Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Javasolt és tiltott gyakorlatok

a szervezett óvodai
mozgásfoglalkozásokon
Mindennapos mozgások, prevenciós lábtorna

Összeállította:
Kirkovitsné Molnár Anita
szaktanácsadó

Oktatási Hivatal
Kaposvári Pedagógiai Központ
2021
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Tartalomjegyzék
Bevezető................................................................................................................................3

Elméleti áttekintés..................................................................................................................4

Az óvodás korú gyerekek anatómiai jellemzői..................................................................4

A testi nevelés céljai 3-6 éves korban...............................................................................5

Az általános mozgások tiltott gyakorlatai...............................................................................7

A lúdtalp (pes planovalgus) jellemzői gyermekkorban...........................................................8

Tiltott gyakorlatok...............................................................................................................8

Javasolt mozgások, gyakorlatok és helyes kivitelezésük......................................................9

A légzőgyakorlatok szerepe.................................................................................................12

Relaxációs gyakorlatok........................................................................................................12

A szervezett mozgásfoglalkozás, játékos átmozgatás felépítése........................................14

Bemelegítés.....................................................................................................................14

Fő rész.............................................................................................................................15

Befejező rész...................................................................................................................15

Felhasznált irodalom............................................................................................................16

Illusztrációk forrása..............................................................................................................17

2
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Bevezető

Ismert tény, hogy napjainkban a fiatalokra egyre inkább jellemző a gyors akceleráció, a
gyorsabb ütemű növekedés és serdülés. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy
gyermekeink egy része gyengébb testalkatú, nehezebben viseli a mindennapos
megterhelést. Ebben a negatív irányú változásban a mai digitális világ térhódítása is
nagymértékben szerepet játszik. A ma óvodásai már szinte „felhasználói” szinten kezelik a
digitális eszközöket, mely nagymértékben lecsökkenti az aktív mozgással töltött idejüket. A
rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy
gyermekeink körében egyre gyakoribb a mozgásszervi elváltozás, a hanyag tartás, illetve
a lapos talp vagy lúdtalp. Míg ezelőtt tíz évvel döntő többségében az óvodás korosztályra
az ortopédiai deformitásokat tekintve a lúdtalp volt a jellemző, manapság már a fentebb
említett mozgásszegény életmód miatt a tartó apparátusban bekövetkező negatív
elváltozások, elsősorban a hanyagtartás figyelhető meg. Ez a probléma messze túlnő az
egészségügy keretein, hiszen szembe találja vele magát a szülő, az óvónő, tanítónő
éppúgy, mint az orvos. A megoldást itt is, mint sok egyéb területen a prevenció, a
megelőzés jelenti. Ezen ismeretekből és tapasztalatokból kiindulva, valamint kamatoztatva
gyógytestnevelőként megszerzett tudásomat alakítottam ki intézményi „jó” gyakorlatunkat,
a tartási és lábstatikai rendellenességek kialakulásának ellensúlyozása céljából.

3
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Elméleti áttekintés

Az óvodás korú gyerekek anatómiai jellemzői

Óvodás korban a fej mérete még mindig aránytalanul nagy a testhez viszonyítva. A
gyermek fejének súlya születéskor körülbelül 1,5-2 kg, melynek tömege a növekedés
során alig változik. Az arckoponya jelentős fejlődésen megy keresztül az agykoponyához
képest a növekedés folyamán, ezért a gyermek óvodás korban egyenes háttal, széles
terpeszben ül a fej egyensúlyban tartása céljából. Az ilyen életkorú gyermekek hosszú
ideig képesek guggoló, talajközeli helyzetben tartózkodni. Ilyenkor hajlított térdek mellett a
gyermek háta egyenes. Ha valamit a talajról fel kell vennie, egyenes háttal letérdel vagy
leguggol e művelet elvégzéséhez. Vagyis a végtagok a törzshöz viszonyítva rövidebbek
ebben az életkorban, a fejlődés folyamán változnak, majd alakulnak ki a felnőttre jellemző
testarányok. Ezzel szemben 6-7 éves korban már gyakran megfigyelhető, hogy lehajlásnál
nem guggolnak, hanem gerincüket hajlítva hajolnak előre, mint a felnőttek többségére
jellemző mozgáskivitelezés. Ez azt jelenti, hogy a test súlypontja lefele tevődik az életkor
növekedésével együtt, ami megváltoztatja az egyensúlyi viszonyokat. Minél mélyebben
van a súlypont, annál kevesebb izommunka szükséges az egyensúly megtartásához.

