Erdőzöldítő és mezővirágoztató

királykisasszony

(magyar népmese)

   
 A tanulási cél- és eszközrendszerének meghatározása

1. A mese erkölcsi, szociális érzelmekre hatása :

 Az adott szónak súlya van.
 Ha valaki biztosan tudja mit akar, eléri célját.
 Az öregek bölcsessége, tapasztalata nem pótolható.
2. A mese esztétikai érzelmekre hatása :
 A mesében megjelenő autentikus zenei elemek hatása
 Tárgy-hangszimbolika megjelenése mesefeldolgozás folyamán
 A tagolt szép beszéd, a szavak játékának élménye
 A mozdulatban rejlő esztétikai élmény felfedezése
3. A mese intellektuális érzelmekre való hatása :
 Kontraszthatások megélésével (érzékekre hatóan, zörejben, karakterrel, helyszín
megjelenítésével, mozgással..)
 Annak felfedezése, hogy cselekedeteink hatással vannak környezetünkre. ( akció-
kontraakció)

4. A mesében rejlő humoros lehetőségek

 A mese líraisága meghatározza a humoros lehetőségek, fordulatok csekély számát.
Éppen ezért ragadjuk meg a sátán figuráját –akit ördögként nevezünk meg- kissé
humorosan.
5. A mesében megjelenő karakterek
 Eszes kitartó
 Kedves útbaigazító
 Bölcs
 Gonosz
 Tehetetlen, rosszul döntő
Ezek megjelenítése mozgásban, zenében, színnel, érzékszervek tapasztalatai alapján,
térben elhelyezve, fényjátékkal…
Felhasználható közmondások
o Ravasz, mint a tavasz.
o Jótett helyébe jót várj!
o .
Korcsoportajánlás:

6-7 éves gyermeknek , főleg homogén csoportban.

A tanulási folyamathoz szükséges eszközök:

  naptárfotók
 hangeffektekhez szükséges tárgyak, hangszerek
 egyszerű szerepjelzések eszközökkel
 Csoportalakító kártyák
 Fogalomalkotó kártyák- alliterációs párral

A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, esztétikai és

értelmi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek
megalapozása elsősorban a népmesék segítségével.
A mesék mágikussága, a csodás meseélmények, a mesék feldolgozása
adjon a gyermekeknek igazi irodalmi művészi élményt.
A mindennapi mesélés biztosítsa a kisgyermekek lelki nyugalmát, lelki
békéjét.

Szervezés:
E tevékenység mindennap megjelenik az óvodánkban. Minimum egy héten
keresztül ugyanazt a (nép)mesét – Erdőzöldítő és mezővirágoztató
királykisasszony - hallják, hogy drámajátékokkal feldolgozhassuk a közkedvelt
történetet. A délelőtti tevékenység során a mese mindig a gyerekek
játéktevékenységéhez és a hetirend programjaihoz igazodik. Így lehet a
csoportszobai délelőttöt lezáró egység, vagy egy felületesebb, kevésbé
elmélyült játékidőben történő kezdeményezés. Ekkor, és a délutáni pihenő előtt
hallatszik a mesére hívó csengőszó.

HÉTFŐ:
Tárgyak játéka

Az első napon, Különböző tárgyakat hoztunk a gyerekeknek, amelyek egy része illet a
meséhez, más része nem. Ezek társaságában hallgatták meg a mesét, majd együtt kiválogattuk
azokat az eszközöket, amelyeket a meséhez tartozónak éreztünk, és közösen elfogadtuk.
( korona, virágzó ág, rézváza, bot, fekete farok, ….) Ezeket szimbolikus környezetbe
helyeztük.

KEDD:
Hangok gyűjtése
Ezen a napon egy zajtarisznyát viszünk a tárgyak mellé.
Mesehallgatás után, amikor körbeadjuk a tarisznyát, további hangok kutatására indulunk. - -
- Összegyűjtjük a gyerekek ötletei alapján a mese hangeffektjeit, majd a történet
 szála mentén sorbarendezzük.
- Szimbólumkártyákat veszünk elő, amelyek a mese újszerű szavait
szimbolizálják. Ezeket közösen fejtjük meg. (pl: kézfogás=egyezséget
kötöttek, kietlen táj=sivár pusztaság…)
- A munka után a csörgő zsákkal egy szabályjátékot játszunk.

Szabály: Add tovább úgy a csörgőzsákot, hogy ne csörrenjen meg. Körbeállunk és aki már
teljesítette a feladatot – lehetőleg a kör túloldalára vitte a zsákot - törökülésbe leül és
felügyeli a zsák némaságát. A játéknak akkor van vége, ha már mindenki törökülésben ül.

