Kaposvari Csokonai Vités Mihaly Altalanos Iskola és Gimdzium sszitette: Szijarté Csaba 9. évfolyam - informatika segédanyag Adattarolas vi.1 Adathordoz6ok Adataink térolaséra (és hordozasira) sok megoldés kozOl vilaszthatunk. A ket, manapsig hasznéilt eszkOzesoport mdkOdé clve a magnesességen vagy az optikai fényvisszaverésen alapul. A magnesszalagok, a lyukkartyak és lyukszalagok a miize- umok téroléiban kaptak helyet. MAGNESSZALAGOS TAR A hittértirak els6, magneses elven rogzit6 tipusa viszonylag korin megjelent, a BASF cég az 1930-5 évek kozepén elkezdte ez irinyt Kutatésait, a megfelelé hordozéanya- got viszont esak a hatvanas években sikerdlt kidolgozni, igy elterjedéstk is innen szdmithato. A mikroszimitégépek héskoriban (olyan markak, mint: Commodore, ZX Spectrum, Ata- i...) @ mignesszalagos térol6t kuldn Iehetett megvasirolni (jobb oldalon), & hagyo- mnyos magndkazettira még analég médon rWwzitette az adatokat. Usyanentick az. eszkdznek a PC-hez.illescthett 3 valtozatat streamemek nevezik (balra). Téroloka-. Lip pacitisa 60-525 MiB kozétt mozgott, de Iétczett 8 GiB adat térolisdra képes valtozat is. A jeleket mix digitilis médon.rogziti, a haladési irinyra merdlegesen, ellenér26 jelesoportokkal Kiegészitve. A szalagon rigzitett jelek frissitéséro! hosszabb tivi térolis esetén gon- doskodni Kellett. Elavult ugyan, de a maga idejében oridsi mennyiségd adat térokisi- ra volt alkalmas. Ugyanilyen elven tirolt videdfilmeket a nem oly régen még népszerii DV kamera (digital video). A DV Kazettira 60 vagy 90 perenyi vided fér (nem HD felbontasa), ha merevlemezre irjuk, ez 13 GiB vagy kb, 20 GiB adat lesz (egy kazetta). Ezt az eszkozt is felvaltottik a merevlemezel épitett vagy memoriakartyat hasznélo tarsaik CSERELHETO MAGNESLEMEZES TAR (Floppy Disk Drive) A jelrogzités médja hasonlé a magnesszalagchoz. A kor alaké, mOanyag vagy fém hordoz6lapra felvitt, j61 magnesezheté anyagbsl késziilt réteg rog- ziti bitenként — egy igen kiesi terdilet magnesezettsége formajaban — az adato- kat. A mignesezettségi scintek érzékelését és megvaltoztatésit az tn, ird- olvasé fej végri, ami a lemez, barmely pontjat elérheti, mert a lemez forog és a fejet egy Képtetimotor sugiririnyban mozgatja. A tej a hajlékonylemezhez hozziér, mig a merevlemez esetén néhany mikronra halad el a felilet felett. A lemezen az adatok megtéleld logikai és fizikai sorrendben helyezkednek el Egy ii, még nem hasznalt magneslemezen ki kell alakitani a tarolashoz és eléréshez. sziikséges struktirat; cz a formazsnak nevezett folyamattal t6rténik, A lemezen savokat és szektorokat alakitanak ki, A sévok koncentrikus gydrdk, mig a szekto- rok a gydirik kisebb ivdarabjai, Egy szektor dltalaban 512 byte térolaséra alkalmas, E ketté tartja nyilvin az egyes alloma- nyok fizikai helyzetét a lemezen, Aceserélheté hajlékonylemez meghajt6 az FDD (floppy disc drive). Elsédleges szerepok az og) szerii adataramlis megvalositisa gépek k6z6tt. Legalibbis egykor ez volt. Manapsig, sokkal-nagyobb térolékapacitistr & megbizhatobb eszk6zdket