Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Elet Es Tudomany 2013 34

    Uploaded by

    Zsolt Salat
    20 views32 pages

    Original Title

    elet-es-tudomany-2013-34

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    20 views32 pages

    Elet Es Tudomany 2013 34

    Uploaded by

    Zsolt Salat

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 32
    eT Ta es Or rane af 4 | MOREE E SC EC Ey VTE oN ECB CS 1005. Citnéd AKORIANDER Maros Kinga Kiss Pal emiéhezele EGY MELTATLANUL ELFELEDETT HONVEDTABORNOK Kupan Arpad HORTOBAGYT ELO} ‘Ginlapon: odes nimite Oe Temas Bajo Balt Fekete) a Piso eszayepk skincare ccindcktantaz 070 41059 GONDOLKODAST SERKENTO 1Q-TORNA, Zegmond Gyula i601 “+ GENAKTIVITAS - NOZGAS 1080 Race Joaset 1072 Azatmenstpéobia a 4082. Nanak Dé Tesxntion PUSZTULO LOSZGYEPEK ES Boios Ketan KOLONC BOGARAIK 1075 Neh tny 32 Gsseeh 6] Dany Tibor AZELETFORRASA Del Tange Kovcce Gags VO LEAO GLA Egyetlen nemzet sem fejlédhet sit tudominyos kutatisok. nalkiil. A kutatist minden fejlettdllam timogatja. Mivel a Koltségvetés az adétizetdk pénzébsl gazdalkoxlik, fontos, hogy minél szélesebb nyilvanossig ismerje meg, milyen ki tatésokra ordityik e7t a vamogatést, s milyen eredmény virhat6 azoktdl. Ezért is nélkilzhetetlen, hogy a kutaték kéereaditk munkéjuk etedményeit, Csak ett6t remélhetd, hogy az adéfizetdk és képviseldik megbecsiiliék a kutatd- munkit. Erre gondolva az Orszigos Tudominyos Kutatési Alapprogeamok (OTK A) lapunkkal kozésen palyézatot hirdet tndoményos kutatéknak. ‘Olyan (mishol még nem publikal) ismeretierjeszt6 fisokat tunk a kutatéktel, amelyekben kxizérthet6 médon mutat- OTKA éltal tamogatott kutatésukat, anak virhat6 eredményeit 6 tudo- iginak lehetdségét be sift, skit, modsrerst, eddigi vagy _manyos vagy gyakorlati hasmosithaté Apilyadiak: Idi 100 000 forint Th dig 75.000 forint iL. dig 50.000 forint 1058 * fier fs TupomAny * 2013/34 Inter Lengel Szabolosal Eotszseoreatsc sts? ‘SZENVEDELYBETEGEK ES A ‘TORTENETEK TUDOMANYA 2013. augusztus 23, ‘077 ‘TOBBET CIRPEL, HAKOzONSEG ELOTTJATSZHAT atin Eiko Ele udorinykdpeken ET-OALERIA A KONYVTERNES Lelekaniielem yak JO IDOBEN ERKEZO SEGITSEG Manabarat Anais ‘udominy vliga + KOZIIKUS LAZAROK HELYEK “TIEGTALALTAK A JOHANNITAK: ISPOTALYAT + MEHUUZEUM BUDAPESTEN MAGYAR CSILLAGASZATI DVAKSIKEREK + SZBMETES ALASZKAIPARTOK REJTVENYEK ETARANYTO gazcasér Bénsighy Neva 1087 Ahalopon HERCULANEUM ARCA Lebor Tame A rsfiri a pilyadsjakat visszatarthatja, megoszthat- Jp. A dijban részesiilt és a nem dijazott, de kozlésre srdemesnek itélt irésokat az Flet & Tudomany szer kesztett formiban, ellenszolgiltatas nélkiil megje- lentethe egy nyomtatott példényban, valamint CD-n, doc formitumban, illusztricidval @z utébbiakat killon- kiilon fijlban és képformatumban) el A pilyamunkakat az blet é Tudomany szerkeszt6- ségébe (1088 Budapest VILL, Brody S ) vagy levélefmére (1428 Budapest, Pf. 47.) A pilyizatok feladésinak hatirideje: 2013. oktdber 7. A dijitadasra 2013 novemnberében, a Magyar Tudo- many Unnepe rendezvénysorozat keretében keriil sor az OTKA lrodan, fet és Tudomany Szerkesztdsége Orsz4gos Tadomnyos Kutatasi Alapprogramok GONDOLKODAST SERKENTO IQTORNA Minek az anagrammaja? A.33. héten bemutatott Oe es INDITAS: To ENRON) Roy EROSITES TESTRESZ RANGFOKOZAT NEP FUSZER BETEGSEG a PEL ero oi a balra, azok als6 része oo oe Cor Reg Cracn 5 1 R K A Piroskénak és Arankénak ugyanaznap van a setletésnapi, Iden ez egy kilonleges unnep, mondja Aranka Piroskénak. Csszesen 63 évesek vagyunk, és én most kétszer olyan idds vagyok, ‘mint te voll akkor, mikor én vollam anny is6s, mint mest te. Hiiny evesek a baratndk? Bier és TUDOMANY * 2013/34 * 1059 ELSO KEZBOL ATUDOMANY UJ EREDMENYEI Génaktivitas - mozgas hatasara Rengdteget lub egivsiges tip. lidkoziseleaytkt — mennyirefortos sere tot bear egésaséatink meg- Sreében. Erreadl tinbbbizonytekot asved Lund Egyetonkutatis, ame ben egyebek Kivitt azt vizgitik, hogy mmiként vitorout a. ginek kifeerddise egivs’ges fécink zsirssben hat pos renders tetimorgist how A PLoS Genetics citi folytir sngglent kuratishan a roksan ORVOSTUDOMANY Aaga a. ep ees Iyeket nem a DNS bizissorrendjében a vitor ame- bekivetkez6 viktozisok — miské amuticiék —okoznak. Azepig: Kkuratésokban nem a gének mutéci hanem legtsbbszor a DNS bizisaior Kapesokidé metilcsoportok — (CH,) mintizatanak valtorasit_ veg Ex a mintézat mir korai GetKorban kinlakul, 6 fennmarad a végle; tipusokki alakulk, ere Cero Peete! Coe peer ee Co 1060 +f setekben. Hletiink sorin aztin valto- zisok kovetkxeznek be eben a mint ‘ati Gnyerdk, peldaul a tiplalkozis, a sires As hati sini Fz.a valkovis —a mutici6khoz hhasonléan —hatéssil lehet a gének ak- tivitisira, vagyis a genkifgjezddése. A DISS citozin neva bizistihoz kap- cool6cld metilesoportok gitolhatjik a gémaktivitist. A Tina Rénn alta veretett malmii eutatScsoport 23 enyhén. tilstilyos = de eayébként egésrséges - 35 6 oruli férfit vont be a. vizsgilatha. Rajuk koriblan egyalialan volt jellem26 a testedzés, a kutatis kedvéért azonban rendszeresen mo- zogni kezdtek. Hat bnapon keresz— till hetente tobbszor @thagosan 1,8 alkalommal) jirtak biciklizni, illet- ve hagyomanyos aerobik Grikra. A Fak zsirsz6vetcibdl, amelybdl kivon- tika DNS-t. Evutina zsitsekek tel en meghatarortak a metilesoportok szaminak és elhelyezkedésének a metiliciés mintézatnak — a. valto- Zisait. Ez. volt egyben az els6 olyan ET Es TUDOMANY » 2013/34 tes metas vizsgilat is, ame miintizatat leirtik. ‘A svéd kutatocsoport tbb mint 476 ezer ponton vizsgalta a 1 tok mintizatinak valtorasait. Ezeket a pontokat citozin-fos7fit-guanin roviditve CpG — helyeknek neverik a mxctilesoportok itt a DNS egyik Biizisihoz, a citozinhor kapcsolod. nak. Kiderilt, hogy a hosszabb ide- jf, rendszeres testmozgas hatisira a -476 000-bél csaknem 18 000 helyen viltozott_meg_2 DNS_metiliciés mintizata. Ez dsszesen 7000-nél is gént érintett (genetikai élloms— nyunk 20-2! tek dims tbbségében (@ 18 000-41 Sbb mint 16 000 esetben) a testedzés el6tti dllapotnal tb metilesoport kapcsokxlott a zsirsejtek DNS-¢hez. ‘A kutat6k arma is kivinesiak voltak hogy a metiliciés mintézat mely val- torisai azok, amelyck biolégiai szem= pontbsl is jelentések, ezért tovibb saiikitették “az eredményeket, Most mir cak a7 5 seizalkkos mértéket meghaladé metiléciés viltozasokat vették figyelembe, é igy korilbelil 1000 pont maradt. Ezcknél 900-nal Cobb esetben tapaszialtik, hogy a testedés el6tt Allapothor Képest tobb metilesoport kapesolédik a DNS hez. Mindee 600 gén