Vitaminok

A vitaminokról manapság mindenki hallott. Mi magyarok különösen tájékozottnak érezzük

magunkat, hiszen számunkra a vitamin kifejezés elválaszthatatlanul összeforrt Szent-Györgyi
Albert nevével és a C-vitaminnal.
A vitaminok felfedezőjének Christiaan Eijkmann (1858–1930) holland katonaorvost tartják,
aki Hollandia indonéziai gyarmatain (Jáva, Szumátra) a beriberi kialakulását kutatva jött rá
arra, hogy az állati és emberi szervezet működéséhez az alapvető tápanyagokon (fehérje,
zsír, szénhidrát) kívül további anyagokra is szükség van, melyek bizonyos természetes
táplálékokban megtalálhatók. Ehhez kapcsolódóan pedig az is kiderült – szemben az
orvostudomány által akkoriban általánosan elfogadott nézettel, miszerint a betegségek
okozói méreganyagok vagy mikrobák (baktériumok),hogy valaminek a hiánya is okozhat
megbetegedést.

A vitaminok olyan fontos biológiai hatású természetes szénvegyületek (szerves molekulák),

melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, azonban ezen anyagok kis
mennyiségére az emberi szervezetnek állandóan szüksége van a sejtállomány fenntartása
vagy gyarapodása, valamint a szervek működésének biztosítása és a normális anyagcsere
folytatása érdekében.
A vitaminok tehát esszencális (= létfontosságú) anyagok, melyek megfelelő mennyiségben a
táplálkozás során kerülnek a szervezetbe.

Az általánosan elfogadott felfogás szerint manapság 13-féle vitaminról szokás beszélni:

tiamin, aneurin = B1-vitamin
riboflavin = B2-vitamin
niacin = B3-vitamin
folsav = B4-vitamin
pantoténsav = B5-vitamin
piridoxamin = B6-vitamin
(ciano)kobalamin = B12-vitamin
aszkorbinsav = C-vitamin
biotin = H-vitamin
retinol = A-vitamin
kalciferol = D-vitamin
tokoferol = E-vitamin
fillokinon = K-vitamin

A vitaminok felszívódása és kiválasztódása

a) Vízben oldódók: könnyen, gyorsan felszívódnak JJ diffúzióval vagy
- foszforilációval egybekötött aktív transzporttal Kiválasztódás: a vesén keresztül a vizeletbe.
b) Zsírban oldódók:
-felszívódásukhoz általában epesavak és/vagy zsírsavak szükségesek, de a fel-
szívódás módja lehet passzív diffúzió is, mint pl. az E-vitamin felszívódása az epesav-
micellákban– a K1- és K2-vitamin csak epesavak segítségével képes felszívódni, mert hosszú
apoláros oldalláncuk miatt zsíroldékonyak; az oldallánc nélküli K3-vitamin azonban eléggé
poláros ahhoz, hogy vízben is oldódjon, ezért a vízoldékony vitaminokhoz hasonlóan
diffúzióval szívódik fel (lásd a K-vitamin részletes bemutatása)
Kiválasztódás: a széklettel.
(Az E- és a K-vitamin a bizonyos fokú vízoldhatóság miatt a vesén át a vizeletbe is
kiválasztódhat.)
A felszívódás során a vitaminok antagonista hatást fejthetnek ki, és jelenlétükkel gátolhatják
egymás felszívódását. Például az E-, D- és K-vitamin mindegyike gátolja a másik kettő
felszívódását.

A vitaminhiány kialakulásának lehetséges okai:

A vitaminhiány alapvetően exogén (táplálkozási) vagy endogén okokra vezethetők vissza.

1. Exogén vagy táplálkozási eredetű vitaminhiányt okozhat:

 Tartós éhezés
– nem megfelelő mennyiségű (kevés) az étel – nem megfelelő minőségű az étel
 Monodiétás, egyoldalú táplálkozás
– esszenciális aminosavak hiánya, ill. fehérjehiány – szénhidrátok túlzott fogyasztása
 Koplalás, eltúlzott diéta, fogyókúra
 Hosszú ideig tartó parentális táplálás
 Krónikus alkoholizmus. Az alkoholizmus egyszerre több hatás összegződése miatt
okozhat vitaminhiányt. A szenvedélybetegek ugyanis az alkoholon kívül alig vesznek
magukhoz más ételt vagy italt.

2. Endogén eredetű vitaminhiány állhat elő:

 Emésztési zavarok esetén
– kóros máj-, vese- és hasnyálmirigy-működés – epe hiánya, ill. nem megfelelő
mennyisége
– fibrózis
– a nyirokrendszer elzáródása
– limfoma
– tumor(ok)
 Felszívódási zavaroknál
-gyomor- és bélpanaszok, -gyulladások
-gyomor- és bélrészek eltávolítása
-bélben élősködő paraziták, bélférgek jelenléte
-enzimdefektusok miatt
-genetikai eredetű vagy szerzett enzimműködési zavarok (hasnyálmirigy, máj,
bélrendszer termeli ezeket), melyek a felszívódásban vagy a provitamin → vitamin
átalakulásban részt vevő enzimeket érintik
-bélflóra (bélbaktériumok) részleges vagy teljes pusztulása idején
-hosszan tartó antibiotikum-kúra esetén.
 Hosszan tartó gyógyszeres kezeléskor
– citoszatikumok a B4-vitamin (folsav) képződését akadályozzák
– orális antikoagulánsok szedése a K-vitamin aktív formájának kialakulását
gátolja
– egyes fájdalomcsillapítók szedése (pl. aszpirin = acetil-szalicilsav) kedve-
zőtlen pl. a K-vitamin hatásmechanizmusára
– gyakran alkalmazott hashajtók hatására a B12-vitamint és a K-vitamint termelő
baktériumok is nagy mértékben ürülnek.
Megfelelő napi vitaminbevitel:

Zöldségek és gyümölcsök, mint vitamin forrás

A zöldségek és gyümölcsök kiemelkedő táplálkozás- élettani szerepet töltenek be
szervezetünk megfelelő működésében. Viszonylag alacsony energia-, zsír-, és
szénhidráttartalmukkal szemben jelentős vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalmuk
révén szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében. Magas
víztartalmuknak köszönhetően szabályozzák a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.
Fontos tudni, hogy szervezetünkben zajló anyagcsere folyamatok során naponta keletkeznek
szabad gyökök. A szabad gyökök elleni harcban a szervezet saját védelmi rendszere –
enzimek, anyagcseretermékek, valamint antioxidáns hatású vegyületek – vitaminok, ásványi
anyagok, aminosavak, növényi hatóanyagok összehangoltan vesznek részt.
Antioxidánsok legfőbb képviselői:
E-vitamin:
a növényi olajok:szója-, kukorica-, repce-, napraforgó olaj
olajos magvak: mogyoró, mandula, tökmag, mák, gesztenye
búzacsíra, hüvelyesek
C-vitamin:
gyümölcsök: csipkebogyó, fekete ribiszke, citrusfélék, sárgadinnye
zöldségek: zöldpaprika, brokkoli, paradicsom, káposztafélék, leveles zöldségek
A-vitamin:
máj, vese, halmáj, húsok, tojássárgája, tej, tejtermékek, margarin, vaj.
Csoportosítása: