Kelemen Klaudia 11.

2. tétel Arany János balladaköltészete

 1817 - 1882
 Született: 1817. március 2.- Nagyszalonta (Bihar megye)
 Család: 10. gyereke + 1 testvér (Sára)  többi testvér meghal  tüdőbaj
 édesapja: kevés földdel rendelkező fölműves
 Gyenge fizikum + visszahúzódó + csendes
 családja: nemesi származás  mégis: szegény

Tanulmányok
3-4éves kor: apja megtanítja írni & olvasni (hamuba írt betűk)
1823-33: Nagyszalontai iskolában tanul  latin műveltség megszerzése (Vergilius, Horatius, Ovidius)
1831: 14 évesen  segédtanítói állás  ok: család szegénysége  beköltözik az iskolába
1833: Debreceni kollégiumi tanulmányok megkezdése  német & francia  fél év múlva:
segédtanítói állás  ok: szülei nem tudják fizetni az iskolát
1835: Debrecenbe visszatér
1836. február: kilép a kollégiumból  nem fejezi be a tanulmányait  NINCS ÉRETTSÉGIJE
1836: Debrecenbe színésznek áll  hamar kiábrándul belőle
Furcsa álom  édesanyja halott  hazatér  valóság: édesapja megvakult & édesanyja
hazatérése után nem sokkal meghalt

Munka; házasság; család

1836 (ősztől) - 1839 (elejéig): igazgatóhelyettes Nagyszalontán & másodtanító: magyar + latin
oktatása
1839. november 19.: megházasodik: Ercsey Julianna
1840 tavaszán: másodjegyző lett  biztos anyagi alapok
1841: lánya születik  Juliska
1844: fia születik  László
1844-től  görög & angol drámákat fordít
1845 júliusától: hozzáfog ˝ Az elveszett alkotmány˝ c. vígeposz megírásához  travesztia =
magasztos téma + alantos stílus  megnyeri: Kisfaludy Társaság pályadíját
1846: Megírja Toldi c. művét  hatalmas siker (Petőfi elolvassa: ezután lesz barát Arannyal)
1847: sok epikus művet ír  Rózsa és Ibolya; Szent László füve; Murány ostroma
1847: ekkor írja meg a Toldi estéje nagy részét is
1848: forradalom  külső szemlélő
1849 tavasza: állami állás  belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben & Pesten
orosz beözönlés után: bujdosnia kellett + elveszti az állását
1851 ősze: nagykőrösi főgimnáziumban tanár
1860: Pestre költözik  Kisfaludy Társaság igazgatója
1863: meghal lánya: Juliska  összeomlik  rengeteg testi és lelki probléma
1865: MTA titkára  1870: MTA főtitkára
1876: lemond az MTA főtitkári ˝posztjáról˝
1878 nyara: Margit- szigeten tölti  Őszikék c. mű titokban (kapcsos könyv)
1879: befejezi a Toldi szerelmét
1882. október 22.: Pesten meghal (65 évesen)

1
Kelemen Klaudia 11.B

Költészete
központi motívuma: bűn és bűnhődés (bűn magában hordozza a bűnhődést, a személyiség széthullását, a
szereplő ép elmélyének szétesését)  pl: Ágnes asszony

Ballada:

 Ősi népköltészeti kisepikai műfaj

 Arany János emeli világirodalmi szintre
 legtöbb balladát: 1850-es években írta
 célja volt a balladákkal  nemzet ügyének szolgálása  nemzeti öntudat + erkölcs erejét +
jövőbe vetett hitet ébren tartani

Balladáinak csoportosítása

Keletkezési hely szerint:

 Nagyszalontai
 Nagykőrösi
 Pesti

Téma szerint:

 népies (Ágnes asszony)

 történelmi (Szondi két apródja)
 nagyvárosi (Híd avatás)

Szerkezetük szerint:

 lineáris / egyenes vonalú (egyszálon futó) (A walesi bárdok)

 párhuzamos (2 szálon futó) (Tengeri hántás, Szondi két apródja)
 körkörös (visszatérő kezdő motívum) (Ágnes asszony, Vörös Rébék)

2
Kelemen Klaudia 11.B

Ágnes asszony c. ballada elemzése

 keletkezése: 1853 (Nagykőrösi időszakban)
 népéletből vett lélektani ballada
 fő motívuma: bűn és bűnhődés (egy asszony belső lelki bűnhődése férje meggyilkolásáért)
 mű ihletője: parasztasszony Geszten, aki folyamatosan lepedőt mos
 téma: egy asszony tragédiája  szeretőjével megöli a férjét  majd: bűntudatában 
megőrül
 mű maga: részletező elbeszélés  hosszabb párbeszédek szakítják meg  kiderül: az
asszony bűne
 cím: főszereplő neve  témakijelölő
 szerkezet: körkörös mű záróképe a mű nyitóképével záródik (~ lepedőmosás képe a tóparton)
 felépítése: 3 egység
1. egység  1. – 4. vsz
2. egység  5. – 19. vsz
3. egység  20 – 26. vsz

refrén: elbeszélő / hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magába  ˝Oh! irgalom atyja, ne hagyj el˝

