Gazdasági integrációk,

nemzetközi szervezetek
 Az integráció (egyesülés, együttműködés)

• vállalatok között – egy-egy gazdasági szektor

(országon belül, országok között-OPEC, WTO,
Világbank, IMF)
• országok között- egy-egy földrajzi nagyrégióban
létrejött gazdasági integráció
Ideális, ha:
→hasonló fejlettségű országok között
→ hasonló gazdasági érdekek alapján
Következmény:
- javuló versenyképesség
- áru, munkaerő, tőke, információk szabad áramlása
- előállítási ár csökken
- kereskedés felgyorsul
- vállalatok mérete nő
- több pénz jut a K+F tevékenységre

A gazdasági integráció kettős jelentésű szó: egyrészt így hívjuk az

országok közötti gazdasági együttműködés mélyülését; másrészt
a mélyülő együttműködéssorán létrejött intézményeket.
 Integráció lépései
1. Szint: preferenciális övezet:
(preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés) - egymásnak
kereskedelempolitikai kedvezmények (pl: vám-, adókönnyítések az
árucserére- például 20%-os vámtarifa helyett már csak 7%-os vámot kell
megfizetni- Brit Nemzetközösség)

2. Szint: szabadkereskedelmi övezet:

- szabadkereskedelem egymás között (áruk szabad áramlása),
egymás közötti kereskedelmi akadályokat lebontják- külsőkkel
szemben a nemzeti (önálló) kereskedelmi politika szerint ( nincs
összehangolva)- pl.: EFTA-Európai Szabadkereskedelmi Társulás
3. Szint: vámunió:
szabadkereskedelem egymás között - külsőkkel szemben
egységes kereskedelmi politika (vám), gazdasági kérdésekben
egységesen lépnek fel. (EU-1968-tól)

4. Szint: közös piac:

(átmeneti állapot a gazdasági integráció felé) – áru mellett a
szolgáltatások, munkaerő és tőke szabadon áramolhat
(liberalizálják) - (a termeléshez és az értékesítéshez szükséges
feltételek szabad áramlása). Piac működését egységes elvek
szabályozzák. Pl.: Mercosur
5. Szint: gazdasági unió:
tényleges integrációs szerveződés - az unió tagállamok
gazdasága összefonódik - nem önálló nemzetgazdaságok
vannak (közös, összehangolt gazdaságpolitika, beruházások,
K+F stb.).
Összehangolják például az adópolitikájukat, a
környezetvédelmet. A közös oktatási irányelveknek
köszönhetően a tagországok elfogadják egymás diplomáit.
6. Szint: pénzügyi (monetáris) unió:
(a gazdasági unió legmagasabb szintje) - közös monetáris
politika - közös valuta /a tagok pénzforgalmában már nem az
egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel -
közös pénzalapok (az elmaradott térségek felzárkóztatásáért)
Napjainkra már több mint 100 regionális integrációs
megállapodást tartanak nyilván.
Azonban e szerveződések - egyetlenegy kivételével - csak
szabadkereskedelmi megállapodásnak vagy preferenciális
vámövezetnek tekinthetők.
Az egyetlenegy kivétel a fejlett európai országok tényleges
integrációs tömörülése, az Európai Unió. Az 1957-ben
létrehozott Európai Gazdasági Közösséget rendszerint Közös
Piacnak nevezték. A közösség nevét 1994-ben változtatták
Európai Unióra, ezzel is utalva arra, hogy az integrációs
tömörülés a gazdasági unió fejlődési szakaszába lépett.
 EU-Európai Unió
EU (Európai Unió – European Union)
Alapítás éve és helye: 1957, Róma
A gazdasági integráció szintjére eljutott szervezetet hat
ország hozta létre (Németország-NSZK, Franciaország,
Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg).
• 1968: vámunió
• 1986: Egységes Európai Okmány → 1992: egységes piac
• 1992: Maastrichti Szerződés → 1999: gazdasági és
monetáris unió, a közös pénz bevezetése (ma: 19 tagország)
• Jelenleg 27 tagállam
 USMCA
USA–Mexikó–Kanada Egyezmény –United States–Mexico–Canada
Agreement
Alapítás éve és helye: 2018, Buenos Aires
Elődje: az 1994-ben életbe lépett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (NAFTA). A NAFTA-val lényegeben megegyező új egyezmény
2020-ban lépett hatályba.
Tartalma: szabadkereskedelmi egyezmény a három ország között
A cél az áru- és pénzforgalom, illetve a befektetések teljes liberalizálása. (de:
mg-i termékek, energiaszektor → érzékeny területek)
- az USA számára: új piacok szerzése, beruházások létesítése, nyersanyag-utánpótlás
- Kanada és Mexikó számára: külkereskedelmük ¾-ét az USA-val bonyolítják + növekvő amerikai
működőtőke-állomány → függőség
 MERCOSUR
MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac – Mercado Comun del Sur)
Alapítás éve, helye: 1991, Montevideo
Az együttműködés alapját a Brazília és Argentína között 1986-ban
megkötött kereskedelmi szerződés jelenti. Uruguay és Paraguay
csatlakozásával négy tagúra bővült a szervezet.
Tartalma: közös piac -célja a tagországok közötti kereskedelmi
akadályok megszüntetése és az egységes vámtarifa kialakítása
• tagjai:
Argentína, Brazília, Uruguay és
Paraguay (1991),
Venezuela (2007, de 2016-ban
felfüggesztve)
• 1996 óta vámunióként működik

