1. A kommunikáció folyamata (Shannon és Weaver modellje alapján).

információforrás→ átadó → jel →fogadott jel →befogadó →végcél

zajforrás
1. Külső v. belső inger 6. Visszacsatolás (a modellben nem szerepelt)
2. Kódolás 7. Redundancia
3. Továbbítás 8. Csatorna
4. Dekódolás 9. Médium
5. Zaj 10. Kódok
Csatornakapacitás = Információ + Zaj

2. Kommunikációs zajtípusok.
Csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj

3. Shannon és Weaver kommunikációs modelljének összevetése Berlo modelljével.

információforrás→ átadó → jel →fogadott jel →befogadó →végcél

zajforrás
1. Külső v. belső inger 6. Visszacsatolás (a modellben nem szerepelt)
2. Kódolás 7. Redundancia
3. Továbbítás 8. Csatorna
4. Dekódolás 9. Médium
5. Zaj 10. Kódok
4. A beszédaktus-elmélet.
Beszédaktusok főbb fajtái: lokúciós aktus (maga a megnyilatkozás), illokúciós aktus (állítás,
kérdezés, tagadás, ígéret, parancs, bocsánatkérés, esküvés, kérés, felszólítás, fenyegetés,
előremondás, kiátkozás stb.), perlokúciós aktus (meggyőzés, megszégyenítés, untatás,
lelkesítés stb.). Retorikai vonatkozású elsősorban az illokúciós aktus -mint kommunikációs
alapegység-, mivel ez maga különféle megnyilatkozás és a perlokúciós aktus, ami a
megnyilatkozás befogadóra tett hatása.

5. Írott és beszélt nyelvi kommunikáció különbségei.

a) a szerkezeti összetettség (mondathosszúság, beágyazás),
b) a nyelvi kidolgozottság,
c) a szófajok előfordulása (pl. igék, elvont főnevek, melléknevek gyakorisága),
d) a személyesség tekintetében is.

6. Az elektronikus kommunikáció jellemzői.

• Igény a beszéd szövegfonetikai jegyeinek pótlására és az arckifejezés bemutatására, az ún.
kompenzációs jelek:
– hangerő kifejezése (KIABÁLÁS és *suttogás*);
– hangsúlyozás betűsokszorozással;
– hangulat- és érzelemkifejezés különféle eszközei (színek használatával, smiley-k vagy
emotikonok a hagyományos központozás helyett).
• Gyorsaság – majdnem szimultán interakció
– elírások, félregépelések
– szándékosan rontott helyesírás
– összevonások, rövidítések (text-nyelv)

7. A nem-verbális kommunikáció.
Nem-verbális kommunikációnak nevezik a kommunikációs folyamatban a nem verbális jelek
használatát. Fajtái: mimika, vokális kommunikáció, tekintet, mozgásos kommunikáció,
testtartás, térköz.
8. A csoport és a csoportidentitás fogalma.
Csoport: viszonylag kis létszámú, implicit vagy explicit módon megfogalmazott célra épülő,
közös identitással rendelkező, informális vagy formális struktúrába rendeződő emberek
összessége.
A csoportidentitás fogalma összekapcsolható a társas történetekkel. A csoportidentitás egyik
észlelhető megjelenési formáját e csoporttörténetek hordozzák. A csoporttagok a közös
elbeszélések megformálásával és folyamatos felidézésével elevenen tartják a csoportidentitást.

9. A csoport szerkezete és vezetése.

Fontos: a csoport életkora (nem a résztvevőké). Középpontban lévők, alcsoportok (klikkek),
periférián lévők (központi és perifériális klikkek) Többé-kevésbé minden csoport
hierarchikusan (aláfölérendeltségi viszonyok) szerveződik. A hierarchikusság függ a csoport
fajtájától, tevékenységétől, környezetétől
• Kétféle vezetéstípus:
– instrumentális vezetés: a csoport instrumentális működéseire irányul (gyakorlati
feladatok, csoport fennmaradása, csoporton belüli és a csoport és környezete közötti formális
viszonyok)
– expresszív vezetés: a csoporton belüli társas viszonyokra és a csoport által elfogadott
alapértékekre koncentrál