1.Egység

 1-4. vsz
 fő helyszíne: patakpart
 nyitókép: patakpart  Ágnes asszony mossa a lepedőt (ok: nem tudható)
 egység: asszony lelepleződését mondja el
 először: gyerekek kérdezősködnek  magyarázat: csibevér
 másodszor: szomszédasszonyok kérdezősködnek  magyarázat: alszik
 harmadjára: hajdú jön: elvezeti a bűnös nőt
 megjelenik: balladai homály  véres lepedőből + hajdú megjelenéséből + Ágnes asszony
elviteléből  következtetés: Ágnes asszony vétett valamit  DE: nem derül ki mit

3
Kelemen Klaudia 11.B

2.Egység

 5-19. vsz
 2 szakaszra oszlik:
 első szakasz: 5-8. vsz  börtön
 második szakasz: 9-19. vsz  bíróság

első szakasz:

 Ágnes asszony: sötét börtöncellában van bezárva (összezárva a bűnével)

 cellában: kikezdi a lelkiismerete az asszonyt
 egyetlen pozitív: vékony napsugár  ˝Ha ez a fény nem volna, Úgy gondolja megőrülne˝
 éjjelente: rémképeket lát  ˝Éje pedig rémtül népes˝
 sötétség = elboruló elme metaforája  itt: még tud mérlegelni  tehát: még nem őrült meg
 8.vsz: Ágnes asszonyt kihozzák a börtönből  kiszabhassák rá az ítéletet  rendbe szedi
magát

második szakasz:

 Ágnes asszony bíróság elé állítása  tárgyalás eseményei láthatók (párbeszéd formájában)
 kiderül: Ágnes asszony bűne  „Fiam, Ágnes, mit miveltél? Szörnyü a bűn, terhes a vád; Ki a tettet
végrehajtá Szeretőd ím maga vall rád.”
 bírók: tiszta ősz öregemberek  szánalommal néznek a nőre  ˝Szánalommal néznek ő rá, egy
se mérges vagy mogorva˝
 szánalmas, sajnáló pillantás  nem enyhíti az ítéletet  ítélet: szeretőjét: felakasztják,
asszonynak: életfogytiglan
 Ágnes asszony: ítéletét meghallva  sírni kezd  ˝Nosza sírni, kezd zokogni, Sűrü záporkönnye
folyván: Liliomról pergő harmat, ˝
 liliom = ártatlanság jelképe  elbeszélő: együtt érez az asszonnyal  következtetés:
elbeszélő szemében már megtisztul az asszony bűntudata miatt
 Ágnes asszony. zokog + könyörög a bíráknak hogy hazamehessen (addig nem nyugszik míg ki
nem mossa a lepedőt)
 asszony könyörgéséből megfigyelhető  beszűkül a tudata (nem fog fel semmit amit a férje
haláláról mondanak, csak azt, hogy nem mehet haza)  tudata: teljesen a bűnét leleplező tárgyra

koncentrál (véres lepedőre)

 asszony viselkedésére: bírák összenéznek  hazaengedik a nőt

3.Egység

4
Kelemen Klaudia 11.B

 20 – 26. vsz
 záróképe: visszakanyarodik a nyitóképhez (patakpart)
 asszony: megmenekül a földi igazságszolgáltatástól  DE: égitől nem
 20.vsz – tól  ismétlődik a lepedőmosás  ˝újra˝ szóval kiegészül a zárókép  jelzés:
folyamatosan ismétlődik a lepedőmosás folyamata
 lepedő: valójából tiszta és fehér  záróképben a vérfolt  Ágnes asszony lelkiismeretén
esett foltot jelenti

Műből levont következtetés:

Ágnes asszony  elsősorban nem bűnös  hanem: szenvedő ember  ok: saját magát bünteti meg
 haláláig mossa az általa véressé tett lepedőt

viselkedéséből egyértelmű: soha nem fog túllépni a bűnén

Tengeri hántás c. ballada elemzése

5
Kelemen Klaudia 11.B

 keletkezése: 1877. július 15.

 népéletből vett ballada
 táma: Tuba Ferkó és Dalos Eszti története  fiú elcsábítja a lányt majd elhagyja, Eszti
azonban teherbe esik és szégyenében öngyilkos lesz. Ferkó később visszatér a faluba és
megtudja mi történik a lánnyal  holdkóros lesz  felmászik a templom tornyába és lezuhan
onnan
 szerkezet: keretes  1. & utolsó versszak beszéli el a kerettörténetet  legények és leányok
ülnek a tűznél és hántják a kukoricát  cím: Tengeri hántás
 keretbe: beékelődik a fiatal pár tragikus története (feltehetőleg egy idősebb ember meséli a
társaságból)
 művet: 2 időben egymástól elkülönülő történet építi fel  ebből adódóan: 2 elbeszélő is van
 1 elbeszélő (kerettörténet) + 1 elbeszélő (2 fiatal története)

