10.

Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett

végtaghiányok

Klinikai tünetek

1. Dysmelia: Összefoglaló elnevezés, teljes vagy részleges congenitális vtg. hiány illetve
többlet rész. Társulhat egyéb fejlődési rendellenességhez. (pl. szívhiba)
Gyakoribb formái:
- amelia: teljes vtg. hiány
- meromelia: összes részleges végtaghiány gyűjtőneve
- hemimelia: a vtg. vagy részének a fele hiányzik
● transzverzális (haránt): könyöktől vagy térdtől distalisan hiányzik a vtg.
● longitudinális (hosszanti, ectromelia): hiányzik az egyik alkar vagy
lábszárcsont, az ujjak egy része (pl. hiányzik a radius és 1.-3. ujj)

- phocomelia: a vtg. egy szegmentuma hiányzik, de az ettől distalis részek megvannak

- adactylia, archeria: ujjhiány, kézhiány
- aphalangia, apódia: ujjperchiány, lábhiány
- brachidactylia: rövidebb ujjak
- ectrodakylia: hiányzik néhány ujj, lábon: intercalaris hiány, hasadt kéz, láb jön létre (Manus
fissa- középsugárban a kéz végighasadt)
- dimelia: valamelyik hosszú csöves csont duplán fejlődik
- sydactylia: ujjösszenövések (csontos, de érintheti csak a lágyrészeket is)
- camptodactylia: az ujj flexiós kontraktúrája
- clinodactylia: az ujj oldalirányban görbült
- polydactilia: szám feletti ujj

2. Általános elméleti ismeretek:

A szomatopedagógiai nevelés szempontjából fontos különbséget tenni veleszületett –és
szerzett végtaghiányok között. Kongenitális végtaghiány esetén a gyermek együtt növekszik
a fogyatékosságával, cselekvési, tevékenységi formái mozgásfejlődésével párhuzamosan alakulnak
ki a végtaghiány okozta funkcionális feltételek. Az így kialakult cselekvési módok számára
természetesek Kétoldali alkar csonkkal születők könnyen megtanulják a kétkezes manipulációt,
akár lábbal is manipulálnak, holott erre nincs is utánzásos mintájuk. Kétoldali felkar, rövid csonkok
esetében spontán manipuláció valószínűleg nem alakul ki, külső segítésre, rávezetésre, esetleg
eszközös támogatásra van szüksége. Gyakran pótló, kompenzáló mozgásokkal képes manipulálni.
A veleszületett elváltozások halmozódhatnak is: meglevő végtagrészek társuló rendellenességei,
melyek tovább nehezítik a protetizálást, önállóságot.
Amputáció okozta részleges –és teljes vtg. hiányt különböztetünk meg. A kiváltó
patológiás ok döntő a protetizálhatóságban. Az amputáció helyének megválasztását
befolyásolja a patológiai elváltozás, biológiai és technikai szempontok. A szerzett vtg. hiánynál
fantomfájdalmak nehezítik a rehabilitációt. Fontos feladat a traumán való átsegítésük. Az
elveszett funkciók helyébe új mozgásokat, cselekvési módokat kell felépíteni, mivel megbomlik a
már kialakult mozgáskép, testséma. Minél később következik be a csonkoltság annál nehezebben
alakulnak ki az új, tanult cselekvésformák, annál inkább akadályozó a régi beidegződés. Súlyos
hiánynál csak kompenzációval végezhetőek a tevékenységek.

3. A szomatopedagógiai rehabilitáció komplex feladatait befolyásoló további tényezők:

- AV vagy FV -on van- e hiány
- milyen mértékű a hiány
- milyenek a csonk funkcionális lehetőségei (formája, bőre stb.), megmaradt képess
- protetizálható-e és hogyan
- milyen művégtaggal látható el, mennyire fogadja el a művégtagot, ill. a protézis miatti
érzékelés vesztését.

