JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

II. FELADATLAP
Szövegértés
1. a) Aláhúzva: B)

Adható összesen: 1 pont

Az 1 pont abban az esetben adható meg, ha a vizsgázó a helyes válaszon kívül nem jelölt meg
mást.
b)
verbális agresszió: nyelvi / szóbeli erőszak / (le)támadás [A szöveg 5. bekezdése a nyelvi
jelzőt használja a verbális helyettesítésére.]
vizuális agresszió: képi erőszak / támadás
Más, nem idegen szinonimák is elfogadhatók, amennyiben a szószerkezet két tagból áll.

Adható összesen: 1 pont

1 pont csak akkor adható, ha mindkét válasz helyes.

c)
I. Az online agresszió formái (1–5. bekezdés)
II. A troll mint internetes szerep (6–7. bekezdés)
III. Trolltípusok (8. bekezdés)
IV. A trollkodás felismerésének nehézségei (9. bekezdés)
Adható összesen: 2 pont
2 vagy 3 helyesen megadott sor esetén 1 pont adható. 1 vagy 0 helyesen kitöltött sor esetén
nem jár pont.
2. a)
A) játékosan ingerkedve A) világosan kimondott, B) a szavak eredetével
tréfálkozik, kötekedik egyértelmű foglalkozó nyelvészeti
tudományterület
Adható összesen: 1 pont
Az 1 pont abban az esetben adható meg, ha a vizsgázó mindhárom szónál csak helyes választ
jelölte meg.
b)
domináns másokat kontrolláló vagy kontrollálni alárendelt / alsóbbrendű / alávetett
(7) igyekvő; uralkodó / meghatározó /
túlnyomó / túlsúlyban lévő
provokál szándékoltan bomlasztó szándékkal lép fel; békéltet / enyhít / (le)nyugtat /
(8) izgat, ingerel, dühít, lázít, hergel tompít / (le)csendesít / engesztel /
enyhít / nyugalomra int / szelídít /
visszafog
Adható összesen: 2 pont
Minden helyesen kitöltött sor: 1 pont
A soronként 1 pont abban az esetben adható meg, ha a feladatban megadott kritériumok
szerinti válaszok szerepelnek a táblázat üres helyein (2. oszlop: a jelentés körülírása vagy két
rokon értelmű szó; 3. oszlop: legalább egy-egy ellentétes jelentésű szó vagy szókapcsolat).

3. Lehetséges válaszok:
– A felek nem a saját nevükkel / valós identitásukkal vesznek részt a kommunikációban.
– Az agresszív viselkedésnek az online térben nincs (komoly) következménye.
– A felek egymástól fizikailag távol vannak.
Hasonló tartalmú, más megfogalmazású válaszok is elfogadhatók, amennyiben a vizsgázó
három, egymástól jól elkülöníthető okot fogalmaz meg.
Adható összesen: 3 pont
Minden tartalmilag és nyelvileg helyes válaszelem: 1 pont

4. Lehetséges válasz: A trolling horgászat során a horgász úgy viselkedik a halakkal, mint
az internetes troll az áldozataival: provokálja, hergeli, manipulálja őket. A horgász a
csalival, az internetes troll a megnyilvánulásaival hívja fel magára a figyelmet, és
korbácsolja fel az áldozatok érzelmeit.
Hasonló tartalmú, más megfogalmazású válaszok is elfogadhatók.
Adható összesen: 2 pont
A horgász és a troll azonosítása: 1 pont
A hasonló viselkedés és hatás egy konkrét elemének megfogalmazása: 1 pont

5. A sértegetést az online zaklatás (idegen szóval: cyberbullying) elkövetői gyakran

fokozatosan alkalmazzák. A nyílt és közvetlen sértést általában évődés/viccelődés előzi meg.
A sértést azért alkalmazzák gyakran, mert az a sértegető személyt a(z) áldozat/sértett fölé
helyezi, domináns helyzetét hangsúlyozza vagy teremti meg / jeleníti meg.
A sértés és a beszólás között hasonlóságok és különbségek is vannak. Mindkettő lejáratja a
másik felet, ezáltal domináns helyzetet biztosít a sértőnek, ugyanakkor a beszólás a sértő
pozitív énképét / önbecsülését is erősíti.
A szöveg alapján az álcázás közvetett/indirekt verbális erőszak, ugyanis a sértő fél nem direkt
módon, hanem szándékát leplezve (például ironizálva) fogalmazza meg a sértő megjegyzéseit.
Azonos tartalmú, más megfogalmazású válaszelemek is elfogadhatók.
Adható összesen: 7 pont
Minden tartalmilag és nyelvileg helyes válaszelem: 1 pont