SZERDA:
Egyéni fejlesztés: A kedden értelmezett képkártyák segítségével, egy fonémahallást fejlesztő
játékot játszunk, mely során a gyerekeknek ki kell választani az azonos hannggal kezdődő
szavakat, kifejezéseket. A ma hozzárendelt kártyák nem fogalmak kifejezések, hanem
felismerhető főnevek. ( egyezség-egér, dínomdánom-denevér, búbánat-bagoly…)
Mesélés hangaláfestéssel
 Kitűzzük képválasztással, hogy melyik az a vidék, ahol történetünk játszódik, majd
odarepülünk.
 Egymás elé ülve, széljátékot játszunk. ( Jobbról, balról, szemből, hátulról fúj a szél).
Így jutunk el arra a titokzatos helyre, ahol történetünk játszódik.
 A szél a hétfő kiválogatott tárgyakat is szétfújja, így azt vissza kell rendezni,
emlékezve a tárgy által jelzett szereplőre.
 A kiválasztott kép ( helyszín) életre kel, hangokat hallunk róla.
 Az egyik óvónéni meséli a mesét, a másik koordinálja a kiválogatott, sorba rendezett
hangokat.
 A mese végén lévő „dínomdánom” hangulatban hazarepülünk.

CSÜTÖRTÖK:
Helyszínek, szereplők radír technikával

Játékleírás: Kijelölök egy területet – pl. szőnyeg – amin zajlik az improvizáció.

A játéktér közepére helyezem azokat a szerepjelző kellékeket, amit már hétfő válogattunk ki.
A játékvezető törzsképenként meséli a mesét, de csak a szereplőket említi és a helyszínt írja
körül.
A játékosok folyamatosan állnak be a képbe, a szereplő pedig az lesz, aki magához veszi a
kiválasztott tárgyat, kelléket.
Pl. Volt egy palota ( pár gyerek beáll a térbe, ha nem körbejárok és megérintem gyorsan a
vállát annak, aki belép. Ott lakott egy szomorú király és egy szomorú királyné. ( két gyermek
felveszi a kezébe a királyt és a királynét jelző kelyhet, majd beállnak szomorkodni a
palotába.)
A palota körül járkált egy fura félkegyelmű figura is. ( egy gyerek felveszi a félkegyelműt
jelző tárgyat, majd körbejár.)
De ahol szomorú a király, ott szomorú a nép is. Mindenki aggódva, búbánattal járta a várost. (
Ezzel mindenkit bevonok a képbe.
Majd a játékvezetőként ezt mondom: RADÍR! RADÍR! És a kezemmel egy törlő mozdulatot
teszek, amely azt jelenti, hogy mindenki kilép a meseképből és kezdjük a következőt.
PÉNTEK:
Csoportalakítás, szereplők megjelenése:
Reneszánsz zenére tapétadarabokat cserélgetnek egymás között a gyerekek. Amikor a zene
megáll az egyforma mintájú tapétatulajdonosok elkezdik hevesen keresni egymást, mert az a
csapat győz, ahol hamarabb összeállnak. Három csapatot választunk a tapéták segítségével.
Ezt a térkitöltö, mozgásos csere-berélős játékot, többször is játszuk. Az így kialakított
csoportoknak megsúgom a helyszíneket, majd tablóként a szereplőknek be kell állniuk a
képbe.
A tablók címei
1. Szomorú királyság
2. Gyermek születik
3. Sereg élén a királyfi

1. Az ördög átka
2. A sivár pusztaság
3. A koldusnál a pálcával

1. A bálban
2. Az összetoborzott legények
3. A fogadósnál
Majd végül muzsikára a lakodalomba kerülünk mindannyian, és addig folyik a tánc, amíg
meg nem áll a zene és egy közös tablót nem alkotunk.

HÉTFŐ:
Mese árnyban
Ráhangolás:
Ezen a napon a metszett fák rügyező ágait használjuk csoportalakításhoz.
 Cseresznyefa
 Szilvafa
Énekelgetünk ( Kellj kellj kikelet..), közben cserélgetjük az apró ágakat, majd a dal végén az
azonos ággal rendelkezők megkeresik egymást.
Az így kialakult két csoportnak két különböző feladata lesz.
 Az egyik csoport némajátékkal árnyjátékban játsza az óvónő-1 meséjére a történetet.
 A másik csoport az előző hét hangaláfestésével követi a sztorit, amit óvónő2
koordinál.
Ezt szerepcserével is eljátszuk.

Levezetés: Körben állunk. Mindenki visszakapja rügyező ágát. Az óvónő körbead egy
kosarat, amit mindenki továbbadva belementheti ágát, mert rögtön utána küldi az ördög
farkát, aki leszárítja a rügyeket, ha utoléri az ággal telő kosarat.

KEDD:
Körmese

Ráhangoló Elővesszük az egy hete kiválasztott képet és élőképpé varázsoljuk.

Kreatív képhasználat:
 Mi , vagy ki mozdul a képen?
  Milyen illatokat érezhetünk?
 Milyen érzés lehet a képben tapogatózni, mit érezhetünk?
 Milyen színeket tartasz a legfontosabbnak?

