Professional Documents
Culture Documents
6.t. Helyesírás
6.t. Helyesírás
6.t. Helyesírás
helyesírás alapelvei
- kiejtés szerinti írásmód:
- szavakat úgy írjuk le ahogy mondjuk
- elsősorban a szótő és toldalék helyesírásában érvényesül, írásban jelölt teljes
hasonulásban használjuk pl. darabbal, olajjá
- -val/-vel toldalékok alakjait is így írjuk le pl. késsel
- szóelemző írásmód:
- a toldalékos és az összetett szavakat úgy kell írni, hogy a szóelemek világosan
felismerhetőek legyenek (még ha kiejtés el is tér)
- idetartozó mássalhangzó törvények:
-> részleges hasonulás: vasban, tűzhet, ellenben
-> összeolvadás: játszik, barátság, szabadság
-> írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja, bátyja, egészség
- hagyományos írásmód:
- bizonyos család- és utónevek írásakor pl. Kossuth, Batthyány
- ly-j ma már ugyanúgy ejtjük de írásban még mindig különbözik
- egyszerűsítő írásmód:
- hosszú kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan pl. gallyal
- a hosszú mássalhangzóval végződő szavak esetén a teljes hasonuláskor
csak két azonos mássalhangzót írunk, kivétel a család- és utónevek
- pl. tollal, Kiss-sel
írásjelek használata
- az írásjelek használata az írott szöveg értelmi tagolását jelöli, segíti a gyors szöveg
olvasást és értést
- mondatok végén, tagmondatok között és felsoroláskor használjuk őket
-> mondatvégi írásjelek:
- egy tagmondatból álló kijelentő mondatokat ponttal, kérdő mondatokat
kérdőjellel, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat felkiáltójellel
zárjuk
- összetett mondatoknál attól függ, hogy mellé- vagy alárendelt mondat
- mellérendelő összetett mondatoknál az utolsó tagmondatot vesszük
figyelembe pl: Meg tudnám csinálni, de inkább csináld meg te!
- alárendelő összetett mondatoknál a főmondat határozza meg pl:
Kérdezte Péter, hogy menjünk-e moziba.
- mondat végén állhat több írásjel pl: három pont bizonytalanságot jelez