A műanyagok

1. A műanyagok fogalma, csoportosításuk

- olyan makromolekulás anyagok, amelyeket vagy a természetben megtalálható

makromolekulás anyagok átalakításával, vagy monomerek összekapcsolásával mesterségesen
állítanak elő
o kezdeti előállítás XIX. század
 első műanyag: Alexander Parks, 1862 parkezin
 kemény és elefántcsontszerű
o Adolf Baeyer: szerves kémiában tröténő kondenzáció és polimerizáció közötti különbség
- természetes alapanyagúak: természetes eredetű makromolekulás anyagok átalakulásával
készülnek
- mesterséges alapanyagúak: szintetikusak, kismolekulájú szénvegyületekből készülnek
- hőre lágyuló (termoplasztikus) műanyagok: melegítés hatására meglágyulnak, megolvadnak
o fonalas szerkezet
o képlékeny állapotukban alakíthatók
- hőre keményedő (termoreaktív) műanyagok: alaktartók, melegítés hatására nem válnak
képlékennyé
o sűrű, térhálós szerkezet
o formájuk kialakítása: térhálósítás előtt
- rugalmas (elasztikus) műanyagok: általában ritka térhálós szerkezetűek
- szintetikus műanyagok előállítási módjai
o polimerizációs műanyagok: monomerek polimerizációja
o polikondenzációs műanyagok: kétféle, kétfunkciós csoporttal rendelkező molekulák
vízkilépéses reakciója
- térbeli szerkezet
o láncpolimerek: főlánchoz több-kevesebb oldallánc csatlakozhat
o térhálósak: szomszédos láncszomszédos láncmolekulák között kémiai kötések
létesülnek
- összetétel alapján:
o szerves polimerek; szénláncúak
o szervetlen láncú polimerek; pl. sziloxánláncok

2. A fontosabb természetes alapú műanyagok

- cellulózalapú műanyagok
o viszkóz: regenerált cellulóz
 cellulóz úgy oldják fel, hogy az óriásmolekulák mérete nem csökken
lényegesen, majd kicsapják

o műselyem
o celofán, cellux
o viszkózszivacsok: száraz állapotban kemények, képesek nagymennyiségű vizet
felvenni
- cellulóz-észterek:
 o cellulózban levő hidroxilcsoportok észteresítésével
o cellulóz-nitrát (CN)
 salétromsavval
 kámforral és alkohollal lágyítva: celluloid
 pinponglabdák, füst nálküli lőpor, filmszalagok

o cellulóz-acetát (CA)
 ecetsavval
 cellulóz-nitrátnál biztonságosabb (nehezebben gyullad és nem robbanva ég)

- fehérjealapú műanyagok
o műszaru: kazeinből adalékanyagokkal, formalin
 oltóanyaggal erjesztett sovány tejből nyert túrót adalékanyagokkal látják el, majd
préselik (rudak, lapok), formaldehid-oldatba mártják
 térhálós szerkezetű
 fésűk, gombok, fogantyúk
- kaucsuk alapú műanyagok
o nyersgumi: kaucsukból vulkanizálással (3-5% kénpor hevítéssel)
o ritka térhálós szerkezet
o ebonit: keménygumi
 30%-nál magasabb kéntartalmú gumi
 sűrű, térhálós szerkezet
 nem rugalmas
- lenolaj
o növényi olajokból lakkok
o viaszosvászon, linóleum

3. A fontosabb mesterséges alapanyagú műanyagok

- kiindulási vegyületeik maguk is vegyipari termékek

o monomerek többnyire földgázból és kőolajból
- polikondenzációs műanyagok:
o polietilén (PE)
 legegyszerűbb polimerizációval előállított műanyag
 hosszú, fonalas szerkezet
 hő hatására meglágyul, meggyullad
 CO2 és víz keletkezik
 erősen tűzveszélyes
 csomagolóanyag
o polivinil-klorid (PVC)
 hőre lágyuló, éghető anyag
 HCl is keletkezik
 kémiailag ellenálló, kemény
 ragasztható, hegeszthető, festhető
 csövek, használati tárgyak, gépalkatrészek
 o poliakrilnitril (monomer: CH2 = CH – C ≡ N )
 vízbe helyezve tágul
o polietilén-tereftál (PET)
 műszál (szőnyeg, ruha, paplan)

- polikondenzációs műanyagok
o poliamidok: pl. nejlon
 termoplasztikus láncpolimer
 hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kötegekké kapcsolódnak
 nagy szakítószilárdságú műanyagok
 kötelek, vitorlavászon
 sok tulajdonságában hasonlít a selyemre
 műszálas ruházati cikkek
 lúgos mosószerben nem moshatók

o poliészterek
 alkoholok és karbonsavak
 legalább két-két funkciós csoport
  pl. terilén: tereftálsav + glikol
 termoplasztikus láncpolimer
 lehőállóbb műanyagok alapanyaga
 pamuttal keverve pulóver
 jó mechanikai szilárdság, kopásállóság
 eldobható üdítőspalackok
o poliéterek
 epoxigyanták
o aminoplasztok
 aminok + aldehidek
 térhálós műanyagok
 karbamidgyanta: karbamid + formaldehid
 hőre keményedő
 bútoripar: bevonólapok
o fenoplasztok
 fenolok és aldehidek
 bakelit (legelső)
 fenol + formaldehid
 térhálós szerkezetű
 termoreaktív
 jó elektromos szigetelő
4. Szervetlen láncú polimerek

- szilikonok
o Si és O atomok kapcsolódnak össze láncokká, térhálóvá
 sziloxánkötés: Si-O-Si szilanolokból vízkilépéssel

 Si atomokhoz egy térhálós polimer vagy kétalkilcsoport (fomalas

makromolekula) kapcsolódik
 szilikongumi: térhálós szerkezetű molekulák
 szilikonolajok: fonalas szerkezetűek
 hőálló (sűrűség, viszkozitás hőmérséklettől alig függ)

aminoplaszt

bakelit
5. Környezeti problémák

- többségük nehezen bomlik le

- égésükkör mérgező vegyületek (pl. klórozott szénhidrogének) szabadulnak fel
o PVC: dioxin + HCl
- legtöbb hőre lágyuló műanyag újrahasznosítható
- lebomló műanyagok: mikroorganizmusok hatására lebomlanak
o bioszintetikus polimerek: pl. poliszacharidok
o bioszintetikus polimerekből kémiai úton előállított polimerek (biopoliészterek)
o kőolaj alapú műanyagokból biológiailag lebomló polimerekkel történő, kémiai
átalakítással létrehozott anyagok
 tulajdonságaik még nem megfelelők (pl. keménység)
- gyűjtés, égetés (nem szennyezőké), megelőzés