igazsághoz.” (295. oldal)

Olvassuk el a Lukács 8,1-3-at, a János 19,25-öt és János 10,1-18-at. Hogyan jellemeznénk ezek
alapján Mária Magdolna kapcsolatát Jézussal? Mi a János 20,1-18-ban olvasható események
jelentősége?
A vezető figyelmébe: olvassuk el a Korinthusiakhoz írt első levél 9,5-öt. Pál biztos megemlítette volna Jézus feleségét,
hogy alátámassza az érvelését, ha Jézus házas lett volna. Az Ézsaiás 53;10-12 is azt sugallja, hogy a Messiásnak lelki, és
nem testi leszármazottai lesznek.

Olvassuk el a János 13,1-17-et és Lukács 22,14-23-at. Mit szeretett volna Jézus, hogy
megtanuljanak a tanítványai? Hasonlítsuk össze a víz, a kenyér és a vér szimbolikus jelentéseit!
A vezető figyelmébe: Úgy tudjuk, Leonardo Da Vinci az Utolsó vacsorát János Evangéliuma alapján festette.

2. Isten – mint az isteni természet női és férfi mivoltának szimbóluma?

„Dávid csillaga... férfi és nő tökéletes egyesülése... Salamon pecsétje... a Szentek
Szentjének jele, ahol a férfi és a női istenség —Jahve és Sekinah — együtt lakozik.”
(Robert gondolatai, 642. oldal)

Olvassuk el az 1Mózes 1,27-et és a Máté 23,37-39-et. Miket tudunk meg Isten természetéről
ezekből a részekből? Hogyan segíti a megértést a szimbolizmus?
 Olvassuk el az Ézsaiás 49;13-18-at és a Hóseás 11,1-4-et. Miket tudunk meg Isten természetéről
ezekből a részekből? Hogyan segíti a megértést a szimbolizmus?

3. A szex - mint az isteni megtapasztalás szimbóluma?

„A közösülést az emberi szellem két felének, a férfi- és a női szellemnek az egyesüléseként
tisztelték, amelynek révén a férfi spirituálisan teljessé válik, és találkozik Istennel. Amit
maga látott, annak nem a szex volt a lényege, hanem a spiritualitás.” (Robert, 448. o.)
Olvassuk el az Énekek Éneke 7,1 – 8,4-t. Mi a célja annak, ahogyan a szerelmesek dicsérik
egymást, és hogyan fejezik ezt ki?
Olvassuk el az Efezusiakhoz írt levél 5,25-33-t. Pál szerint mi a jelentősége annak, hogy „lesznek
ketten egy testté” – a házastársak és az egyház esetében?

11.
4. Szimbólumok – titkos kódok?
„Mindegyik kőtömbbe egy szimbólumot faragtak, látszólag véletlenszerűen, amelyek
megfejthetetlenül összetett kódot alkottak. ... A Rosslyn Alapítvány bőkezű jutalmat
ajánlott föl annak, aki feltárja a titkot, de a kód feltöretlen maradt.” (628. oldal)

Olvassuk el a 2Mózes 12,1-15-öt és a Korinthusiaknak írt első levél 5,6-8-at. Mit szimbolizált a
bárány a zsidó nép számára? Hogyan viszi tovább ezt a gondolatot Pál a korinthusiakhoz intézett
szavaiban?
Olvassuk el a János 6,25-59-et. Hogyan osztja meg Jézus a hallgatóival, hogy ki ő? Hol végződik
a szimbolizmus, és hol kezdődik az egyértelmű beszéd Jézus szavaiban?

GYAKORLATI ALKALMAZÁS
„Sokkal hatalmasabb urat szolgálok, mint a saját büszkeségem. Az igazságot. Az
emberiségnek joga van megtudni az igazat. A Grál talált meg mindnyájunkat, és most
azért könyörög, hogy tárjuk fel.” (Teabing, 589. oldal)

Válasszunk ki egyet vagy többet a következő kérdések közül.

