Add meg az összeadásban szereplő Összeadandók (tagok): amiket összeadunk.
1.
számok elnevezéseit!
Add meg a kivonásban szereplő
2.
számok elnevezéseit!
Add meg a szorzásban szereplő
3.
számok elnevezéseit!
Add meg az osztásban szereplő
4.
számok elnevezéseit!
Hogyan függ két szám előjelétől a két
5.
szám szorzata, hányadosa?
Hogyan adunk össze / vonunk ki két
6.
törtet?
Hogyan szorzunk törtet egész
7.
számmal?
Hogyan osztunk törtet egész
8.
számmal?
9. Hogyan osztunk egész számot törttel?
10. Hogyan szorzunk törtet törttel?
11. Hogyan osztunk törtet törttel?
Hogyan szorzunk tizedestörtet 10-zel,
12.
100-zal, 1000-rel?
Hogyan osztunk tizedestörtet 10-zel,
13.
100-zal, 1000-rel?
Mit jelent az, hogy egy törtet
14.
egyszerűsítünk?
Úgy bővítünk egy törtet, hogy a számlálóját és a
15. Mit jelent az, hogy egy törtet bővítünk? nevezőjét is ugyanazzal az egész számmal
szorozzuk.
Az alap és százalékláb ismeretében
16. hogyan számoljuk ki a
százalékértéket?
A százalékérték és százalékláb
17. ismeretében hogyan számoljuk ki az
alapot?
Az alap és százalékérték ismeretében
18.
hogyan számoljuk ki a százaléklábat?
Összeg: az összeadás eredménye.
Kisebbítendő (tag): amiből kivonunk.
Kivonandó (tag): amit kivonunk.
Különbség: a kivonás eredménye.
Szorzandó (tényező): amit szorzunk.
Szorzó(tényező): amivel szorzunk.
Szorzat: a szorzás eredménye.
Osztandó: amit osztunk.
Osztó: amivel osztunk.
Hányados: az osztás eredménye.
Két azonos előjelű szám szorzata / hányadosa
pozitív.
Két ellentétes előjelű szám szorzata / hányadosa
negatív.
Két törtet úgy adunk össze / vonunk ki, hogy a
törteket közös nevezőre hozzuk, majd a
számlálókat összeadjuk / kivonjuk, a nevezőt
leírjuk változatlanul.
Törtet úgy szorzunk egész számmal, hogy a tört
számlálóját szorozzuk az egész számmal,
nevezőt változatlanul leírjuk.
Törtet úgy osztunk egész számmal, hogy a tört
számlálóját osztjuk az egész számmal, a nevező
változatlan, vagy a nevezőt szorozzuk az egész
számmal, a számláló változatlan.
Egész számot úgy osztunk törttel, hogy az egész
számot a tört reciprokával szorozzuk.
Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálót a
számlálóval, nevezőt a nevezővel szorozzuk.
Törtet törttel úgy osztunk, hogy az osztó
reciprokával szorzunk.
Tizedestörtet úgy szorzunk 10-zel, 100-zal, 1000-
rel, hogy a tizedesvesszőt 1-gyel, 2-vel, 3-mal
jobbra visszük.
Tizedestörtet úgy osztunk 10-zel, 100-zal, 1000-
rel, hogy a tizedesvesszőt 1-gyel, 2-vel, 3-mal
balra visszük.
Úgy egyszerűsítünk egy törtet, hogy a számlálóját
és a nevezőjét is ugyanazzal az egész számmal
osztjuk.
A százalékérték úgy számolható ki, hogy az
alapot szorozzuk a százalékláb századrészével.
Az alap úgy számolható ki, hogy az
százalékértéket osztjuk a százalékláb
századrészével.
A százalékláb úgy számolható ki, hogy a
százalékértéket osztjuk az alappal, majd szorzunk
100-zal.

19. Mit nevezünk egy szám reciprokának?
20. Mit nevezünk egy szám ellentettjének?
Mit nevezünk egy szám
21.
normálalakjának?
Mit jelent az, hogy két mennyiség
22. egyenes arányosságban áll
egymással?
