Professional Documents
Culture Documents
Radioaktív Kormeghatározás
Radioaktív Kormeghatározás
Napos Lap
Frissítve: 2022.03.14.
Radioaktív kormeghatározás
A dolog természeténél fogva a relatív kormeghatározás viszonylagos idősorrendet ad, az idő mérését
nem teszi lehetővé. Ugyanakkor - és erre már teremtéspárti geológusok hívják fel a figyelmet - az egyik
réteg felett fekvő másik réteg nem szükségszerűen különböző időszakokat jelent.
(1) Azok a módszerek, amelyek az utóbbi néhány ezer éven belüli korú kőzetek, tárgyak, szerves
maradványok - az ún. "fiatal és legfiatalabb" képződmények kormeghatározására alkalmazhatók. Erre a
https://naposlap.webnode.hu/a7-radioaktiv-kormeghatarozas/ 1/3
2023. 01. 26. 11:01 7. Radioaktív kormeghatározás :: Naposlap
(2) Azok a módszerek, amelyek a feltételezések szerint évmilliókra, sőt évmilliárdokra visszamenően
képesek a képződmények korának meghatározására.
Alaposabb elemzés azt mutatja, hogy a gyakorlatban ezeknek a feltételeknek egyike sem teljesül. S azt,
hogy ez így van, az evolucionista szerzők természetesen nem reklámozzák.
Willem J. Ouweneel, a Holland Királyi Tudományos Társaság nemzetközi hírű biológusa a radioaktív
módszerek objektív megbízhatatlanságát a következő, nagyon szellemes analógiával szemlélteti:
"Képzeld el, hogy itt van előttünk egy igen nagy tartály, fölötte pedig egy csöpögő vízcsap. Megmérem és
megállapítom, hogy egy óra alatt egy liter víz csöpög ki a csapból, és hogy a tartályban pontosan száz
liter víz van. Kérdés: mióta csöpög a vízcsap? Erre nem nehéz felelni - mondod. Száz liter víz van a
tartályban, egy liter csöpögött bele óránként, tehát a csap száz órája csöpög. Szó sincs róla! A csap csak
tíz órája csöpög. Tudnod kell ugyanis, hogy már jócskán volt víz a tartályban, amikor a csap csöpögni
kezdett. Ezenfelűl pedig - míg a csap csöpögött - valaki egy pár vödör vizet öntött a tartályba, s még azt
is, hogy eleinte a csap sokkal erősebben csöpögött, mint most. Mindezt természetesen nem tudhattad.
Ezért gondolkodnod kellett volna és így felelned: Száz órája csöpög a csap, ha eredetileg nem volt víz a
tartályban, ha senki nem nyúlt a csaphoz vagy a tartályhoz, és ha a csap mindig ugyanazzal az erővel
csöpögött."
A nagyon távoli korok meghatározása tekintetében a tudomány módszerei tehát rendkívül bizonytalanok.
https://naposlap.webnode.hu/a7-radioaktiv-kormeghatarozas/ 2/3
2023. 01. 26. 11:01 7. Radioaktív kormeghatározás :: Naposlap
A természettudomány "rövid időtávra" a karbon-14 néven ismert eljárást tartja a legjobbnak. Vizsgáljuk
meg most ezt a módszert is. Alkalmazásakor bizonyos feltételeknek szintén teljesülnie kell, különben az
eljárás nem ad megbízható eredményt.
Mint minden kormeghatározási módszernél, a felhasználónak tudnia kell, mennyi C14 volt a növényben
vagy állatban, amikor az elpusztult.
Rendszerint azzal a feltételezéssel élnek, hogy az atmoszferikus C14 szintje az utóbbi 20-30 ezer év
során állandó maradt. Azonban ahhoz, hogy ez a feltételezés igaz legyen, az atmoszferikus nitrogén
szintjének és a kozmikus sugárzás bombázási intenzitásának szintén állandónak kellett lennie ebben az
időszakban. Ez az utóbbi feltételezés kissé bizonytalannak látszik, mivel a kozmikus sugárzás
intenzitásának első méréseit a huszadik század elején végezték el. Enyhén szólva merésznek tűnik nem
egészen nyolcvan év mérési eredményeit az utóbbi 30 ezer évre extrapolálni. És mégis ezt teszik.
Ezzel az előfeltevéssel függ össze az eljárásnak egy ma már ismert, de nehezen magyarázható, súlyos
belső ellentmondása. Ez a következőkben vázolható: A mérési eljárást kifejlesztő Willard Libby amerikai
fizikus abból a logikus alapfeltevésből indult ki, hogy az atmoszféra felső rétegeiben keletkező és a
földfelszín közelében széteső C14-nek a Föld története során egyensúlyban kellett lennie. Ha ugyanis
hosszabb időtávon nem lett volna egyensúly, akkor vagy a földfelszínen tűnt volna el már a C14, vagy
fordítva: túl sok lenne belőle, veszélyeztetve a "mozgó" élővilágot. A számítások ezt nem támasztották
alá. Libby azt találta, hogy nincs egyensúly: kb. 20%-kal több C14 keletkezik, mint ami lebomlik. Bár ez a
meglepő eredmény a módszer elvi alapját kérdőjelezte meg, egy ideig a kutatók - miután
megmagyarázni nem tudták - egyszerűen nem vettek róla tudomást. Sőt, a módszert olyan hatékonynak
és megalapozottnak ítélte a tudományos világ, hogy Libby Nobel-díjat kapott érte.
Melvin Cook, a fémkohászat világhírű amerikai szaktekintélye nem bízott meg Libby módszerében és
újabb vizsgálatokkal megállapította, hogy a keletkezett és lebomlott C14 közötti egyensúlyhiány még
jóval nagyobb, megközelítőleg 38%-os. Az ő kutatásai szerint alig 8000 évre kell visszamenni, hogy
elérjük azt a pontot, amikor zérus volt a C14 mennyisége az atmoszférában. Hogyan lehet meghatározni a
karbon-14 módszerrel egy, mondjuk 16 000 éves tárgy korát, ha már 8000 évvel ezelőtt sem volt a
légkörben C14?
Az a feltételezés tehát, amely azt állítja, hogy a C12/ C14 arány állandó volt, bizonyíthatóan téves. D.
Nutting ezt elmondta Libby egyik közvetlen munkatársának; mint kiderült, ez a kutató nem is tudott még
akkor Cook számításairól. Késöbb felkereste Nuttingot és közölte, hogy Cook számításai valóban jók, de
a C14 bizonyára alternáló - emelkedő, majd csökkenő - mennyiségben volt jelen az atmoszférában. "Ezt
mire alapozza?" - kérdezte tőle Nutting. "Arra a nyilvánvaló tényre, hogy a Föld atmoszférája sokmillió
éves és mostanra egy egyensúlynak kellett beállnia" - volt a magabiztos válasz.
https://naposlap.webnode.hu/a7-radioaktiv-kormeghatarozas/ 3/3