miikidésée befolyfsolta. A. metilesoportok 974 minak ndvekedésével pithuzamosin tabb mint 100 gén aktivitisiban mu tatkozott jelentis esokkenés A testeczés dltal jelentésen befolys sol 100 génb6t rabb olyanra is flh ik a figyelmet a Kutatk, amelyek rmikodése a koribbi kutatasok ered ményci alapjin fiigg az elhiras, illetwe a 2nes past cukorbetegség kialakulésival. Két gén =a HDACA & a NCOR2 ~ esetében iilon zsitsejtekben, aborkisérletek ben i megvirspsltak, hogy elesencle- sitéstik milyen hatast gyakorol a zsirok asirejtekben t6rténd elraktiroz6d stra. A zsiranyageserében bekévetke- 26 valtorisokbol ai tkeztextek, hogy ha eza két gen gitlodik (példul a testedzés kévetkertében_ fokor6d6 metilicié hatisira), azzal feltchetden csdkkentheté a 2-es tipusti cukorbe- tegség kockizata, A rendszeres test~ mozgisnak ezck alapjin konkrét be tegséumegeliz6 sverepe is het ‘anulindnyukbana kutatok, Ferrés hipwmvplosgenes rgertinf ol 101137 fualpgn 1003572 etilcsopor syértelmitien ossze- k Feltérképezték a lepra genomjat UNIVERSITAT cy TUBINGEN A lepra betegsége, amelya Myodnctrin leprae latin nevii bakterils kérokoz6 fertévése nyomin alakul kia XTV. s- zd végéig, Europiban is gyakori vol, deaztin jSverivel eine a Kontinense. Ugyanakkora beteas'g tovitea is tize- tb gySaysrer kombinicigyibdl Allo terpi ereciményeképpa lepra etter sére iinyuld erdtesrtések magymérték- ben sikeresek volak, Ez arra a Ktszatra vezetett, hogy a betegséy ma mir nem tekintheS globilis egésségtigyi Kock zatnak — holott még ma is vente t6bb mint 225 000 esetben () fordul 6. Verena J. Schuenemann és népes, 26 tovabbi sverztarsbol allo csapata a Science tudomanyos lap jénius 13-1 seammiban samolt be arrél a kuta~ tésukrél, melynek sorén a lepraba cilus genetikai dlomdnyét tanulmi— nyoztik. A kérokoz6 evokicigjira, filogeogrifidjira (azar az cheryedé nck tarténetére, evoliiciés Ossze~ géscire) és az Lurépabsl val6 el ‘datsinek olaira volak Kinsale Mintékat vettek XXIV. szizadi, jeraemicoriseniane ear: ogimaradvinyaibdl, & mostani lep- ris betegek bérébél, majd modern DNS kinyers és -szekvenilé teckn 4 DNS-t alkot6 bazisparok sorret {jénck leolvasisit jelenti). A lepra~ baktérium genetikai dllominyinak mérete 3,3 megabizis (Mb), tebit 3,3 milli6 darab ,bettF™-b6I, azaz bai- ‘isbél al ‘A kérokoz6 jelenlegi tiezscinek evo- lickés hitterét, Kiahikulisie koribban mar vizsgaltak masok is, de a mniltbelt tormsekral cak nagyon Keveset lehetett tudni eddig, A lepra azon kevés ferzts heézé tartozik, amelyek a csontokban is elviktozisokat okozmak, igy midlverekkel fa lehetett deritent a ter jedési ctvonabit. Molckulérs biolGgiat miédverekkel mir a most bemmutatott Keutatés elt sikeriit kimutatni szimes Kulonbeizé korbdl & fokirazi helyszin— rmazé mintékban a k6rokoz6 ‘rie 3077 alana Segre, Sods; Kor alist "032-1155, ‘a SRS hays Winch, Eoyesit irayeig er katt 1010-1160 Tina SKE eae trocar, Egyestt eg: or tbat ‘288-1283, sagen 625 hein onao, te er tat a 190-1389 ‘A vizegilathanelamaett minték ermazé! hele és hora Schuenemann é& munkatérsai dni svédorseigi & egyesil kirilysigheh temetékben vettek mintakat osvesen maxd megnérték hérom gen jelenlée, hogan a Molde era DINS-ét, Et tamintaban sikeriil m talilni —eeknél artin a baktérinmitér- zsck majdnem tees dllominyat leolvas- tika DNS-array nevi médvzerrel. Fr- dlokes médon a bakteriilis DNS kevés- be téredezett sve, mint az ugyanazon mintékban talilhat6 emberi genetikai Allominy. A sikeres DNS-szekvenilis utin ds svevetették a XXIV. szizadi europai lepratérzseket 11 jelenkori, kilonbsiz6 régiokbdl szArmazé genetikai dllo- minnyal. Négy modem szekvencia mir rendelkezésre Alle ko sok nyomin; Sc atirsai ehher még tovibbi het, tab fOldraji régi6b61 sarmazé jelenkori mintit adtak hozzi, amelyek sokf genotipust é Feldrajzi eredetet nak. Az Gj mintakat lepris betegek br vett biopsizbol nyert Az sszevetésfigyclemre mék6Allan- désigot mutatott ki, tchat ezer év alatt eveset viltozott a lepra genetikai Jomnya, Sikerilt Kinmutatni emellett, hogy az amerikai lepra-vonal europa fier credetdi. A Kizépkori Eurdpiban egy olyan genotipus is jelen volt, amelyet ielenleg a Kével-Kelethes tirsitanak See cs bisonyosstayal allithat6, hogy az eurdpai leprajirvinynak a XVI szizadban bekovetkezett hirte- Jen lnanyatkisit nem a koeépkori eu- ropai lepratirzs fertGzdképeségenek, virulencifjinak esikkenése okozta hiszen nagy hasonlésigot taliltak egy mai, még fertézd és két kozépkori tires kozott, A fertOzések sziminak cxokkenését olyan kiiké kerilmények okozhattak, mint mis fert6z6 beteg- ségek (pestis, tuberkulézis) fellépése, a gazdaszerveretek innmunitisiban be- Kovetkezett valtozisok vagy a javulé térsadalmi helyzet. Az, hogya Myler ep gee tikaidllomnyinak kivétcksen j6am muaradisa a régi csontokban, nagy tiv- tokat nyit meg a pakomikroboki. Gaz a régi koroic mikrobiolbgini kus tésa) ésaz ember kérokozGinak evokiibs viesgilata eléet. A Science-cikk seerabia Jvdben akiér end joval négebbi lepra- bacihis é& mis kéroko76 maradvinyok virselatit is lképvelbexGnek tartgik, fgy Ichatséges lene a Myobacerinn leprae técténclem d6tti eredeténck vizs- gilata is Forras:htpluww sciencemag.orgfcontenty 341161421179 bs TUDOMANY « 2013/34 » 1064 ELSO KEZBOL Go & = io = 5 a a i 3 = = S a 5S = x PUSZTULO LOSZGYEPEK ES KULONC | BOGARAIK ee rl. Merk Oteétél, a Természertudo- minyi Mazeum entomoljgusitl tud- Juk, hogy edklig 9 elofordulisa vols mere havinkbél az elmile 150 évben. Legfébb jllemzSje, hogy a kozepes merett dll egyéntextien fekete sind, fejin é eldtorin gidérszerdi bemélye- dések lithatok, pottoha pedig,fényes & igen eves Fekbeaiodl jor agyet ome G-5 centiméteres) a pompis niinuke (ela wigan’), mely minden késséget Kizaréan hazink legszcbb niiniikelap. Teste fénylbn éreaild, fejénck eBiorimk sei rézvénések, potroha alul kékes78ld, foil a hivemezek 7) ddek 6 rézworos sintiek. Meditersin el terjecés melegkedvel6 fa, hazénkban a délkelet-alféldi iszayepek ritka lak6- ee ee sgyzkori. Hazink legnagyobb termettt Ralyaghizétan az dridsniniike (Meloe cicatriesis), rely ndst€nyeia 6 cenkitne— tert is eléthetik. Srinik fekete, kékes fénnyel, Olykor eéfondulnak igen kis- termetti egyedek is, ezek: rendszerint hhimek, malyek esetenként dsszetéveszt- hieték mis fajokkal. Biztos hatirozSbé- et jelent az eétor alakp, mely old hai hitrafelé keskenyedék,illewve az cl ii valli sdgletesen isllok, ‘A.Dél-Tiseinuil—annak kulondsena dlkeleti része — nimiikékben rendki- vill gazdag viléke hazinknak. A ni- Junk i el6fordul6 mindéssesen 4 faj- bal eddig 9 faje