Jókai Mór: Az arany ember

Jókai írói világa:

- Hihetetlenül könnyen és sokat írt
- Regényeire a hangnem sokfélesége jellemző, stílusának könnyedsége vonzotta az
olvasóközönséget.
- Művészete a romantika és a realizmus sajátos ötvözetének mondható, meseszövése
legtöbbször bonyolult, szélsőségesen romantikus.
- Kedveli a párhuzamos szálak egymás melletti haladását. Gyakoriak a meghökkentő
fordulatok, az emberfelettinek tűnő teljesítmények, a véletlen találkozások. Jellemei
legtöbbször eszményített alakok, viszont nem ritkák a realisztikus igénnyel jellemzett
szereplők sem. Ilyen több oldalról megvilágított, sokféle élethelyzetben bemutatott hősei
valamilyen átalakuláson, jellemfejlődésen mennek keresztül. Így például Az arany ember
című regény főszereplője, Timár Mihály.

Az arany ember:
Keletkezés: 1872
Műfaj: regény
Szerkezet: 5 nagyobb rész
Főbb szereplők: Timár Mihály, Tímea, Ali Csorbadzsi, Brazovics Athanáz, Brazovics Athalie,
Kcsuka Imre, Teréza mama, Noémi, Krisztyián Tódor
Történet: A cselekmény kezdeti ideje nincs pontosan meghatározva, az utalásokból sejteni
lehet, hogy az 1820-as évek.
I. rész: Szent Borbála
- hajó, ahol Tímár a hajóbiztos, s ezen a hajón utazik Ali Csorbadzsi török basa lányával,
Tímeával, s kincseivel (menekül a török igazságszolgáltatás elől).
- Elvetődnek egy szigetre, ahol az özvegyasszony Teréza mama él leányával, Noémivel
- Ali Csorbadzsi a hajón megöli magát (mérget vesz be), de előtte Mihályra bízza titkát
(búzába váltotta át minden pénzét, s említ egy bizonyos vörös félholdat), és lányát. Megkéri,
hogy mindent vigyen Brazovics Athanáz barátjának.
- Miközben Komáromba tartanak elsüllyed a Szent Borbála az összes búzával.
II. rész: Tímea
-Tímár elmondja a történteket Brazovicsnak. Mihály megkeresteti az elázott búzát,
elárverezteti, és ő maga veszi meg az összes zsákkal. Egyik zsákon felfedezi a titokzatos
vörös félholdat, egy kis zsákban kincsek, drágakövek vannak. Megtartja magának, azzal
nyugtatva a lelkiismeretét, hogy majd átadja Tímeának (de mindvégig lelkiismeret furdalása
van, hisz lopott).
- Ezután bármibe belefog, sikerül neki, nagyon meggazdagszik. Mindenki úgy gondolja, hogy
tisztességes, ezért arany embernek nevezik.
- Közben Tímeával rosszul bánnak a Brazovics házban, cselédnek kezelik, Athalie folyton
gúnyolja.
- Brazovicsék esküvőre készülnek, de aznap váratlanul meghal Brazovics Athanáz. Kiderül,
hogy rengeteg adóssága volt, ezért elárverezik a házat.
- Timár megveszi a házat, Tímea nevére íratja, s megkéri a kezét. Tímea igent mond hálából,
de Kacsukát szereti. Boldogtalan lesz a házasság.
III. rész: Senki szigete
Mihály elmegy a Senki szigetére, megvédi a nőket Krisztyián Tódortól, aki zsarolja őket, s
Noémit szeretné feleségül venni. Mihály Brazíliába küldi őt dolgozni.
Mihály és Noémi egymásba szeretnek. Innentől kezdve kettős életet él.
IV. rész: Noémi
- Noéminak és Mihálynak fia született, de sajnos meghal torokgyíkban. Később születik egy
másik kisfiú, aki már egészségesen fel fog nőni ( Dódi)
V. rész: Athalie
- Balaton partján kezdődik, megjelenik Krisztyán Tódor, aki megfenyegeti Mihályt, hogy
elmond mindent róla
- A sors közbeszól: Krisztyián belefullad a jeges Balatonba, miközben Mihály ruhái vannak
rajta. Így azt hiszik, hogy ő halt meg; s így tud kilépni az életből.
- Közben a gyászév leteltével Tímea hozzámegy Kacsukához, Athalie annyira gyűlöli, hogy
meg akarja ölni, de lelepleződik. Tímár levelet íratott fiával Tímeának, hogy szobájában lévő
kép mögött rejtekajtó van, s a mögött tartotta Athalie naplóját, melyből gonosz tervei
kiderülnek. Athalie-t börtönre ítélik, de előtte elárulja, hogy csak Mihály tudott rajta kívül a
rejtekhelyről. Tehát Mihály él, s Tímea nem lehet boldog Kacsukával.
Összegzés:
Jókainak saját bevallása szerint Az arany ember volt a kedvenc regénye.
E/3. személyű narrátor meséli el a cselekményt, de fontos szerepük van a párbeszédeknek,
illetve Mihály monológjának is. A cselekmény két szálon fut: Komárom és Senki szigete.

Konfliktusok:
- Mihály lelkében: lopásnak bizonyul-e a megtalált kincs?
- Tímea – Athalie: ugyanazt a férfit szeretik
- Mihály – Krisztyián Tódor

Kérdés-problémakör:
Mi a becsület? Mi számít lopásnak? Mi a hűség és mi a megcsalás? Mi fontosabb, a törvényes
boldogtalanság vagy a törvénytelen boldogság?
Mihály tette nem direkt lopás, ő abban a búzában találta a kincseket, amit megvásárolt.
Egyetlen kérdés, hogy oda kellett volna-e adni Tímeának. Mihály azonban sokszorosan
visszafizette a lánynak. Tímea hűséges volt hozzá, pedig nem szerette, Mihály pedig
megcsalta Noémival, mert úgy gondolta, hogy a boldogság nem lehet bűn.
Timár Mihály alakja:
Bonyolult jellem, a regény elején még a szokványos, romantikus túlzások fonják körül
(bátorsággal, ügyességgel menti ki hajóját és utasait).
Brazovics alkalmazottjából válik vállalkozóvá, sikeres üzletemberré. Vagyonának alapja nem
a becsületes munka, hanem a korrupció, a lopás. Ettől kezdve a kincsek birtokában ragyogó
karriert fut be. Ahogy nő tekintélye az emberek szemében (arany embernek tartják), úgy
hatalmasodik el lelkében a lelkiismeret-furdalás. Alapvető tisztességét nem veszíti el, ezért
kerül konfliktusba önmagával. Lopásába beleszövődik Tímea iránt ébredező szerelme.
Szándékai tisztességesek, csak azért akar gazdaggá válni, hogy boldoggá tehesse Tímeát. Egy
hang azt súgja belülről: „Tolvaj vagy” – a hangtól sohasem tud szabadulni.
Senki szigetén boldog Noémi által, de ettől kezdve folyton hazugságban kellett élnie. Majd
„meggyónja” Noéminak szerencsétlen életét.
A regény megoldása romantikus ábránd: az ember nem léphet ki a világból, nem vonulhat ki a
társadalomból.