történelmi események során zajlott le a 20. század elején. • Az első világháború utáni békeszerződések eredményeként a trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között elosztotta az Osztrák-Magyar Monarchia területeit. • Ennek eredményeként a Délvidék, amely magyarok lakta terület volt, Jugoszlávia részévé vált. Magyarország az első és második bécsi döntés után (1941-44) Német invázió
• 1941-ben, a második világháború idején a Délvidék
területén különböző események zajlottak le. • Ebben az időszakban a terület Jugoszlávia része volt, azonban az év második felében bekövetkezett német megszállás jelentős változásokat hozott a régióban. • A német megszállás 1941. áprilisában kezdődött Jugoszláviában, amikor az akkori jugoszláv vezetés nem hajlandó csatlakozni a tengelyhatalmakhoz. Délvidék 1944-ben
• A 1944–45 téli időszakban a Délvidéken bekövetkező
vérengzéseket azok a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és a velük együtt létrehozott népőrség hajtotta végre, akik brutális kegyetlenséggel elkövettek háborús bűncselekményeket a civil lakosság ellen. • Főként magyarok, németek és horvátok kerültek célkeresztbe, és a tömeggyilkosságok több településen népirtásba torkolltak. A pontos áldozatok számáról nincs megbízható adat, de az események következtében százezernél is több ember veszthette életét. Magyarok a partizán hadseregben Bűncselekmények civilek ellen
• A Délvidéki vérengzéseket a jugoszláv
kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és a népőrség hajtotta végre. • Az elkövetett háborús bűncselekmények közé tartoztak például tömeges kivégzések, falvak és városok leégése, valamint számos civilt érintő erőszakos cselekedetek. • A fő célpontok a magyarok, németek és horvátok voltak, és az etnikai alapon elkövetett atrocitások kiterjedtek a civilek megtámadására, kitelepítésére, fogva tartására és gyilkosságaira is. A magyar kormány háborús végjátéka a Délvidéken a második világháború utolsó szakaszában
• A második világháború során, különösen a háború utolsó
szakaszában, a magyar kormány elmenekült a Délvidék területéről, ahogy a Szövetségesek (az Antanti hatalmak) és a Szovjetunió előrehaladtak a térségben. Az 1944-es évben a szövetségesek megkezdték a Balkánon történő előrenyomulásukat, és ezt követően a magyar hadsereg és kormány elhagyta a délvidéki területeket. Ezek az események tragikusan hozzájárultak a térségben élő különböző etnikumok közötti feszültségekhez és az emberi szenvedéshez. Az ilyen típusú háborús bűncselekmények tragédiákat hoztak létre, és még évtizedekig hatással voltak a térség történelmére és társadalmi összetételére. A magyar kormány elmenekülése a szovjetek és az antifasiszta szövetségesek elől a második világháború vége felé
• Az elmenekülés részben annak következménye volt, hogy
a magyar kormány és hadsereg az antifasiszta erőkkel és a szövetségesekkel szemben állt, és a német megszálló erőkkel szövetséget kötött. • Amikor a háború kimenetele megfordult, a kormány és a katonaság menekülni kényszerült a szovjet és az antifasiszta szövetségesek elől, mivel a területek elvesztése és a háborús bűncselekmények miatt számíthattak büntetésre. Köszönöm szépen a figyelmet!