A mozgásnevelés általános feladatai:

1. csonk kezelése, gondozása, alapvető higiéniás teendők
2. Művégtag ellátás
3. önellátás, önállóság kialakítása, a mindennapos tevékenységek gyakoroltatása, technikai
adaptáció (manipuláció)
4. Helyváltoztatás, járás, közlekedés
5. terhelhetőség, terhelés
6. a megváltozott statika és dinamika testtartási következményei

1. Higiéniás feladatok:
A csonk bőrének tisztán tartása és ellenőrzése napi feladat, amelyre minél
előbb meg kell tanítani a gyermeket is. A kisgyermekek nagy része a csökkent kézfunkció és
életkoruk következtében nem tudják ezt elvégezni. Kétoldali FV hiánynál a csonkok rövidsége
miatt a személyi higiéniás teendők elvégzése nagyon megnehezül. AV hiány esetében, főleg ha
művégtagot visel, a láb izzad, terhelés következtében nagyobb eséllyel jönnek létre hámhiányok. A
csonk felülete amúgy is sérülékenyebb, érzékenyebb, hiszen olyan feladatok végzésére használják,
ami a csonk és a bőrfelület számára nem fiziológiás. Pl. FV- fizikai munka, AV-terhelés, tokhoz
tapadás.
A bőr tisztán tartása langyos vízzel, mosószappannal történjen esténként. Reggel nem
célszerű, mert a nedves bőr napközben könnyebben sérül a protézisben. Ha a művégtag alatt
gennyes pattanás, szőrtüszőgyulladás, fertőzés van, akkor az orvosi ellátást igényel. A művégtag
tokját is kell esténként tisztítani langyos vízzel, mosószappannal (bőrtok mosása nem javasolt,
figyeljünk arra, hogy reggelre megszáradjon) Fúrhatunk lyukakat a műanyag tokra, hogy alatta
a bőr szellőzzön.

Csonktorna:
Általános feladatok:
- ízületi mozgások megtartása
- kontraktúrák megelőzése (helyes fektetéssel is segíthetünk pl. combhiánynál a flexiós
csípőkontraktúra ellen éjszakai hason fekvés), kialakultak nyújtása
- aktív torna (pl. FV részleges hiánynál a pectoralisok kontraktúrája ellen hátrafelé irányuló
kargyakorlatok, combhiány- csípőflexiós kontrakúra ellen comb extensiós gyakorlatai)
- testsémába építését is. Javítjuk az egyensúly, koordinációt (az érintett vtg. és testfél szimultán és
alternáló mozgásgyakorlatai)
- Ne feledkezzünk meg a testtartás prevencióról és a gerinctornáról sem, illetve a pszichés
felkészülés is szükséges lesz a művégtag viseléshez!

2. Művégtaggal ellátás:
Művégtag rendelésre szakorvos jogosult. A legfontosabb annak eldöntése, hogy a művégtag
valóban hozzájárul-e az életminőség javításához, valóban szükséges-e és milyen típusú legyen.
Szem előtt kell tartani a motoros –és értelmi képességeket, a csonk állapotát, a protetizálásra
legalkalmasabb időpontot és az elérendő funkciót.
A veleszületett AV hiánynál a gyermek felállásakor, még járástanulás előtt adjuk a művégtagot. jól
be legyen állítva.
FV hiánynál kisgyermekkorban általában csak kozmetikai kezet adnak. A szoktatás, manipuláció,
egyensúly, helyes testtartás fejlődése érdekében később, az értelmi fejlődéssel párhuzamosan adható
funkciót végző műkéz. Kettős, teljes FV hiánynál az ülésegyensúly kialakulása után először
vállsapkával látjuk el az egyik oldalon.

A művégtag viselésére felkészítő feladatok:

- művégtag technikai megismerése, tisztán tartásának megtanulása
- művégtag fel-levétele
- fokozatos szoktatás funkció nélkül (sétálás, játék közben viselés egyre tovább)
- elfogadást, megszokást segítő mozgásos feladatok a művégtag funkciója nélkül
- művégtagban végzett gerinctorna
- helyes statikai viszonyok kialakulását segítő egyensúlygyakorlatok, egyensúlyhelyzet
változtatások nehezített mozgásos feladatokban
- művégtag funkcióinak gyakorlása (egyszerűbbtől bonyolultabb felé, növekvő feladatsorral,
időtartammal) önellátási, praktikus tevékenységek gyakorlása, testsémába építés

3. Manipuláció

Az önkiszolgálás tanításakor kétirányú tevékenységet szükséges folytatni:

A) csonkkal végzendő manipuláció kialakítása, önellátás megtanítása
B) a lehetséges önállóság elérése a napi tevékenységekben a művégtaggal