társult tagok: Chile, Kolumbia,

Ecuador, Peru, Bolívia→
szabadkereskedelmi
megállapodás van érvényben
 GCC

GCC (Öböl Menti Együttműködési Tanács – Cooperation Council for the

Arab States of the Gulf)
Alapítás éve és helye: 1981 , Abu-Dzabi
Tagjai: Hat arab állam (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán
és Szaúd-Arábia) együttműködése.
Tartalma: a lassan alakuló integráció 2007-ben a dohai csúcstalálkozón vált
közös piaccá.
Sikeres → hasonló fejlettségű, kis népességű (magas egy főre jutó GDP),
földrajzilag közel fekvő, a világpolitikában hasonló érdekekkel rendelkező
országok
 APEC
APEC (Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés– Asia-Pacific
Economic Cooperation)
Alapítás éve és helye: 1989, Canberra (valójában csak 1993 óta működik)
Székhelye: Szingapúr
21 tagországot tömörítő szervezet.
A korábbi, csak délkelet-ázsiai tagországokat tömörítő ASEAN tömörülés
kibővítésével jött létre, amelyhez később egyéb ázsiai és Csendes-óceán
menti országok is csatlakoztak.
Tartalma: szabadkereskedelmi társulás -tényleges gazdasági szervezet,
amelynek célja a tagok közötti kereskedelem minél nagyobb mértékű
liberalizálása.
 Ausztrália, Új-Zéland,
USA, Kanada, Japán,
Dél-Korea, Szingapúr,
Malajzia, Indonézia,
Fülöp-szigetek,
Brunei, Thaiföld
(1989), Hongkong,
Kína, Tajvan (1991),
Mexikó, Pápua Új-
Guinea (1993), Chile
(1994), Vietnam,
Peru, Oroszország
(1998)

