Záróvizsga tételsor - Mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő

szakirányú továbbképzési szak

1. A köznevelési rendszer, az iskolarendszer és az ezeket meghatározó tényezők. A

tanügyigazgatás fogalma és rendszere.

Kulcsszavak: rendszer felépítése (pedagógiai munka szakaszai, a rendszer intézményei), jellemzői.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.383741)

229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154051.388617)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.372062)

2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=216792.375467)

2. Ismertesse köznevelésünk-közoktatásunk tartalmi szabályozásának szintjeit, funkcióját,

tartalmát!

Kulcsszavak: külső és belső szabályozó dokumentumok, NAT, kerettantervek, Pedagógiai Program a

helyi tantervvel, tanmenet, tematikus terv, óratervezet, egyéni fejlesztési terv

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor

A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm
3. Ismertesse a pedagógiai szakmai szolgáltatás helyét, célját, szerepét a köznevelés-
közoktatás rendszerében. Ismertesse a pedagógiai szakmai ellenőrzés-értékelés célját,
eszközeit, módszereit, s ebben az igazgató és a szakértők feladatait! Hasonlítsa össze a
szakértő és a szaktanácsadó tevékenységi és hatáskörét!

Kulcsszavak: rendszer felépítése (pedagógiai munka szakaszai, a rendszer intézményei), azon belül a
pedagógiai szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakmai ellenőrzés-értékelés jellemzői; szakértő és
szaktanácsadó

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.383741)

4. A pedagógiai munka hatékonyságát segítő módszerek, eszközök, technikák bemutatása,

alkalmazásának lehetőségei és korlátai.

Kulcsszavak: reflektív gondolkodás feltárása és fejlesztése: reflektív napló, támogatott felidézés,

kognitív térkép, hálózatkártya

Szivák Judit (2014): Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Sántha Kálmán (2007): A hatékonyság kulcsa: reflektivitás. In: Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.):
Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Kiadó, Budapest. 293–315.
Sántha Kálmán (2007): Kvalitatív módszerek alkalmazása a reflektív gondolkodás feltárásában. In:
Falus Iván (szerk.): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest. 177–243.
Sántha Kálmán (2016): Metaforaháló és kognitív térkép a tanári nézetek vizsgálatában. Magiszter, 14.
évf. 2. sz. 4-11.
Sántha Kálmán (2008): Reflektív iskolai munkakultúra a hatékonyság szolgálatában. Eruditio –
Educatio, 3. sz. 27–40.
Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat, Budapest.

5. Sorolja fel a pedagógus portfólió legfontosabb dokumentumait, indokolja az önreflexió

szerepét a pedagógus önfejlesztésének folyamatában!

Kulcsszavak: portfólió fogalma, szerepe-jelentősége a pedagógus előmeneteli rendszerben, kötelező

és szabadon választott dokumentumok, a reflexió feladata

https://www.oktatas.hu/kiadvanyok Útmutatók, kézikönyvek a minősítéshez

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/Felhasznaloi_dokumentacio_2017.pdf
https://neteducatio.hu/pedagogus-portfolio-2020/
6. A pedagógiai értékelés gyakorlata (az értékelés vertikális és horizontális rendszere, szintjei;
a pedagógiai értékelés célja és funkciói; a pedagógiai mérés-értékelés típusai).

Kulcsszavak: diagnosztikus, formatív, szummatív, kritériumorientált, normaorientált,

individuumorientált értékelés

Golnhofer Erzsébet (2004): A pedagógiai értékelés. In: Falus I. (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a
tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 385-414.

Hercz Mária (2007): A pedagógiai értékelés gyakorlata. In: Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.):
Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös Kiadó, Budapest. 191-214.

Rapos Nóra – Lénárd Sándor (2009): Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

7. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelési - oktatási intézményekben. A tanulói/ óvódai

jogviszony. A diákönkormányzatok.

Kulcsszavak: gyermeki jogok, tanulói jogviszony, diákönkormányzatok.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.383741)

8. A motivációs elméletek közül ismertessen egy tartalomelméletet és egy folyamatelméletet!

Mutassa be ezek alkalmazási lehetőségeit a közoktatási intézmény vezetésében!

Kulcsszavak: motiváció, motiváció folyamata, motivációs elméletek, tartalomelmélet,

folyamatelmélet, Maslow szükséglethierarchiája és annak kritikája, Herzberg kéttényezős modellje,
intrinzik vs. extrinzik motivációs tényezők, Skinner megerősítéselmélete
Bakacsi Gyula (2000): A szervezeti magatartás alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest. Online:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_543_07_A_szervezeti_magatartas
_alapjai/ch06.html
N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. 10. fejezet. Osiris Kiadó,
Budapest. Online:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusokna
k/ch10.html
9. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése. Az integráció formái, feltételei,
a megvalósításban közreműködő szakmai szervezetek (szakértői bizottság, EGYMI, utazó
gyógypedagógusi hálózat).

Kulcsszavak: sajátos nevelési igény, szegregáció, integráció, inklúzió, diagnosztika, együttnevelést

segítő gyógypedagógiai tevékenység

Mile Anikó (2015): Az együttnevelés gyógypedagógiai támogatórendszere. In: Torgyik Judit (szerk):
Százarcú pedagógia. International Research Institut, Komarno. 227-332.