sikerit kimoratni, amelyek kéztet 7 védett fa taldlunk, Elsésorban a nagy ritkasignak szamitS csinos, urili & gsdrkés niiniike el6- fordulisa jelentGs orvzigos srinten is. Kitilondsen annak fliggvényében érté elf e7t a fajgazdagsigot, hog £5U EGhelyikbSI, a Kszpustbol mira szinte semmi sem maradt az Al- Foldnek ebbena srigletében. A kutata~ sok é megfigyeléck az mutatjik, hogy a folyoinkat kisérd gatak losis talap & a rajeuik kialakule misodlagos exrsmtyepprétek alkalmas ébhelyek a Tegtobh niinukefajunk samira, st e7ck védelme is megoldott, mivel egy _jelentds résrie a Kénds-Maros Nem- “ett Park réseét Képezi. Igy howi ti von is remélhetjaik e nem mindennapy teremimnyek fenmmaraddsit Eldhelyilk véegveszélybon A térségben alig taliunk olyan Wise gyepet, illetve mezseyet, amely meg riz valamit az eredeti lésrvidekbol Legjobb dllapotban a Battonya északi résaén lev Tompapuviai-kseyep ‘maradt form, amelya maga 2 bekta val a Jegnagyobb hnzai zonilisnak te Kinthet6 Kseposvtamaradviny. Even kivill egészenkicsiny, alig néhiny négyzetmeéteres foltok movaikjaibal het osszerakni, bogyan is nézhetick ki a tGrsbg, lderpustai. Llyen zarvinyokat citmenti mezsgyéken vagy szikesek él- tal koril4rt pustakon talélhatumk: A legGiabb Kutatésok at mutatfk, hogy az igazin érdekes lbsegyepfoltok a romén-tmagyarhatér mentén biiz6d6 igen keskeny gyepsivokban (ezck Alta- Iban 3-10 mer seélesck) maradtak fen, Lebet, hogy novényzetik mir ke romlott, de a gerinctelen A6vibiguke még ma is egyedilill6, Egyebek ko kt olyan rovarok kerikek eK) (peli ul nagyfejt csajk6, sirgés poszmeh, magyar virigborg), amelyek ha cher Jedtebbek is lehettek a régmaban, a térséghdl szinte teljesen Kipusceultak, tutok6 téredék dllomanyaik azonban nnmanidak ezeken’ a vékony: izolitumokon. Sajnos a rendszerviltés 6ta eltelt idészakban a hatirsivok see leségének drasatikus cstkkenése, a mer6gazdasigi korlitozisok feloldisa, a korabban hasnt kezelések (példéul kasealis) rendscertelensége miatt veg veszélybe Kerilt ennck a terilletnek az alovikiga is Danvik Tor ‘Det Tamas Bier A koriander A Fiddkticitenger vidékérSl sérmazé cays gytay- 6 flizemvnynépies nevei:bolhafi, ciganypetrezsehyem, kol- dusbors, bidéskapor, zergelt, poleska- svagti Kapor, Az kori qgyiptomiak egy logjdeniGscbb fiiverovemye voi a boldogsig fiiszerénck tartota, A novény ildolajat tartalmaz, Zoklen, az éreen termisekben pedig kellemct- Jen, poloskaszagiialdchidek talalhaték, amelyek a termiésérésesorin fokozato- ‘sin étalakulnak, & megjelenik az ii olajlegnagyobb részée (60-70%rat) ki- tev6 lnaloot, geraniol& Lomeol, Meg, f= ‘por calilaté bene, a magban az 116 lajon Kivi foie, cur & C-vitantin van. ‘A koriander a2 ansibakterilis hatisi, immunrendvert erGsit6_illgolyjinak Koxzonhetijétékony hatisit. Kutat‘sok timagtjik ali, hogya koriander mag clpustitia a baktériumokat és a gombikat, tovabli a basokkal taki Kozé rovarok larvfic i. E tulhjdonsiga mitt alkalmazhatjuk 2 koriandermag ponitsebek fertédenitésére,illetve tar (ésiésra. A tudominyos virsgilhtok sverint a koriander serkent6leg. hat az emésriésre, hatisos felltivedis és teli- (eustgérzés, valamint a gyomor~ és beéltraktushan jelentkezd goresbk, (8 dalmak ellen.’ korianderrmag, eli cilisit foglijisra, tovablsi csuklis ch Jen bs ajialtk, ezzel egyiitt Ieheletet ja- vic6rulajdonsigaiis vanmak. A korian- derbor € a korianderkikér kivil6 eméwiésre & hangulatjvitisra, A magbdl Késicett forts tea eldsegiti a hurutos betegségek gySayulsit, exk- enti a Kizat é& segit legyGmni a na- gyobb é¢keréek utini dimossigot. Tgobjinak vérkeringst serkent6 ha- tsa kivil6, erért ekiezeretettel alkalmaz— vik bedorisels verekben koxevenynd, remind, £6 friteknél. Indiai kuta- ‘6k Kimutatik, hogy a koriander jté= ony hatisal van a. zsianyagesrére 's Remek méregtclenit6,segitekévorni a lerakilott méreganyagoknak. Olja a parfimok késritéschez, emellett lik6r izesitésére, sor illatosi= tisira, de még pipadohanyokhor is alkalmas. Maxost KINGA Es TUDOMANY + 2013/34 = 1065 KISS PAL EMLEKEZETE EGY MELTATLANUL ELFELEDETT HONVEDTABORNOK Abihardiészegi macedén kereskedécsalédb6l szarmaz6 Kiss Pal egyike volt az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadsagharc harmine honvédtabornokénak, aki szAzadosbél tabornoki rangra valé emelkedését kizérdlag hésiességének és hadvezetéi képességének kiszénhette. iss Pil calid. 195-ben kapou ma gyar pemetiyat. Apa, Kiss Pi, Kiss Pil 1848. szeplember 2-dn ve zette rohamra csapatit, elfoglalva 1848 oktdberének kézepétbl a legen dis 9. kassai veressipkés honvédzisz~ egy fontos stratégiai pontot, a Kali paranesnoka lett, November el: doxe mace petliszi sincokat. Paranesnoka, a ké- _sején érkezett Versecre Damyattich ft b6Lizie Amma, bat sob srintén aradi vértantwvi lett nos, aki akkor étverte tle a parani noksigot. Kiss Pal katonai veretdi erényei a Damyjnich vezette harcok- ban is megmutatkoztak, 1848 decemberének kézepetd, a té- Ii hadjirat kezdete el6tt a. 4 sinsigi hadtesthez kerilt, abol egyutt harcok kerii Kiss Fmd ver6rs gyal, s hadosztélyparancsnoka Damjanich Janos vol. 1849 ja- nurjitél alerrodessé neverték ki, & a Gail Miklés ezredes vezette ostromseregben la colt az ostromzir alatt Arad vara felszabaditisiér. Az ostromvar esak februir w ¢gén dlle helyre, akkor viszont mar Kiss Pél volt az ostromls paranesnoka egyitt revesiiicka Kiel Pil, a coakid StSdik gyermnd ben sziiletett. Debrecenben geete gin nya Kiss Erné 1848, szeptember 3-4n az albbijelentést adta: ,,Kiss Pal kapi- iui tan talfoladmey. Haldimegvetéssel kovettek. Az 1848, aprilis 27-6 alsriza dossi(ndsodkapitinny’) ki neverett Kiss Pil czrede 3. zasrKealjival Nagyviradon Jomisozott Batthy iminizteelndke 1848, n Felhivst intézett a nemzether az els6 te hor védzisel6alj Kerehozisira. EI kor tobb, késobb komoly kato- nai képességeit a harctéren is bizonyits katonatiszt jelentke- zett szolgglatta. F. tisztek Ki tt ott taléljuk Kiss Pils, aki Kieremiikodete @ Bihar gyei m sververés ben és elsésorban a nag} di nemzetsrség kiképa Av akkort Rbsley-kert (na Bilcescu-park) melletc_gya- Korhtoztatta a nemzetéroket. 1848 jollusinak kézepéedl résrt vett a délvidéki barcokban. E nyér v6 Golyézaporban 1849. mireius végén dandér- parancsnokként a Damjanich Janos verérmnagy tal iriny tott harmadik hadtesthez ta tozott. A tavaszi 1849-ben a véres & dics6s osszecsapasok sorozatit jele tette. E hadjiratban Did srilétte scamtaknszor bin nyitotta vitésségét. Seolnok, Tipisbicke, Isszeg, Vic, Nagysillé, Komérom voltak {£6 dllomasai e csatasororatoknak. 