A kisgyermek mozgásszerveire, vagyis a csontozatra, ízületi tokra és szalagokra,

izomzatára is egyaránt jellemző a viszonylagos gyengeség, a fokozatos érés. Elsősorban
a kicsiny, rövid csontokban, mint például a kéz- és lábtő csontok és a csigolyák, valamint a
hosszú csöves csontok végrészein a még nagyobb arányban meglévő puha, porcos
szövet meszesedik el folyamatosan. Ez a folyamat az egész gyermekkoron át tart és a
növekedés befejezésével (20-22 év) zárul. Ebből következik, hogy kisgyermekkorban a
csontok viszonylag puhák, és a terhelhetőségük kisebb mértékű. A fejlődés és érés során
a csontváz megszilárdul, a porcszövet csontszövetté alakul át. Jellemző a csontok
méreteinek változása is, mely nem egyenletes, hanem felgyorsuló és lelassuló periódusok
figyelhetőek meg. Ugyanakkor a csontok kémiai összetétele is megváltozik. Nő a kalcium-,
foszfor- és magnéziumtartalom, így fokozódik a csontok szilárdsága a már említett
növekedés befejeztéig. Ezért, ha hosszú időn keresztül, esetleg éveken át tartó rossz
helyzetben történik az ülés, illetve az állás, tárgyakért történő hajolás, akkor az
hanyagtartáshoz, esetleg a gerincoszlop ferdüléséhez, görbüléséhez vezethet. A

4
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

felnőttek által közvetített mozgásoknak óriási szerepük van a mozgástanulás során, mivel
életkori sajátosságból adódóan a gyermekek mintakövetés, utánzás útján sajátítanak el
mozgásokat a spontán mozgáspróbálkozások mellett. Kisgyermekkorban a támasztó
szövetekhez hasonlóan az izomrostok is kezdetben gyengén funkcionálnak, viszonylag
vékonyabbak. A kis izomcsoportok fejlettsége és tónusa, ereje kisebb, aminek
következtében a testsúlynövekedés és az intenzív növekedési szakaszok váltakozása
miatt a lábboltozat lesüllyedhet, illetve hanyagtartás alakulhat ki. Ha a gyermek
izomzata nem kielégítő, vagy éppen fokozott mozgás hatására nem erősödik meg, a
hanyagtartás, illetve a lúdtalp állandósulhat. Vagyis a fejlődő gyermek elleni vétek, ha
biológiai fejlődésének abban a periódusában, amikor mozgásaktivitása, mozgásvágya a
legerősebb, mozgásos cselekvései pedig optimálisan fejleszthetők lennének, elmaradnak
a mozgásos ingerek vagy azok nem elég motiváló hatásúak 1.

A testi nevelés céljai 3-6 éves korban

 A gyermek egészségének és testi fejlődésének biztosításához szükséges fizikai és

lelki feltételek megteremtése.

 A gyermek helyes egészségügyi szokásainak kialakítása, megerősítése és

továbbfejlesztése.

 A gyermek edzése.

 A szervezett mozgás és a szabadban folyó játékok, mozgások, tevékenységek

segítségével a testi képességek terv szerinti fejlesztése.

 A mozgásbéli jártasságok és készségek célszerű kialakítása.

A gyermek testtartása nem statikus, merev folyamat, hanem bizonyos izomegyensúly

megnyilvánulása, vagyis a tartás és mozgás egymás nélkül nem képzelhetők el. A
gyermek mindig egész személyiségével reagál az őt érő ingerekre, a testén keresztül
fejezi ki magát2. A mozgás kiváltásában azonban az érzelmi tényezők is igen fontos
szerepet játszanak: az érdeklődés, kíváncsiság, vágyódás valaminek az elérésére,
megoldására. Ugyanakkor a mozgások végrehajtását is emocionális tényezők vezérlik.
Ezek a tényezők hatással vannak az egész gyermeki személyiség fejlődésére, mely

1 Ákoshegyiné Hild Gerda – Simonné Christián Anikó: Prevenció. Bp. : Famulus, 1995. p. 4.
2 Tóth János: A mozgásszervek védelme gyermekkorban. Békéscsaba : Békés Megyei Pedagógiai Intézet, 1996. p. 8.

5
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

magában foglalja a kognitív és szociális képesség fejlődését a motoros képességeken

felül. Vagyis akár spontán, akár irányított mozgások végrehajtásáról van szó, a hangsúly a
gyermek mozgásszükségletének kielégítésére kell, hogy fókuszáljon. Ez a szükségletünk
már az anyaméhben kialakul, születésünk után folyamatos fejlődés mutatkozik és
nyolcéves korunk körül állandósodik.