A)
Manipuláció csonkkal: Meghatározó a FV milyen mértékben sérült, a maradék funkciója,
különösen a fogásképesség. Kétoldali FV hiánynál a manipuláció kritériuma, hogy a csonkok
összeérjenek. Ha összeérnek, akkor a kétkezes (két csonkkal végzett) manipulációt lehet tanítani.
Megtanulhat ilyen módon írni, varrni, stb. DE még ha össze is érnek a csonkok, nehezített marad a
gombolás, zipzárhúzás, cipőkötés, nadrág fel-lehúzása, fésülködés, önálló WC használat. Ezek a
tevékenységek eszközös támogatással, kompenzáló mozgásokkal végezhetőek el. Egyénileg
kialakított testhelyzet (pl. döntött asztallap, állás) speciális eszközök: kampó segítségével
zipzárhúzás, gombolást segítő hurok, de leginkább is belebújós ing, cipő. Öltözésnél segíthet a
lábával is. Ha a csonkok nem érnek össze, akkor az ellenoldali váll és száj segítségével foghat.
Nagyon rövid csonknál (felkar felső harmada) vagy teljes hiánynál bizonyos funkciók lábbal való
végzését tanítjuk.

Manipuláció lábbal: Komoly fizikai megterhelés, fokozatos és hosszú előkészítést kíván.

Fontos megtalálni a helyes testtartást, aminek feltétele a derék megtámasztása és a megfelelő
magasságú ülő testhelyzet. Úgy készítjük elő, hogy az AV-ok funkcióját ügyesítjük, a csípőt
abdukciós irányban lazítjuk, az öregujj és a 2. ujj fogásképességét fejlesztjük. A gyakorlást mindig
mezítláb, játékos feladatokkal kezdjük. Szem-láb koordináció fejlesztése egyszerű tekintéses és
mozgásos feladatokkal és eszközökkel történik. Labdagurítás különböző méretű labdával, bot,
rongy, kockarakosgatás majd egyszerű praktikus feladatok végzése jön: lapozás, rajzolás, betűelem
alakítása. A féloldali magas felkarcsonkoltak is igénybe veszik a lábukat. Négyvégtag-
csonkoltságnál mérlegelni kell a meglevő funkciók kihasználását, alacsony terhelhetőséget.
Gurulást, csúszást, felülést, mászást tanítunk. Az AV csonkok hossza befolyásolja a protetizálást,
állást, járást. A FV hiánya ilyenkor nehezíti az egyensúly helyzetet, védekező támaszkodást,
kapaszkodást. Hosszabb csonkoknál a járás művégtaggal megvalósítható. Súlyos négyvégtag-
csonkoltaknál a helyváltoztatás csak kerekesszékkel oldható meg.

B)
Műkéz használatára nevelés: Alapvető, hogy ne követeljünk meg olyan feladatot, melyet a
műkéz nem tesz lehetővé, vagy a gyermek nem elég érett rá. A műkéz nem érez, használata vizuális
kontrollt követel, ez gátolja az elfogadását, megszokását. A művégtag lehet kozmetikai kéz, mely
funkciót nem végez, esztétikai szerepű. Az aktív felső végtagok működtetése saját izomerővel
vagy idegen energiával történhet, ilyen a bioelektromos műkéz, melyet az izom akciós potenciálja
mozgat. A felső művégtag tokjába kiegészítő tartozékok:

Kétoldali teljes FV hiánynál vagy nagyon rövid csonkoknál a lábbal való manipulálás mellett
1-1 feladatot

- szájjal is (írás, rajzolás)

- vállal és szájjal
- csonkkal és állal is megtaníthatunk.
Esetükben a műkéz csak kozmetikai szempontból vagy felnőttkorban munkavégzéssel
(telefonkezeléssel, gépírás előkészítéssel) kapcsolatban jön szóba.