Szerkezet:

3 egység

1.egység

1.vsz  kerettörténetet írja = kukoricahántás szituációja

2. egység

2.-13. vsz

feltehetőleg egy idősebb személy a társaságból elmeséli Tuba Ferkó és Dalos Eszti tragédiáját

minden utolsó előtti sor: valamilyen rímtelen gondolatjelek között álló sor  közbeszólások a
történetbe  közbeszólás / figyelmeztetés a fiataloknak / külső jelenségre való felfigyelés

6
Kelemen Klaudia 11.B

2.vsz

 történet mesélője szólal meg

 munkára buzdítja és plusz fa rakására a tűzre  ˝Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni!˝
˝Tegyetek rá! hadd lobogjon˝  tehát alaphelyzet: fiatalok ülnek a tűz körül

3.vsz

 fiatal pár történetét elbeszélő személy szólal meg

 Dalos Eszti bemutatása  árva és valószínűleg túl fiatal, nem bírja az egész napos fizikai
munkát

4.vsz

 lány további leírása  karcsú derék, puha láb  egyfajta utalás: valóban nem régóta
dolgozhat + igen kívánatos lány testileg
 nehéz fizikai munkát is említi

5.vsz

 Tuba Ferkó bemutatása  juhászlegény  vágyakozik Eszti után  mindenhova kísérgeti

 közbeszólás erősebben fogalmaz  ˝Aha! rókát hajt a Bodré˝ átvitt értelemben: Ferkó
Esztire hajt (le akarja fektetni)

6.vsz

 Éjjelt írja le  mindenki pihen kint szabadban  Dalos Eszti elcsábul  amikor mindenki
alszik elmegy Ferkóval (feltehetőleg lefekszik vele és meglesz a baj belőle)  erre utal az utolsó
sor ˝ Ne tegyétek, ti leányok! ˝

7.vsz

 Dalos Eszti & Tuba Ferkó együttléte + lány szüzességének az elvesztése

 ˝Szederinda gyolcs ruháját fakasztja˝  szederinda: népi hiedelemvilágban rontásjelkép 
ebben az esetben Ferkó a rontásjelkép  átvitt értelemben: Ferkó rontja meg Esztert
 ˝Tövis talló piros vérit fakasztja˝ szüzesség elvesztésére utal
 ˝Hova jár, mint kósza lélek, Ha alusznak más cselédek?˝ többször is lefeküdt a fiúval
 közbeszólás  ˝Soha, mennyi csillag hull ma!˝  előrevetített kép: rossz fog történni

8.vsz

 bekövetkezik a baj: Tuba Ferkó hirtelen odébbáll  lány egyedül marad és összetörik  erre
utal a közbeszólás: ˝Nagy a harmat, esik egyre˝

9.vsz

 Dalos Eszti lelki összeroppanása  nem dolgozik rendesen csak téblábol, bágyadt és gyenge
 feltételezhetően: terhes (nem mondja ki a vers konkrétan)  megtöri: mivel nincsenek szülei
és a fiú is otthagyja
 utolsó sor: megszemélyesítés formájában  ˝Te halál, vess puha ágyat˝  előrevetíti a lány
öngyilkosságát

10.vsz

7
Kelemen Klaudia 11.B

 Ősz van  Dalos Eszti már halott

 közbeszólás ˝Az a Lombár nagy harangja!˝ Eszter halálára utal
 ˝Ne gyalázza érte senki.˝ Nem gyalázhatja döntéséért senki, hisz egy kusza kalandért túl
nagy árat fizetett

11.vsz

 Tuba Ferkó visszatér  tudomást szerez Eszti haláláról  folyamatosan jár a temetőbe 
bűntudata van
 közbeszólás: ˝kuvikol már az ebanyja˝ Ferkó halálát veti előre (bagoly amikor kuvikol azt
jelenti hogy halálesetfog történni)
 utalás, hogy Dalos Eszti tényleg terhes volt ˝ Itt nyugszanak fagyos földbe˝

12.vsz

 Tuba Ferkó megőrülését mutatja  holdkórós lesz  nem tud éjjel aludni és Eszti hívogató
hangját hallja  halálba hívja szerelme  ˝gyere, jöszte˝

13.vsz

 Ferkó halála  felmegy a falu tornyába és szédülni kezd

 Nagy balladai homály  nem lehet pontosan tudni, hogy a toronyból ő veti le magát /
szédüléstől lezuhan  lényeg: Ferkó is meghal
 közbeszólás is erre utal  ˝Tizenkettőt ver Adonyban˝  éjfélt üt az óra (halál órája)

3.egység

14.vsz

visszatérés a történetből a kerettörténetbe  kukoricát morzsoló fiatalokhoz  dideregve figyelik a

fölöttük repülő halott szerelmesek muzsikáját