6. Az „elsőzés” PROVOKATÍV/REAKTÍV trollviselkedés, mert a társalgást (diskurzust)

úgy rombolja, hogy magára irányítja a figyelmet, nem a hozzászólás tartalma az érdekes
számára, hanem a „valódi” hozzászólók érzelmeinek felkorbácsolása.
Az „nyelvtannáci” magatartás PROVOKATÍV/REAKTÍV trollviselkedés, mert a trollnak a
kommunikációs partnere válik a céltáblájává, arra reagál, amit valaki ír.
Az „nyelvtantroll” PROVOKATÍV/REAKTÍV trollviselkedés, mert célja mások
bosszantása, provokálása. Ezt a nyelvtantrollok azzal az eszközzel érik el, hogy magukat
műveletlennek tettetik.
Adható összesen: 3 pont
A megfelelő kategóriába sorolás és indoklás soronként 1 pont

7. a) Lehetséges válaszok:
− A szövegkörnyezetet figyelembe kell venni, mert lehet, hogy a kontextusból kiderül:
nem a tanárokat támadja a hozzászólás, hanem közvetetten/ironikusan azokról alkot
véleményt, akik a tanárokat támadják.
− Mérlegelni kell, hogy valódi tudatlanságról van-e szó (például a helyesírási ismeretek
hiányáról) vagy szándékos megtévesztő provokációról.
Hasonló tartalmú, más megfogalmazású válaszok is elfogadhatók, amennyiben a vizsgázó a
bázisszövegben megjelenő gondolatokra hivatkozik.

Adható összesen: 2 pont

Minden helyes válaszelem: 1 pont

b) A trollviselkedés kategóriája: nyelvtantroll

Indoklás: A helyesírási hibákkal teli szöveg esetében felmerül, hogy az írója szándékosan
tetteti magát tudatlannak. (Erre utal a szöveg néhány ironikus sajátossága, a cz-vel írt
perczenként szó, illetve a „szintén zenész” szókapcsolat.)
Megfelelő indoklással elfogadható lehet a politikai nézeteit hangoztató trollok közé való
besorolás is.
Adható összesen: 2 pont
A helyes besorolás: 1 pont
A megfelelő indoklás: 1 pont
8. a)
Az és kötőszó kapcsolatos logikai viszonyt fejez ki.
A vagy kötőszó választó logikai viszonyt fejez ki.
Adható összesen: 2 pont
Minden helyesen megadott válaszelem: 1 pont

b) Lehetséges válaszok
− az igényes / a tudományos stílushoz illő nyelvi megfogalmazás
− a gazdaságos nyelvi megfogalmazás / a szóismétlés elkerülése
− a körülírt tevékenység (az internetes trollkodás) céljainak
összetettségét/változékonyságát fejezi ki
− a tevékenység hátterében álló többes/változatos szándékok kifejezése (a trollkodást
csupán egy vagy akár több szándék is mozgathatja)
Hasonló tartalmú, más megfogalmazású válaszok is elfogadhatók, amennyiben a vizsgázó
egymástól jól elkülöníthető két lehetséges okot fogalmaz meg.

Adható összesen: 2 pont

Amennyiben csak egy okot fogalmazott meg a vizsgázó, vagy két okot, de nem hivatkozott a
szövegrészletre: 1 pont

9. A) I; B) I; C) H

C A szöveg 6. bekezdésében olvasható definíció szerint internetes

troll az, aki szándékosan kelt zavart, akinek célja a bomlasztás,
illetve a konfliktus keltése.*

* Az indoklásnak az aláhúzott szövegrésszel tartalmilag egyező elemet kell tartalmaznia.

Adható összesen: 3 pont
Minden helyesen kitöltött sor: 1 pont
A „hamis” válaszért csak a javítással együtt jár pont.
10.
Közvetett minősítgetés/szidalmazás/csúfolás/beszólás A
átok* C
 Közvetlen rágalmazás/pletyka B

* Annak ellenére, hogy a komment durva szavakat is használ, nem elfogadható megoldás a
durva szavak használata; a vizsgázónak a hozzászólás átok-jellegét kellett felismernie.
Adható összesen: 3 pont
Minden helyesen kitöltött sor (soronként egy kategória megnevezése elég): 1 pont

11. a) Bekarikázva: A, B, D
Adható összesen: 2 pont
1 hiba: 1 pont
1-nél több hiba: 0 pont
Hibának számít a helytelen válasz bekarikázása, illetve a helyes válasz jelöletlenül hagyása.