Mile Anikó (2019): Tanulásdiagnosztika és tanulássegítés - támogató rendszerek. In: Mesterházi

Zsuzsa és Szekeres, Ágota (szerk.): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 194-203.

Papp Gabriella és Mile Anikó (2019): Jogi szabályozás. In: Mesterházi Zsuzsa és Szekeres Ágota
(szerk.): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,
Budapest. 469-471.

Az SNI itthon és Európában, valamint az Iskolaigazgatás, szegregáció, integráció kurzusok vonatkozó

Moodle tananyagai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.383741
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM&celpara=#xcelparam

10. Hogyan értelmezhető az alábbi két kompetenciaterület és miképpen támogathatja a

mentortanár a mentorált szakmai fejlődését ezen kompetenciák területén:
• a tanuló személyiségfejlesztése,
• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése?
Mi okoz ezen kompetenciaterületeken nehézségeket a mentoráltaknak?

11. Hogyan értelmezhető az alábbi két kompetenciaterület és miképpen támogathatja a

mentortanár a mentorált szakmai fejlődését ezen kompetenciák területén:
• szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása,
• a pedagógiai folyamat tervezése?
Mi okoz ezen kompetenciaterületeken nehézségeket a mentoráltaknak?

12. Hogyan értelmezhető az alábbi két kompetenciaterület és miképpen támogathatja a

mentortanár a mentorált szakmai fejlődését ezen kompetenciák területén:
• a tanulási folyamat szervezése és irányítása,
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos
értékelése?
Mi okoz ezen kompetenciaterületeken nehézségeket a mentoráltaknak?
13. Hogyan értelmezhető az alábbi két kompetenciaterület és miképpen támogathatja a
mentortanár a mentorált szakmai fejlődését ezen kompetenciák területén:
• szakmai együttműködés és kommunikáció,
• elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődés területén?
Mi okoz ezen kompetenciaterületeken nehézségeket a mentoráltaknak?

14. Mutassa be - mint mentortanár - a gyakornokok különféle közösségekbe (tanulói,

tantestületi, szülői stb.) való aktív beilleszkedésének kommunikációs és pszichológiai
lehetőségeit!
Milyen pedagógiai, szakmai, módszertani és beilleszkedési nehézségekkel kell a
gyakornokoknak megküzdeniük?

15. Milyen szempontok alapján tervezi és szervezi a mentortanár az iskolai gyakorlatot és kik a
partnerei?
Melyek azok a kompetencia- elvárások, amelyek fejlesztésében a partneriskoláknak és a
mentornak is szerepet kell vállalnia?

16. Hogyan valósul meg a mentortanár és a tanárjelölt/gyakornok

munkamegosztása/együttműködése a tanórákra történő felkészülésben és a tanórák
megtartásában, értékelésében?

17. Mely iskolai dokumentumokkal kell megismerkednie a tanárjelöltnek/gyakornoknak, mi

ezek szerepe a pedagógiai munkában, és ezek milyen jogszabályokon alapulnak?

18. Milyen funkciói vannak az óralátogatásnak, órai megfigyelésnek a mentor, a mentorált és az

iskolavezetés szempontjából?

19. Melyek a kezdő pedagógusok, hallgatók, gyakornokok legnagyobb nehézségei a pedagógus

munkában?

20. Milyen elméleti és módszertani kompetenciák szükségesek a mentori tevékenység hatékony

gyakorlásához?
Milyen szerepeket kell betöltenie a mentorálás során a pedagógusnak?
21. Mi a mentor szerepe és feladata a gyakornokok Pedagógus I. kategóriába történő
minősítésekor?
Milyen elemekből áll a kétéves mentorálási terv?

22. Melyek a mentorálás folyamatának és a mentor és mentorált kapcsolatának jellemző

szakaszai?

23. Milyen konfliktusok alakulhatnak ki a mentor és a mentorált között a mentorálás

folyamatában?
Milyen konfliktuskezelési stratégiákat, technikákat talál hasznosnak?

24. Hogyan, milyen módszerekkel, technikákkal lehet hatékonyan fejleszteni a mentoráltak

önértékelését?

25. Mi a mentori, mentorálti, tanulói, kollegiális visszajelzések szerepe a mentoráltak és a

mentorok kompetenciáinak fejlesztésében?
Milyen lehetőségei vannak a visszajelzéseknek a mentorálási folyamatban?

26. Nevezze meg a jó mentor legfontosabb hét tulajdonságát!

Választását indokolja és példákkal világítsa meg!

27. Hol hibázhatnak a mentorok a mentorálási folyamatban?

Nevezzen meg öt gyakori hibát, ezek okait és elkerülésének lehetőségeit!

28. A fegyelmezés, az értékelés és a differenciálás általában komoly nehézséget okoz a pályájuk

kezdetén álló kollégáknak, hallgatóknak.
Miképpen tudja a pályakezdő kollégát, hallgatót a mentor abban segíteni, hogy
ezen a három területen a mentoráltak elkezdjék saját módszereik megtalálását?