Tanítási tervezet

1. Alapadatok

Az óra időpontja: 2023.03.28. 8:15

Iskola, osztály: Apáczai – 10.C
Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium: 1053, Budapest,
Papnövelde utca 4-6.
Tanít: Rémai Martin
Témakör megnevezése: Kelet-Közép-Európa és Kelet-Európa országainak földrajza
Tanítási egység (téma) címe: Oroszország II.
Az óra (jellemző) típusa: Új ismereteket közvetítő óra megelőző ellenőrzéssel

2. Tantervi követelmények

2.1. A tanítási óra oktatási céljai:

Oroszország gazdasági körzeteinek lehatárolása és jellemzése. A körzetek természeti adottságai és gazdasági
folyamatai közti összefüggések feltárása, elemzése és ezek által mélyebb megértése. Az ipari, társadalmi
folyamatok környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása.

2.2. A tanítási óra képzési, fejlesztési céljai:

Szövegfeldolgozási módszerek, papír alapú források használatával a tanulók szövegfeldolgozási készségének
fejlesztése. Lényegkiemelés és vázlatkészítés gyakorlása. Térképolvasási, téri tájékozódási készségek
fejlesztése kontúrvonalas térképek, térképvázlatok használatával.

2.3. A tanítási óra nevelési céljai:

Közösségi nevelés: csoportmunka, csoportban dolgozási, együttműködési készségek fejlesztése. Társadalmi-
gazdasági témák iránti érzékenység fejlesztése. Környezeti nevelés: az ipari környezetterhelésre való
figyelemfelhívás.

2.4. Oktatási követelmények:

 a. Fogalmak:
– új: Kola-félsziget, Murmanszk, Volgográd, Togliatti, Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Vlagyivosztok,
északnyugati gazdasági körzet, központi gazdasági körzet, Volga menti gazdasági körzet, uráli
gazdasági körzet
– megerősítendő: gazdasági körzet, Szentpétervár, Moszkva, Volga, vízlépcsőrendszer, Barátság-
vezeték, Urál, transzszibbéira vasút, szibériai gazdasági körzet,
b. Folyamatok:
– új: világháborús iparáttelepítés
– megerősítendő: népességkoncentrációra települő textilipar
c. Összefüggések:
– új: vasút és folyók találkozása  települések
– megerősítendő: vízenergia  olcsó villamosenergia  alumíniumkohászat és -ipar,
elzárt körzet  hadiipar telepítése
d. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek: a földgáz- és kőszénvagyon kitermelési nehézségeinek
megfigyelése.
e. Fejlesztendő készségek, kompetenciák:
Tanulási kompetenciák fejlesztése: önálló és csoportos információszerzés és feldolgozás. Kritikai
gondolkodás fejlesztése: a bemutatott környezeti károk, valamint térképhasználat segítségével.
f. Főbb tanulói tevékenységek:
 Kvízben való részvétel csoportosan
 Önálló szövegolvasás, feldolgozás és vázlatkészítés
 Az olvasottak „megtanítása” a csoport többi tagjának egyénileg a vázlat alapján
 A többi csapattag meghallgatása és önálló jegyzetkészítés
 Feladatlap kitöltése

3. Szemléltető és munkaeszközök
 falitérkép
 kontúrvonalas térképet is tartalmazó feladatlapok
 feldolgozandó szövegek

4. Felhasznált irodalom

- Arday István, Kőszegi Margit, Makádi Mariann, Sáriné Gál Erzsébet, Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. tankönyv
(OFI, 2018)
- Földrajz Kerettanterv gimnázium 9-10. évfolyam (NAT 2012)
- Jónás Ilona, Kovács Lászlóné, Mészáros Rezsőné, Vízvári Albertné: Földrajz 7. tankönyv és munkafüzet
(Mozaik Kiadó, 2011)

5. Mellékletek jegyzéke

1. melléklet: Csapatcímerek és csapatnevek

2. melléklet: Kahoot-kvíz kérdések és válaszok
3. melléklet: A gazdasági körzetek leírásai
4. melléklet: Tanulói feladatlap
5. melléklet: A tanulói feladatlap megoldásai
 Az óra részletes felépítése

