Babits Mihály világháborús költészete

Kortörténet
A 19. század második felére lezajlott a polgárosodás közel Európa egészén. A megerősödött
polgári demokrácia kora beköszöntött, ami rengeteg új technológiai és gazdasági fejlődést
eredményezett. Mely később pedig az I. világháború okozója is lett, a találmányok pusztításra
való felhasználásával. Ezen történelmi események a társadalmat és annak gondolkodásmódját
is átformálta. A félelem létbizonytalanságot és elidegenedést szült, kiábrándultságuk
pedig tovább fokozódott.
Új filozófiai irányzatok is megjelentek, például az egzisztencializmus, ami az emberi
elmagányosodás vizsgálja, emellett a nihilizmus pedig a zord helyzet eredményezte teljes
ürességet. A művészet terén a második stílusbomlást követően egy kissé sem egységes
stílusirányzatokkal teli korstílus jelent meg. A francia parnasszista költők átformálták a
romantikus vátesz költői szerepét, és a társadalmi előrehaladás helyett, a művészet szépségét
helyezték előtérbe. Jelmondatuk a „L’art pour l’art” azaz „Művészet a művészetért” lett,
és az érzelmek kiváltására törekedtek.
Így érkeztek meg a korai izmusok, az impresszionizmus, mely a pillanatnyi benyomásokat
rögzítette, és az expresszionizmus, ami a lírai én belső világának megjelenítésével
foglalkozott. Ezen irányzatokat követte a szimbolizmus, mely keretein belül a művészek új
mögöttes tartalmakkal ruházták fel a már ismert szavainkat. Végül az avantgárd, a minden
korábbi hagyománnyal szakító izmusokat foglalja össze.

Életrajz, Pályakép
1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család
gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte.
1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain
ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival.
1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben
jelenik meg első kötete (Levelek Iris koszorújából).
1921 folyamán összeházasodik Tanner Ilonával.
1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább
világszemlélete, amelyet csak fokozta, hogy gégerákot kapott.
1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén
keresztül érintkezik a külvilággal. 1934-ben jelent meg Az európai irodalom története.
1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját.
1941 augusztus 4-én halt meg.
Stílustörténeti szempontból első korszakára az antik görög irodalom formáinak imitálása
jellemző. Második korszakára – 1912 utáni verseire – a keresztény irodalom műfajainak, a
zsoltárnak imitálása jellemző. Versei bensőséges, meghitt témákat dolgoznak fel a modern
filozófiák használatával. Témái szerint vannak filozofikus, ars poetica, háborúellenes és
kései, elzárkózó versei.

Irodalomelmélet
A kor jellemző irányzatai az impresszionizmus és az expresszionizmus. Az impresszionizmus
irodalmi jellemzői az állóképszerűség, sok névszó használata, nyugodtság, időtlenség, amely
egy-egy pillanatnyi érzelmet ábrázol. Az expresszionizmus, azaz a kivetülés a lírai én
gondolatiságát fejezi ki, jellemzői az igeiség, durva szélsőséges szavak használata,
soráthajlás, tagolatlanság, ellentét. Új látásmód és költői öntudat jön létre, a
parnasszizmus. A művészet társadalmi szerepének a megszűnése a cél, és az érdek nélküli
szeretete.
A magyar irodalom folyamatosan publikált és kifinomult minőségű lapja a Nyugat, 1941-ben
szűnik meg Babits halálával. Babits Mihály poeta doctus és poeta philosphus is egyben,
azaz igen művelt egyéniség, akinek műveiben számos filozófiai irányzat megjelenik.
Elmondhatjuk, hogy intellektuális költő és zseni. Költészetében számos filozófiai és
pszichológiai téma jelenik meg: carpe diem, auera mediocritas, sztoicizmus, Hérakleitoszi
filozófia, Henri Bergson időfilozófiája, „a soha meg nem elégedés” filozófiája.

Feladat
Babitsot pacifizmus jellemzi, teljesen elitéli az agressziót és a háborút. Az emberhez méltó
életkörülmények és az emberiesség mellett áll ki.

Húsvét előtt: A cím a keresztény feltámadás ünnepére utal, és a béke eljövetelét előlegezi.
A lírai ént feszült lelkiállapot jellemzi a háború hatásai miatt. A vers központi gondolata a
háború értelmetlenségének kimondása és a béke akarása, „hogy elég! elég! elég volt!” /
„legyen vége már!”. A költő megelégelte és belefáradt a háború borzalmaiba.
Kimondásnak azonban számos akadálya van. Az egyik az, hogy oly mély és intenzív az
embertelenség korszakának elutasítása, és oly végső pontjára jutott már a fájdalom, hogy
nehezen artikulálható. Csak a humánum, az emberiesség oldalán állók vallják az igazat, az
uszító politika emberellenes.
Ötször tér vissza a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat („S ha kiszakad ajkam,
akkor is”), amely előkészíti a 9–10. versszak üzenetét.
Stílusa expresszionista, tipikus jegye a töredezettség, szaggatott versbeszéd, heves érzelmek
és tagolatlanság.
A vers fő motívuma a malom. Az expresszionista kép, amely megőrli az embereket,
„trónokat őröl, nemzeteket”. Másik fontos szimbóluma a versnek a bor és búza, mely a béke a
jelképe.
műfaja: rapszódia: szenvedélyes, zaklatott, a vers formailag a gondolatok és érzelmek
hullámait követi, tagolatlan, csapongó forma jellemzi. A lírai én feldúlt, zavart, az őrület
lelkiállapota jellemzi.

Fortissimo: 1917-ben keletkezett mű. A vers címe az olasz zenei műszó, jelentése:
legerősebben.
A vers fő motívuma, az alvó-halott Isten képe Nietzschétől. A lírai én ezt az alvó, süket Istent
akarja felébreszteni, felrázni közönyéből. Ezért arra kéri az anyákat, hogy irgalmatlanul
sírjanak, őrjítően sikoltsanak, és ha ez nem használ, akkor a férfiak durván káromolják Istent.
” Menjetek a piacra sírni, sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai,”
A férfiakat arra szólítja fel, hogy ne csak káromolják, de tagadják is meg, attól biztosan
felébred majd: „Tagadjuk őt, talán fölébred!”
Babits költői magatartását a háború változtatta meg. Szembefordult a háborúval, számára az
emberi értékek, életek, a humánum a legfontosabb. Annyira kilátástalannak érezte a
helyzetet, hogy már Istent hibáztatta a korszak borzalmaiért, az értelmetlen pusztításért.
Istent okolta, amiért engedi, hogy ilyesmi megtörténjen.
Műfaja rapszódia, hangvétele szenvedélyes, elkeseredett, kétségbeesett és indulatos.
Töredezett, a rímek hiányoznak, a költő sok soráthajlást használ.

Kitekintés
Döbbenetes vers ez Babitstól, mivel zárkózott természete ellenére felvállalta a közösségi
költészet művelését és a közösség sorsáért felelős költői szerepet. Erkölcsi kötelességének
érezte, hogy ilyen vészterhes időkben felemelje a hangját a háború ellen.

https://blog.verselemzes.hu/jegyzet/babits-mihaly-fortissimo-elemzes/2/