1.

Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában_rövid

Kr. e. V. században élte világkorát.

A Balkán-félsziget déli részén, az ókori Hellász területén, az Attika-félszigeten jött létre a POLISZ: görög
városállam. Athén társadalma az alábbi szereplőkből épült fel:
 rabszolgák,
 metoikoszok (együttlakók),
 teljes jogú polgárok (kb. a teljes lakosság
10%-a), ez két nagy csoportra bontható:
 arisztokraták
 démosz (köznép).
Athén államformája kezdetben királyság, majd arisztokratikus köztársaság lett.
Kr.e. 594-ben Szolón arkhón törvényei:
• adósrabszolgaság eltörlése
• éves jövedelem alapján osztályokba sorolta a polgárokat, ez volt a katonáskodás alapja is
508. Kleiszthenész reformjai
• polgárjog alapjának a területi elvet tette; A tengerparti/ városi/ belső területben 10-10
egység van. Mindhárom területből 1-1 alkotott egy phülét.
Testületek:
Népgyűlés: minden teljesjogú tulajdonnal rendelkező, 20 éven felüli felnőtt szabad férfi a tagja
lehetett. Tagjai egyenlő jogokat élvez.
o Sorsolt - Ötszázak Tanácsa (bulé):
o Sorsolt - Esküdtbíróságok(héliaia): igazságszolgáltatás
Arkhón: Választott 9, később 10 arkhón a hadügyeket a bíráskodást felügyelte
Sztratégosz: évente választva 10 évre, hadvezéri feladatokat ellátott
Cserépszavazás: a zsarnokság visszaszorítására, ha 6000 felett van a cserepek száma az adott személyt
száműzik
Periklész: - 15 alkalommal sztratégosz, bevezette az esküdtbíróság tagjainak a napidíjat, így a
legszegényebbek is részt tudtak venni a testület munkájában. Lecsökkentette a hivatalviseléshez
szükséges jövedelmet. Athén ekkor jutott hatalmának csúcsára, Hellász legerősebb városállama lett.

DEMOKRÁCIA ÉRTÉKELÉSE:
Szűkkörű volt a demokrácia, mert a lakosság többsége (90 %!) nem vehetett részt benne, mert a
lakosság 10 %-a teljes jogú polgár csupán. A hivatalviselés lehetőségét a szegényebb rétegek felé is
megnyitotta. A politikai rendszer törvényes eszközökkel, a vezető politikusok ambícióit szolgálta.