1849. Aprils 4-én a tapiSbicskei ttks- tany a vitbeséggel vezérlettbihari nem- iSrséget annyira buaditotta, hogy « td= Ieéletlensil zetet aL sverbek tabbirinyé ebSrenyomulist mi- atc vesrélyes helyzet alakult kia Délvi- déken. Ekkor kapcsolédott be a haza védelmébea mar nyugalmazott varadi Nagysindlor Jozsef, a KésObboi mask bi- hati scdrmazisi isaszewi h6s is. Hegyverzett deséle nemzer- reréssel kvertéh a sorka- tonasig szép példijit”. E hdsiesseg egyeb eredinényt is hozott: még e Gnapban Kiss Palszizadost Srnagy- nevertdk ki, 6rdk ral 1086 + fier és TuDOMANY + 2013/34 imjpnich vezette TIL. hadtest coatatérre Grkezése dantGtte ek: a leg fontosabb illanata az volt, amikor Kiss Pil alezredes a veressipkisoknak snevezett 9. honvéd zésI6al parancs- nokaként gyilkos golyérapor kézepet- terohant a Tapis hidjra. A 3. isel6alj Foldvary Kiroly alecredes vezetésével ko lit, s egyites erdvel el- tirték az osrtrik sereget. A gysizelem megvolt, de nagy dron jutott hozz a magyar sereg. Haloctakiun és sebestil- tekben 800° embert vesvitettek, az ovtrékok pedig, 600-at. 1949. aprilis 6-n a magyar sereg és kérnyékére vonul,, hogy g legySzze s megsemmisitse ischgratz idehiiz6d6 csapatait [et el6bb Jellasich két dandarjata tit koztek, akik vissraverték Oket. A csata_legvesredelmescbb pillanaté ban Klapka visszavonulésa utin a ar sereg arcvonalit csak a IIL test egyetlen dandirja tartotta fenn: ¢ rendithetetlen honvéddan- dart Kiss Pal alezredes vezette, E nilkil a hOsies ellendllis nd seeg elveszett volna Kiss Pal hdsiességeét azzal juta Lik, hogy Aprils 7- verték ki, késSbb pedig az [. hadtest parancsnokaként részt vett Buda vi- rinak visszafoglalésiban, a7 6 had- testénck tb ziszl6ja is bej varba é megtdrte az osatralk vi ség ellendllasit. Ezutin Vukovics Sebé miniszter az immir tibornoki rangra emelt Kiss Pat a legfontosabb délvidé Isa parancsnoki tistére javasolta. Egy érdekes kizjiték: majus 28-An a me nisetertandcs utasitotta Bem Jozsef tabornokot, hogy veresse az. érdélyi & délvidéki csapatokat a Fels6-Di nahoz, & amennyiben ezt nem ten~ ng, akkor a esapatok parancsnoksi- git adja at a verérdmaggyé cl6le tend6 Kiss Palnak. Erre azonban az orosz seregek témadist miatt mir nem keriilt sor A péterviradl vir Haynau uta fel a get. Pétervirad hare utolsd eldtti yaja volt Komi itt, Gorgey Arcar 1849, augustus 21-én Nagyvarad- él német nyelven frt levelet kiild@tt Kiss Pil tabornoknak ,Kedves Ba -ivom!” megs/litassal am: reg fogyverletételérél, a helyzet ki- litistalansigétél, s [6 tandcsként megadisra srélitotta, bir a végleges dincést re’ bizta rommal Halalos itélet A dintés, hogy feladjék a varat, ne- hezen sziiletett meg, de sikerilt lapodni az ostromlbkkal, hogy a legénység szabadon eltavoz~ hat, é mindenkinek biztositjak a buncetlenséget. Pécervaradon 6000 honvéd teite le a fegyvert, s térhe- tett haza. 180 tisztjuket 1849, nov- ember 7-ig,fogya tartottik, termé- szetesen Kiss Pil virparancsnokkal az élen, Haynau: a hadtestparancs. nokol Gan a varparancs- nokokat is a legstilyosabb buintetés- hoz hason sel akarta sijtani, Kiss Pale a péterviradi rendKiviili haditor- vényszék 1849. december 15-én ha- lilra ftélte, Tortént ez annak ellené- re, hogy mar december 3 szilletett Ferenc Jozsef csaszar Kiss Pilra vonatkor6 rendkiviili kegyel- mi rendelete. Szerenesére még id= ben megérkezett a péterviradi had~ Dbirdsigra ez az okirat, igy Kiss Pil megmenckilt A szabadsigharc leverése utini ne~ héz id6szakban, 1854-ben feleségiil vette a szimén gordgkeleti vallist, tiszafiiredi féldbirtokos, Bernath [swan leinyat, Marit, 1867-ben, a kiegyezés évében bekiverkezett ha- lildig a csalidi birtokon gazdilko- dott, visszavonultan élte a videki kisbirtokosok életét Ma Tiszaftireden a Kiss Pil Mize umn 6rzi never, KupAn ArpAa, INTERJU LENGYEL SZABOLCCSAL ‘A Hortobagyon hatalmas teriileteken folyik a gyepek djratelepi Se, azaz rekonstrukcidja és természetvédelmi kezelése. Lapunk magyar alapkutatékat bemutaté sorozatanak mostani riportala- nya, Lengyel Szabolcs szertedgazo kutatasokat végez. Munkas- sdganak egyik 4g4ban a hortobagyi tajban a természetvédelmi tevékenység nyomén keletkezett valtozasokat kéveti nyomon. izeltlabéak, madarak, kiseml6sék - és persze a névények - segit- ségével méri fel, hogyan valtozik a biolégiai sokféleség a gyepek- ben és mocsarakban. a hét kutatdja tisok & mis kezelések eredményét, ra pedig tigyneverett alapilla~ = 2013. januar elsején egy OTKA- pilyizat keretében indult az ij kam ind tovékenységeket. A kutatis révén felhalmozott tudés az ilyen ti- tatisa, ami erSteljesen épit a koribbi vissgilatokra. Mir szol e= a projekt? = Az OTKA-pilyazat cime Tijszine ti biodiverzitisi mintdzatok kialakuldsa Egyek-Pusztakécson. Ez ut6bbia Hor gyi Nemzeti Park egyik Snillé A ketatis £5 cél, terileti egysége. hogy folytassuk unis timogatissal zajlott pilyizat- ban elinditott @Ghely-helyre munkiknak (rekonstrukeidknak) 6 OKA 106133, mit Kezeléseknek ion kéverését, svagys vakseoxal mo- t. Ennek sorin ekdrban ezen wségek Ktie lonbiz6 néveny, illetve dllatcsopor- tokra gyakorolt hatisit_vizsgiljuk Maunkink tovabbicélja, hogy keze- lesek és rekonstrukciok hataisanak is meretében megjésoljuk azt, hogy hogyan fog valtozniaz @shelyek val toratossiga éaz Aélények soktites gea tijban, ami a természetvédelem svempontjibl alipvet6 jelent6ség. Nyomon kéverjik telat 3 helyreslli- felinérést is vegziink, Ez utobbi fajta kontroll- vagy re renciaillapotot régzitiink, és hérom- @venként megismételt mintavétellel juk megnézni, hogy hogyan a természetes, tehit nem rekonstruilt & nem kezelt gyepek novény,,illetve Allatkizéségei. En nicka tudésnak az integralisival pro- beli adatokon alapu- »gEpes modelleket fejleszte— ni, Brek vizsgilataval olyan et tehetiink majd fel 6 vi nk meg, ho ees eee védelmi kezeléseknek az, optimilis térbeli vagy idSbeli elrendezddése abhor, hogy a tgvintiboléiai sok uk, age olbgiai sokféleségben, Ezck a tipustt érdésck mostanaban keriilnek el6- térbe a természetvédelmi biolégis- ban, hiszen nagyon sokszor az a fet adat, hogy egy ado vijban vagy egy adott é6hely-komplexumban ho gyan rendezziik el, hogyan jeljak Kia kerelésre, illewve a rekonstrudlis- 1068 » fier és TupomAny * 2013/34 pusti munkakhoz ad gyakorlati mu- nid. = Ennek az eredménye aki a ni ij Rezeléseletervezésénél is feth nithaté less? = Igen, feltéteniil. Mindenképpen azt svereinéak, hogyha et a mankit alta a Ex esetleg elvezeine es programok kidol- gorisihoz, amelyek he sy miaz optimi celescknek, rekondrukeiknak, hog bOI. Pek an egy nagy- sabistrekonstrukeiés