hasznélunk (pl pendrive). Az egy lentezen throlhaté adatmennyiség mai szemmel nézve szénalma- san kevés, a legnagyobb is 2.44 MiB volt esak. Bovebben a hajlékony- FIX VAGY MEREV MAGNESLEMEZES TAR (Hard Disk Drive) A merevient 26s roviditéséb61 HDD-nek, sen azonos a7.elobbivel, de a magneslemez egybe van épitve a meghajtoval. dd, Az Allandoan, percenként kb. legfeliebb 10 000 fordulattal (RPM) forg6 lemezkotegbe benyiild iré-olvasé fejek Kinyegesen finomabban pozicionalhatdk, az olvasisi és irasi sebességet a fordulatszdm hatirozza meg. A Seagate cég 1980-ban dolgoz~ taki a szabvanyt adé elveket. Az ij technoldgianak k6sz6nheisen igen nagy az.elérhetd iréssiiriség, Ez részint a pozicionalé motorok fejlesztése, a fej méretének esdkkenése és az Gjabb anyagokkal val6 kisérletezéseknek az. eredménye. Az eléthet A jel 68 Jemez anyaga fém. E ket tulajdonsiig miatt sokkal nagyobb jelsiriség érhets el, kisebb az i. oldaiKaposvari Csokonai Vitéz Mindly Altalanos Iskola és Gimnécium Készitette: Szijarté Csaba 9. évfolyam - informatika segédanyag Adattarolas v1.1 Lirolékapacitis igen nagy, és egyre nd. Manapsig dltalinosan elterjedt a 250 GB - 2 TB kapaci- Lisi, de ez esupan otthoni hasznalatra, Létezik eseréthet6 kivitele is. A lemezekre jellemzé fordulatszdmok: energiatakarékos, nem zajos, dm lassi 5400 rpm (gre en” — komyezetbarit), asztali gépekben clterjedt 7200 rpm és szerverekbe szant 10000 felettick A szimitégéphazba épitett merevlemezek a taprél kapjék az dramellatast, és az adatkabelik az alaplapra esatlakozik. A régebbi szabvany parhuzamos adatatvitelti (P — parallel, parhuzamos ATA) csatlakoz6feliletii, az (jabbak soros (S — serial, soros ATA) csatolofeliiletiiek. Ez mellett a maximalisan elérheté adatatviteli sebességet leiré szimot szoktak jellemzéként emliteni, de a valddi sebesség nem elsdsorban a csatlakoz6felilettl fgg, hanem az eszkiz fordulatszmatol. A kills6, eserélhet merevlemezek USB-n (ez is soros), vagy e-SATA feldleten kereszt0l csatlakoztathatok a szimitogéphaz, megfelel6 aljzatiba Mivel a lemezeken térolt adataink gyakran sokkal értékesebbek, mint maga az, eskOz, ezért a gvartdk kidolgoztak biztonsi- gi szabvanyokat, miszerint a merevlemecek a sajat Gllapotukat figyelik, azt a rendszernek jelzik és kezdbd6 problema ese tén riasztanak. Ez az in, SMART. technoldgia, A lemezegységbe belsé érzékeloket épitenck, és ezek adatait maga az ‘eszk6z rogziti, majd rendszerinditaskor ellendrzi. A leggyakoribb ilyen adat: a felpdrgés ideje (ha lassabb a szokisosnal, az. a mechanika .,firadiséra” utal), az Osszes eddigi haszndlati tdé és bekapcsolésok szdma. A hibés vagy gyenge szektorok szdma a felilet elhasznilédaséra utal, az adatétviteli hibak szdma az elektronika vagy kabel hibdjara utal. Az eszkiz a hd- ‘mérsékleti értékeket is térolja, valamint hordozhaté eszkOzokhen a scahadesést és ikozést is méri(!). Ennek kiolvasisdval tchat pl. kideril, hogy egy laptop leesett-... Ha valamelyik érték eltér a normélistol, akkor az alaplap BIOSin keresztal a merevlemez. ezt # tényt kozli, ezzel