A Reformáció, protestantizmus születése és elterjedése

A katolikus egyház túlkapásai (búcsúcédula árusítása, egyházi méltóság vásárlása miatt) a

XVI. századra megnőtt az elégedetlenség az egyház irányításával szemben.
Lutheranizmus, evangélikus vallás
1517. október 31-én (a reformáció születés napja) Luther Márton (1483-1546)
Ágoston-rendi szerzetes a római útja után a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette
a 95 pontból álló tételsorát, reformjavaslatait. Azt hirdette, hogy az ember egyedül a hit által
üdvözülhet (sola fide), nincs szükség az egyház közvetítő szerepére és a bűnöket is csak Isten
bocsáthatja meg. Luthert egyházi és birodalmi átokkal sújtották, de Bölcs Frigyes szász
választófejedelem menedéket adott neki Wartburg várában, és a fejedelmek egy része is
elfogadta és protestáltak az átok ellen. Németre fordította a Bibliát (anyanyelvű
istentisztelet), elvetette a cölibátust (papi nőtlenség), növelte a világiak szerepét a
hitéletben, hirdette a kétszín alatti áldozást. A császár és a protestáns fejedelmek között
(akik a protestánsok támogatása által gondolták megszerezni az egyházi vagyont, illetve így
akarták gyengíteni az abszolutzmusra törő császárt) kitört a háború (1520-1555). 1555-ben
megszületett az augsburgi vallásbéke, amelyben rögzítették, hogy a fejedelmek szabadon
választhatnak vallást és az alattvalóiknak követniük kell őket (cuius regio, eius religio = akié a
föld, azé a vallás). Lutheránussá lett az északi és a keleti német területek többsége,
Skandinávia, Ausztria, Csehország és Magyarország német ajkú lakossága.
Kálvinizmus, református vallás
Kálvin János (1509-1564) francia születésű genfi jogász és lelkész, akit lutheránus
beszédei miatt elűzték Párizsból és Genfben telepedett le, ahol prédikálni kezdett. 1536-ban
adta ki tanait A keresztény vallás rendszere (Institutio) című művében. Fő tétele az
üdvözülés, mégpedig az, hogy Isten már eleve elrendelte, hogy ki üdvözül és ki nem
(predesztináció). A templom belsők egyszerűek, nincsenek képek, nem tiltotta a munkával
szerzett pénz kölcsönzését sem, de a túlzott kamat szedést (uzsora) elvetette. A kálvini,
református egyházban nincs hierarchia, az egyház vezetésébe a választott világiak
(presbiterek) is beleszólhatnak. „Zsarnokölő elméletében” azt hirdette, hogy bár az
uralkodók hatalma Istentől ered, de a zsarnok uralkodót le lehet taszítani. A kálvinizmus
Svájcban, Németalföldön, Skóciában, Franciaországban és Magyarországon terjedt el. A
reformáció erősen támaszkodott a könyvnyomtatásra, elősegítette az iskolák felállítását,
ahol az új eszméket terjeszthették.
Antitrinitáriusok, Szentháromság tagadók
A reformáció újabb irányzatát Szervét Mihály képviselte, aki elvetette a
Szentháromságot, azaz tagadta Jézus isteni mivoltát és a Szentlélek létezését. Maga Kálvin
János küldte máglyára. Tanai Lengyelországban és Erdélyben (unitárius egyház) terjedtek.
Anabaptisták, újrakeresztelkedők
Münzer Tamás Zwickauban azt hirdette, hogy csak felnőtt fejjel dönthet mindenki a
világnézetéről, nincs szükség államhatalomra, aki elutasítja a vagyonközösséget, azt el kell
pusztítani, kitört a német parasztháború (1524-25), amit a fejedelmek levertek.