ALKALMAZOTT BIOLÓGIA

MARTINA VIKTÓRIA
 SZÖVETEK
HÁMSZÖVET, KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK
 MIT NEVEZÜNK SZÖVETNEK?

A szervezetet felépítő sejtek sokfélék lehetnek, és differenciálódásuknak megfelelően különböző feladatokat látnak
el.
Az azonos eredetű, azonos működésű sejtek összességét nevezzük szövetnek.
A szövetek állnak:
• sejtekből
• sejtközötti (intercelluláris) állományból
A sejtközötti állomány két részből áll:
• kocsonyás alapállomány
• rostok
 A SZÖVETEK CSOPORTOSÍTÁSA

Hámszövet
Támasztószövetek
Izomszövetek
Idegszövet
 A HÁMSZÖVET JELLEMZŐI

• Sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz és nagyon kevés sejtközötti állománnyal rendelkeznek.

• Vérereket nem tartalmaznak.
• A hámszövet feladatai: védelem (elhatárolás), kiválasztás, érzékelés
• A szervezetünkben a hámréteg alatt, mindig kötőszövet helyezkedik el.
• A két szövet az alaphártyával (bazális membrán) érintkezik és kapcsolódik egymáshoz.
BAZÁLIS MEMBRÁN - ALAPHÁRTYA
 A HÁMSZÖVET JELLEMZŐI

• A hámsejtek szoros kapcsolódását az adhéziós molekulák (integráns fehérjék) és a sejtkapcsoló

struktúrák biztosítják.
• A hámsejtekből létrejövő hámréteg diffúziós gátként (barrier) viselkedik és fontos feladatot lát
el a szervezet védelmében.
• A hámréteg nem átjárható, gátolja a külső felszín és a kötőszövet között az anyagok szabad
áramlását.
• A hámszövet működése szerint lehet: fedőhám, mirigyhám, érzékhám.
 FEDŐHÁMOK

Feladatuk a mélyebben fekvő szövetek védelme a mechanikai, vegyi és

más hatásokkal szemben.
Osztályozhatjuk őket a hámrétegek száma, a hámsejtek alakja és
magassága alapján.
A szervezet egyes részein a fedőhám működésének megfelelően differenciálódott, és különböző
képletek jelennek meg rajta:
- fedőhártya (kutikula)
- csillók
- Elszarusodás
Kozmetikai szempontból a többrétegű elszarusodó laphám a legfontosabb, mert ez alkotja bőrünk
legfelső rétegét a hámréteget.
TÖBBRÉTEGŰ ELSZARUSODÓ LAPHÁM
TÖBBRÉTEGŰ ELSZARUSODÓ LAPHÁM
 KERATINOCITÁK

• A hámréteg legfontosabb alkotói, a hámréteg 90%-át alkotják.

• A bazális rétegben citokeratint szintetizálnak, mely a tüskés rétegben már kötegeket alkot
(tonofibrillummá rendeződik). A szemcsés rétegben keratohialinná alakul, a fénylő rétegben
eleidin lesz, míg végül a szarurétegben kialakul a keratin.
• A szemcsés rétegben a sejt anyagai kettős lipidmembránokká (lamináris testek) rendeződnek.
• A lipidmembránok foszfolipideket és glikolipideket tartalmaznak, melyek esszenciális
zsírsavakból épülnek fel.
• Ez a szaruzsír anyaga, mely biztosítja a bőr vízzel szembeni ellenállását (vízbarrier)
 MELANOCITÁK

• A bazális sejtek között helyezkednek el, a nyúlványokkal rendelkező sejtek.

• Fő feladatuk a bőr festékanyagának a melaninnak a termelése.
• A melannin több lépésben alakul ki előanyagaiból enzimatikus oxidáció során.
• A melanin szemcsék a keratinocitákban a sejtmag felett helyezkednek el ejtőernyőszerűen.
• A melanin feladata a sejtek genetikai épségének védelme a káros UV-sugárzással szemben.
MELANOCITA
 A HÁMRÉTEG EGYÉB SEJTJEI

Langerhans-sejt
A bazális és a tüskés rétegben helyezkedik el, hosszú citoplazma nyúlványokkal rendelkezik és
vándorolni képes. A bőr immunfolyamataiban játszik fontos szerepet.
Merkel-sejtek
Tapintó sejtek, melyek főként az ujjbegyekben fordulnak elő. A sejtek alapi végén számos
idegvégződés található.
 MIRIGYHÁM

• A mirigyhám feladata:
- A szervezetre káros, felesleges anyagok kiválasztása (exkréció)
- A szervezet számára hasznos váladékok termelése (szekréció)
• A mirigyeket a váladék kiürítés helye szerint két nagy csoportra osztjuk:
- Külsőelválasztású (exokrin), pl: verejtékmirigy, faggyúmirigy
- Belső elválasztású (endokrin), pl: pajzsmirigy, mellékvese
FAGGYÚMIRIGY
ÉRZÉKHÁM