4. Helyváltoztatás, járás, közlekedés

A) A felső végtag károsodásával járó egyensúlyi és járásproblémák

Különösen a felkar illetve teljes FV hiánynál lép fel. A nagyfokú testhiány megbontja a
statikai egyensúlyt, dinamikai összhangot, bilaterális szimmetriát. Megváltozik a testséma, a
test és a tér viszonyának zavara bizonytalanságot eredményez a térben való mozgásánál, járásnál,
lépcsőzésnél. Gyors hely- és helyzetváltozatásoknál, tömegben, utcai közlekedéskor, művégtag
viselésekor jelentkezik gyakran. A bizonytalanság miatt a gyermek visszahúzódó, a fal mellett
közlekedik, kimarad a közös játékból, sétából stb. Fokozatosan nehezedő egyensúlygyakorlatokkal,
játékos, mozgásos feladatokban fejlesztjük a mozgásbiztonságot.
Kétoldali könyök körüli hiányoknál ez a probléma már nem jelentkezik.

B) Az alsó végtagrészleges vagy teljes hiányának hatása az egyensúlyozásra és a járásra

művégtag viselése közben
Lábpótlás: A lábon végzett amputációk – (Lisfranc, Chopart ízületben) – estén nehéz a pótlás.
A bokaízület kiképzése, a pótlás rögzítése bonyolult. A merev bokaízület nem teszi lehető a talpon
gördülést. A mozgó bokaízület terhelésekor a bokatengelyben plantárflexiós helyzet van az
alkalmazott bokagumi, gumibetét stb. rugalmassága miatt. Így bizonyos fokú gördítés lehetséges a
dorsalflexió irányába.
Lábszárpótlás: Az optimális csonk hossza 14-16 mm. A csonk jó támaszkodásával a
művégtagban (nyomásérzet megszokása, jó alátámasztással, megfelelő magasság beállításával)
önálló járás, futás, lépcsőzés lehetséges. Ha a térdízület működőképes, kevesebb energiával gördülő
járás jöhet létre. A térdízület különösen kétoldali lábszárpótlásnál jelentős, mivel így ritmusos,
stabil, gyakran segédeszköz nélküli járás is megtanítható. A térd alatt amputáltak járása:
- késik a teljes talp érintése
- támaszfázisban csökken a térd flexiója
- korai sarokemelés
- korai lábujjemelés
- a támaszfázis időtartama csökken
- a lengőfázisban a térd flexiója csökken
Nagy valószínűséggel csak támasztóeszközzel alakítható ki a járás.
Combpótlás: A comb alsó és felső határán készített csonkra a legkönnyebb protézis tenni.
Csípő exartikuláció után csak medencekosaras művégtag tud segíteni, a csípőízület kialakítása
befolyásolja a járást. Meghatározó a comb hossza, körfogata és a kettő aránya. A járás a térdízület
kiképzésétől, combcsonk hosszától, végződésétől, izomzatától függ. Az automatikus térdbiztosítás
lehet akaratlan (tengelybeállítás és a térdszerkezet kiképzése segíti a térdízület extensióját) és van
funkcionális térdstabilitás (csonkextensorok és flexorokra építve történik a térd mozgatása), ill.
lehetséges a kettő kombinációja. Optimális a beállítás, ha a bokatengely a térdtengely alá kerül, ez
segít a gördülést. A térdextenzió megtartásához hozzájárul a boka equinus állása, a boka
dorsalflexiós ütközése. Fontos a művégtag hosszának helyes beállítása, a cipősarok magasságát a
művégtag típusa határozza meg, új cipőnál új beállítás szükséges.
Egyoldalinál a vtg. hosszának kiegyenlítésére van szükség, legfeljebb néhány mm-es különbséggel,
kétoldali művégtagnál a járás könnyítésére max. 10-12 mm hosszúságbeli különbség lehetséges.
Nagyon rövid combcsoknál vagy csípő exartikulációnál vállhevederrel, medencerésszel vagy
derékövvel lehetséges a művégtag felfüggesztése, illetve totálkontakt függesztés jöhet szóba
(függesztés nélküli tapadó tok) Kontakt csontbeágyazáskor a csonk izomzata irányítja a
művégtagot. Jól illeszkedő művégtagnál a csípőízület lehet mozgó, kb. 15 fokos mozgással
(rugóval). Combhiány pótlásánál az önálló járás támbottal segíthető, amely mindig az ép
oldalon legyen. A protézis felvétele egyoldali combpótlásnál álló testhelyzetben történjen.