Mit jelent az, hogy két mennyiség
23.
fordított arányosságban áll egymással? valahányszorosára változik, akkor a másik
Mondd el a műveletek sorrendjének
24.
szabályát!
25. Mit nevezünk természetes számnak?
26. Mit nevezünk egész számoknak?
27. Mit nevezünk racionális számoknak?
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
28.
számjegyeiről, hogy osztható-e 2-vel?
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
29.
számjegyeiről, hogy osztható-e 4-gyel? számjegyéből álló kétjegyű szám osztható 4-gyel.
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
30.
számjegyeiről, hogy osztható-e 8-cal?
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
31.
számjegyeiről, hogy osztható-e 5-tel?osztható 5-tel (0 vagy 5).
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
31.
számjegyeiről, hogy osztható-e 25-tel?
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
32. számjegyeiről, hogy osztható-e 10-zel,
100-zal, 1000-rel stb.?
Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
33.
számjegyeiről, hogy osztható-e 3-mal? összege osztható 3-mal.
Egy szám reciprokának nevezzük azt a számot,
amivel megszorozva 1-et kapunk. Egy szám
reciprokát megkapjuk, ha a szám törtalakjában a
számlálót és a nevezőt felcseréljük.
Egy szám ellentettjének a szám (-1)-szeresét
nevezzük.
Egy szám normálalakja olyan szorzat, melynek
egyik tényezője legalább 1, de 10-nél kisebb,
másik tényezője 10-nek egy egész kitevőjű
hatványa.
Két mennyiség egyenes arányosságban áll
egymással, hogyha az egyik mennyiség
valahányszorosára változik, akkor a másik
mennyiség is ugyanannyiszorosára változik.
Két mennyiség fordított arányosságban áll
egymással, hogyha az egyik mennyiség
mennyiség annak reciprokszorosára változik.
1. a zárójelben levő műveletek
2. hatványozás
3. szorzás, osztás
4. összeadás, kivonás
Az egyenrangú műveleteket balról jobbra
végezzük el.
Természetes számok a 0, 1, 2, 3, 4 stb., azaz a 0
és a pozitív egész számok. A természetes
számok a véges halmazok számosságai.
A pozitív, a negatív egész számok és a 0 alkotják
az egész számok halmazát. Az egész számok a
természetes számok és ellentettjeik.
Racionális számnak nevezzük a két egész szám
hányadosaként felírható számokat, ahol az osztó
nem 0. A racionális számok közé az egész
számok és a törtek tartoznak.
Egy szám osztható 2-vel, ha utolsó számjegye
páros.
Egy szám osztható 4-gyel, ha utolsó két
Egy szám osztható 8-cal, ha utolsó három
számjegyéből álló háromjegyű szám osztható 8-
cal.
Egy szám osztható 5-tel, ha utolsó számjegye
Egy szám osztható 25-tel, ha utolsó két
számjegyéből álló szám osztható 25-tel (00, 25,
50, 75).
Egy szám osztható 10-zel, 100-zal, 1000-rel, stb.,
ha utolsó végződése rendre 0, 00, 000 stb.
Egy szám osztható 3-mal, ha számjegyeinek
 Hogyan állapíthatjuk meg egy szám
34.
számjegyeiről, hogy osztható-e 9-cel?
Mit nevezünk prímszámnak
35.
(törzsszámnak)?
36. Mit nevezünk összetett számnak?
37. Mit nevezünk két halmaz uniójának?
Mit nevezünk két halmaz
38.
metszetének?
Mit nevezünk egy A halmaz kiegészítő
39.
halmazának?
Mit nevezünk A és B halmazok
40.
különbségének?
41. Mit nevezünk függvénynek?
42. Mit nevezünk algebrai kifejezésnek?
Mit értünk egynemű algebrai
43.
kifejezések alatt?
Mit jelent az egyenletek megoldása
44.
során a mérlegelv?