Az egyénre jellemző mozgáskép összetevői:

 különböző mozgásformák kivitelezésére vonatkozó sebesség

 dinamika

 ritmus

A mozgáskészség minősége és a testtartás is bizonyos mértékig determinált. A mozgások

elsajátításában fontos szerepet játszanak egyrészt:

 az örökletes tényezők, melyek genetikailag kódolt tartások, így hatással lehetnek

a tartási rendellenességek kialakulására.

 Másrészt a modelltanulás, mely a kognitív képességek fejlődésével, a

mozgásutánzás hatására felerősödhetnek. A felnőtt példamutató szerepe kiemelt
fontossággal bír a helyes testtartás és mozgásszerveket kímélő életmód
elsajátítására. Fontos a helyes izomműködés és helyes testtartás beidegzése.

A fentiek tükrében a javasolt és tiltott gyakorlatokról szervezett mozgásos

tevékenységek végzéséhez:

1. kép: Gerincmobilizáló mászás,

mászógyakorlat

6
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Az általános mozgások tiltott gyakorlatai

 Fokozott mértékű, hosszú ideig tartó hátra hajlás (pl. „híd”, „fészek”).

 Fejkörzés.

 A hasizmot, illetve a lágyékot fokozottan igénybe vevő hasizom gyakorlatok (páros

lábemelés nyújtott ülésben, illetve hanyatt fekvésben páros lábemelés).

 A gerincoszlop fokozott mértékű igénybevételét, terhelését célzó gyakorlatok

(fokozott, tartós törzshajlítások előre, mert tovább nyújtják a hátizmokat a hát
domborúságát, kifózisát fokozva, valamint előre törzsdöntések végeztetése, mert a
fej a többi testrészhez viszonyított nagyobb tömege fokozott terhelésnek veti alá a
gerincoszlop háti-ágyéki részét).

 Támasz nélküli törzsdöntésben végzett járások.

 A háti gerincszakaszt fokozott mértékben terhelő mozgások. (pl. fej- és kézállás).

 Rázkódásokkal járó dinamikus helyzet- vagy helyváltoztatások. (pl. teli talpon

történő futások vagy szökdelések).

 Hosszú ideig tartó futások.

 Nehéz terhek hordása, társhordás.

 A hát domborítását és a nyak erőteljes előrehajlását igénylő mozgások, mint pl. a

„tarkóállás”.

 Tartós függések, melyek a vállízület, vállöv túlnyújtását, túl nyújthatóságát idézik

elő.

2. kép: A helyes testtartás megéreztetése, álló helyzetben

7
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

A lúdtalp (pes planovalgus) jellemzői gyermekkorban

3. kép: „Karmolva” járás, talpizomzatot

erősítő járásgyakorlat

 A hosszanti lábboltozat íve ellapul.

 Hátulnézetben a lábszár és a sarok hosszanti tengelye nem esik egy vonalba,

hanem jól érzékelhető, kifelé nyitott szögű tengelymegtörés alakul ki.

 Kiszélesedett talpnyomat.

 Lábujjra állásnál a hosszanti lábboltozat íve nem áll vissza teljesen.

 A tartósan viselt lábbeli sarka és kérge deformálódik, egyenetlenül kopik.

Tiltott gyakorlatok

 Hosszantartó, megerőltető járások, futások, állások.

 Járás a talp belső élén (a viszonylagosan gyenge bokaszalagok túlzott nyújtását

idézheti elő, a lábak valgusban állnak, mely kóros lábállás).

 Járás a talp külső élén (a viszonylagosan gyenge bokaszalagok túlzott nyújtását

idézheti elő).

8
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Javasolt mozgások, gyakorlatok és helyes kivitelezésük

 Lúdtalp esetén: a lábboltozat és a talpizmok megerősítését, a lábboltozat

lesüllyedésének megelőzését, vagy korrigálását szolgáló gyakorlatok (karmolás,
ujjterpesztés, játékos lábtorna).

 Gerincmobilizáció elősegítésére: a gerincet kimozgató, kúszó gyakorlatok (pl.

magas kúszások, átkúszás különböző akadályok felett, az ágyéki, míg a mély
kúszások közvetlenül a talajon végzett kúszó mozgások a háti gerincszakasz
mobilizálásához, erősítéséhez).