Didaktikai
Idő Az óra menete Didaktikai módszer Munkaforma Eszköz
mozzanat

1’ Adminisztráció strukturálás jelentés -

https://
www.classtools.net/
Csoportalakítás
strukturálás, random-group-generator/
4’ Csoportcímerek és nevek kiosztása csoportmunka
feladat-kijelölés projektor, ppt,
Következő feladat ismertetése
kinyomtatott címerek (1.
melléklet)
csoportonként egy
Kahoot kvíz: az előző óra anyagából, 6 kérdéses (Oroszország
6’ felidézés, motiválás játék csoportmunka mobiltelefon
mezőgazdasága)
kahoot kvíz (2. melléklet)
strukturálás, kinyomtatott szövegek (3.
1’ Következő feladat ismertetése, szövegek kiosztása
feladat-kijelölés melléklet)
kinyomtatott szövegek (3.
Szövegek elolvasása, feldolgozása, jegyzetkészítés (Oroszország új ismeretek szakértői mozaik
7’ önálló munka melléklet), íróeszköz,
ipara és gazdasági körzetei) szerzése, rögzítése módszer
füzet
Az olvasottak megtanítása a csoport többi tagjának új ismeretek szakértői mozaik önálló munka,
10’ (5*2’) jegyzetek, íróeszköz, füzet
Jegyzetkészítés szerzése, rögzítése módszer csoportmunka
új ismeretek kinyomtatott feladatlapok
7’ Feladatlap megoldása csoportokban rendszerezése, feladatlap kitöltése csoportmunka (4. melléklet), íróeszköz,
használata füzet
Feladatlap ellenőrzése
kinyomtatott feladatlapok
Tanári felszólítás alapján az osztály tagjai felolvassák tanulói beszámoló, frontális
4’ ellenőrzés (4.,5. mellékletek),
megoldásaikat, a tanulók követik az elhangzottakat és szükség megbeszélés osztálymunka
íróeszköz
esetén javítanak
A tanóra zárása frontális
2’ tényfeltárás tanári közlés íróeszköz, füzet
Oroszország gazdaságának jövőbeni kihívásainak felvázolása osztálymunka
Kilépő kártyák: a tanár kioszt mindenkinek egy kis lapot, erre a
3’ ellenőrzés tanulói beszámoló egyéni munka kártyák, íróeszköz
diákok felírnak 3 dolgot, amit az órán tanultak
 Mellékletek

1.melléklet: Csapatcímerek és csapatnevek

2.melléklet: Kahoot-kvíz kérdések és válaszok
 3. melléklet: A gazdasági körzetek leírásai

1. Északnyugati körzet:
A kö rzet fő ereje és kö zpontja Szentpétervár. A Nagy Péter cá r á ltal nyugati kapuként alakított
hajdani fő vá ros ipará gait szakképzett munkaereje és kikö tő i fekvése adja: a hajó gyá rtá s, gépgyá rtá s,
elektronika jellemzi.
Az északibb terü leteket inká bb a kitermelési folyamatok jellemzik. A Pecsora-medence kőszene a
piacoktó l tá voli, a kitermelés drá ga, de a XX. szá zadban mégis fontos szerepe volt – mikor Donyec
kö rnyéke a németek kezén volt, s késő bb a GULAG idején. Az ércgazdag Kola-félszigeten
apatitbányászat (mű trá gya-alapanyag), s az egész kö rzetben a fakitermelés jellemző .
Arhangelszk és Murmanszk kikö tő i a halá szflotta bá zisai. Bá r kevésbé védhető , nem belső terü leten
fekszik, Murmanszk fagymentessége a II. vilá ghá ború ban já tszott fontos szerepet, ekkor telepü lt ide
hadiipara is. Arhangelszk a fafeldolgozá s és papíripar nagy exportkikö tő je.

2. Központi körzet:
A kö rzet az orszá g legnagyobb népesség- és ipari koncentrá ció já val rendelkezik. Természeti
erő forrá sa kevés (bá r a kurszki, má gneses anomá liá val fö lfedezett kevés vasércre és a kö zeli szénre
kohá szat telepü lt), így inká bb a szolgá ltató szektor lesz jelentő s, fő leg a nagyobb vá rosokban.
A textilháromszög vá rosai Moszkva (12 millió lakosá val Euró pa legnagyobb vá rosa), Ivanovo és
Jaroszlavl. Ezekben a vá rosokban, az olcsó munkaerő re épü lő textiliparon kívü l, a textilipari
gépgyá rtá s és a kő olajszá rmazékokat feldolgozó vegyipar (mű szá lak, textilfestékek) is meg tudtak
telepedni.
Jellemző még a szakképzettségre épü lő elektronika, mű szeripar, há ztartá sigép-gyá rtá s és a sugaras
kö zlekedési há ló zat okozta kö zlekedési gépgyá rtá s is (a magyar metró kocsik is erre készü ltek).
A fő vá rost tö bbszö r is a világ legdrágább városának titulá ltá k, hihetetlenü l magas albérletá rai,
valamint fogyasztá si cikkeinek á rai miatt.

3. A Volga vidéki körzet:

A vidék 1917-ig agrá rterü let volt, melyben a Volga hajó zá si ú tjá ra telepü lt kereskedő vá rosok
(Nyizsnyij Novgorod, Kazany, Szamara, Szaratov, valamint Volgográ d, a hajdani Sztá lingrá d)
dominá ltak. A harmincas évek iparosítá sá nak fő alapja a kiépü lő síkvidéki vízlépcsőrendszer volt. Az
olcsó á ramra alumíniumkohá szat (Volgográd), arra és a védett belső fekvésre pedig hadiipar telepü lt.
Itt készü l(t) a Kamaz teherautó , a Zsiguli (Togliatti: Lada gyá ra), a magyar trolibusz, de a szovjet
repü lő k, rakétá k (Nyizsnyij Novgorod) és hajó k is. Szintén ekkor tá rtá k fö l a Volga–Ká ma olajvidéket, a
Barátság vezeték innen indul hazá nk felé. A helyi kő olaj és fö ldgá z, valamint ká lisó lelő helyek miatt
megtelepü lt a vegyipar is, á m a rabló gazdá lkodá s má ra kimerítette ezt az erő forrá st.