b) viselkedési
Adható összesen: 1 pont
 Irodalmi feladatlap
1.
a háború istene Árész Mars
a szőlőtermesztés / a bor és Dionüszosz Bacchus
mámor istene
az alvilág istene Hádész Pluto

Héphaisztosz (a tűz és kovácsmesterség istene, az istenek fegyverkovácsa) nem került be a

táblázatba, mert nem volt megadva a római istenpárja, Vulcanus.
Adható összesen: 3 pont
Minden helyesen kitöltött sor: 1 pont

2. a) Aláhúzva: B) Pál, E) Jónás, G) József, H) Mózes

Adható összesen: 1 pont
Amennyiben a vizsgázó a megadott négynél több vagy kevesebb válaszelemet jelölt meg, nem
adható pont.

b) Az evangélisták a Jézus Krisztus élettörténetét elbeszélő újszövetségi evangéliumok

szerzői.
A tartalmilag hasonló, más megfogalmazású válasz is elfogadható, amennyiben a válasz
tartalmazza az evangélium szót, illetve egy arra vonatkozó megállapítást (pl. az evangéliumok
Jézus élettörténetét beszélik el / az Újszövetségben találhatók stb.).
Adható összesen: 1 pont
A pont a tartalmilag és nyelvileg pontos, mondatban megfogalmazott válaszért jár.

3.

Adható összesen: 2 pont

1 hiba: 1 pont
1-nél több hiba: 0 pont
A rossz helyre besorolt betűjel és a hiányzó elem is hibának minősül.
4. a) Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

A vers címe: Huszt. A vers műfaja: epigramma

Adható összesen: 2 pont
A helyesen megadott hiányzó szavakért 1 pont jár.
A helyes verscím: 0,5 pont
A helyes műfajmegjelölés: 0,5 pont
1 hiba: 1 pont
1-nél több hiba: 0 pont

b) „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre / S lettél magzatod miatt / Magzatod
hamvvedre?”
Adható összesen: 1 pont
Az idézett rész első két sora is jó válasznak minősül.

c) A versek az 1830-as években keletkeztek.

Adható összesen: 1 pont
A helyes válasz: 1 pont
d) Berzsenyi Dániel
Adható összesen: 1 pont
A szerző teljes nevének megadása: 1 pont

5. a)
1. szöveg
Ki írta? Petőfi Sándor (Az őt ábrázoló kép betűjele: D)
Kinek? Arany János (Az őt ábrázoló kép betűjele: B)

2. szöveg
Ki írta? Karinthy Frigyes (Az őt ábrázoló kép betűjele: A)
Kiről? Kosztolányi Dezső (Az őt ábrázoló kép betűjele: C)

Adható összesen: 2 pont

A 2 pont csak abban az esetben jár, ha mindkét szöveghez mindkét névalakot hibátlanul írták
és a portrék betűjelei is a megfelelő helyre kerültek.
1 pont akkor adható, ha az egyik szöveghez hibátlan névalak ás portré került.

b) Aláhúzva: C
Adható összesen: 1 pont
Az 1 pont abban az esetben adható meg, ha a vizsgázó a helyes válaszon kívül nem jelölt meg
mást.
c)
Petőfi A helység vígeposz / komikus eposz szemérmetes Erzsók;
Sándor kalapácsa / eposzparódia szélestenyerű Fejenagy; a
béke barátja, Bagarja
Karinthy Tanár úr kérem karcolatok / (humoros) a rossz tanuló; a jó tanuló
Frigyes novellák (Steinmann); Kökörcsin
tanár úr; az osztály (Auer,
Roboz, Kelemen stb.)

Adható összesen: 2 pont

Minden helyesen kitöltött sor: 1 pont

6.a)
7.Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versének keletkezése
1.Ady Új versek című kötetének megjelenése
5.Herczeg Ferenc Új Idők című folyóiratának megszűnése
6.Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének keletkezése
4.Babits Mihály halála
8.Kertész Imre megkapja az irodalmi Nobel-díjat.
3.József Attila Tiszta szívvel című versének keletkezése
2.Megjelenik a Nyugat első száma.
Adható összesen: 2 pont
A helyes sorrend: 2 pont
A feladatra 1 pont nem adható.
b) A regény címe: Sorstalanság
Adható összesen: 1 pont
Az 1 pont a helyesen megadott címért jár.
 Műértelmező szövegalkotás

