Professional Documents
Culture Documents
Az Ország 3 Részre Szakadása És A Három Országrész Jellemzői
Az Ország 3 Részre Szakadása És A Három Országrész Jellemzői
Kettős királyválasztás:
A mohácsi csatában (1526) meghalt II.Lajos király (a Csele- patakba fulladt). A király nélkül maradt
országban Habsburg Ferdinánd főherceg és Szapolyai János (erdélyi főúr) versengett a magyar
trónért.
Szapolyai Jánost Fehérváron koronázták meg (a nemesek támogatásával) 1526- 40-ig uralkodott)
Habsburg I.Ferdinándot a főurak Pozsonyban választották meg királlyá. 1526 – 64-ig uralkodott.
A két király küzdelme:
Szapolyai egyezkedni próbált, de Ferdinánd 1527-ben Szapolyai ellen támad (testvére, V.Károly
német-római császár segítségével) és Szapolyait legyőzik, majd kiszorítják az országból.
Szapolyai szövetséget kötött a szultánnal (1528) Isztambulban. I. Szulejmán segítséget ígér a
Habsburgok ellen.
A váradi egyezmény
A két király harcát a török használta ki. A szultán egyre több végvárat vett oltalma alá. Szapolyai ezt
felismerve tárgyalni kezdett a Habsburgokkal.
1538. február 24-én Váradon titkos egyezség jött létre, mely szerint János halála után az ő része is a
Habsburg- házra száll.
A következő évben (1539) Szapolyai megnősült, és a lengyel király lányától, Izabellától megszületett
fia, János Zsigmond. Szapolyai 1540-ben meghalt, de halála előtt megeskette híveit, hogy a váradi
béke ellenére sem adják át az országot Ferdinándnak.
Végakarata teljesítésével Martinuzzi Fráter Györgyöt bízta meg.
Fráter György megszervezte a csecsemő János Zsigmond királlyá választását. Ezzel megszegte a
váradi egyezséget, ezért Ferdinánd hadai ostrom alá vették Budát 1541-ben.