vagy Kezels programunk, akkor a rendelke ee eee an eee ee! hatékonyabban felhas dekében, hogy a biok’giai soktéleség, ‘vagy legalibbis. biztos fennmaradésit biztositani tudjuk = Milyen. vizsgilatokat végez az Gn munkacsoportja konkréian itt a Hortobigyon? = Az 6 6 leghosszabban, 2004 a foly6 vizsgilatunk a7 alapillapot-fel- nbvekedésd anérés, Itt természetes gyepekben, il Jetve mocsarakban és rétekben mérjuk fela biolégiai sok éeség minél tabbal- Kotéelemét, tehit névényeket, t8bb(e Ie irektlabxicsoportot, illetve madara- Kat & kisemlGsoket, és ezeket probil- Jjuk egyfaja referenciaként, a kezelé- sek 6 rekonstrukcidk kontrolljként hasenilni. A rekonstrukeiék nyomon Kiwetését egy 2005 6ta miikéd6 moni dsver keretei KOzott veg sorin éllands mmtavéteh vannak, ezekena helyszi- a novények, illetve latkbrdségek felmérése. A mintavéte- Tihelyszincken tbbt le kezeléstval6si- tunk meg ~ elsésorban legeltetést,il- levve kaszalist - & ezeknek a hatasit terepi kisérletes médszerekkel mérjik, tchit megfelel6 kontrolh is alkalmaz6 Kisérleti elrendezéssel, rendszeres fel- snérésekckel, ‘Vannak olyan kontroll terileteink, abol semmilyen. beavatkorast_ nem vvégziink, & vannak kilGnbzdképpen evel terileteink is. A Kezck a Kontroll teriletek dsvzchasonlitésival azt tudjuk felmémni, hogy milyen is pontosin a kesekéseknek, a rekonst- rrukciénaka hatisa. Az alapAllapot-fel- mérésbél szirmazé_referenciaadatok alapjin meg Iehet becsillni, hogy mi- Iyen a termévetes gyepekben a faj- srim, vagy hogyan alakulnak a ki lonbir6 sokféleségi, diversitisi été ek. Ble cud hasonlitani, hogy a hhelyredllitasok, illetwe a kezelésck ho- gyan befolyisolk ugyanezen taj stm, illetve mis kérdsségi mértsei- moknak az alakulisit, Innen tudjuk peldiulazt, hogy a seannokbal kind 16 gyephelyresllités sorin az egyenes- scirnyitaknak, tehit siskiknak, s7cs~ Keknek a fajseima megduplizidik az ékidik évre, mig az egyedsedmnk megtinszerezédik althoz képest, ami- ora terilet még szént6 vol. Er egy példa arra, hogy ha a gyepeket helyre- Allitjuk a szant6foldek helyén, akkor ‘er nagyon jelentds pozitiv hatassal van a biolégiai sokfeségre, cbben az eset- ben a siskik és srécskék mennyiségé- = Hogun zajlanak a mintavételexé= seke a helyszinen? — Tobbféle mintavételi médszert al- kalmazunk — mindegyiket az adott Ailat- é novényesoportra szabtuk. A névenyek felmérisét az Aland ‘rik, amin kvadritok médsrerével végezaiik, azaz szabvanyos meéretdi négyzeteket Jeloltiink kia terepen, & ezek nd- ‘vényzerét évente felmérjik. Az allat- Kordsségek virsgilatinak része a no- vényzetlak6 izeltabtiak fabs tavétele —a FiGhsI6 egy lepkehélohoz hasonlité esekez, amivel a fiiben lévé izcltibxiakat Iehet befogni. A talala~ ke izclilabtiak, fgy a fudbogarak, ‘ABhdy-rekonstrukeisk, ilervea kezclé- sek Intisit vizsgila. Ez-az OTKA éa NorvégFinanvirozisi Mechanizmus iva pilyizata volt, mely hirom éven 4tzajott. Fnneka munkinaka kifutisa ez a7 ty, kimondotan kutat6i OTK A- pilyizat. Az esd pilyizatnakcaz acta az apropijit, hogy akkor, 2008-2009-ben zarutak le az. Abhely-rekonstrukei6k, ck. A projekt kiikinleges- ae oS ce a2 ex pokok mintavételét a talajba lefsott csapdikkal végezziik. A madarakat pontsdmlikissal vizsgdljuk, ami megfelel a Magyarorszgon clterjedt Mindennapi Madarainke Monitoringja cima program médsvereinek ~ igy esze Iehet vetni a két kutatds ered ményeit, A kisemldsbk felmérésée pedig tigyneverett élvefog6 esapdd- ‘assal véegezziik, aminek sorin speci- lis kiseml6scsapdakat helyezink ki Bzekben csaketket alkalniazva fog Jok meg, a Kisemiésbket, amiket a Kukinbaz6 adatok régzitése utan el- engediink = “Milyen szakaszai_sunnak az OTKA-pilyizatnak? A pilyézat 2013, jnuir ebejenindalt, 6 2016. december 31-éig tart. A négy- éves peridelus els6 szakasraban a7 eddig felgyilemlett ereciményeket_ probiljuk publikécidk formajilan kézzécenni. A misodik svakagban, a 20M-cs évt6l kezeive probiuk meg Kigpiteni azt a ‘érbeli modell, amelya mir emltett bi- lbgia sokfkeség-mintzatok kialaku- lisitvizygila. A pilydzatmak voltak A6rméayei, hiszen_ kutatécsoportunk 2009-ben nyert elder ara OTKA- pilyizatot, hogy az Fgyek- Pusaakécst sége, hogy tdomisunk szerint e7 a gyeprekonstrukeiSs program a legna- gyobb teriitre kiterjed6 aktiv, azaz mugvetGstisalkalmnaz6 gyep-belyredli- tis egész Eurdpitan. A hiyrellitise 7 bed aldon ve Wik, 6 cher jee még vdmnos term svetvédelini kezelés, amiker egy Eurs- pai Units LIFE pilyzat kereteben fy tautunk 2005 és 2008 kava. A kere sek tablf@lek vokaksa gyepek & moesa- rik legeterése a gyepe ase, ile ve a saintok extenciv miivelise, vala- mint a mocsarak éyetéses természetvé- deli Keze¥se, Mindezen. méckverek -gyakran el6fordulnak a gyepek terme sretvédelmikezelésében, igyhogya fel halmozott tuds mind hasenosthats a hasonks Shelyekkel rendelkezs mis ‘eurspai orvigokban is. A LIFE-pily zat keretGhen tobb mint egymillié eure kékéxttink ezeknek a rekonstrakeiSk- as, iletve kezekésekneka megvalisiti- sira Igy az indus OTKA-pilyizat scempontjibl fontos clSnyt jelentet hogy pilyizat keretében mir egy kész renxdverttudeunk vigil, Gsezt olyan, térbeli leptékben tuxtuk megvaksitani, ami példa nels egése Eurdpiban, Bajomt BALIN » « A legijabb kutatasok szerint a szenvedélybetegek életében azért olyan fontos az életit-el beszélés szerepe, mert altala at tudjak alakitani identitésukat: betegbél, filgg6bél felépillt, j6- zan emberekké valnak. narritiv psrichologia at a v “Jinos mix knyvének is ez a cimet adja, amelyben dsszefoglalja narrativ pseichologia, a torténetekkel & az abeszéh esernényekkel foghl- koz6 tudominy jellem76it. Nemesak az Aettérténetiinket, illetve annak fontos vagy kevésbé fontos esem: nyeit beszéljuk el, hanem — e sem let kepviselsi szerint ~ dentitésunk Kinlakulis is ezekkel az elbeszA tir ténetekkel valésul meg. Az elbesz6lés é az identtis kialakulés, illetve az identitisviltis tehit szorosan éssze- apesol6dlk egymissal Nines ez misképpen szenved tegek & gydgyult, illewe fe szenvedélybetegek: "esetében sem. Hleuérténcti elbeszélésciket viesgilva ek. tudomé Iybe- tapasctalhatjuk, hogyan beszélik el a szenvedélybetegségiik nehéz idésza~ kit, amikor az identitisuk egyik meghatiroz6 kézéppontja ez a Tig Artis lathatyuk, alogy a is, a fiiggdsCybAl wrtend felépilés folyamatat elbeszé ij idemtités bontakozik ki, vilikelbe- sélletSvé: a jézan, a felepiile szenve- délybeteg vemélye. Mag na 90-08 évek eleje 6a makisdik a Névtelen Alloholistak (Alcoholics Anonymous, AA) ko clérni a jozansigot. A jézansig, ebben az esetben nem a részeg