Az általános értékelési szempontokat lásd az I. feladatlap javítási-értékelési útmutatójában. Ez

alapján állapítható meg a dolgozat nyelvi minőségének (szövegszerkezet, stílus, nyelvi
igényesség) pontszáma.
A tartalom akkor helyezhető a legmagasabb értékelési kategóriába, ha a vizsgázó a feladatban
megadott szempontok mindegyikét kifejtette, azaz
− meghatározta a novella központi témáját: bemutatta a fiúban végbement változást és az
azt kiváltó eseményeket;
− kitért a fiú karakterének bemutatására;
− feltárta az elbeszélő és az elbeszélt történet viszonyát, illetve a viszonyt megjelenítő
nyelvi eszközöket;
− a klasszikus novellaszerkezet felől értelmezte a mű felépítését.
Lehetséges tartalmi elemek
A lehetséges tartalmi elemek felsorolása nem jelenti azt, hogy a helyes feladatmegoldásban
valamennyi elemnek szerepelnie kell. A lehetséges tartalmi elemekben adott választól eltérő
minden jó megoldás értékelendő.
I. A feladatban megadott fókuszszempontok kifejtése:

1. Téma
- Az elbeszélt történet rövid összefoglalása: egy másodikos gimnazista fiú számára
világossá válik, hogy létezik élő, kortárs magyar irodalom; ez a felfedezés katartikus
számára, hiszen ő is író akar lenni.
- A novella a fiú életét meghatározó lelki és intellektuális változást kiváltó eseményeket
beszéli el.
- A novella értelmezhető beavatástörténetként:
o a gimnazista fiú egy addig számára ismeretlen tudás birtokába jut az irodalom
létmódjáról, ami jelentősen átformálja a gondolkodását, befolyásolja az
identitását („Különös izgalommal tévelyegtem haza, mint aki valami alapvető
titkot tudott meg, talán önmagáról, olyat, amit rajta kívül mindenki tudott, csak
ő nem.”)
o a beavatás állomásai:
1. az első találkozás a kortárs irodalommal: az elementárisan ható erdélyi
olvasmányélmény („Valami Kányádi.”) → a beavatódásnak ez az állomása a fiú
számára az olvasás, a szöveg érzéki hatásának tapasztalatát kínálta („Lázas
lelkesedéssel, habzsolva, mohón olvastam a könyvet, magoltam a versszakokat.
Valamitől más volt, izgalmas, és bármilyen régi is, valamiért új”)
2. a második állomás – a sejtés és felismerés: a kisváros könyvheti vendége lesz
a halottnak vélt költő („a Kányádi Sándor nevű ürge él”)
3. a harmadik állomás – a megbizonyosodás: az író-olvasó találkozó a
könyvtárban („Oldalt álltam, tátottam a számat […] Éppen olyan volt, mint
amilyennek elképzeltem. Meséből jött, és meséket ismert.”)
o a beavatódás a szövegben több szinten is zajlik – az irodalomról való új tudás
megszerzése mellett a világ is kitágul a kisvárosi kamaszfiú számára: az Erdély-
 élmény is az újdonság felfedezésének katarzisát hordozza („Előttem meg kitárult
egy világ. Nekem addig senki sem mondta, hogy másfél millió magyar ember él
ott, hogy ott található a mennyország.”) → az Erdélyben megismert kultúra, táj
és a könyv által közvetített szellemi tartalom is nyitottá teszi őt az új élmények
befogadására.
- A novella értelmezhető egy fiatal fiú írói öntudatra ébredésének történeteként is, mert
azáltal, hogy az irodalomfogalma kitágult, átértelmeződött, a világban való helyét is
stabilabbnak érezhette:
o gyerekkora óta alkotó ember („Hogy írni muszáj, azt gyerekkorom óta tudtam”);
o „kutya rossz” verseket és egy – feltehetően gyenge – drámát írt („Írói öntudatom
jóval erősebben duzzadt, mint a szorgalmam meg a tehetségem”), író szeretett
volna lenni;
o nagy hatású olvasmányélménye nem volt (csak zárójelben említi a Bánk bánt, a
szöveg kontextusából bizonyos, hogy nem érintette meg őt az iskolai kötelező
olvasmány);
o fordulat („szerencsém volt”) – az erdélyi olvasmányélmény újfajta esztétikai
élményhez juttatta („bizseregni kezdett a gyomromban a magyar mondat”);
o az irodalomról kiderült számára, hogy nem a múlt zavaros „magánügye”,
„délibábja”, hanem az „örök valóságban létezik” → ez a fiú számára az írói
vágyak beteljesülésének ígéretét hordozza.
- A novella tere:
o a kisváros (Csongrád), ahol a rendszerváltás idején a kulturális élet megrekedt,
„szinte eltűnt”; a fiú otthonában nincsenek számára izgalmas (kortárs) könyvek,
de az otthoni közegből való kilépés (Csíkmadaras) az ön- és világmegismerés új
lehetőségeit hordozza;
o a könyvtár mint a magas kultúra átmentésének helyszíne a kisvárosban – a
kisvárosban élők életének nem fontos része az irodalom (csak néhány
könyvtáros igyekszik valamiféle kultúrmissziót teljesíteni, de az egykori
könyvheteket „akik akkor éltek, el is felejtették, még emlegetni sem emlegették,
hogy valaha volt ilyen”); az író-olvasó találkozó azonban városi rendezvénnyé
válik: tömeg van a könyvtárban, és a közös kulturális élmény megrendítő hatást
gyakorol az emberekre.
- Az elbeszélt történet időkeretei:
o a kora tavasz és a nyárelő is a reményt, virágzást ígérő évszaktoposzok;
o rendszerváltás: nemcsak egyéni szinten, hanem társadalmi szinten is változást
ígérő, reményekkel teli korszak;
o a visszaemlékező perspektívából megszólaló felnőtt-elbeszélő összetettnek,
ambivalensnek láttatja
▪ a rendszerváltás korszakát („amikor minden kinyílt, fellélegzett, és
gazdátlan is lett”),
▪ csakúgy, mint a kortárs irodalmi közeget („az a világ, amire ő úgy vágyik
[…] a maga kisstílű, szomorú, irigy, mégis fényes, felemelő és örök
valóságában létezik”),
o de a kamaszfiú a saját valóságáról nem alkot ítéletet, a felfedezéseinek csak az
érték- és örömteli, sorsfordító jellegét érzékeli.
2. A főszereplő

