Az athéni demokrácia

• A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki.
• Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.
• A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent.
• démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont
növekedett, hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban
poliszuk hadseregében.
• démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek
intézésében
• Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal
rendelkezett.
• Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam
ügyeinek intézésére.
Drakón:
• Kr. e. 621-ben Drakón csillapítani igyekezett a feszültséget, írásba foglalta a törvényeket.
• A rendkívül szigorú (drákói szigor) rendelkezések elsősorban az arisztokrácia érdekeit védték.
• a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította. A
démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón
ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont).
Szolón
• A továbbra is fennálló belső ellentétek levezetése Szolón nevéhez fűződik, aki Kr. e. 594-ben volt
arkhón.
• Teljesítette a szegénység legfontosabb követelését: eltörölte az adórabszolgaságot és elengedte
az adósságokat.
• A lakosságot vagyoni helyzet alapján osztotta csoportokba és ez határozta meg politikai jogaikat
és az általuk betölthető hivatalokat:
• A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt
(ötszázmérősök).
• A második osztályt lovasoknak nevezték,
• Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök, a szegény napszámosok
negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak.
• E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a
politikai jogok is.
• Minden felnőtt athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróságok munkájában
• Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg.
Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa)
 • Kibővítette a polgárjogot
• Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével
polgárjogot kaphassanak.
• Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert.

Peiszisztratosz és a Türannisz (Kr. e. 560-510)

• Szolón visszavonulása után az arisztokraták úgy érezték, elvesztették korábbi kedvező
helyzetüket, míg a démosz vezetői kevesellték jogaikat, kifogásolták, hogy a vezető tisztségeket
még mindig az arisztokraták töltik be.
• Ez a helyzet lehetőséget adott arra, hogy egyes politikusok, felrúgva a törvényeket, egyeduralmat
vezessenek be. Ezt a rendszert zsarnokságnak (türannisz), vezetőjét zsarnoknak (türannosz)
nevezték a görögök.
• Athén türannosza Peiszisztratosz lett (Kr. e. 560-527). Földet osztott az őt hatalomra segítő
parasztoknak.
• Peiszisztratosz elsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodott.
• Évi adót vezetett be. Fejlesztette a tengeri kereskedelmet és piacokat szerzett az athéni
termékeknek külföldön. Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a
kézművesek. Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették.
• Peiszisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel
kellett számolniuk.
• Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani,
Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült.

Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508)

• Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni.
• minden szabad athéni polgárnak esélyt adott arra, hogy a hatalomból részesedjen.
• A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel.
• Athén városállam területét három sávra osztotta: Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s
ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai,
közigazgatási egységet.
• A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-
rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította.
• A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt. A türannisz visszaállítása ellen a
cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel. Aki a legtöbb szavazatot kapta, 10 évre
száműzték Athénból, nehogy zsarnokságra törhessen. Kleiszthenész megteremtette a
demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította.
Az athéni demokrácia fénykora - Periklész uralma
• A Kr. előtti V. sz. közepe a demokrácia virágkora Athénban, ekkor uralkodott Periklész 15 éven át.
Élete során húsz alkalommal – tizenöt éven át megszakítás nélkül – választották sztratégosszá
(katonai vezető).
• Mindenki számára biztosította a politikában való részvételt. A tisztviselők nem kaptak fizetést,
ezért bevezette a Napidíjat.
• Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak. Ezzel újjáépítették a várost, és egyben
munkát biztosítottak a mesterembereknek.
• A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén
lévő ezüstbányák jövedelméből fedezték.
• Athén gazdasága virágzott uralma alatt. Fejlődött a fazekasság, fémipar, hajóépítés és a
kereskedelem. A peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) alatt Athénban járvány tört ki, melyben
Periklész is életét vesztette.

Összegzés:
• A nép nagy része nem részesedett a jogokból, ellenben a modern demokráciákban a politikai jog
(választójog) minden felnőtt emberre érvényes.
• Az ókorban közvetlen demokrácia működött, vagyis az arra jogosultak személyesen vehettek
részt a döntéshozatalban.