elleméte, hanem egy Aetforma elneverése, amelyben az alkohol tl valo teljes tartoz- kodés az életformd. nak esak a7 egyik ele- me. Sokkal fontosabb a gondolkodis meg- viltozésa, egy 6j iden- tités kialakulisa fiigg6 helyett a j6zan, ‘lt Wdentitas kialakitasa. Kab szethasenal6k szimira ugyanezt az lutat mutatja a Névtelen Drogfuggdk megviozisin van, nem pusztin drogmentesség_ eléréschen. Nézz meg, hogy ezek az elvek ho; miikédneka gyakorlatban! Hogyan bevélic teg a bet vedélybetegek identitisv’ fejez6 narrativa? Egy kutatis 4 1G? » EGESZSEG=EGESZ-SE ben Getitinterjtikat készitettunk olyan szerhasenalokkal, akik mir fel- Gpillek. Ennek sorin interjéalanya ink elbeszélték, hogyan letiek drog- fiiggdk. Nézritk Csaba példijt, akia vele kesviltinterj ide é& mir tab év rabban injek Elbeszélése koriban az mas irdnyba, stutantelindult vlan ‘mint ani normalisuale tmondhatd.. ,90ss= tanulé” ategbrid- bia estem... oft van ben, ami~ monde — e=t a felhdtlen, boldog gyereekort kovette... neken az ls hiprdblds, az egy ilyenhatalmas ilkozas vagy scerelem kezdete volt az anyaggal. Bs onnantélviszonylag ébvetkezetesen és gyorsan lépt anyagozds itjéra”™ Ezutin arr6l be srt Csaba, bogyan keriit egyre siilyosabb helyzetbe, hogyan valk a heroin szinte s76 szerinti értelemben vett ,rabjiva”. Mar mindenki kertite &, mert mindenkit becsapott & ki- hasendlt: ,Aztin végil a npoleadik ér- ben mér foként maginnyosas csindltan, imert mér wen nagyon dle velem soba senki, Tekst akkor mr nsindenkit ll tam, mir minedenkit dtvertem, nem vole tam egy 3 fe, szérakoztat6 sem volta. Széval vulchegy elmaginyesediam, tir- vényszerien” Flkeseredéstben az Gngyilkossigy gondolatdig jutote: neg akarok hath. De iigy, hogy siladagoléshan, tehit az anyugozisél. Na és, alkor ennek szelle inében éltem az ufos felévemet” Ezen a mélyponton egy napon ymegcsrent a (elfen. Fagy rehabiliticiés intézetb6l hivtak, ahova még koribban jelentke- zat, de inka csik vicebsi. Am eb ben a Allapotiban mégisciment a re= habilicicids intézetbe: Es onnantdl « sorsomat igazibsl a kaztsée hezehe ad- tam, egyszerin felfeliidtem ara a ful- ma, amit ott & kiatelg bistosiont, 6 azn a hullnon megerisitem,é ig le ‘am fe Csata itt'a Névielen Drogl gOkhiz hasonl6 programon ve aminek eredményeképpen jécanni, fei szenve valk, Ma is srenvedélybete ft, de ,izan?”, feat” ver délybetegnek: Ei fiiggS maradok, az identicésoman, Eliez rgszkodom, hogy az elsidlegs ideninisons a fiigg, szenve- delybeteg Es akkor ere azian pakolédhat Hem a szak” Geoceilis munkisokat Képr6 fGiskolit végzett az interjt id pontjzban}. Craba életi-clbeszélésében ke legzetes fizissal talilkozunk: az els6- bena fiigadsége torténetét, az gos” identitis kialakulisit beszé say ,ereszked6” narrativ formé- ban, mindig rosszabbra fordulo torte netekkel mondp. el. Egy ékezik el a mélypont, az Sngyilkossag. gondokta, ahonnan Caba Amira mér_ nem. volt tovibblépes. Itt érte a tele vis a segit6 srervezettdl, an fogadott. Oe lle le” az any sal, valt jézan, felépi szenvedélybe- akasat cay ivel6 narrativaval mondja tax élete szinte minden terileté egyre sikeresebb lett, egyre 1: gyobb felelésséget villale magiért végén pedig mir ma [dentitésy yagosbol” segits leit. A segit6 identitésa alapyirél azt gondola bay az a szenwveddiybetegsége, nem hasznél dro- pt” ligit az életit-el- szek nemesak olyan pune eszkiizék, ame- lyekkel egy szenvedélybeteg Gettin Kovethetjuik: hogyan vilik fi 5 esetben — hogyan valik yj benaz, hogy dltala dt cud alakitani sdentitésukat: betegbs, fuggsbdl fel- épilt,j6zan em nak. A fo- Iyamat elvilaszthatatlan att6l, ahogy damagukrél, éomaguk 6 a kéenye- 25 vilig kapesolatérél beszélnck. Toe- téneteik igy beépillnck az identit sukba é segitik Oket az identitésval torisban, Racz Jozsrr fs TUDOMANY « 2013/34 + 1071 AZ ATMENET PAPAJA A GAZDASAGROL A VILAG PLEBANOSA tvendt évvel ezelét, 1958-ban jneghalt XU. Piuse papa. A biborosi testilet egy its £6- papot, Roncalli biborost vilasztotta meg ut6djinak. Korira vals tekintet- tel dtmeneti egyhizt akinek — emberi seaiitas szerint = uralkodsa alatt_ meg, leet alm mjd a kBvetke76, legmegiellabh pi- pa szemelyét, [gyis lett. Maga XXII. ‘finos kredlta biborossi Montini mili n6i érseket — a késbbi VI. Pale akit mr kordbban is X11. Piusz utédjinal lasztani, mert nem volt még biboros. (Ez ugyan nines tltva, de a szokisjog, sverint mindig a biborosok Kéziil ke- rill kia kovetkcz6 pip.) ‘Az, ,tmenet pipain”, nos, mis Getelemben is dimeneter ho- ort, Osszchivia ugyanis a IL. Vati- XXIIL. i Kini Zsinatot, amel kezdte munkijée _ferdulatot hozett az egyhiz & a vilig Kapesolatiban, XXTIL. Jinos ipa 1963-ban, fl évvela zsiniat megke7~ dése utin meghalt. Montini biboros kévette is 6c a pipai tronon VI. Pil néven. A zsinat folytatta korszakos viltozisokat hozé munkijit. Ennek jelemtdséget alan még napjainkban, sem tudjuk igazin felmémi. De hogy Ktrejétt, azt XXII. Jinosnak Késcinhett a vilig, 1962-ben meg Aczsinat_alopoer Ferenc papa megvalasztasa utan a nemzetkézi figyelem arra iranyul, hogy milyen szerepet tdlthet be a katolikus ‘egyhéz a mai vilégban. Nyilvan fontos jelzés, hogy elsé alkalommal keriilt Eurépan kivili orszag biborosa a romai piispdki székbe. Azt az iizenetet is értette a vildg, amelyet az tij papa hangstilyosan kiemelt: a szegényekre fokozot- tan figyel6 egyhazra van sziikség napjainkban. A gazdasé- gi és szocialis kérdésekre adando megfelel6 valasz nélkiil elképzelhetetien a modern katolicizmus. E két kérdésben: a vilagegyhézra val6 odafigyeléshen és a szocialis tanitas megiijitasdban nem talalhatunk elédei kéziil job példat, minta XXXIIL nos pipinak két hires en ciklikija ismert: a7 1961-ben kiadott ‘Mater et Magista & a kéevetleniil a zsinat_megnyitésa cléttmegjelent Pacem int Terris. Ezek a dokumentu- mok a gazdasiggal, a7 egyhiz scoct lis tanitisival & a vikigbéke kérdé- seivel foglalkoztak Az elézmények A XXIIL finos pipiit megelé6 egy- hiizfejedelinek viszonylag kevés t+ gyelmet forditottak a szociilis kéndé- sckre. XIIL Leo paipa Rerun Novant enciklikija volt az els6 dssrcfoglalé ta- iis. XXIIL. Janos elddeit a XIX. svizad 6ta a viliggal kapesolatos kér- dések kéviil inkabba politika’ hatalom ehesrtése fogllkoztata. Napsleon pit. Oh zoseigban sa nnenizetéllam- ig capa df Rémi, sazt a kéctinasig nyilvanitottik. (Fat a poroy. abort cette Iehetévé. A Reémit véd6 francia csapatokat dlték, sa védelem rost a’ kirflyi csapatok gyakorlatilag. cllenillis nélkiilelfoghlkak,) A katoli- kus egyhéz. rendkiviil viharos id6ket dict. A pipik vikigi hatalma ezutina Vatikinra