10. A szervezet fogalma.

11. Informális és formális kommunikáció a szervezetben.

12. A szervezeti struktúra és a szervezeti kommunikáció.

A szervezet struktúráját a szervezet feladata határozza meg.
13. Szervezetmodellek.
-- hierarchia (hatalmi viszonyok)
-- funkció (a szervezeti egységek feladatai)
-- termék (a szervezeti egységek által létrehozott javak)
-- hely (a szervezeti egység földrajzi elhelyezkedése)
-- méret (a szervezet és az egységek mérete)
-- idő (a szervezet időbeli változásai)

14. A kommunikációs audit.

Az intézményen belüli kommunikációs rendszer/háló elemei:
kommunikációs/információs eszközök, csatornák, formális és informális, vertikális és
horizontális információáramlás sajátosságai, az egyén információval való ellátottsága, az
ezzel kapcsolatos elégedettsége, illetve elégedetlensége.
A belső kommunikációs állapotok felmérése:
kérdőíves adatgyűjtéssel és az intézményben létező, az információáramlást valamilyen
szinten érintő szabályzatok és informatikai technológiák számbavételével.

15. Vitatípusok.
1. Veszekedés: a felek érzelmeket használnak, céljuk gyakran a feszültséglevezetés.
2. Racionális, vagyis ésszerű vita: ahol megjeleníthetők a különböző álláspontok. Nem biztos,
hogy a felek meggyőzik egymást, de a vita anélkül is eredményes.
3. Törvényszéki típusú vita: a felek célja a meggyőzés, de nem a másikat akarják meggyőzni,
hanem a külvilágot. Ez lehet egy bíró, egy bizottság vagy a közönség is, vagyis ez zajlik a
bíróságon vagy egy politikai vitában.
4. Tárgyalás típusú vita: a közös cél a megállapodás, de mindkét fél a számára előnyösebb
helyzet megszerzésére törekszik. (Alapesete az üzleti tárgyalás.)

16. A tárgyalások szakaszai.

• Felderítés, információgyűjtés
• Ajánlattétel
• Alku
• Megállapodás
• Rögzítés, jóváhagyás, aláírás
17. Tárgyalási stratégiák.
1. Ösztönös stratégiát követő tárgyalópartner
• korábbi tapasztalataira, ismertségére, kapcsolataira épít
• az előkészületre kevés gondot fordít
• fő módszere: a rögtönzés
• tapasztalt emberismerő
• jobbára csak a rutintárgyalások, rendelések megújítása során állja meg a helyét
• rutinja sablonná alakulhat – új lehetőségeket elsiet
2. Merev stratégiát alkalmazó tárgyalópartner
• hosszasan és alaposan felkészül
• sok információt összegyűjt
• részletesen kidolgozza az ajánlattétel tartalmát és módját
• precízen felépíti a leendő tárgyalás egyes pontjainak sorrendiségét
• ha partnere eltér a hagyományos logikától, vagy váratlan helyzet kérdés merül fel, akkor
megzavarodhat, kieshet szerepéből
3. Rugalmas stratégiát alkalmazó tárgyalópartner
• tapasztalataira épít
• egy-egy tárgyalásra tudatosan készül előzetes információi kiegészítésével
• improvizálásra képes
• gondolkodásmódja gyors
• a kérdések nem zavarják meg
• tárgyalásmódja könnyed
• kapcsolatteremtése fejlett
• egyensúlyi helyzet kialakítására törekszik
18. Válságkommunikáció.
Lényege:
• Minden elképzelhető helyzetre kidolgozott forgatókönyv, illetve sajátos eszközeivel
hozzájárulás a gyors és eredményes elhárításhoz.
A válságkommunikáció célja
• a közvélemény reagálása, a nyilvánosság értékelése (szekunder valóság) nagymértékben is
eltérhet a tényleges helyzettől, a „működő” értékeléstől (primer valóság)

• ➔ ez természetes jelenség, hiszen a hírek, az információk egy-egy megtörtént eseményről

számos torzulási lehetőség után jutnak el a befogadóhoz
A primer és szekunder valóság között úgynevezett kritikus tér keletkezik.