− A közvetlen és közvetett jellemzés módszerei is megjelennek a szövegben (elbeszélői

közlés, a szereplő cselekedetei stb.).
− A novellában a gyermek és felnőtt látószögének kettőssége érvényesül, így a főszereplő
karakterét is kettős irányból látja a befogadó:
1. a visszaemlékező felnőtt perspektívájából egy – gyengeségeivel együtt –
szeretetre méltó kamaszfiú alakja bontakozik ki;
2. a gyermeki látószög is ezt az utólagos jellemzést támasztja alá.
- A fiú főbb személyiségjegyei:
o „átlagosan tájékozatlan” (ismereteit főként a körülötte élőktől szerzi – a
novellában négyszer szerepel a „nekem akkoriban senki nem szólt” tartalmú
közbevetés);
o „önsajnálattal birkózó” (a személyes érzelmi élete jobban lefoglalja, mint a
„nagy kérdések”);
o „öntudatos nagyfiú”, írói ambíciói vannak, de a vágyai erősebbek a
szorgalmánál és a tehetségénél;
o könnyen lelkesedik, lobbanékony, ugyanakkor rendkívül fogékony, érzékeny,
kíváncsi (bemegy érdeklődni a könyvtárba).

3. Elbeszélői látószög és beszédmód; a narrátor viszonya az elbeszélt történethez

− Kétféle perspektíva, beszéd- és gondolkodásmód kapcsolódik egybe a szövegben

1. a szerző alteregójának tekinthető elbeszélő emlékezik fiatalkorának egy fontos
eseményére → az azóta eltelt idő miatt többet tud, mint amennyit a történet
főszereplője, ezért elbeszélésében a mindentudó elbeszélő tekintetének
látószöge érvényesül elsődlegesen (ahogy Grecsó Krisztián egy másik
szövegében fogalmaz: „az elbeszélői tekintet drónja”); az elbeszélői hangvétel
közvetlen, E/1. személyű, múlt idejű, visszaemlékező, az egész történetet
áttekintő én-elbeszélés;
2. ugyanakkor belső fokalizációval a narrátor kamaszkori énjének érzékelési
tartománya is megjelenik („nem hiszem el, hogy a Kányádi Sándor nevű ürge
él”) – de ez mindig egybekapcsolódik a narrátor jelenkori hangjával, ami
reflektál a kamaszkori énre.
− A szöveg nyelvileg a megformálatlanság, hétköznapi emlékidézés, emlékezés látszatát
kelti (mintha valaki anekdotikusan elbeszélné élete egy fontos eseményét), pedig
nyelvileg és szerkezetileg is tudatosan építkezik.
− A narrátor nagyon közel van az elbeszélt világhoz, hiszen annak egykor ő is része volt;
ezt a nosztalgikus, kedélyes, ugyanakkor távolságtartóan önironikus tónus is jelzi
(sajátos humor például a jelzőhasználatban: „az erősebb lelkű könyvtárosok”,
„szangvinikus és feltűnőden tehetségtelen táncos”).
− A szeretetteli viszonyt kifejezi, hogy a gimnazista fiú tapasztalatait és belső világának
ábrázolását úgynevezett „átélt beszéd” formában adja át (ez a közlésforma a belső
monológhoz hasonló eljárás, de Grecsó elbeszélője nem adja át a szót a szereplőnek).