Mi a szimbólumok szerepe és jelentősége a keresztyén hitben?
Miért releváns Mária Magdolna személye az Evangéliumok örömhíre szempontjából?
Mit mondanánk annak, aki azzal vádolja az egyházat, hogy az már évszázadok óta elnyomja a nőket?
Miben van a vonzereje a termékenységen alapuló istennő imádatnak, vagy a kettős, női és férfi istenség
gondolatának?
Valaki azt mondta, hogy Istent „szülőként” felfogni és imádni könnyebb lehet, mint „atyaként.” Mit
gondolunk erről?
Véleményünk szerint Dan Brown könyve hiteles kihívást jelent-e egy férfiak által dominált társadalom
számára, azzal kapcsolatban, hogy hogyan tekintenek a nőkre, és hogyan bánnak velük? Miért/miért nem?
Mire való a szex? Hogyan viszonyul ez ahhoz, ahogy A Da Vinci-kódban használják a szexet?
Mit árul el nekünk Jézus nőkkel való bánásmódja arról, hogy hogyan gondolkodott róluk?
Ha mind a férfiak, mind a nők Isten képére teremtettek, akkor mit mondanánk A Da Vinci-kód azon
értelmezésére, hogy a férfi és a nő együtt egyenlő az istenivel?

IMÁDSÁG
Imádkozzunk ezen témák kapcsán!

12.
 Dan Brown:

A Da Vinci-kód
(GABO Kiadó, 2004)

3. RÉSZ: VALLÁSI HATALMAK

„... a történelmet mindig a győztesek írják.”
(Teabing, 370. oldal)

Olvassuk el a Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a

beszélgetést.

BEVEZETŐ KÉRDÉSEK
Válasszunk ki egy kérdést!

Az emberek nálunk általában bíznak az Mi általában megbízunk a vallási vezetőkben,

egyházban? Miért/miért nem? vagy inkább nem? Miért?
Hallottunk-e az Opus Deiről A Da Vinci-kód
Mit gondolunk arról, ahogyan Dan Brown
elolvasása előtt? Mi a véleményünk arról,
lefesti a római katolikus egyházat?
ahogyan Dan Brown bemutatja őket?

ÖSSZEFOGLALÁS
Miközben Robert és Sophie sietősen menekülnek a rendőrség elől, és kódokat fejtenek, Silas,
a gyilkos szerzetes a titokzatos Mester utasításait követi, hogy előbb eljusson a zárókőhöz, mint ők
ketten. A zárókő állítólag el fogja vezetni őket a Szent Grálhoz, és az igazsághoz a keresztyénség
eredetéről. A Mester számára ez nem csak egy életre szóló kutatás, de jövedelmező is. Rávette az
Opus Dei Aringarosa nevű püspökét, hogy csatlakozzon hozzá, keressék együtt a Szent Grált, de
húszmillió eurót számol fel ezért. A püspök a Vatikántól szerzi meg a pénzt, látszólag azért, hogy
végkielégítést fizessen az Opus Deinek. Az utóbbit azzal fenyegetik, hogy kizárják a római katolikus
egyház keretei közül gyanús tagfelvételi gyakorlatai miatt, illetve azért, mert támogatja az
önbántalmazást, tehát a szervezet tagjai fizikailag büntetik magukat bűneikért.

13.
 Közben Teabing arról beszél Robertnek és Sophie-nak, hogy a római katolikus egyház szánt
szándékkal hallgatta el az igazságot a keresztyénség történetéről. A templomos lovagok megtalálták a
Mária Magdolnáról szóló dokumentumokat, amikor Jeruzsálemben állomásoztak a Krisztus utáni 12.
században. Az egyháznak tisztelnie kellett volna a szent nőiséget, amit Mária jelenített meg, és nem
kellett volna Jézust Istenként imádnia, hisz Jézus nem támadt fel. Az Evangéliumokat, a Jézus
istenségéről szóló tételek összességét mind Constantinus császár hamisította a harmadik században,
főleg politikai célokkal. A Vatikán azóta bűntársként hallgat ezek gyanús eredetéről. Ráadásul
démonizálta a nőiséget, boszorkányüldözéseket folytatott, és általában elnyomta a nőket. Teabing
bíztatja Robertet és Sophie-t, hogy folytassák a kutatást, és szeretné, ha elmondanák az igazságot, s
így nyilvánosságra kerülne, hogy az egyház elnyomó és kétszínű.