1. ábra

 A mély és felületes hátizom rétegek erősítése: pl. hason fekvésből indított

törzsgyakorlatok, négykézláb végzett karkörzések.

2. ábra

 Hasizom erősítésére hason fekvésben és négykézláb helyzetben végzett

mozgások, pl. kutyafogó, sánta róka fogó.

3. ábra

9
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

 Hátizom erősítésre: természetes mozgásformák alkalmazása, pl.: kúszás, csúszás,

mászás, tolás, valamint pók-és rákjárások. Testnevelési játékok pl.: tűz-víz-repülő,
(repülőnél: oldalsó középtartás, fej emelt helyzetű).

4. ábra

 Karizom erősítés: támaszhelyzetek, azokban való csúszások, kúszások, mászások.

5. ábra

 Lábizom erősítés: futójátékok, szökdelések, illetve guggolásban végzett

gyakorlatok.

6. ábra

 A mellizmok erősítése: mellkas tágító gyakorlatokkal; pl.: térdelő támaszban végzett

törzsfordítások, erőteljes légző gyakorlatok minden testhelyzetben.

7. ábra

10
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

 Állásban (Emeld fel az álladat, fejeddel nőjél a mennyezet felé, közben húzd be a
hasadat!)

 Járásban (Járás közben ugyanez az utasítás kiegészítve azzal, hogy öregujjadat

nyomd a parkettához.)

8. ábra

 Futás közben a helyes testtartás megéreztetése: (Halkan fuss, úgy ahogy az autó
kereke gurul.)

9. ábra

11
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

A légzőgyakorlatok szerepe

A légzőgyakorlatokat minden esetben kilégzéssel kezdjük, és szájon át végezzük.

1. Kilégzéskor a lehető legjobban húzzuk be hasunkat, hogy az elhasznált levegő a

lehető legjobban eltávozhasson a szervezetünkből.

2. Belégzéskor mindig orron keresztül lélegezzünk, mivel orrunk szűrő funkciót lát el.

3. Belégzéskor összpontosítsunk a mellkas és a has tágítására.

4. Mindig egyenes tartással végezzük, hogy mellkasunk ne nyomódjon össze.

5. Légzőgyakorlatokat minden esetben nyitott ablaknál végezzük.

Óvodás korban legegyszerűbben hanyatt fekvésben, kezek a hason testhelyzetben lehet

megéreztetni, illetve elsajátíttatni a helyes vegyes mély légzés technikáját. Célja a bordák
rugalmasságának fokozása. Belégzésnél a has könnyedén kidomborodik, míg kilégzésnél
visszahúzódik. Kilégzésnél a teljes elhasznált levegő kipréselését segítheti, ha a kilégzést
hallható „sz” vagy „h” hanggal kapcsoljuk össze.

Jótékony hatásai:

• Eltölt energiával, nyugtatja az idegrendszert.

• Edzi a szervezetet, tüdőt, keringést.

• Erősíti a mellkast és a rekeszizmot.

Relaxációs gyakorlatok

A légzőgyakorlatokat összekapcsolhatjuk relaxációs gyakorlatokkal.

A relaxációs gyakorlatok célja:

 Pszichés tónus csökkentése

 Érzelmi feszültség oldása

 Külvilág zavaró ingereinek kizárása

Alapja a lazítás, mely végbe mehet:

12
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

 Mozgással (pl. végtagok rázása)

 Légzéssel

 Nyugalmi helyzetben

Időtartama általában két perc. Bensőnkre, önmagunkra figyelünk, nyugodt hangnemben,

egyszerű utasításokat adunk a gyermekeknek. Pl.:

 Helyezkedj el kényelmesen!

 Csukd be a szemed!

 Maradj mozdulatlan!

 Lélegezz egyenletesen!

 Érezd, hogy elnehezülnek a lábaid, majd a karjaid, …!

Rövid idő eltelte után:

 Óvatosan feszítsed meg lábaidat, karjaidat!

 Nyisd ki a szemed!

 Nyújtózkodj!

 Lassan ülj fel!

Lehet zenével is összekapcsolni a relaxációs gyakorlatokat, de csak akkor, ha a lazítás

már begyakorlottá vált.

13
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

A szervezett mozgásfoglalkozás, játékos átmozgatás felépítése

Célja: a szervezet sokoldalú bemelegítése, fejlesztése. A foglalkozás felépítése:

Bemelegítés

A szervezet bemelegítése játékos módon, játékokkal.

• Tartalma: járások, futások, sokmozgásos játékokkal.