Szerkezet
- A téma, a hangvétel és a szerkezet bizonyos sajátosságai miatt a novella inkább
tárcanovellának tekinthető, de több szempontból a klasszikus novella építkezésének
sajátosságai is jellemzik (pl. lineáris elbeszélésrend, a kiinduló és a végállapot között
 jelentős változás megy végbe; az feszültségkeltés érdekében az elbeszélő adagolja az
információkat stb.).
- A szöveg nem többszereplős, hanem önéletrajzi jellegű (az önéletrajziság ellenére a
novellát az irodalmi fikció jegyei jellemzik, hiszen az elbeszélő életének egykori
eseményeit a szerző irodalmi szöveggé alakítja; ezt a memoárszerű szépirodalmi
szövegtípust autofikciónak ’önfikciónak’ is nevezik).
- Szerkezet:
o keret: a novella első és utolsó egysége nem elbeszélő jellegű szöveg, hanem
elbeszélői kommentár, illetve reflexió, funkciója az emlékezés helyzetének
megformálása és lezárása (az élő irodalom gondolata a zárlatban megismétlődik,
újabb jelentéssel telítődik)
o a közbülső elbeszélő rész egységei:
▪ 1. az alaphelyzet és környezet bemutatása
▪ 2. a változás bemutatása három rövidebb, anekdotikus egységgel:
• Erdély
• a könyvheti vendég beazonosítása
• az író-olvasó találkozó
- jelen idősíkja kifejtetlen a (felidézett) múlt és közeg, illetve a gimnazista fiú
bemutatásán van a hangsúly

II. Az értelmezésbe bevonható egyéb ismeretek

− A novella Grecsó Krisztián egyéb önéletrajzi témájú írásainak hangulatát és az
elbeszélés nyelvi megoldásait idézi meg.
− Bár a novella központi témája a fiúban zajló változás bemutatása, a szöveg Kányádi
Sándor írásművészete előtti tiszteletadásnak (hommage) is tekinthető.
− A novella a beavatástörténetekkel és az íróvá válást tematizáló történetekkel is
kapcsolatba állítható (pl. népmesékben a három próba, Kosztolányi Esti Kornél-
novellák).
− A kortárs magyar irodalom kiemelt témája a gyerek- és kamaszkor útkeresése, ezt a
témát gyakran emlékező-felidéző perspektívából ábrázolják, ezért is állítható
kapcsolatba a Grecsó-novella például Dragomán György, Krusovszky Dénes, Tompa
Andrea vagy Vida Gábor regényeivel.

Témakifejtő dolgozat
Az általános értékelési szempontokat lásd az I. feladatlap javítási-értékelési útmutatójában. Ez
alapján állapítható meg a dolgozat nyelvi minőségének (szövegszerkezet, stílus, nyelvi
igényesség) pontszáma.
A tartalom akkor helyezhető a legmagasabb értékelési kategóriába, ha a vizsgázó a feladatban
felvetett problémát érdemben tárgyalja, illetve minden megadott kritériumnak megfelel, azaz
− legalább négy, a téma kidolgozása szempontjából releváns műre hivatkozik (a művek
műnemi, műfaji kötöttség nélkül szabadon választhatók bármely korszakból);
− bemutatja az este, illetve az éjszaka toposzának néhány lehetséges jelentését;
− a napszaktoposz alkalmazásának szerepét konkrét szöveghelyekhez kapcsoltan is
vizsgálja.
A dolgozat gondolatmenetét legalább négy magyar vagy világirodalmi mű kellő részletességgel
bemutatott motívumértelmezése köré érdemes építeni. A feladat elvárja, hogy a vizsgázó
néhány választott szövegrészletet behatóan elemezzen, ezek alapján fejtse ki meglátásait. A
lehetséges válaszelemek listája nem a művek, illetve szövegrészletek felől közelít a témához,
hanem az éjszaka-toposz lehetséges jelentéseihez rendel néhány műcímet. Az alkotások
többsége a szöveggyűjteményekben is szereplő kerettantervi kötelező irodalom, de néhány ezen
a körön kívül eső mű is szerepel a listán, jelezve, hogy a vizsgázó a téma kifejtése során
mozgósíthatja egyéb kulturális ismereteit is. A kerettantervi szövegeket vastag betűvel emeljük
ki.
Lehetséges tartalmi elemek
A lehetséges tartalmi elemek felsorolása nem jelenti azt, hogy a helyes feladatmegoldásban
valamennyi elemnek szerepelnie kell. A lehetséges tartalmi elemekben adott választól eltérő
minden jó megoldás értékelendő.