korkitozddott. [gen jelentds mértékben megvaliozott az egyhiz 1072 + fier és TupoMANy « 2013/34 Vatikani Zsinatot atjara indito XXIII, Janos papat. mak a _viligban betshétt helyzete. Nem volt egyértelmi, hogy bizonyos viligi hatalom @z Egyhiai Allam) ks é timogatis. nélkil hogyan tudja itni. viligmséretd valli feladatat. rt hosseit ideig, nem tWrSd6ut bele fold hatalminak rails kort magukat a Vatikén neették. —Val6jaban ‘SF az B2Des Laterini Byye néayig, rendezetlen volta pipaiillam Jogistitusa A Laterini Egyezménnyel azonba lismerésre keriilt a vikig legkisebb al- laminak szuverenitisa. Az egyhiz bi- zonyos Kirpétlist kapott az obs. 4 lam Altal elvett javaiért, sa szerzdés garanciit biztositott a pipa személyi sérthetetlenségére. A kiesiny Vatikin tchica vig legkisebb seuveren dla- ma lett. A’Szentseék Ielki, szellemi hatalma azonban az dsszersugorodott cegyhizi dllann6l Figgetleniil kiterjedt az egése vikig katolikusaira, Ezt mic az I Zsimat_ (1869-70) is megerdsitette, amely hit é erksles dolgaiban tévedhetetlenn toitaa pipit. Tovabbi, kkérdésck tingyalisira azonban az L Vatikani Zsinaton nem kerilt sor, mert 1870-ben, az olasz csapatol be~ vonulisakor a zsinatot felfiiggesrtet tek. (Valijfban oak a U1. Vat ‘Zsinat dissechivisival rartik le.) Az ogyhiz mara XIX. svizad ols6 felét6l kezdve tgy lita, hogy az em+ felviligosodas eszméinek ba- wvolodiaka vallistl, mi tébb, az Istentdl is. Ezt tekintette — alapos ookkal— minder bajforrisinak. A fee telen anyagiassig. kéverkertében ha talmas_jovedelemkiilonbségek: jéittek létre. A nyomor fokorddoxt 2’ vikig fejlete orszigaiban, noha a XIX. sé zadi kapitaliznws hatalmas gazdasigi ceredhinényeket ért el, Fz vezetett 1917- ben az oroszorszagi kommunista ha- talomaitvételbez is, s €7 az ideolbgiai chivolodas segitette el6 Németorszig- ban a nicizmas eldretérését. A méiso- dik vikighibord utin az orosz. meg- Allis Kézép- Burépaibana viligot ke szuperhatalomra, két befolyasi Svezet- re oxztotta, A kommunista hatalom. hivatalosin isaz ateizmus alapyin all Az egyhaz és az izmusok Baért kiizditt a7 egyhiz.a XIX. szi- vadtél a Il, Vaukini Zsinatig a »modernizmus"kiikinbizé véloza tai ellen. Kezdetben a mag ligosodisbél eredeztet6 iberalizimus lien harcolt, majl, ridébbenve a kommnunista ateiztmus halélos veszé- ommunizamus walt az el6 szi- éggé. Keserdi kozgitékkent ft a felvi szocializmus ellen harc, mert kide riilt, hogy ez az ideolégia — noba kommunistaellenes ~ &ppoly veseé- Iyesen istentelen é& kegyetlen kommunizmus maga. Sé! A misodik vi 76 hatalom ideolégifr azonban 1045 ucin hattérbe szorult. A kom- munista diktatéirak viszont_ erdre kaptak az atomfegyverrel biré Szov- jetuni6.,wédészéenyai” alatt, Nem soda, ha XIL. Pius pin erte kon- {sa kommunizmus ellen kiiz~ dott haléliig. (Csak megiegyezziik, hogy a rovid, de dies6 1956-08 forra- dalmunkat hiirom. enciklikagival is tdmogattal) A. szovjet tipusti_ kom- munizmms azonban ezt kovetéen el vesstette tomegvonzasit. Ebben see repe volt annak, hogyaz 1956-0s for- radalom alkalméval viligossi valt a nyugati_ Kommunistik samira a srovjet hatalom diktatérikus jel Ugyanakkor, srerte az egést Viligon hatalmas viltozisok séportek végia, Felbomlottak a gyarmatbirodalmak. fer Valtozé vilaghelyzet Az Gj nemzetillamok el6U KE 6 All vagy a kapitalista demokrécitkat ko- vetik, vagy a szocialista diktatirak ‘A.ké« seupethatalom, az Egyesilt AL amok é a Seovjetunié elkeseredetten kuzdact a potercilis sziverségesekért természetesen nem minden. anyagi érdek nélkii. Hiszen ezek a fekre onvgok fontos nyersinyag € ener jahordoz6k birtokosai, amie a felett ors iitemben fe6d6 vilignak igen nagy szuksége volt é van. A sve- génység & gardagsig cllentéte most mir nemesak mint orszigokon belli, de mint vikigméretti problema jelent meg. A fojl6d vilig kereste a kiutat a nyomorbél. Hatalmas orszgok, pel dul a millidndos népességi agit fiiggetlennek deklarila, bir a harmadik orvigok verets ereje volt = erdisen seimpatizalt a szocializimus bi zonyos médszercivel, igy példaul a népgacdasigi ververéssel. Amia vali si kérdés let, a dinarnikusin nivel W nkpesséagtlfefSd6 orsedgokban el fs TUDOMANY * 2013/34 «1073 retéet az iszlim, Hatékony missziés munkit végeatek a protestins keresz- tény felekezetek is, Iészerdinek téint ‘cuit, hogy a katolikus egyhiz is Foko- zottabb Figyelmet forditson az Euré- pin Kivi : az Egyesiilt Allamok és a Szovjetunid versengése tovabb folytatéxiott. A hat- vanas évek elejére egy mindennél prastitdb harmadile vilighibors kite se fenyegetett. Abele megérzése minden fonibbi tennivald elfeléel, alapja let. Az orosrok irsikerei & nukleéris sonny Water? fegyverarzenila 2 kubai vilsig idején lee altotta a kérdést Kelet & Nyu- gat scimira: Targyalni, vagy meghal- cchet-e vajon ebben az egyhaznak barmi seerepe? Obediencia et pax XIL, Piusy papa kommunistaellenes- sége az dtvenes Svekben kizarta a pirbeseéd Ichetdségét az egyhiz & a kommunista viligi hatalmak kérdtt. Exért volt nagy jelentéség XXII JFinos pia megvilasztésa. O, akinek ‘asrtott jelrava ,Obedientia et Pax” (Engedelmesség & béke) volt, a béke megérsését mindennél fontasab- rake tala. Hlosseit élete sorén. soba nem foglal dllist az elSdei dltal kive- {ett irinyvonallal szemben, De most mis urat vilasrtott: a prbeszéd tit. Sokkal nyitottabb volt a vilégban Ié- ¥6 gazdasigi & tarsidalmi_ proble- mika, mint a koribbi pipdk. Nem csoda:’ szegény sokgyermekes pa~ rasatesalidbol seérmazott. Ugyanak- kor papi palyafutisa sorin megismer- edett a nem katolikus vikiggal: pi- pai delegitus volt Bulgirizban, To- rokorszighan, Gérdgorségban, nuncius Pirizsban. Volt modu megismerni a is felekezetck viligit, 6 6 kapeso Iatokat 4polt minden Alloméshelyén az egyhizi é vikigi hatalommal. Ez megerdstette hitében, hogy j6 célok érdekében meg lehet talilni « hangot ehvakadt testvéreinkkel, de még a mis hiten lévkkel is. Szakitott a ko- ribbi_ pipik Eurépa-centrikussigi- val, figyelembe vette a vilig fel6d6 népeinek helyzetét is, Talan optimista volta népesedési kéndés illetéen, Mindenesetre, Ggy kitta, ha fegyver- kezésre kevescbbet, az Slelmiszeripar- ra pedig tobbet Kéltenének, el lehetne litni delemmel a vilég, népesséxét De nem puszta segélyekben gondol- kodott: fontomak tabla 2 uli, oktatisi leheccngek fejlestGsét is Nem halat, balét! Gy vee, pipa, Krisetus helytarto~ {p nemesak a sagt nye feel, ane ‘valamennyi emberért, hiven azokat is mind Isten teremtette! Exért ita a Pacent in Terris encikliki ajnlisitan: Minden foakaratc embernek".. Emberi jogok Kiterjesztette az