• Rendgyakorlatokat nem használunk az óvodai mozgásos tevékenységek

szervezésénél. Azokat különböző járások, mozgásos játékok helyettesítsék (pl.
nap-felhő, kutya-kutyaház, kifli-gombóc-palacsinta).

• Gimnasztika: más a szerepe, mint eddig volt. A hagyományos gimnasztikai

elemeket önálló sportmozgásként kezeljük, de csak akkor, ha szükségesnek ítéljük.
Alapmozgásokat tanítsunk és ügyeljünk a minél pontosabb mozgáskivitelezésre. A
gimnasztika fejleszti

▪ a ritmusérzéket,

▪ a testsémát,

▪ az izomérzékelést,

▪ a téri tájékozódást,

▪ az izomegyensúlyt.

A helyes testtartás kialakítása érdekében eszközökkel, zenével a kívánt hatás fokozhatóvá

válik. Oktatása:

• Kezdő fejlettségi fokon lévő gyerekek esetében alapmozgásokat tanítsunk, ne

ütemezzünk, hogy magát a mozdulatot, annak irányát, dinamikáját, pontos
végrehajtását kelljen csak figyelniük.

• Haladó és befejezett fejlettségi szinten lévő gyerekek esetében, ha már jól megy az
alap mozgás kivitelezése, időnként ütemezhetünk is, ezáltal fejleszthető a gyermek
ritmusérzéke. A legjobb oktatási módszer az utánzás. A gimnasztika helye
rugalmas, akár a befejező részben is helyet kaphat.

14
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Fő rész

Itt kell a legnagyobb mértékű terhelésnek bekövetkeznie. Csányi Tamás szerint erre jó az
együttes, illetve csoportos foglalkoztatási forma, ahol is nagy ismétlési számmal végezzük
a gyakorlatokat. Legalkalmasabb rá a játék, csak végig kell gondolnunk, hogy mit, milyen
játékkal szeretnénk fejleszteni. Mozgásos játékok végzése során a gyermek sokkal
később észleli a fáradtságot. Változatos tornaszerek, eszközök használatával a kívánt
hatás tovább fokozható, biztosítva a megfelelő motivációs állapotot 3. Kiválóan fejleszti

• az állóképességet,

• a mozgásügyességet,

• a gyorsaságot,

• a koordinációs képességet,

• a keringési rendszert,

• a légzőszervek működését,

• a kognitív képességeket,

• az emocionális képességet.

Fontos odafigyelni a terhelés és pihenő szakaszok arányaira az életkori sajátosságok és

egyéni képességek figyelembevételével.

Befejező rész

Ebben a szakaszban történik a terhelés korrigálása, fokozással vagy csillapítással, illetve

relaxálással, csendesítő játékok végeztetésével.

3 Csányi Tamás – Gergely Ildikó: Mozgás, avagy tennivalók az óvodai testnevelés témakörében. Változások az
óvodai nevelés országos alapprogramjában : Kihívások, feladatok c. konferencia. Kecskemét, 2010. 02. 12. Bp. :
ELTE Tanító- és Óvóképző kar, 2010. [ppt].

15
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Felhasznált irodalom

Ákoshegyiné Hild Gerda – Simonné Christián Anikó: Prevenció. Szekszárd : Famulus,

1995.

Csányi Tamás – Gergely Ildikó: Mozgás, avagy tennivalók az óvodai testnevelés

témakörében. Változások az óvodai nevelés országos alapprogramjában : Kihívások,
feladatok c. konferencia. Kecskemét, 2010. 02. 12. Bp. : ELTE Tanító- és Óvóképző kar,
2010. [ppt].

Farmosi István: Mozgásfejlődés. Bp., Pécs : Dialog Campus, 2005.

Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése

gyermekkorban. Győr : Szerzői kiadás, 2011.

Tóth János: A mozgásszervek védelme gyermekkorban. Békéscsaba : Békés Megyei

Pedagógiai Intézet, 1996.

16
OKTATÁSI HIVATAL Kaposvári Pedagógiai Központ Szakmódszertani tájékoztatók, segédletek

Illusztrációk forrása

Címoldal ábra: http://botev.hu/images/Programok/gygytesi.png

1-3. kép: A szerző fotói.
1-9. ábra: A szerző rajzírása.

Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ

7400 Kaposvár, Szántó utca 19.

+36 1 374 2147

POKkaposvar@oh.gov.hu
Honlap: https://www.oktatas.hu/kozneveles/pok/kaposvar/

Főosztályvezető: Dr. Kis Szilvia Zsuzsanna

17