Problémák: nagy eltérések voltak a tagok között gazdasági fejlettségi szinten. Rivalizálás folyik az USA és Japán között (az
USA gyors liberalizációt akar, Japán pedig lassút). Határozataik nem kötelező érvényűek. Céljaik: Szabadkereskedelem és a
tőkeáramlás előtti akadályok lebontása.
 BRICS országok
A BRICS betűszó öt ország angol nevének kezdőbetűiből
áll: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.
Alapítás ideje, helye: 2006. New York
Tagjai: Brazília, Oroszország, India, Kína (2006) és a Dél-afrikai Köztársaság
(2010).
A BRICS-tagok mindegyike gyorsan fejlődő és frissen iparosodott ország. Jelentős
regionális és globális befolyással rendelkeznek, pl. Kína és Oroszország tagja az
ENSZ Biztonsági Tanácsának és mind az öt ország tagja a világ legnagyobb
gazdaságait tömörítő G20-nak.
2014. július 15-én, a BRICS 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a
dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank
létrehozásáról.
2024. januártól: ARGENTÍNA, EGYIPTOM, IRÁN, ETIÓPIA, SZAÚD-ARÁBIA ÉS AZ
EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK.
https://index.hu/gazdasag/geocompass/2023/09/14/geocompass-brics-brazilia-
oroszorszag-kina-india-vlagyimir-putyin/
Nemzetközi szervezetek
Egyesült nemzetek szervezete
(ENSZ)
United Nations (UN)
1945. június 26-án San Franciscóban aláírt Alapokmány az ENSZ hat fő
szervét hozta létre. 51 alapító tag (2020-193 tag).
Feladata:
- a béke megőrzése,
- az emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása
- a nemzetek közötti együttműködés elősegítése
- Magyarország 65 évvel ezelőtt, 1955 decemberében nyert felvételt az
Egyesült Nemzetek közé további 15 országgal együtt.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2020-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját.

Oroszország
 Szervei Oroszo.

1. Közgyűlés (New York):

az Egyesült Nemzetek összes tagjából áll
(2020-ban 193 tag).
Minden tagállam egy szavazattal
rendelkezik.
A Közgyűlés határozatai ajánlás jellegűek,
egyetlen tagállam sem kötelezhető a
határozatok végrehajtására.

https://ensz.kormany.hu/az-ensz-szervei
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-
konyve-1/1990-7B2E
 Antonio Guterres, az ENSZ-főtitkára beszédet mond az ENSZ Közgyűlés 74. ülésszaka
általános vitája megnyitóján az ENSZ New York-i székházában, a Közgyűlési teremben
2019. szeptember 24-én.
https://vasarnap.hu/2019/09/25/ader-janos-koztarsasagi-elnok-az-ensz-kozgyules-74-ulesszakan/
2. Biztonsági Tanács
(New York):
Oroszország

• 5 állandó tag

• 10 választott (a nem állandó

tagokat a Közgyűlés 2 évre
választja, a tagság nem
hosszabbítható.)
• Nem állandó tagok 2023–2024:
Ecuador, Japán, Málta, Mozambik,
Svájc
• Ajánlásokat tehet, kényszerítő
intézkedéseket hozhat, fegyveres
erő alkalmazását határozhatja el.
3. Nemzetközi Bíróság (Hága):
- magánszemélyek ügyeivel nem
foglalkozik.
- államok közötti vitás kérdések
(pl.: túlnyomó része területi
felségjogokat, területi vizek és a
kontinentális talapzat határait, a
halászati jogokat, a területi
szuverenitás kérdéseit érintette.)
4. Titkárság: https://www.toritura.hu/10.1.html
Vezetője a főtitkár (Secretary-General),
akit a BT javaslata alapján a Közgyűlés
nevez ki ötéves, egyszer megújítható
időtartamra.
António Guterrest 2016. október 13-án
választották meg. Az Alapokmány szerint
a főtitkár a Szervezet „legfőbb igazgatási
tisztviselője”.
 ENSZ szakosított Intézményei
A világszervezettől függetlenül, külön nemzetközi szerződés
alapján jöttek létre. Jelenleg 15 szakosított szerve van az
ENSZ-nek.
1. ÉLELMEZÉSÜGYI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETE
(FAO, 1945-Quebec, központja: Róma 1951-től)
Tagjai: 194 ország
Feladata:
– figyelemmel kíséri a világ mezőgazdasági termelését és
élelmiszer-kereskedelmét (segíti a fejlődő országok
mezőgazdasági termelését például szakemberek küldésével,
termesztési programok kidolgozásával és a megvalósítást
segítő pénzügyi támogatással),
– az éhínség sújtotta országok megsegítése, élelmiszer-
segélyezések szervezése
2007 óta Budapesten működik az Európai és Közép-Ázsiai
Regionális Iroda.
2. munkavállalók jogait védő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
1919. Genf