KÖZPONTI TÉMA: VALLÁSI HATALMAK

Bár Brown elég óvatos, és felmenti az Opus Deit és a római katolikus egyházat az alól, hogy
közük lenne A Da Vinci-kódban olvasható gyilkosságokhoz, mégis azzal vádolja az egyházat, hogy
eltitkolja az egyetemes igazságot. Nem is vonja vissza állítását, amit Leigh Teabing mond ki,
miszerint a kereszténység hazugságon alapszik. Burkoltan arra céloz, hogy az egyház túlságosan is
készséges lenne elfedni bármit, ami veszélyt jelenthetne a történelmére. Az egyház vezetőinek
bemutatása a könyvben csak olyan férfiakra korlátozódik, akik a saját hatalmi pozíciójukat akarják
fenntartani. Tehát a mai alkalommal azt a kérdést tesszük fel, mit mond a Biblia azokról, akiknek a
felelősségük a vezetés. Mit mond azokról, akik eltitkolják az igazságot, visszaélnek a helyzetükkel,
vagy akik hatalmi játékokat folytatnak?

ELOLVASANDÓ FEJEZETEK
Olvassuk el az 54. – 81. fejezeteket.

BIBLIATANULMÁNYOZÁS
Válasszunk ki egy kérdést mindegyik részből.

1. Vezetés – visszaélés a hatalommal

„...ha az egyház megtalálja a Szent Grált, meg fogja semmisíteni. A dokumentumokat és
az áldott Mária Magdolna relikviáit is. ...minden bizonyíték elvész. Az egyház megnyerte
korszakos háborúját a történelem újraírásáért.” (Teabing, 389. oldal)

14.
Olvassuk el az 1Sámuel 2,12-17. 22-36-ot. Hogyan éltek vissza Éli és fiai vezető pozíciójukkal?
Mit gondolt erről Isten – és Éli?
Olvassuk el a János 5, 1-23-t. Hogyan hozta el Jézus az igazságot? Ki akarta „ehallgattatni” őt, és
miért?

2. Vezetés – hatalmi harcok?

„Ha ma este úgy megy minden Párizsban, ahogy eltervezte, akkor Aringarosa hamarosan
birtokába jut valaminek, ami a leghatalmasabb emberré teszi a keresztény világban.”
(160. oldal)

Olvassuk el az 1 Királyok 18,16-40-et. Mi volt itt a tét? Hasonlítsuk össze Illés és Baal prófétáinak
viselkedését!
A vezető figyelmébe: Ebben az időben Izraelt súlyos szárazság sújtotta. Aháb király hírhedt volt arról, hogy semmibe
veszi Istent, a felesége, Jezábel pedig megölette Isten prófétáit és Baal dicsőítésére buzdította az embereket. Baalnak, a
termékenység és erő kánaáni istenének és társának, Astoretnek, a háború és termékenység istennőjének imádata szent
prostitúcióval és esetenként gyermekek feláldozásával járt együtt. Baal prófétái azért viselkedtek úgy, ahogyan a
történetben olvasható, mert feltehetően ez volt a megszokott rituális forma.

Olvassuk el az Apostolok Cselekedetei 8,9-25-öt. Jellemezzük Simont, és írjuk le vágyait. Miért

támadt valójában nézeteltérés?