Az éjszaka toposzának lehetséges jelentései

− A világegyetem kialakulása, illetve az egyén születése előtti sötétség képzete társul
hozzá (a „csírázás” ideje) → az éjszaka (a sötét / a nyugalmi állapot) megelőzi az
újjászületést, a beavatást és a megvilágosodást (pl. Kosztolányi Dezső: Hajnali
részegség).
− Az éjszaka a sötétség szimbolikájához kapcsolódva a negatív transzcendens,
irracionális erők, lények (a kísértetek, ördögi megkísértések) jelenlétének időszaka, az
éjszakába való belépés visszatérés a meghatározatlanságba, ahol a rémálmok és sötét
gondolatok keverednek
o apokaliptikus víziókkal együtt Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára
című versében,
o kísértetjárás Shakespeare Hamletjében vagy Arany János Éjféli párbaj című
balladájában,
o Timár Mihály belső viaskodása, megkísértése A vörös félhold című fejezetben
Jókai Mór Az arany ember című regényében,
o Goethe Faustjában Mefisztó a Sötétség részeként határozza meg saját lényét,
o a Walpurgis-éj a gonosz erők manifesztálódása (a boszorkányok ekkor
mutatnak be áldozatot a Sátánnak); ehhez hasonló Bulgakov A Mester és
Margarita című regényében a báljelenet,
o Edgar Allan Poe: A holló;
− A szenvedély és irracionalitás jogait hirdető, a hétköznapi valóságból való elvágyódás
igényét megfogalmazó romantikára jellemző az éjkultusz (pl.: Kölcsey Ferenc:
Huszt)
o az éjszaka az igazi, mély belső történések időszaka: az értelem kikapcsol, a
fantázia és az álmok szabad teret nyernek (Wordsworth: Táncoló tűzliliomok),
o az éjszaka a szerelmi szenvedély, a (titkos) szerelmi együttlét, a vágyak
beteljesedésének időszaka (pl. Robert Burns: Falusi randevú, Vörösmarty:
Álom és való),
o az éjszaka az ihletett állapot, a nyugalmat igénylő elmélyült szemlélődés, a
(művészi) alkotótevékenység napszaka (pl. E. T. A. Hoffmann: Az arany
virágcserép, Petőfi Sándor: Az apostol);
− Az éjszakai madarak közül az egyik a csalogány (fülemüle), ami dalának szépségéről
híres, ezért költészetszimbólum is (Shakespeare Romeo és Júliájában a pacsirtával áll
 szemben: a csalogány az éjszaka madara, a szerelem énekese, míg a pacsirta dala a
hajnalt, a szerelmesek kényszerű elválását jelzi).
− Az összeesküvések, titkos cselszövések ideje (pl. Katona József: Bánk bán), a
gonoszság, a gyilkosság ideje (Shakespeare: Macbeth).
− A csodák, átváltozások ideje – Weöres Sándor: Rongyszőnyeg-ciklus, 99. (Őszi
éjjel…).
− A gyermeki szorongások, félelmek időszaka (Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel).
− Az egész kozmosz működésének meghatározó alapja az éjszaka–nappal váltakozás
(kozmogonikus jelképek):
o az éjszaka leggyakoribb kiegészítő, illetve bináris szimbólumpárja a hajnal
vagy nappal (pl. a bibliai teremtéstörténetben megjelenő ősi egység időszaka
a szétválasztás gesztusával szűnt meg, az ég és a föld elválása után alakultak ki
az alapvető ellentétpárok: „És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a
setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.”)
o a görög teremtéstörténet egyik mítoszvariációja szerint az Éjszaka (Nüx) a
Khaosz lánya, az Ég (Uranosz) és a Föld (Gaia) anyja, ő teremtette az alvást, a
halált, az álmokat, a szorongást, a szeretetet és a csalást (Hésziodosz Istenek
születése című műve szerint).
− Az európai néphitben a gonosz erők (boszorkány, démonok, vámpír) az éjszaka
közepén, éjfélkor a legaktívabbak, s csak a hajnal fénye űzi el őket, ehhez
kapcsolódnak a nyári napfordulóhoz köthető szentivánéji szerelmi varázslások (pl.
Shakespeare: Szentivánéji álom).
− Az év leghosszabb éjszakájához (téli napforduló) a halál képzete kötődött, de ezt
követően egyre hosszabb nappalok (remény, újjászületés) jönnek; Jézus születése: az