3. a nukleáris energia békés felhasználását

segítő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA)-
1957. Bécs
 A Bretton Woods-i intézményrendszer
1944. júliusában a Bretton Woods-ban (USA) 44 ország részvételével
nemzetközi valuta- és pénzügyi konferenciát tartottak.
Cél: egy „globális” együttműködési rendszer kialakítása volt,
háttérintézményekkel:
• Nemzetközi Valutaalap - IMF
• Világbank- WB: Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank (Világbank) – IBRD
és Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet - ITO

Alapja: arany értékén stabilizált amerikai dollár.

A konferencia rögzítette az amerikai dollár aranyparitását, 35
dollárban határozva meg egy uncia aranyat.
 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF)
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF):
-1945. Washington, 189 tagország
- rövid lejáratú hitelek nyújtása a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de a
gazdaság átalakításán fáradozó fejlettebb országok számára,
- az adósságválságba jutott fejlődő és volt szocialista országok
piacgazdasági átalakulásának támogatása, ehhez rövid és középtávú hitelek
nyújtása.
 2. Világbank (WB)
Alapítás: 1945. Washington
Világbank elnevezés alatt két nemzetközi pénzügyi intézményt is érthetünk: a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD), illetve a Nemzetközi
Fejlesztési Társaságot (IDA).
IBRD célkitűzései közé tartozik többek között újjáépítési és fejlesztési célú
hitelek nyújtása, a külföldi magánberuházások elősegítése.
IDA főleg a legszegényebb fejlődő országokat segíti kamatmentes és segély
jellegű hitelekkel, mely utóbbiak a nemzetközi feltételeknél jóval kedvezőbbek,
mivel a felvett hiteleket 10 év türelmi idő után, 35-40 év alatt kell visszafizetni
(hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelek).
Magánvállalatok is igénybe vehetik, szemben az IMF-hitelekkel, amit csak
kormányok, ill. jegybankok kaphatnak. Hitelnyújtásai mindig célhoz kötöttek,
konkrét beruházásra, projektre szólnak.
 2. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
(WHO,1948, Genf)
Feladata:
– a fejlődő országok egészségügyi
helyzetének javítása (orvosokat és
ápolókat képez ki és küld, kórházakat
működtet, gyógyszereket, gyógyászati
eszközöket biztosít a háborúk, a
katasztrófák és a járványok sújtotta
térségekben).
2020-ban az Egészségügyi
Világszervezetnek 194 tagja van.

https://www.facebook.com/WHOHungary/
3. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete
(UNESCO, 1945, Párizs)
Feladata:
– az analfabetizmus elleni küzdelem (segíti a fejlődő
országok oktatási rendszereinek kiépítését és
működtetését),
– gazdája a „világörökség-programnak”, célja az
egyetemes emberi kultúra értékeinek megőrzése.
Magyarország területéről eddig nyolc helyszín került
fel a Világörökségi Listára, tizenegy helyszín a
javaslati listán várakozik a felvételre.
A világgazdaság globalizálódása szükségessé tette azt, hogy egyes
államok gazdasági kérdésekben együttműködjenek.
Az együttműködések révén hozzáférhetőbbé válik más országok piaca
az adott ország termelői számára, emellett a hazai vállalatok a közös
szabályozással megvédhetők az integráción kívüli gazdasági szereplők
versenyétől.
Ideális esetben, egyenrangú partnerek megállapodása esetén tehát az
együttműködés kölcsönös előnyöket jelenthet a csatlakozó országok
számára.
Ugyanakkor az együttműködések kötöttségekkel is járnak az államok
számára, hiszen bizonyos gazdasági kérdésekben más államokkal
közösen kell döntéseket hozniuk.