3. Vezetés – nyomtatásban?
„A Sangreal-dokumentumok egyszerűen csak Krisztus történetének másik oldalát
mondják el. Végül is pusztán hit és személyes megközelítés kérdése, hogy ki melyik oldalra
áll, de legalább az információ megőrződött.” (Teabing, 370. oldal)

 Olvassuk el 2 Királyok 22,1 – 23, 7-et. Milyen hatása volt a felfedezésnek, és miért? Miért volt
Isten elnéző Jósiással?
A vezető figyelmébe: A tudósok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy ez a könyv az Ószövetség első öt könyvének
másolata volt, vagy a Mózes 5. Könyvének egy részének vagy egészének másolata.

Olvassuk el Péter második leveléből az 1,1-2,3 részt. Mire bíztatja olvasóit Péter? Mit mond, mi az
alapja a meggyőződésének?

15.
 4. Vezetés – az igazi
„Silas... ha semmit sem tanultál eddig tőlem, akkor is kérlek... hogy tanuld meg ezt. ... A
megbocsátás Isten legnagyobb adománya. ... Silas, imádkoznod kell.” (601. oldal)

Olvassuk el az 1 Királyok 3,1-28-at. Miért kezdődött csodálatosan Salamon uralma? Miért

becsülték őt nagyra?
Olvassuk el a Timóteusnak írt első levél 1,1-20-t. Mit tanácsol Pál Timóteusnak, hogyan éljen a
tekintélyével? Mi az az igazság, ami Pálnak annyira fontos?

GYAKORLATI ALKALMAZÁS
„Drágám, az egyháznak kétezer éves tapasztalata van abban, hogyan kell nyomást
gyakorolni azokra, akik le akarják leplezni a hazugságaikat. Constantinus kora óta az
egyház sikeresen hallgattatta el az igazságot Mária Magdolnáról és Jézusról.” (Teabing,
585. oldal)

Válasszunk ki egyet vagy többet a következő kérdések közül.

Előfordult-e velünk, vagy valakivel ismerőseink közül, hogy az egyház vezetői visszaéltek a hatalmukkal
velünk/velük szemben? Vannak-e ezzel kapcsolatban megoldásra váró problémák?
Mit mondanánk annak, aki azt hiszi, hogy Brownnak esetleg igaza lehet, és az egyház valóban
évszázadok óta elhallgatta az igazat Jézusról és Mária Magdolnáról?
Előfordulnak-e hatalmi harcok az egyházunkban? Mit gondolunk, vajon miért kerül sor ezekre? Van-e
valami, amit tehetnénk azért, hogy javuljon a helyzet?
Mi jellemzi a jó vezetőt? Hogyan lehet e tulajdonságokat fejleszteni önmagunkban és másokban?
Jézus vajon miért vált ki még most is akkora ellenállást, véleményünk szerint?
Mi különbözteti meg a vezetőkbe vetett feltétlen, vak hitet a támogató bizalomtól?
Hogyan lehetünk az egyház megbízható tagjai a szélesebb társadalom előtt?
Mennyire bánunk felelősen azokkal a keresztyén igazságokkal, amiket megértettünk? Vannak-e olyan
vonatkozásai az életünkre nézve, amiket nem veszünk figyelembe? Hogyan tudnánk változtatni ezen?

IMÁDSÁG
Imádkozzunk ezen témák kapcsán!

16.
 Dan Brown:

A Da Vinci-kód
(GABO Kiadó, 2004)

4. RÉSZ: HITELES HIT

„...szinte minden hazugság, amit apáink Krisztusról tanítottak nekünk.”
(Teabing, 343. oldal)

Olvassuk el a Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a

beszélgetést.

BEVEZETŐ KÉRDÉSEK
Válasszunk ki egy kérdést!

Milyen kérdéseket tennénk fel Silasnak és

Aringarosa püspöknek a hitükről, ha Találkozunk-e igaz hittel A Da Vinci-kódban?
lehetőségünk lenne rá?
Mindenkinek van hite? Miért/miért nincs? Mi a hit?