4. Uráli körzet:
Az Urá l vidéke ércgazdag (réz, bauxit, má ra kimerü lő vas), így kezdetben faszénnel, késő bb
ideszá llított kő szénnel kohászat alakult ki, mely má ra má s vidékek nyersanyagá t dolgozza fö l. Erre és
védett fekvésére a hadianyag- és a nyersanyagigényes gépgyártás (pl. harckocsik, bá nyagépek)
telepü lt és lett az orszá g nehézipari kö zpontja. A paksi fű tő elemeket is itt hasznosítjá k ú jra. A rézre,
só ra, orenburgi gá zra a vegyipar tá maszkodik.
Legnagyobb vá rosai Jekatyerinburg és Cseljabinszk. Az Urá l nemcsak természeti, hanem tá rsadalmi,
gazdasá gi és kulturá lis választóvonal is, mind Euró pa és Á zsia kö zö tt, mind az orszá gon belü l.
5. Szibériai körzet:
Szibéria az ö sszes tö bbinél hatalmasabb, á m ritká n lakott régió . A lakossá g délen, a transzszibériai
vasútvonal (Moszkva és Vlagyivosztok kö zö tt fut) és a folyó k talá lkozá sá ra telepü lt vá rosokban él, s
nagy munkabérek ellenére gyorsan cserélő dik. É szakon csak a kitermelő ipará gak munká sai élnek.
Természeti erő forrá sai ugyanis egyre csö kkennek, illetve nehezebb hozzá juk jutni. Kőolajbó l és
földgázbó l Szibéria (kő olajbó l fő leg a Nyugat-szibériai-alfö ld, gá zbó l az Ob torkolatvidéke) az orszá gos
termelés tö bb mint felét nyú jtja. Az olajvezetékekre vegyipar épü lhetett (Omszk, Tomszk). Nagy
kőszénlelő helyei (feketeszén a Kuznyecki-medencében, barnaszén a Kanszk–Acsinszki-medencében),
ércei, vízereje (Jenyiszej, Angara) és a vilá ghá ború s evakuá lá s kohászatot hívott létre (Novoszibirszk
az Obná l, Krasznojarszk a Jenyiszejnél és Irkutszk az Angará n). Az Angara folyó partjá n (Bratszk,
Uszty-Ilimszk) fafeldolgozó kombiná tok épü ltek. É lelmiszerbő l csak a partvidék halá szata említhető
(Vlagyivosztok). A kö rzet legnagyobb vá rosa Novoszibirszk, fontos tudomá nyos kutató kö zpont,
Omszk pedig fontos vasú ti kö zpont.
 4.melléklet: Tanulói feladatlap

Oroszország gazdasági körzetei feladatlap

Mi jellemzi Oroszország gazdasági körzeteit?

a. Nevezzék meg az ország gazdasági körzeteit!

A A gazdasági körzet neve A gazdasági körzet jellemzőinek

körzet sorszámai
betűjel
e
A

E
b. Válogassák szét az ipari körzetek jellemzőit! Írják be a sorszámokat a táblázat megfelelő
helyére!

1. Gépipara sokféle háztartási és elektromos eszközt, szerszámgépeket és közlekedési

eszközöket gyárt.
2. Lakossága a transzszibériai vasútvonal és a folyók találkozásánál épült városokba
tömörül.
3. Kialakulásában elsődleges szerepet játszott a folyami szállítási lehetőség, illetve a
vízenergia.
4. Pecsora-medencéjének kőszénkészletének fontos szerep jutott a XX. századi nagy
háborúi során.
5. Tengeri halászata jelentős.
6. Védett fekvése miatt hadiipari cikkeket állítottak itt elő.
7. Nagymennyiségű, olcsó munkaerőre épülő jelentős textiliparral rendelkezik.
8. Éghajlati adottságai gátat szabnak nyersanyagának további kitermelésének.
9. Országon belüli gazdasági, valamint szocio-kulturális választóvonalat képez.
10. Központjában a szakképzett munkaerőre elektronikai ipar települt.
11. Innen indul a Barátság vezeték.
12. Itt hasznosítják újra a paksi fűtőelemeket.
13. Nem halad át rajta a transzszibériai vasút.
14. Mágnesvasércet bányásznak a területén fekvő Kurszkban.
15. Kőolajból és földgázból az országos termelés felét adja.

c. Melyik körzethez tartoznak a felsorolt városok? Írják a városok betűjeleit a körzetekhez

tartozó megfelelő négyzetekbe!

a. Vlagyivosztok, f. Cseljabinszk
b. Murmanszk, g. Novoszibirszk,
c. Volgográd, h. Jekatyerinburg,
d. Moszkva, i. Togliatti.
e. Szentpétervár,
5. melléklet: A tanulói feladatlap megoldásai