45. Mit nevezünk trapéznak?
46. Sorold fel a trapéz tulajdonságait!
47. Hogy számoljuk ki a trapéz területét?
48. Mit nevezünk paralelogrammának?
Sorold fel a paralelogramma
49.
tulajdonságait
Hogy számoljuk ki a paralelogramma
50.
területét?
Egy szám osztható 9-cel, ha számjegyeinek
összege osztható 9-cel.
Prímszámnak nevezzük azt a természetes
számot, melynek pontosan két pozitív osztója
van.
Összetett számnak nevezzük azt a természetes
számot, melynek kettőnél több pozitív osztója
van.
Két halmaz uniójának nevezzük azon elemek
halmazát, melyek legalább az egyik halmazban
benne vannak.
Két halmaz metszetének nevezzük azon elemek
halmazát, melyek mindkét halmazban benne
vannak.
Egy A halmaz kiegészítő halmazának nevezzük
azon elemek halmazát, melyek az alaphalmazban
benne vannak, de A-ban nincsenek.
A és B halmaz különbségének nevezzük azon
elemek halmazát, melyek A-ban benne vannak,
de B-ben nincsenek.
A függvény olyan hozzárendelés, melyben egy A
halmaz minden eleméhez egy B halmaz pontosan
egy-egy elemét rendeljük.
Ha a négy alapműveletet számokra és betűkre
alkalmazzuk, algebrai kifejezést kapunk.
Ha két algebrai kifejezés legfeljebb
együtthatójukban különböznek egymástól, akkor
azokat egyneműeknek nevezzük.
Ha egy egyenlet mindkét oldalával elvégezzük a
következő műveleteket, akkor az egyenlőség
továbbra is igaz marad:
ugyanannak a számnak a hozzáadása;
ugyanannak a számnak a kivonása;
ugyanazzal a számmal való szorzás;
ugyanazzal a számmal való osztás.
A trapéz olyan négyszög, melynek van
párhuzamos oldalpárja. A párhuzamos oldalakat
alapoknak, a másik két oldalt száraknak
nevezzük.
A trapéz ugyanazon szárán levő szögek egymást
180°-ra egészítik ki.
A trapéz területét megkapjuk, ha a két alap
összegének felét szorozzuk a magassággal.
A paralelogramma olyan négyszög, melynek két
párhuzamos oldalpárja van.
A paralelogramma szemközti oldalai egyenlőek
és párhuzamosak.
Átlói felezik egymást.
Egy száron levő szögeik 180°-ra egészítik ki
egymást.
A paralelogramma területét megkapjuk, ha az
oldalát szorozzuk az hozzá tartozó magassággal.
 A deltoid olyan négyszög, melynek két-két
51. Mit nevezünk deltoidnak?
szomszédos oldala egyenlő.
A deltoid egyik átlója a deltoid
szimmetriatengelye.
Átlói merőlegesek. A szimmetriaátló felezi a
52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait!
másik átlót és a deltoid két szögét.
A szimmetria két ellentétes oldalán fekvő szögei
egyenlőek.
A deltoid területét megkapjuk, ha az átlóinak
53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét?
szorzatát elosztjuk 2-vel.
A rombusz olyan négyszög, melynek oldalai
54. Mit nevezünk rombusznak?
egyenlőek.
A rombusz szemközti oldalai párhuzamosak.
Átlói merőlegesen felezik egymást.
55. Sorold fel a rombusz tulajdonságait!
Egy oldalon levő szögeik 180°-ra egészítik ki
egymást. Szemközti szögei egyenlőek.
A rombusz területét megkapjuk, hogy az oldalát
56. Hogy számoljuk ki a rombusz területét? szorozzuk a magasságával, vagy az átlók
szorzatát osztjuk 2-vel.
A téglalap olyan négyszög, melynek szögei
57. Mit nevezünk téglalapnak?
egyenlőek.
A téglalap átlói egyenlőek és felezik egymást.
58. Sorold fel a téglalap tulajdonságait!
Szemközti oldalai egyenlőek és párhuzamosak.
A téglalap területét megkapjuk, ha a két
59. Hogy számoljuk ki a téglalap területét?
szomszédos oldalát összeszorozzuk.