ÖSSZEFOGLALÁS
Miközben a történet elején Robert és Sophie, úgy tűnik, agnosztikusak a keresztény hittel
kapcsolatban, Silast úgy ismerjük meg, mint a római katolikus Opus Dei csoport hívő tagját,
felszerelkezve a lábába maró cilicium vezeklőövvel. Erőszakos múltja mutatja, hogy nem kérdőjelezi
meg túlzottan azt, amit a Mester a hit nevében kér tőle, beleértve a Sion négy vezetőjének
meggyilkolását.
Silas barátja és mentora, Aringarosa püspök minden követ megmozgat annak érdekében, hogy
megmentse az Opus Deit a kizárástól, olyannyira, hogy még a Mesterben is megbízik, akiről kiderül,
hogy önmaga is gyilkos. Silas erőszakos halált hal, miközben a püspök kórházban lábadozik a
rendőrökkel történt tűzharc után. Aringarosa és a katolikus hívő Fache kapitány is bánják az ügy

17.
kapcsán különféle indíttatásból elkövetett tetteiket. A püspök arról biztosította Silast, hogy Isten
irgalmas Isten.
Robert és Sophie belesodródik a Teabing által lefestett igazság hajszolásába. A ravasz lovag
őket használja, hogy megszerezze a zárókövet, és ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy az igazi hit
ősibb a kereszténységnél – ez a szent nőiség tisztelete, aminek vissza kell kerülnie a méltó helyére
azáltal, hogy a Szent Grált bemutatják a világnak. Ugyanakkor Robert és Sophie elszörnyedve fedezik
fel, hogy Teabing volt Sauniére gyilkosának felbujtója, valamint ő áll a szolgája, és a Sion többi
vezetője halála mögött is. Ő a Mester.
A rendőrség utoléri Teabinget, miközben Robert nem hajlandó neki elárulni, mit jelent a végső
kód. Sophie rájön, hogy Mária Magdolna leszármazottja, és találkozik a nagymamájával, valamint az
öccsével, akiről nem is tudta, hogy létezik. A Szent Grálnak – a Jézus utódvonalát leíró
dokumentumoknak és Mária csontjainak – a holléte továbbra is titokban marad. Hacsak nem
nyugszanak éppen a Louvre dupla piramisa alatt...

KÖZPONTI TÉMA: HITELES HIT

Silas hisz Aringarosa püspöknek és az Opus Deinek, a püspök bízik a Mesterben, a Vatikán,
úgy tűnik, nem bízik senkiben, Sauniére bízik benne, hogy Sophie megfejti a titkát, Robert és Sophie
hisznek egymásban. Sokféle hit van tehát A Da Vinci-kód világában. Ezen a zárt világon kívül
azonban a könyv sokakat arra késztetett, hogy magával a hittel kapcsolatban is kérdéseket tegyenek
fel. Miközben a keresztyének eltérő mértékű ellenszenvvel vagy megdöbbenéssel reagálnak A Da
Vinci-kódra, mi azzal fejezzük be ezt a bibliatanulmányozást, hogy újra feltesszük a keresztyénség
nagy kérdéseit. Meg kell-e büntetnünk magunkat a bűneinkért, ahogyan Silas hitte? Jézus valóban
feltámadt szemben azzal, hogy Máriára bízta volna az egyházát? Miért feszítették keresztre?
Csakugyan Az Isten Fia (volt)?

ELOLVASANDÓ FEJEZETEK
Olvassuk el a regényt a 82. fejezettől az Epilógusig.

BIBLIATANULMÁNYOZÁS
Válasszunk ki egy kérdést mindegyik részből.

18.
1. Hiszünk-e a magunk által kirótt, fájdalmas penitenciában?
„Meg kell tisztítanom a lelkemet a ma este elkövetett bűnöktől. A bűnöket szent célok
érdekében követte el... A megbocsátáshoz kétség sem fért. Ennek ellenére Silas pontosan
tudta, hogy a feloldozás érdekében áldozatot kell hozni. ... Lassú lélegzetvételekkel adta át
magát a fájdalom megtisztító szertartásának.” (26 – 27. oldal)

Olvassuk el a 3Mózes 16,1-34-et. Miért veszi Isten ilyen komolyan a bűnt? Mivel jár a probléma
megoldása?
Olvassuk el a Filippiekhez írt levél 3,1 – 4,1 részét. Honnan eredt Pál magabiztossága? Milyen
szerepet játszanak Pál saját erőfeszítései?