emberi jogok fo- galiit: az embereknek joguk van — clidegenitheteclen joguk ~, hogy a sajit Telkiismeretiik szerint imsidjsk Istent, s azt megvallhassik a kozis- séghen is. Ez forradalmi viltozis volt. Megteremtette az dkumené alapjit, hiszen clismerte masoke val- lisgyakorlisi jogit is. De ember jog- nak tekintette az oktatis, a scociilis biztonsig lehecSségeinek megtere tését is, 5 ext az Allam feladatanak lartotta, Kidllt a ndk jogaiért, élet- Koriilményeik javitisiért. Az adozas igazsigosabbé tételé, a tirsadalom- bintositis felesztését é a hirom ter melési ig: mezSgardasig, spar & szolgittatisok arinyos fejlesa tartotta ki latkozott a mezdgazda sighan végzett_ munkér6l, amit az Isten mihelyében végeznek az em 1074 + iter és TuDOMANY + 2013/34 berek. Megitélése szerint a paraszti gazdasigok minden oldalit segitése ~ad6kkal, hitelekkel — az allatn fe adata, Litta, hogy mindez aligha va~ osulhat meg, nemzetkéri egyuttmii- Kidés nélkiil, Reménykedett, hogy az ENSZ ilyen szervezetté névi ki magit — meglehet, ebben kissé opt mista volt. A konkrét egytitemt désekben az emberck javéért akir az ateistikkal is kévznek: mutatkozott Uirgyalni, anélkiil azonban, hogy hitbeli: meggySz6déséb41 egy jottd- nyit is feldott volna. Ugy vite, hogy aggiomamentéra van seiikség, bels6 megijulisra, mert esak egy hi- tcles egyhiz. toltheti: be Kiildetésé Isten. szeretetének kézvetitését. a7 emberekhez. Ehhez nektink ma- gunknak kell megdjulnunk, val (a. Mint késGbbi utéda, Tf. Jinos Pil mondta: ahhoz, hogy az egyhiz evangelizalni tudjon, —evungelizdle egyhaznak kell lennie... Johnny, a walker Humanitrius és a bekéért kifetett te~ vékenységéért 1962-ben megkapta a Balzan-cijt, amelyet egy svajci-olase milliomos alapitott egy évvel korab- ban, Valban indokeltan: biborosként, ipaként is sokat tett az elsetteKért. Kérhizakat, bértsndket, érvahizakat Jatogatoit. A vérkorzakban segitett, ahol tudott a holokauszt Aldozacain, Jellemzé vok ri, hogy Térdkorsz bana nici dllam nagykiverének kat likus lelktismeretére apellalva éete el sid’ gyerekek megmentését. (Von Papen ennek készonhette a niitnberg petben felmentését.) Nagy szerepe volt a pipasiga idején kidlezédéte nemzet- ivi fesaksée enyhitéseben, A. kubai vilsig idején kézwetitett a két magyha- talom konfliktusiban, Ennek elisme- éscként fa évsvizada, 1963-ban humus megkapla az Egyesilt Meo anak Sabaie lekérmsér, a legmagasibb amerikai vil kicanterést. Kedvessigéért, kozvetlenségéért svinte mindenki szerette. (AZ utca embere Johnny Walkerne! ‘ 7 in) O volta ,wilig plet ". AlighaIchet ennél szebb megfo- avatta, Boros KATALIN 2 Ossec egy Gssretettebb A ververet samira egy fajta forras jelent, amib51 megiijulni képes. Beli a test birmely sejttipasa lt yaltaluk a nir elhasensile vagy sérilt seek pocolhat6k. S&, nemesak majdnem mindentéle set hanem os2- zanek. Et tigy ne rk hogy kepesck a7 sasvunetriesexi6lsca” Maga {i korban ezek azok a settipusok, amiknek készén lehet6vé vilik a7, hogy « néhiny sejtbdl Fekpal6 embrisbol egy rendkivil komplex, wibby mills se} Kuinbr6 szvetbs feképils mikidni 4 fejlédjon ki. A nehiny viszanytilé 6 jelenleg is aktivan foly6 dssetkutatisok pedig azt mutajik, hogy ba valami eben a seervezetben elrom lik, akkor az dssejek hatékonyan je- vithagjik azc noi egységes Amikor ésjtekrdl beszélink, akkor nem egyetlen, 6 keriliehatssejeipust @rviink ez alitt, hanem inkibb egy sejtesoportot. Ez a csoport olyan tulaj- donsigokkal jellemezhet6, ‘mint a7 Gnmegiiftés. képess Ppotenciil, hogy bizonyes sejpusok- ki differencdlédpnak. Megkiilon bivtentink cSbb fats 6s toladdonsigés Ssscjtipast. A phuripotens ds mindhérom esiralemes seitjeivé é ivargjtckké is Képesek feldni, A ‘multipoens seek biemilyen testi sejt- erenciflbcn, vars tekké azonban nem képesek étalakuk ni. AZ aligopotens dscjck potencislia tovibb cokken, mir csak néhsiny sejttipes kialaki pesek. Ezenkiviil megkiilénbértetherjik az Sssejteket asze~ rint is, hogy milyen feletiségti egyedben tabilhatéak meg; pluripotens dssegek csik embeidkban, mig 2 mulipotens & oligopotens dssetek felnétt egyedekben is eb6fordulnak. Az embrionilis éssctek nemesak Gnnmegiijitisa é assrimmet rikus osvtodisra képesek, banema esiravonalla is ftadédhat= nak, azaz képesek egy szerveretivarsejtwonalit is kirebozni, A kutatasok sorin hasendl dssejtcket blasrtociszta, az ay hdlyagesira Allapott embriSkbdl nyerik & az izolél sejteket labora étartiik fen. nin kériilmények kGz6t szaporitj ‘dbl fajbdl is izolélhatnak igy Gssexeket, licottsefvonalak kénnyen kezelhetéek. Ezeket a7, teket képesek a kutaték kuin médokon vizsgilni & megvéltoztatni, is tiktethetik egy egé Allatot Ketrehorva, m nck eg pedig , tigynevezett vad tipusti set les. [gy IchetSvé vilik olyan mutaciok virsgélata is, mely egy tel jesen mutins egyed sedmira akir halélos lenne. Ezen til av igy la dosivott egerek az wédaik s tovabb orokitik ezen viktoztatisokat, Ennek segitségével olyan_ modellek hozhatdk létre, melyekben a gi kodést szabilyoz6 elemek felterképezers, Azokat az Sssejeket, amayekot terk pits célb6l alkalmaznak & emberekbol svirmazpak, leggyakrabban koldcks- nérvérbdl nyerik ki AZ igy nyert mulkipotens Gssetek hossza ideig eltart haték. Felnéitekbsl leggyakrabban csontvelabdl térténik az éssejtek izok- lisa vagy koliniastinnulals faktorokkal virténd keze ake zelés hatésira nagy mennyiségeh dss Keri a esontvelabsl a kerings vérbe vill kinnsattak mig S5seheket 4 berben, a gyomorban, a mijun, a has nyiilmirigyben, a bélrendsverben, valamint a kézpont deg renclszerben és kis szimban a s7 Uncbbi felndee Ssejtek: miibeekésérd tudunk, a7 e7irinybsn téirténd nek litszanak, yl akar vissza kiméra” izomban é a szemben &. yel6re vajini keveset fsok Foloutebb igéretes- Az egérembriétél a rakos Az. ,Sssejt” kifejezés Alexander Maximov orosz kutat6tél seacinazik, aki 1908-ban hasendlta azt elise azokra a se tekre, ammiket ma hematopoetikus, azaz vérkéqv6 dase Bier fs TUDOMANY * 2013/34 «1075 kként ismeriink, Az Sssjtkunatds torte netének kezdlete 1963-ig nytilik vise. Ekkor Ernest Arn loch és Cy peer tered trong Mc James Edgar Till aanadsi kutaték ske phuripotens dssejt barrel testi seit és varselt Teegéreseorvelé-titeésutina tansy none me timely ea ot plantil seek. Gnmegaiits képesséyére eaaTE eT figychtk fel. Pir évve késdbb, 1968- a os ban megtsrtént az eS sikeres c30 fest oso é va6éuites emberek, Konkrétan ke sigopotons Ses rohanysetious testvér Kizéet, A. kelddkesinérvésben aegedee megiakilhat6 hematopoetikus dsejie- egsefek Langerhans-

    You might also like