koran felismethetdk az.esetleges hibik, és még idejében elvégerhet6 az adatmentés. OPTIKAI TAROLAS (CD, DVD, Blu-Ray) Az elmiilt években lie reneszénszt az optikai tér, amely miikodésében hasonlit a CD le- merjatszokhoz, de a lemez.speciilis anyaganak koszonhetéen akir médosithato is a tartal- ma. Az egyscer ithaté CD-R, DVD-R dra alacsony. Ut6bbi tipus gyenge Iézerrel olvas, ae ‘ers Iézernyaliibbal viszont képes kb. | mikron tmér6j vagatokat (piteket) égetni a lemez fEnyvisszaverd rétepét takard festékrétegbe. igy felszabaditva azt. A Jemez polikarbonat granulétumbél készil, amely egy frdcesinté-gépbe kerilve a mester- lemeznek nevezett nyomélemezrét megkapja informéciétartalmat. Ezutin vékony alumini umréieg keri, majd a mechanikai bebatdsokt6l megovand6 lelakkozzik. A lézeres ellendr- 26s bizlositja, hogy esak garantaltan hibitlan femez kerahet ki ‘A hizi CD, DVD irésndil nines nyomélemez és a lakkréteg is hiényzik természetesen, emiatt a kils6 fiziksi behatisokkal seemben a lemez.séralékenyebb. Az audio CD-Ktl eltérden ¢ lemezeken az adatlirolis biztonsiga az egyik 1 eél lett. A CD 650 MiB-nyi adatot képes tigy Lirolni, hogy a kiolvasis minimalis sebessége kb. 150 KiBis (egyszeres sebesség). A CD-ROM olvaso technikai jellemzdit elsésorban a kiolvasisi alapsebesség tUbbszbrosében adjik meg, példéul 24-szeres sebesséail a sztikséges leglassabbhoz Képest. Persze ennek a fordulatszémnak az. elérése is iddigényes ~ sok terméknél 2-4 see kozbtli =, mert a CD-ROM nem forog dllandoan, és ez a szorzé minél nagyobb, anndl tovabb tart a felporgés. Emellett finom bedllitast igényel a szikséges forgdsi sebesség elérése, ami a bels6 sugdron, alapsebesséa esetén kb. 530, a KUls6 sugdron kb. 200 percenként, mivel egyenletes kerilleti sebesseget Kovetel meg a pontos leolvasis. A fejnek a megfelelé sugdrra is rf kell Allnia, ami a spiril alakit pilya miatt nagy preeizitist igényel, ez 1 s kézeli iddt is eléshet. A CD/DVD forgdsi sebessége tehat nem dllandé. A video CD-k adaitirolisi képessége mozgoképek esetén igencsak kevésnek bizonyull. A 384x288 képpontos felbontis és ‘tmorités mellett sem képes 74 perenél hosszabb filmet térolni, ami mindséaileg igen gyenge. A megoldas egy jij letapogato Ikzer kidolgozasival kezdSdott, ami nagyobb frekvencidjé, igy finomabb felbontast kisebb pit szélesség és hossziisig mel- lett is alkalmazhat6, ami a jelsiriséget a tobbsz6qsére emeli. Emellett a rOgzités ket réteghen is Tehetdvé vat, de az als6 rétegen egy kiesivel kevesebb adat tarolhat6, mint a fels6n, Ket fej alkalmazasaval két oldalas lemez is hasznélhat6, A felso- rolt technikai médositisoknak koszonhetGen a DVD (Digital Versatile Disc) 4.1 (egyrétegd lemez) illetve 8,5 GB (kétrétegi Jemez) adatot képes tirolni, illetve ketszer ennyit, ha a lemez.kétoldalas, Eltérden a jelenegi DVD-Ktdl, amelyek vords Iézert hasznalnak az adatok irisihoz é olvasésshoz, a BD kek Iézert hasenal (amirdl egyébként a nevét is kapta: A Blu-ray névben a blue” (kék) a lézer szinére utal, amit ezen technoligia hasznal, a