2. Hit az Isten Fiában

„– Nem bizony - válaszolta Teabing. - Jézus „istenfiúsága" a niceai zsinaton merült föl, és
ott is fogadták el. – Várjon. Azt akarja mondani, hogy Jézus isteni mivolta egy szavazás
eredménye volt?” (340. oldal)

A János Evangéliumából származó rész után rögtön áttérhetünk a következő (3.) pont 2. kérdésére.

 Olvassuk el a Máté 11,1-29-et. Milyen reakciót váltott ki Jézus másokból? Mit mondott Jézus a
benne való hitről?
 Olvassuk el a János 1,1-50-et. Hogy határozza meg az író, hogy kicsoda Jézus? Hogyan reagáltak
mások Jézusra?

3. Hit Jézus küldetésében

„– De maga azt mondta, hogy az Újtestamentum koholmányokon alapul. – Langdon
elmosolyodott.— Sophie, a világon minden hit koholmányon alapul. Ez a hit
meghatározása: elfogadni azt, amit igaznak gondolunk, de nem lehet bizonyítani.”
(493. oldal)

Olvassuk el az Ézsaiás 53,1-12-t. Írjuk le, milyen ember az, akiről Ézsaiás prófétál! Hogyan
ösztönöz minket hitre ez a rész?
Olvassuk el a János 1,1-50-et. Mit mond az író, miért jött Jézus a világba? Mi volt Keresztelő
János szerepe?

19.
4. Hit a feltámadásban
„Mi lesz ...., ha meggyőző tudományos bizonyítékot kapnak arra, hogy Krisztus
történetének egyházi változata pontatlan, és minden idők legnagyobb históriája valójában
nem más, mint a legnagyobb átverés?” (Teabing, 386. oldal)

Olvassuk el a János 20,19-31. Min változtatott és min változtat Jézus jelenléte?

Olvassuk el a Lukács 24,13-35-öt. Mi történt a két tanítvány reménységével? Mi volt annak a
hatása, hogy Jézust először nem ismerték fel?

GYAKORLATI ALKALMAZÁS
Nemrégiben egy nagyon bölcs brit pap megjegyezte a sajtóban: „A keresztény teológia
életben maradt dacára Galileo és Darwin írásainak. Bizonyosan életben marad egy new
hampshire-i regényíró írásainak ellenére is.” (Dan Brown, www.danbrown.com/media)

Válasszunk ki egyet vagy többet a következő kérdések közül.

Mit mondanánk annak, aki azt gondolja, Jézus csak egy jó ember volt, és A Da Vinci-kód által
sugalmazott állítások teljesen hihetőek?
Szoktuk-e önmagunkat büntetni, ha úgy érezzük, hogy nem viselkedtünk megfelelően? Hogyan lehetne
ezen változtatni?
Miért van ma is szükségünk megváltóra?
Mit mondanánk Dan Brownnak, ha lehetőségünk lenne rá? Miért?
Vannak-e a hitünknek olyan területei, amelyeket megingatott A Da Vinci-kód? Jó lenne-e átbeszélgetni
ezeket a csoporttal?
Bizonyos egyházi vezetők azt mondják, Jézusnak nem kellett szó szerint, testben feltámadnia ahhoz, hogy
a keresztyénség igaz legyen. Mit mondanánk erre?
Lehet, hogy a saját „emmausi útunkra” kellene lépnünk, és utána kellene nézni a tényeknek és a történeti
adatoknak, amin a hitünk alapszik?
Tapasztaltuk-e már a feltámadt Jézus jelenlétét az életünkben? Hogyan befolyásolja ez azt, hogy miként
reagálunk az olyasfajta művekre, mint A Da Vinci-kód?

IMÁDSÁG
Imádkozzunk ezen témák kapcsán!

20.