A négyzet olyan négyszög, melynek oldalai és
60. Mit nevezünk négyzetnek?
szögei egyenlőek.
A négyzet átlói egyenlőek és merőlegesen felezik
61. Sorold fel a négyzet tulajdonságait! egymást.
Szemközti oldalai egyenlőek és párhuzamosak.
A négyzet területét megkapjuk, ha az oldalát
62. Hogy számoljuk ki a négyzet területét?
négyzetre emeljük.
A kör egy ponttól egyenlő távolságra levő pontok
63. Mit nevezünk körnek?
halmaza a síkban.
64. Hogy számoljuk ki a kör kerületét? 2 r π, ahol r a kör sugara
65. Hogy számoljuk ki a kör területét? , ahol r a kör sugara

A körvonal egy ponttól egyenlő távolságra levő

Mi a különbség a körvonal és a körlap
66.
között?
67. Mit nevezünk egy kör sugarának?
68. Mit nevezünk egy kör húrjának?
69. Mit nevezünk egy kör átmérőjének?
70. Mit nevezünk egy kör szelőjének?
71. Mit nevezünk körívnek?
72. Mit nevezünk körcikknek?
73. Mit nevezünk körszeletnek?
pontok halmaza a síkban.
A körlap egy ponttól egy adott távolságnál
nemnagyobb távolságra levő pontok halmaza a
síkban.
A kör sugara a kör középpontjának és a körvonal
bármely pontjának távolsága.
A kör húrja a körvonal két pontját összekötő
szakasz.
A kör átmérője a kör középpontján áthaladó húr.
A kör szelője a körvonal két pontján átmenő
egyenes.
A körív a körvonal két pontja közötti része.
A körcikk a körnek az a része, melyet két sugár
és egy körív határol.
A körszelet a körnek az a része, melyet egy szelő
és egy körív határol.

74. Mit nevezünk egy kör érintőjének?
Mit nevezünk szögnek? Mi a szög
75.
csúcsa, mik a szárai?
76. Mit nevezünk egyállású szögeknek?
Mit nevezünk társszögeknek
77. (kiegészítő szögeknek)? Mit nevezünk
mellékszögeknek?
78. Mit nevezünk váltószögeknek?
79. Mit nevezünk csúcsszögeknek?
80. Mit nevezünk pótszögeknek?
Sorold fel szögfajtákat, mondd meg,
81.
melyik mekkora lehet!
Mit értünk háromszög-egyenlőtlenség
82.
alatt?
Sorold fel egy háromszög belső és
83. külső szögeire vonatkozó
tulajdonságokat!
Hogyan csoportosíthatjuk a
84. háromszögeket oldalaik szerint?
Definiáld mindegyiket!
Sorold fel az egyenlő szárú háromszög egyenlőek.
85.
tulajdonságait!
Sorold fel az egyenlő oldalú
86.
(szabályos) háromszög tulajdonságait!
Hogyan csoportosíthatjuk a
87. háromszögeket szögeik szerint?
Definiáld mindegyiket!
Mi a derékszögű háromszög egyes
88.
oldalainak neve?
A kör érintője olyan egyenes, amelynek pontosan
egy közös pontja van a körrel.
Egy közös pontból kiinduló két félegyenes által
határolt síkrészt szögnek nevezünk. A közös pont
a szög csúcsa, a két félegyenes a szög szárai.
Két szöget egyállású szögeknek nevezünk, ha
száraik páronként párhuzamosak és egyirányúak.
Két szöget társszögeknek nevezünk, ha száraik
páronként párhuzamosak, egy-egy száruk
egyirányú, egy-egy száruk ellentétes irányú.
Két szöget váltószögeknek nevezünk, ha száraik
páronként párhuzamosak és ellentétes irányúak.
Két váltószöget csúcsszögnek nevezünk, ha
csúcsuk azonos.
Két szöget pótszögeknek nevezünk, ha összegük
90°.
Nullszög: 0°.
Hegyesszög: 0°<α<90°.
Derékszög: 90°.
Tompaszög: 90°<α<180°.