A jó járástechnika kialakításának menete:

- felállás, leülés, állás gyakorlása (korlát között, bordásfalnál, járássegítő eszközzel, magasabb majd
alacsonyabb székről)
- helyes állás, egyenletes terhelés, csonk támaszkodási felületének edzése kapaszkodással,
támaszkodással, majd azok csökkentésével
- egyensúlygyakorlatok állásban (tükör előtt)
- súlyáthelyezés, ellépés (lábemelés) gyakorlása (törzs oldalra hajlásának megakadályozása, ha az
ép vtg. felé dől, az jelzi, hogy bizonytalan a művégtagban)
- lépésgyakorlás: járássegítő eszköz előre helyezése, testsúlyátvitel jó lábra, lépés művégtaggal,
testsúlyáthelyezés művégtagra és a járást segítő eszközre, lépés az ép lábbal
A csípő exartikulációjánál a lépés mindig a meglevő lábról indul. Lépcsőzéskor mindig a jobb
láb lép fel először segédeszközzel, lefelé a művégtag.
Ha széles nyomtávú a járás, circumdukálás mögött a félelem, rossz járástechnika vagy a gluteus
medius gyengesége, rossz használata, kontraktúrája, a csonk és a vtg. helytelen összeköttetése,
művégtag rövidsége állhat. A csípő flexiós tartását a lordózis fokozásával kompenzálják. A járást
kísérheti görcsös testtartás, aszimmetrikus medence, válltartás, hiányozhat a karmunka, vagy
fokozott egyensúlyozó mozgásuk miatt erőltetett légzés is lehet.
A művégtaggal járásnál különösen fontos az ép vtg. erősítése a genu varum, valgus, pes
planovalgus, izom- és derékfájdalom és a későbbi arthrosis elkerülésére. Ha járást segítő eszközt is
használ, akkor a FV- ot is erősítsük. Egyoldali teljes vagy részleges hiánynál hónaljmankóval vagy
járókerettel lehet járni, de kétoldali hiánynál művégtag nélkül nem lehetséges.

Járás kétoldali végtag hiányában: lényeges szempont, hogy legalább az egyik oldalon van-e
térdízület. Kétoldali combamputáció nagy akadályozottságot jelent, a két művégtaggal
való járás komoly fizikai megterhelés. Az akadályozottság összefügg a pótlás technikai
sajátosságaival, a megváltozott egyensúlyhelyzettel, a felfüggesztés, térd-bokaízület technikai
kialakításával. Az előkészítés feladatai:
-FV izomerejének növelése (kapaszkodás, támaszkodás, segédeszköz használathoz)
- törzsizom erősítés, egyensúlyfejlesztés (talajtorna, testhelyzet váltások művégtaggal és nélküle)
- művégtagban álló helyzet megtartása, felállás, leülés, testsúlyáthelyezések, lépésgyakorlás
- állásban testfordulatok, fel- lelépés, tárgyak felvétele, tevékenység gyakorlása művégtagban
- folyamatos lépések változó ütemben, egyenletes ütemű, sebességű járás
- járást segítő eszköz használatának kondícionálása
Jó egyensúlyi helyzet mellett támasztóeszköz nélkül is megtanítható a járás, különösen
gyermekkorban. Nehezített a helyzet, ha a FV is károsodott, részben az egyensúlyhelyzet
megbomlása, részben a támasztóeszköz- használat akadályozottsága miatt. Kétoldali AV hiány
estében fontos a biztonságérzet fokozása, jó egyensúlyhelyzet és esés megtanítása.

5. Terhelhetőség, terhelés:
A csonkoltak fokozottabban izzadnak (nagyobb erőkifejtés kell a járáshoz, napi tevékenységekhez).
FV csonkoltaknál a fáradékonyság is nehezítheti az írást. Négyvégtag-csonkoltaknál a terhelés
enyhítésére alkalmazható elektromos kerekesszék, mivel ők már kevés mozgásra is hamar
kifáradnak, erősen izzadnak.