Előkészítő játék: Vedd fel XY pózát!

Szabály: Térkitöltő séta közben az óvónéni egy helyzetben egy szereplőt leír szóban, majd
„STOPP”-ra mindenki szoborban megformázza a leírt személyt. Az óvónő kiválasztja a
legsikeresebb szobrot és a többieknek azt kell lemásolni.
PL: Ti az a király és királyné vagytok akik évek óta boldogtalanul járnak-kelnek
gyermekáldás után sóvárogva. STOPP!

A mesét ma körmese játékkal játszuk el.

Szabály:
A történet a kör közepén kel életre. Két gyerek játsza, kettő kitalálja, hol tartanak, majd ők
játszák és a következő kettő a kitaláló és folytató
2-3 szereplős jelenetekre osztható a mese így játszanak némajátékkal a játékosok. Állj!-ra
tablóban láthatjuk a kialakult helyzetet. 2-3 játékos ez idő alatt háttal áll, és a tablóból
próbálja tovább játszani a történetet, úgy hogy pontosan másolja a kimerevített mozdulatot
helyzetet. Mivel a háttal lévő páros nem látta a fejleményeket, csak sejtéseik lehetnek, hogy
meddig jutott el a sztori.,lehet, hogy egy-.egy jelenetet többször fogunk látni, de ez ettől lesz
mulatságos játék.

SZERDA:
Bábjáték textilekkel
Előkészítő játék:
Játékleírás: Mondatkezdés: „Ez a kendő nem kendő, hanem…” És addig hajtogatják,
gyűrögetik a játékosok a kendőt, ameddig valamit eszükbe nem jut róla, ameddig valamire
nem hasonlít.
 A piros kendőseket felkérem a hangaláfestők szerepére
 A további színeket, a színszimbolika használatával kinevezzük szereplőknek. A
kendők sarkára egy csomót kötünk, ezzel emberi karaktert kölcsönözve nekik.
Felhasználjuk a múlt hét tárgyait, kellékeit.
 Az így kialakult két csoport előadja a mesét. A hangstúdió a szőnyegen a bábszínház
az asztalon.

Visszavezető játék: Tárgyak a zsákban

Összeszedem egy zsákba a tárgyakat, majd azok úgy kerülnek vissza helyükre, ha valaki aki
belenyúl érte, úgy körbe tudja írni, hogy azt a többiek kitalálják.

Csütörtök
Játék a fényekkel
Ráhangolás:Kiszórom a kendőket közben varázsmondókát mormolok.
Pl:Hókusz-pókusz biribácsom
Széthullik a szivárványom.

Előkészítő játék:
A játékvezetőnek ma fekete kendő jut. Ilyenkor átokszóró hangulatba kerül. A kis
vándoroknak sétálgatniuk kell meseország mezején, majd az átkomnak megfelelően kell
tovább mozogniuk. Az átok addig él, ameddig magasba tartom a kendőmet.
Játék menete: „ Irgyola-birgyola berze-bubbancs ragadon össze a hátatok!”
Kendő fel és a játékosok addig járnak összeragadt háttal ameddig a kendőt magasba tartom…
stb. Az utolsó átok:”….ragadjatok össze hatan a feneketekné fogval, Az átok teljesülése után
piros kendőt tartok fel, jelezve, hogy vége a fekete-hangulatnak.

Ezen a napon három csoportot alakítunk ki. ( A „hatos” átkot felhasználva.)

A három csoport a leszűkített három helyszínt építi meg
1. A Szomorú király birodalma
2. A sivár pusztaság birodalma
3. Erdőzöldítő királykisasszony országa

A megjelenített részleteket megvilágítjuk, a gyerekek által legkifejezőbbnek tartott színekkel.

A meserészlethez felhasználjuk a kendőket és a tárgyakat.

Visszavezető játék:
Mindenkinél van egy szerepjelző kendő, az utoljára játszó csoportnál még a tárgyak is ott
vannak. A kendőket egy kosárba gyűjtjük, úgy, hogy miközben beleteszik a kosárba
mondanak a szereplőről egy megállapítást. Pl: Az ördög aki erre járt, átkokat szórt. A
királylány aki erre járt szerelmes lett…. A tárgyak is ilyen módon kerülnek a helyükre.

Péntek
Színház napja
Ráhangolás:
Már tegnap délután elkészült a plakát a csoport ajtajára, ami vendégségbe hívja a másik két
csoportot.
Ezen a napon reggel készülnek a belépőjegyek, és folyamatosan kialakulnak a szerepek.
Ez a szabadválasztás napja. A második hete kihelyezett tárgyakra felkerülnek a gyerekek jelei
ezzel jelölve, hogy a szerepet már betöltötték. Akinek esetleg nem jut, még mindig választhat
hangstúdiós, fénystúdiós, ill. helyszínépítős feladatot.