ray” pedig az optikai sugérra, Az .e” betil a blue” sz6bol azért hagytak ki, mert egy mindennapi sz6 nem Iehet védjegy). A kék lkézer rovidebb hullamhosszon miikédik (405 nanometer), mint a vords lézer (650 nanometer), A Blu-ray lemezeken 1-rétegen 25 GB, kett6n 50 GB, de tobb réteggel akéir 200 GB adat is tarolha 2. eldalKaposvari Csokonai Vités Mihaly Altalanos Iskola és Gimdzium itette: Szijarté Csaba 9. évfolyam - informatika segédanyag Adattarolas vi.1 naria egy nem felejtd, megmaradé tipusit szamitégépes adattérolé technoligia mely elektronikusan tordthet6 és ijraprogramozhato. A tarolé esckéznek nines sziksége tip- | FRB |S fesziltségre ahhoz, hogy a benne tarolt informaciét megorizze. Els6dlegesen memériakar- “ tvakban, USB flashdrive-okban (pl. pendrive) és SSD-kben (Solid State Drive: ajfajta, mozg6 it alkatrészt nem tartalmaz merevlemez) hasznaljak Oket, oo A felhasznilis példdi a digitdlis audio-lejétsz6k (mp3-lejats2dk), digitilis kamerak, mobiltele~ fonok, kilénfle memériakértyék (Id. a képen: SD, MMC, xD, microSD kirtysk), A szimitégépek alaplapjén talélhaté BIOS/UEFI+ is legtobbszir flashmeméria térolja, Ez lehetivé teszi a gyirtdknak, hogy valtoztassanak az. alaplap képességein: ehhez esak egy szoftvert kell elérhetivé tenni a felhaszndlok széméra, amellyel dtirhatjak a BIOS-ban térolt programot. (Fz az gynevezett flash-elés.) Pl. jgy az alaplap kezelni tud egy késdbb megjelent processzort, vagy stabilabban kezeli a mem@riamodulokat, mint korabban A flashmemariat hasznaljak az, USB-esatokist: pendrive-okban is, melyek az. adatok dltakénos tiroloi és szAllitéi a szdmito- gépek kizott. A pendrive tartalmazza a flashmemdria modul mellett az irdst és olvasést is vezérl6 dramkori elemeket. vala- mint egy USB esatlakoz6t, amivel a szamitégéphez esatlakoztatjuk. Jellemz6i a vezérlé dramkér tipusa (ez, gyartonként és tipusonként més-més), és a felhasznélét nem nagyon izgatja. Mivel az adat- tertlet a memériamodulban véges sokszor ishatd, ezért a vezérld elektronika gondosodik arrél_ hogy minden terdletet cayformin tetheljdink adatirissal (mindig ,s2étdobiilja” az adatokat), olvasiskor meg a. kalénbdz6 tertletekrdl Osz- szelegézza. Erre sem a felhaszndlonak. sem pedig a7 opericiés rendszernek semmilyen hatasa nines. Emiatt az SSD me- revlemezeken nines értelme a toredezettség-mentesitésnek sem © @ modul adattérolési kapacitasa: jellemz5en 4 GB-t61 64 GB-ig (nem GiB, hanem 10-3 szémrendszeres!), de persze van nagyobb is. az adatétviteli sebesség: az olvasisi rendszerint nagyobb, mint az irési. A modulokat ez szerint osztilyokba soroljak, mert némelyik felhasznalasi teriletre a lassabb modul nem alkalmas, esak @ gyorsabb (kameriknal lényeges ez). PC- haszndlva azt tapasztalhatjuk, hogy sok kisméretd fajl irisandl olvasdsénal az dtviteli sebesség észrevehetOen lelassul, PI. egy USB 3.0 szabvanyti eszkiz egy nagyméreti (tdbb GiB3-os) alloményt kb, 68 MB/mp-cel olvas és 46 MB/mp-cel i de kismérettfajloknal ez esak kb. 14 MBimp és 0.3 MBimp, az ut6bbi fijdalmasan lasst. 3. oldal