6. Megváltozott statika és dinamika testtartási következményei:

- kompenzált testtartás kialakítása, helyes testtartás tudatosítása
- mivel az okot nem lehet megszűntetni (karhiány) meg kell tanítani az állandó önkontrollt
- légzőgyakorlatok: AV hiány- hasi légzés javítás, FV- tartási rendellenesség függvénye, helyes
légzésritmus
- gerincmobilizáció: AV hiány-ágyéki szakasz mobilitása, helyes medencetartás, FV hiány: felső
háti szakasz vállövi mozgásai
- Has- és hátizom gyakorlatok: AV hiány- fokozott lordosis miatt hasizom-erősítés (függésben
törzsizom-erősítő gyakorlatok) FV hiány: trapesius, rhomboidus, meglevő karizmok erősítése
- egyensúly- és koordinációs gyakorlatok (ügyességi gyakorlatok, sor-és váltóversenyek)
Adaptált testnevelés és sport:
(vázlatosan)

-FV hiány:
függeszkedés, kapaszkodás problémája
labda elkapás-dobás nehezítettsége
szerugrásnál támaszkodás hiány

- AV hiány:
művégtag nélkül:
a tananyag ülésre vagy kerekesszékre adaptálva
szerre fel- lejutás nehezítettsége
egyoldali sérülés: rövidtávon nekifutás, egy lábon nekifutással ugrás, szerugrás
megtanítható, de ne legyen atlétikai mozgásanyag
művégtaggal:
rendgyakorlatok, előkészítő gyakorlatok végezhetők
ügyességi játékok, sor- és váltóversenyek, testnevelési játékok egyszerű
helyváltoztatással
ugrás nem ajánlott

Sport:
- álló, ülőröplabda, tollaslabda, asztalitenisz
- úszás (szimmetrikus kar- lábtempó tanítása hiány fennállásakor is FV sérülésnél a szimmetrikus
kartempó különösen nehéz, ülő testhelyzetből indított lebegés, légzés megtanítása elsődleges
feladat, egyoldali AV sérüléskor a törzs oldallengése, rotációja úszás közben fokozódhat, FV
hiánynál mellúszás, AV hiánynál gyors és hátúszás)

Rendgyakorlatok:
FV- egyensúlyozás nehézségei
AV- művégtaggal járás előkészítése, egyensúlyjavítás
Gimnasztikai alapformájú gyakorlatok:
- FV- kéziszer gyakorlatok nehezítettsége a fogásképesség következtében
- speciális kiegészítők: tokba rögzített tornaszalag
- AV: ülésben
Labdagyakorlatok:
- lokális hyperaemiát okoz javítva a keringést, edzi a csonkvéget, bőr felületét.
- motiváló
 - fogás nélküli mozgásanyag
- kétoldali magas felkarcsonkoltak, pocomeliások gyakran félnek a labdától, náluk célszerű
gurítással, rúgásokkal, fejeléssel kezdeni
- először az ép, hosszabbik, ügyesebbik csonkkal tanítjuk a feladatot
Először nagyobb, könnyebb labdát esetleg lufit használjunk
- AV hiánynál jó egyensúlyozó képességet követel
Gyűrű:
- megfelelő izomerő mellett könyök vagy vállfogással FV hiány esetében
- AV hiánynál művégtag nélkül, székre állva, emelve éri el
Gerenda:
- Csak FV károsodás esetén alkalmazható, padon kezdjük a gyakorlást
Atlétika:
-FV hiány:
Futás, ugrás ajánlott
Versenynél a FV hiány mértékétől függően hozzuk létre a csoportokat
- AV hiány:
Lábszárpótlással ugrás, futás (nem versenyszerűen)
Művégtag nélkül, egy lábon: helyből és nekifutásból távol ill. magasugrás
Kislabda-dobás
Eszközök:
Kozmetikai műkéznél nincs funkció, mechanikus- és bioelektromos műkéznél: fogás, tartás,
rögzítés

Alsó végtag hiány:

- teljes kétoldali hiány: kerekesszék, művégtag
- négyvégtag-sérülés estén a terhelés enyhítésére elektromos kocsi
- egyoldali teljes vagy részleges hiány: művégtag, hónaljmankó, járókeret

A jó művégtag technikai követelményei:

- csonk és a művégtag biztos kapcsolódása
- művégtag könnyű felcsatolása
- művégtag tengelyének, ízületeinek megfelelő kiképzése
- csonk izomműködésének bekapcsolása a művégtag helyes használatába

(Anyagok):
- kórtan 1. órája
- Mozgásnevelés I. 5. órája (márc. 30.)
- kórtan könyv 274- 275
- zöld könyv 49- 85
- mozgásnevelés kézikönyv I. 57- 68 (gyakorlati feladatanyag)
- mozgásnevelés (1986): 67-74 (segédeszközök)