éjszakát, a halált legyőző fény (Thomas Stearns Eliot: A háromkirályok utazása).
− A keresztény szimbolikában a fény az isteni jelenlétet, fensőbbséget, örökkévalóságot,
halhatatlanságot fejez ki (pl. Margit-legenda).
− A csillag motívuma, az éjszakai égbolt fénye a kozmikus örvénylés, a világ
tágasságának kifejezője (József Attila: Eszmélet); Tóth Árpád Lélektől lélekig című
versének képrendszere a csillagokat és az emberi lelkeket állítja párhuzamba („Tán fáj
a csillagoknak a magány, / A térbe szétszórt milljom árvaság?”).
− A nagycsütörtök-éjszaka a Getsemáné-kertben történt eseményeket, a virrasztás,
várakozás, magány és a hozzá társuló halálfélelem érzelmi és létállapotát idézi pl.
Dsida Jenő Nagycsütörtök című versében.
− Jézus keresztre feszítésekor éjszakai sötétség borult a világra (Mt 27, 45).
− Az éjszaka a börtön, illetve a rabság motívumával is egybekapcsolódik (pl. Radnóti
Miklós: Hetedik ecloga; Pilinszky János: „Az éjszakát, a hideget, a gödröt, / a rézsut
forduló fegyencfejet, / ismeritek a dermedt vályukat, / a mélyvilági kínt ismeritek?”
(Apokrif); a Négysoros is egybekapcsolja az éjszaka, magány és börtön képzeteit.
− A felvilágosodás idején a fény eljövetele a tudás, a sötét előítéletek uralmának
megszüntetését jelenti (pl. Mozart – Schikaneder szövegére írt – A varázsfuvola c.
operájában az Éj Királynője a gonoszság megtestesítője, aki Sarastro Nap-birodalma
ellen elveszti a küzdelmet).
− Az éjszakához kapcsolódik az álmodás, az álom tevékenysége (ennek kiegészítő
motívuma olykor a mák – pl. Arany Toldijában „Aztán álommézet csókolt ajakára, /
Akit mákvirágból gyüjte éjtszakára” [IV. 5]; Janus Pannonius Az álomhoz című
versében: „éjszaka repdesel s elhinted mind e világra / lassan az enyhet adó
mákszemeket.”)
− Az álom, a halál és az éjszaka összefonódása (pl.: Novalis: Himnuszok az éjszakához;
Vörösmarty Csongor és Tündéjének Éj-monológja – ebben az Éj a mindenség
eredője, minden belőle keletkezik és belé tér vissza).
− A magány, elhagyatottság érzetét megfogalmazó szövegekben (pl. Tóth Árpád: Lélektől
lélekig című versének alanya az éjszakai látványt kapcsolja össze a személyes
élménnyel; Bartók Béla – Balázs Béla szövegére írt – A kékszakállú herceg vára című
operájában az éj a férfi tragikus magányának szimbóluma).
− Társadalmi jelentéstöbblet (pl. József Attilánál a Külvárosi éjben: a kilátástalanság
mellett erőgyűjtés a nappalra; a Téli éjszakában is az embertelenséget, idegenséget
fejezi ki, összekapcsolódva a ridegség érzetével és a téli hideg motívumával).
− Csokonai Az estve című versében az esti tájban megképződő harmónia leírását követő
részben az éjszaka eljövetelének említése készíti elő a szöveg elmélkedő fordulatát,
éles hangnem- és témaváltását.
− Kapcsolódik az alvilágról alkotott képzetekhez: a pokol a legtöbb mitológiában az
örök sötétség (a kozmikus éjszaka) birodalma, ezért összefüggésben áll az éjszaka
szimbolikájával; egy szörny vagy nagy hal gyomrába kerülés is az alvilágba való
alászállást jelenti [pl. a Bibliában Jónás: „az alvilág gyomrából kiáltottam, és ő
meghallotta hangomat” (Jón 2, 2–3)].
− Az éjszaka motívuma a négy égtáj közül jellemzően az északkal, illetve a négy évszak
közül a téllel kapcsolódik egybe (valamilyen ciklus lezárását jelölve).
− A csillagok mellett a hold az éjszaka bolygója; a szépséget, reményt, kapaszkodót
jelképezi a sötét végtelenben (pl. Adynál a telihold a teljesség, a beteljesülés
szimbóluma [Vágtatás a Holdnak]); a fogyó Hold reménytelenséget,
beteljesületlenséget fejez ki: „Milyen csonka ma a Hold […] Minden Egész eltörött”
(Kocsi-út az éjszakában); Radnóti Miklós Erőltetett menet című versében az erőt,
reményt adó bizakodás képe: „a hold ma oly kerek!”.