Egyenesszög: 180°.
Homorúszög: 180°<α<360°.
Teljesszög: 360°.
Minden háromszögben bármely két oldal összege
nagyobb, mint a harmadik oldal.
A háromszög belső szögeinek összege 180°.
A háromszög külső szögeinek összege 360°.
A háromszög egymás mellett levő belső és külső
szögeinek összege 180°.
A háromszög bármely külső szöge egyenlő a két
nem mellette levő belső szög összegével.
Általános háromszög: minden oldala különböző.
Egyenlő szárú háromszög: van két egyenlő
oldala.
Egyenlő oldalú (szabályos) háromszög: minden
oldala egyenlő.
Az egyenlő szárú háromszög alapján levő szögek
Az egyenlő szárú háromszög szimmetrikus az
alap felezőmerőlegesére.
A szabályos háromszög minden szöge egyenlő
(60°).
Magasságai egyenlőek.
Hegyesszögű háromszög: olyan háromszög,
melynek csak hegyesszöge van.
Derékszögű háromszög: olyan háromszög,
melynek van derékszöge.
Tompaszögű háromszög: olyan háromszög,
melynek van tompaszöge.
Befogóknak nevezzük a derékszögű háromszög
derékszögét alkotó két oldalát.
Átfogónak nevezzük a derékszögű háromszög
derékszögével szemközti oldalát.
 Derékszögű háromszögben a befogók
89. Mondd ki a Pitagorasz-tételt! négyzetének összege egyenlő az átfogó
négyzetével.

Ha egy háromszögben a két legrövidebb oldal

90 Mi a Pitagorasz-tétel megfordítása? négyzetének összege egyenlő a harmadik oldal
négyzetéve, a háromszög derékszögű.
Mit nevezünk egy háromszög Egy háromszög magasságvonala egy csúcsából
91.
magasságvonalának? a szemközti oldalra állított merőleges.
Mi jellemző a háromszög Egy háromszög magasságvonalai egy pontban
92. magasságvonalaira? Mit nevezünk egy metszik egymást, ez a háromszög
háromszög magasságpontjának? magasságpontja.
Egy háromszög oldalfelező merőlegese az az
Mit nevezünk egy háromszög
93. egyenes, melynek minden pontja a háromszög
oldalfelező merőlegesének?
két csúcsától egyenlő távolságra van.
Egy háromszög oldalfelező merőlegesei egy
Mi jellemző a háromszög oldalfelező
94. pontban metszik egymást, ez a pont a háromszög
merőlegeseire?
köré írható kör középpontja.
Egy háromszög szögfelezője az az egyenes,
Mit nevezünk egy háromszög
95. melynek minden pontja a háromszög két oldalától
szögfelezőjének?
egyenlő távolságra van.
Egy háromszög szögfelezői egy pontban metszik
Mi jellemző a háromszög
96. egymást, ez a pont a háromszögbe írható kör
szögfelezőire?
középpontja.
Egy háromszög súlyvonala a háromszög egy
Mit nevezünk egy háromszög
97. csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával
súlyvonalának?
összekötő szakasz.
Egy háromszög súlyvonalai egy pontban metszik
Mi jellemző a háromszög
98. egymást, ez a pont a háromszög súlypontja, mely
súlyvonalaira?
a súlyvonalak egyik harmadolópontja.
Mit nevezünk egy háromszög Egy háromszög középvonala a háromszög két
99.
középvonalának? oldalának felezőpontját összekötő szakasz.
Mi jellemző a háromszög Egy háromszög középvonalai párhuzamosak a
100.
középvonalira? nem felezett oldallal, és fele olyan hosszúak.
Bármely négyszög belső szögeinek összege
Mi jellemző egy négyszög belső és 360°.
101.
külső szögeire? Bármely négyszög külső szögeinek összege
360°.
Egy szám abszolút értéke a szám 0-tól való
Mit nevezünk egy szám abszolút távolsága a számegyenesen.
102.
értékének? Nemnegatív szám abszolút értéke önmaga,
negatív szám abszolút értéke a szám ellentettje.